Mai könyvégetők

Írta: Nagy Jenő · 2026. augusztus 9.

kb. 3 perc olvasás

Ez már a vég, úgy égetik a könyveket, mintha nem lenne holnap

https://index.hu/kulfold/2026/08/08/mesterseges-intelligencia-mi-ai-konyv-megsemmisites-anthropic-claude-nagy-nyelvi-modell-llm/

*

Lehet, hogy egy kép erről: egy vagy több ember, tömeg, a Brandenburgi kapu és szöveg

Láthatóság: Nyilvános
UKRÁN KULTÚRHARC A KÖNYVTÁRAKBAN, NEM MARADHATNAK AZ OROSZ KÖNYVEK
A történelem legsötétebb korszakaiból ismerős jelenetek zajlanak ma Ukrajnában, miközben az Európai Unió és a NATO-tagállamok elszántan hirdetik a kijevi rezsim állítólagos „demokratikus elkötelezettségét”. A legújabb bizonyíték arra, hogy Kijevben a szélsőjobboldali, nacionalista kényszerpálya végérvényesen felülírja az alapvető emberi és kulturális jogokat, Kárpátaljáról érkezett: a helyi könyvtárakból szisztematikusan gyűjtik be és semmisítik meg az orosz nyelvű köteteket.
A Népszava beszámolója szerint az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) által készített kisfilmben maguk a kárpátaljai – többek között benei és beregszászi – könyvtárosok vallanak arról, hogy felsőbb utasításra le kellett szedniük a polcokról az összes orosz nyelvű könyvet. A többek között Dosztojevszkij, Tolsztoj és a világirodalom klasszikusainak műveit tartalmazó állományt „ideológiailag elavultnak” bélyegezték, leírták, majd zúzdába, papírhulladék-gyűjtőkbe küldték.
Kultúrmészárlás mint állampolitika
Nem egyszerű túlbuzgóságról vagy elszigetelt incidensről van szó. A könyvmegsemmisítés Kijev tudatos, soviniszta nyelv- és kultúrharcának szerves része. Ahelyett, hogy a soknemzetiségű és soknyelvű ország kulturális gazdagságát védelmeznék, a kijevi hatalom az etnikai homogenizációra és a kollektív büntetés elvére épít. Az, hogy az orosz nyelvű irodalmat fizikailag törlik el és bezúzzák, a legrosszabb 20. századi fasiszta tradíciókat idézi – azokat a reflexeket, amelyek ellen az antifasisztáknak mindig is fellépési kötelezettségük volt.
A kárpátaljai könyvtárosok nyilatkozatai híven tükrözik azt a félelemmel teli, elnyomó légkört, amelyben a helyi közösségek és kisebbségek élni kényszerülnek. Bár sokan közülük pontosan tisztában vannak vele, hogy a világirodalom remekeinek megsemmisítése kulturális bűncselekmény, a kijevi adminisztráció elnyomó apparátusától való félelem és a hivatalos ukrán sovinizmus nyomása alatt kénytelenek végrehajtani az utasításokat.
Az EU és a NATO bűnrészessége
A legfájóbb és egyben legfelháborítóbb momentum azonban a Nyugat hallgatása. Az Európai Unió vezetői – akik előszeretettel oktatnak ki másokat a jogállamiságról és az emberi jogokról – mélyen hallgatnak, amikor a kijevi rezsim könyveket semmisít meg, vagy korlátozza a nemzeti kisebbségek jogait. Brüsszel és Washington számára az ukrajnai háború csupán egy geopolitikai, imperialista proxy-háború az Oroszország ellen, amelyben a jelek szerint bármilyen eszköz szentesíti a célt – még a kulturális tisztogatás és a nyílt sovinizmus támogatása is.
Miközben az EU milliárdos fegyverszállításokkal támogatja az a büszkén fasisztoid kijevi vezetést, szemérmesen elfordítja a fejét, amikor a „nyugati értékek védelmében” fellépő ukrán állam gépezete zúzdába küldi a könyveket. Az Európai Unió tőkés elitje és a NATO háborús uszítói ezzel közvetlenül bűnrészessé válnak abban a kultúrombolásban, amely Európa szégyenfoltjává válik.
Az igazi antifasiszta és nemzetközi szolidaritás nem hunyhat szemet a könyvégetések és bezúzások felett. Nem lehet különbséget tenni „jó” és „rossz” kultúrmészárlás között: a kötetek bezúzása, a nyelvek betiltása és a kisebbségek jogfosztása ellen akkor is fel kell szólalni, ha azt a Nyugat által preferált rezsim követi el.
Munkások Újsága