Mind egy – X. 2. szombat (zárás)

Írta: Nagy Jenő · 2010. október 2.

kb. 9 perc olvasás

disznotor_mezobereny_0016

MIÉRT NE LENNÉK BOLDOG? KITERÍTENEK ÚGYIS…
Szellemtörténetek és életképek – szabad ötleteim jegyzéke
Minden egész eltörött: részek egy kirakós szellemi életjátékhoz

Ady Endre
Az Idő rostájában

Kezében óriás rostával
Áll az Idő és rostál egyre,
Világokat szed és rostál ki
Vidáman és nem keseregve
S búsul csak az, akit kihullat.

S aki kihull, megérdemelte,
Az ocsut az Idő nem szánja,
Aszott nemzetek, hült világok,
Tört életek miazmás vágya
Halálra-valók s nem kár értük.

Szóljak próféták új szavával:
Nem kik mertek tagadni multat,
De kik nem magvak a Jövőnek,
Mindig azok, akik kihullnak:
Világok, népek, girhes eszmék.

Fonnyadtak s összezsugorodtak,
(Így szól az új próféta-ének)
Az Úr, az Idő áll örökké,
De elmulnak a renyhe népek
S velük együtt a tiszta Lóthok.

Óh, aszottak és be nem teltek
S óh, magam is faj-sorsom osztván,
Be igazság szerint hullunk ki
A kegyetlen óriás rostán,
Kedvét nem töltvén az Időnek.

Napi igehelyek

1.
Kiv 23,20-23

Nézd,
előtted küldöm angyalomat,
hogy őrizzen utaidon,
és elvezessen arra a helyre, amelyet kijelöltem.
Tiszteld őt, hallgass szavára és ne lázadozz ellene.
Engedetlenségedet nem bocsátaná meg,
mivel az én nevem van benne.
De ha hallgatsz a szavára
és megteszel mindent, amit parancsol,
akkor ellensége leszek ellenségeidnek
és szorongatni fogom azokat, akik téged szorongatnak.
Akkor angyalom előtted fog járni,
elvezet az amoritákhoz, a hetitákhoz, a perizitákhoz,
a kánaániakhoz, a hivvitákhoz, a jebuzitákhoz,
és én kiirtom őket.

2.
Mt 18,1-5.10

Abban az időben történt,
hogy odamentek Jézushoz a tanítványok
és megkérdezték tőle:
„Ki a legnagyobb a mennyek országában?”
Odahívott egy gyereket, közéjük állította, s azt mondta:
„Bizony mondom nektek,
ha nem változtok meg,
s nem lesztek olyanok, mint a gyerekek,
nem mentek be a mennyek országába.
Aki tehát megalázza magát, mint ez a gyerek,
az a legnagyobb a mennyek országában.
Aki befogad egy ilyen gyereket a nevemben, engem fogad be.
De aki megbotránkoztat
csak egyet is
ezek közül a kicsik közül,
akik hisznek bennem,
jobban járna,
ha malomkövet kötnének a nyakába és a tenger fenekére vetnék.
Vigyázzatok,
ne vessetek meg egyet se e kicsik közül!
Mondom nektek:
angyalaik az égben szüntelenül látják mennyei Atyám arcát.

*

Bűnbánat és kegyelem

Az vesse rád az első követ,
aki maga még nem vétkezett!
(de a kegyelem után te is térj jó útra!)

*

Diák és deák voltam

A peregrinus diák
A garabonciás diák
A kicsapott diák
A vén diák (Csehov)
A csínytevő diák
A szegény diák (Nyilas Misi)
A koldusdiák
A nyomorgó diák (Raszkolnyikov)
A léha, kicsapongó, tivornyázó diák
A házitanítóskodó diák (Szilveszter)

*

Savanyú a szőlő

Mivel csak azt tekinted,
Hogy neked mire és hogyan van a Másikból szükséged,
– mintha egy mobil telefont vennél a piacon -,
S megfordítva már nem,
Ezért jó eséllyel maradsz társtalan,
S hogy ez a hiány ne kínozzon annyira,
Megideologizálod az egyedüllétet, túlhangsúlyozod előnyeit…

*

Tesztkérdés

Mit mentenél ki az égő házból?
Mit vinnél magaddal egy lakatlan szigetre?
(szorosak az időkorlátok, választanod kell!)
Mi az, amiért odaadnád minden kincsedet?
(itt bőven van, de nem végtelen a gondolkodási idő)

*

Hipotézis – feltevés

Az emberek
A legnagyobb jószándékkal
többet ártottak szeretteiknek,
mint az álbarátok és ellenségek
(A pokolra vezető utat kövezték…)

*

Minden nemzetnek,
mely életre való, megvan saját jelleme,
melybül ha kirángatják, kicsigázzák,
nem lesz belőle egyéb,
mint Schiller szerint kilombikált törköly. […]
Csak buta
vagy
az igen sok tudomány által
kificamlott eszű képzelgő
ringathatja magát
azon csalfa aberrációban,
mihez képest nemzeteket úgy lehetne
egybekeverni és összeolvasztani,
mint a spanyol elkészíti olla potridáját,
és a tűz közelében elolvad a zsír.
Egyedül némi legmagosb fokra kiképzett egyéniségek
veszthetik el a nemzetiségüket
egy bizonyos pontig anélkül,
hogy ezáltal becsükben csorba támadna.
Így például az egészen kiképzett
magyar, angol, francia, német, muszka közt
alig lesz valami nemzetiségi különbség;
míg bizonyos lángeszűek
megszűnnek valami nemzetnek sajátjai lenni,
de az egész emberi nem kincseivé válnak.
És ez helyes,
mert ezek alkotják azon kapcsot,
mely nemzeteket egybenfüggő láncolatba fűz.

(SZÉCHENYI ISTVÁN: NAGY MAGYAR SZATÍRA)

*

A bölcs és boldog ember

Nem költ drága fölös-káros szerekre, vagy pereskedésre,
Nem válik el feleslegesen és károsan és igen költségesen,
Nem tékozolja idejét depressziós és más betegség-játszmákra,
Nem könnyen csábítható bűnre, bűnbandákba vagy szektákba!
Ezért is kellene megbecsülni a balgaságot korholó bölcseket!!!
A bölcselkedést megszerettető gondolkodókból túl sok van?
Még a magyar hagyomány is kevés: Eötvös, Kölcsey, Hamvas…
(Túl sok a filozófus – Horn Gyula, magyar miniszterelnök.)

*

Képzelt beteg
Dal a hipochondriáról –
Soha jobbkor, drága doktor…
(Haumann Péter énekli, hogy az optimizmus az arkánum)

*

Holtodiglan

Amikor már a nő biztosan nem eshet teherbe,
Akkor meg már elmegy a kedve, el is hidegül stb.?
Szerencsére nem. Harminchárom év után is van – nemi – élet.
(Bár nem minden ölelkezésnek kell magömléssel végződnie)

*

Filmzenék
Bohóc dal – dalszöveg

Az egyik ember gazdag, az övé minden kincs.
Van palotája, arany szobája, csak boldogsága nincs.
A másik ember boldog, az övé minden dal.
Vidám és lelkes, olyan szerelmes, és közben éhen hal.

Én nevetek ma mindenen, hiszen a könny nem érdekes.
Én nevetek, mert sírni már, tudom, régen nem érdemes.
Nem panaszkodom többé senkinek,
tán nincs is okom és mégis kinek.
Én nevetek, hisz úgysem értenéd a fájó szívemet.

*

Életbátorság: próba-szerencse

Ha az okosság a tapasztalaton nyugszik,
melyiket illeti meg inkább az okos elnevezés:
a bölcset,
aki részint szemérmetességből,
részint félelemből semmihez sem fog,
vagy a balgát,
akit sem a szemérmetesség, mert ezt nem ismeri,
sem a veszély, mert ez eszébe se juthat,
vissza nem rettent semmitől?
A bölcs a régi könyvek közt merül el,
ahonnan csak merő szőrszálhasogatást tanul,
ellenben a balgatag azzal, hogy mindent megpróbál,
ha nem csalódom, valódi boldogságra tesz szert.
(Erasmus)

*

HÁRMASKÖTÉL

Sokkal jobb dolga van a kettőnek, mint az egynek.
Mert ha elesnek is, az egyik felemeli társát.
Jaj, pedig az egyedülvalónak, ha elesik, nincsen, aki felemelje.
Hogyha együtt feküsznek ketten, megmelegszenek.
Az egyedülvaló, pedig mi módon melegedhet meg?
Ha az egyiket megtámadja is valaki, ketten ellene állhatnak annak,
és a hármas kötél nem hamar szakad el.

*

Istenhez két ember jut közel:
az alázatos, aki bármilyen értelmi fokon álljon is,
szívesen hajt fejet,
vagy pedig az, akiben elég képesség van arra,
hogy meglássa az igazságot még akkor is, ha az ellenére van.
PASCAL

*

Petőfi Sándor
Magyarország

Te sem termettél ám szakácsnak.
Magyarország, édes hazám!
A sűlt egy részét nyersen hagynád,
S elégetnéd más oldalán.
Míg egyfelől boldog lakóid
Megfúlnak a bőség miatt:
Hát másfelől meg éhhalállal
Megy sírba sok szegény fiad.

Eperjes, 1845. április

*

Pesszimista: – Ennél már mélyebbre süllyedni nem lehet!
Optimista: – Dehogynem!

*

A fele – sem – tréfa

Múlt hónapban világméretű felmérést indított az ENSZ.
Egy kérdés volt:
„Kérem, mondja meg őszinte véleményét arra nézve,
hogyan lehetne megoldani az élelmiszerhiányt a világ többi részén?”
A felmérés nagy kudarccal végződött!
Afrikában nem tudták, mit jelent az „élelmiszer”.
Kelet-Európában nem tudták, mit jelent az „őszintén”.
Nyugat-Európában nem tudták, mit jelent a „hiány”.
Kínában nem tudták, mit jelent a „vélemény”.
Közel-Keleten nem tudták, mit jelent a „megoldás”.
Dél-Amerikában nem tudták mit jelent a „kérem”.
Az USA-ban pedig nem tudták, mit jelent a „világ többi része”.

*

Két farkas.

Egy este az öreg cherokee indián
mesélni kezdett az unokájának arról a csatáról,
ami minden emberben zajlik.
Azt mondta:
‘ Fiam, a csata két farkas között zajlik,
akik mindannyiunkban ott lakoznak.
Egyikük a Rossz. –
A düh, irigység, féltékenység, sajnálat, szánalom, kapzsiság,
erőszak, önsajnálat, bűntudat, harag, kisebbrendűség, hazugság,
hamis büszkeség, felsőbbrendűség és az ego.
Másikuk a Jó. –
Az öröm, béke, szeretet, remény, nyugalom, alázat, kedvesség,
jóindulat, empátia, nagylelkűség, igazság, együttérzés és a hit. ‘
Az unoka elgondolkozott egy pillanatra,
majd megkérdezte nagyapját:
‘ És melyik farkas győz? ‘
Az öreg indián mosolyogva válaszolt:
‘ Az, amelyiket eteted. ‘

*

Parabola
Tanulságos rövid elbeszélés
A hasonlat egy bővített formája

*

Kikiáltó és világszám

*

Szószátyárkodók
Szószaporítók, szófosók
Aki a mélységet a hosszal pótolná
Sok beszédnek sok az alja

*

Kukkoló
Te mindenkit látnál,
De úgy, hogy téged ne lásson senki

*

Ha a Jóisten csak egy igaz embert talál a Földön,
Már lehet, hogy mindenkinek megkegyelmezhet…

*

Aki a szabadságát feláldozza a biztonságért,
Az előbb-utóbb ezt a biztonságot is elveszíti

*

Párbaj
Vágó új műveltségi vetélkedője,
Ahol egymást át és ki kell verni,
Csak úgy maradhatsz játékban

*

Zölden leszedett, kínjukban érett
Zöldséget és gyümölcsöt eszünk?!

*

Róka-gólya vendégség
Meg is hívsz, meg nem is
Az utolsó pillanatig bizonytalan az időpont
Megérkezésemkor hívatlan vendégnek veszel

*

Kurvák vére folyjon patakokban

*

Inkommenzurábilis
Mi ér többet,
Egy zsák arany vagy egy ember élete?

*

Komparatív
Mit mihez, kit kihez hasonlítasz?
Almát a körtével? Mindkettő gyümölcs!
Összehasonlíthatatlan, összemérhetetlen dolgok

*

Kínai fal – berlini fal
Kőfalak állnak az emberek között

*

Akiről a nyegleség szobrát lehetne mintázni

*

Áldatlan magánosság
Nincs, akinek elpanaszolhatod sérelmed
Nincs, aki megfőzzön, mire hazaérsz
Nincs aki betakarjon, ha fázol

*

Babits Mihály
Szimbólumok

(Stanzák)

1. Ne mondj le semmiről.

Ne mondj le semmiről. Minden lemondás
egy kis halál. Ne mondj le semmiről.
Minden halál gyilkosság (lélekontás):
Meghalni bűn, ne mondj le semmiről,
Isten művét rongálja bármi rontás,
meghalni bűn, ne mondj le semmiről:
minden vágyad az Isten szava benned
mutatva, hogy merre rendelte menned.

*

Ne mond le végleg arról,
hogy tudj és szeress önfeledten játszani
hogy eligazodj történelemben, politikában
hogy becsavarogd hazád és a nagyvilágot
hogy ismerd magad, átláss játszmáidon
hogy fát ültess, egy kutyus gazdija légy
hogy felismerd a honos flórát-faunát
hogy magadon is neves, ne szégyellj sírni
hogy rendszeresen sétálj és szemlélődj
hogy finomat főzzél és jót egyél-igyál
hogy saját házad és külön szobád legyen
hogy magadnak meleg otthont teremtsél
hogy megtanulj egy hangszeren játszani
hogy átéld a szerelmet bolondulásig
hogy erotikus kisugárzásod maradjon
hogy holtodig éld és élvezd nemi életed
hogy választottad élettársad legyen
hogy elköteleződj és családot alapíts
hogy legalább egy-két-három gyereked legyen
hogy élethivatásra találj s azt gyakorold
hogy legyenek kedvteléseid, passzióid
hogy stabil és komoly jóbaráti köröd legyen
hogy megérthesd a szellemi remekműveket
hogy felismerd és keresd istenélményed
hogy otthonosan mozogj a szellemvilágban
hogy a leggazdagabbá tedd lelki életed
hogy pl. naplóban örökítsd meg életedet
hogy meglásd a szépségeket s gyönyörködj
hogy felismerd az igazságokat és élvezd
hogy legyenek kedves dalaid, ami énekelsz
hogy társasági ember légy, s tudjál mulatni
hogy tudjál és szeress is valamit táncolni
hogy legyen mindig tényleg szabad időd
hogy ismerd érdekeid, s érvényesítsd őket
hogy változtass a szokásokon, intézményeken
hogy önállóan és bátran merj véleményt formálni
hogy ne félj kezdeményezni, kockáztatni
hogy a kezeddel alkosd meg használati tárgyaidat
hogy méltóképpen rendezd meg ünnepeidet
hogy a hagyományt is ápold, s a korral is haladj
hogy tudj kerékpározni, úszni és nomadizálni
hogy legyen egy klubod, ahol közélet is folyik
hogy egy legyen minimax egy nagyon jó barátod
hogy széles legyen a „szereprepertoárod„..
hogy sok és sokféle kapcsolatot teremts és ápolj
hogy verbálisan és máshogy jól ki tud fejezni magad
hogy megszépítsd környezeted, megjavítsd világod
hogy keresd az igazságot, s ki is merj állni vele
hogy jót s jól csinálj életedben és műveidben

*

A filozófia első és legfontosabb része az,
amely tanítások gyakorlati alkalmazásáról szól; például az,
hogy nem szabad hazudni.

A filozófia második része
a bizonyításokat tartalmazza:
miért nem szabad hazudni?

A harmadik rész
az előzőeknek alapvetésül és megvilágosításul szolgál.
Miért bizonyítás ez? – kérdezi.
Mi a bizonyítás? Mi a következtetés?
Mi az ellentmondás? Mi az igaz és mi a hamis?

A harmadik rész tehát a második rész miatt szükséges.
A második pedig az első miatt.
A legfontosabb azonban,
amivel mindig foglalkoznunk kell,
az első rész.

Mi viszont fordítva csináljuk.
A harmadik résszel töltjük időnket,
és minden buzgalmunk ebben merül ki.
Az első résszel egyáltalán nem törődünk.

Így történik,
hogy hazudozunk ugyan,
de annak a bizonyítási módja,
hogy nem szabad hazudni,
kéznél van nekünk”

(EPIKTÉTOSZ Kézikönyvecskéje)

*

Petőfi Sándor
A BARÁTAIM MEGÖLELÉNEK…

Barátaim megölelének…
Szivökhöz nyomták szívemet;
Bennem mi boldog volt a lélek!…
Később tudám meg: mért öleltenek? –
Azt tapogatták, míg öleltek:
Hol van legfájóbb része e kebelnek?
Hogy gyilkukat majd odadöfjék…
És odadöfték!

Szalkszentmárton, 1846. március 10. előtt
__________________________________

EZ ENNEK A ROVATNAK AZ UTOLSÓ BEJEGYZÉSE,

RÉSZBEN HASONLÓ, RÉSZBEN MÁS,

SZINTÉN GYAKRAN, DE NEM NAPONKÉNT FRISSÜLŐ

ÚJ SZEKCIÓ KEZDŐDIK: SZABAD ÖTLETEK ÉS TALÁLT KINCSEK