Boldogság és életbölcsesség Boldog-boldogtalan emberek

Németh László: Irgalom

Írta: Nagy Jenő · 2011. augusztus 9.

kb. 2 perc olvasás

sarukoto

Németh László: Irgalom (1988)

Szerző hangoskonyv @ 2011/01/10

Felolvassa: Bodor Tibor | Hangmérnök: Pállfy Lászlóné
Kiadó: MVGYOSZ | Játékidő: 29:38:36 (1778:36)
Kategória: Hangoskönyv

A regényt az életmű sommázatának is tekinthetjük. Németh László, mint már annyiszor (Gyász, Iszony, Égető Eszter) hősnőt választott mondandója közvetítéséhez. Az Antigonéval rokon, a gyermeki hűséget példázó Kertész Ágnes figurájának megformálásával szervesen folytatja, mintegy ellenpontozza az említett művek hőseinek elektrai magatartását és sorsát. Az 1920-as években játszódó történet ifjú medikájának apja iránti vonzódása, önmegtartóztató életvitele tulajdonképpen a világ kuszaságaitól való menekülni akarás, a tiszta emberi életre való vágyódás szép metaforája. A sok esztendei fogságból megrokkantan visszatért tanár apa enerváltsága, a személyéhez fűződő gyermeki ideák meghiúsulása, a fiatal szeretőt tartó, a házasság kötelékéből szabadulni akaró anya féligazságai végül is kiűzik a reményeiben csalódott lányt a család közegéből. Egy kórházi elfekvőben vállalt állása döbbenti rá a világban élők esendőségére, arra, hogy sorsukon igazítani csak az emberi irgalom szüntelen gyakorlása képes. Németh László alkotói stílusgyakorlatait is tükröző regénye komoly elmélyülést igényel olvasóitól.

*

Németh László
Irgalom
Regény

Digitális Irodalmi Akadémia
© Petőfi Irodalmi Múzeum • Budapest • 2011

Németh László digitalizált művei

http://pim.hu/object.a88e8bf9-ad52-444a-a8fd-f7fc1f84fb3d.ivy

*

Áttörhetetlen az egyéni lét és megmásíthatatlan; midőn Németh Lászlóból a „prófétáló” szenvedély előtör, az „ember borzalomtól”, a „lét némaságától” szenved.
A regény Németh László írói munkásságának utolsó nagy alkotása, késői társa a Gyásznak (1930), az Iszonynak (1947) és az Égető Eszternek (1956).
*
1921-ben, az I. világháború és a Tanácsköztársaság leverése után sok család várja vissza eltűnt, hadifogságba került szeretteit.
9,7/10(12)
Fő leírás: Szereplők: – Széles Anna (Kertész Ágnes) – Törőcsik Mari (anya) – Harsányi Gábor (Halmi Feri) – Oszter Sándor (Vetési) – Venczel Vera (Mária)
1921-ben az I. világháború és a Tanácsköztársaság leverése után sok család várja vissza eltűnt hadifogságba került szeretteit. Kertész János tanár is orosz …
12:05
… film részleteit is bemutatták. Az első és a harmadik direkt erre az alkalomra született, a második (Iszony) egy már korábban bemutatott …