MAGYAR KÖZMONDÁSOK – XXXVII.

Kora eső hamar felszárad. D. – Kora felkelés nem szerez hajnalt. KV. – Kora halál jobb néha hosszu életnél. E. – Kora magzatnak kora haszna. D. – Kora vendég hamar megy. E. – Kora vetés sokszor csal, kései mindig rossz. E. – Kora vetés, késő gyermek hamar árván maradt. Ny. 21.

Korán. A jó cselédes gazda korán felkeljen s későn feküdjék le. KV. – Jó gazda korán kel, későn fekszik. S. – A rossznak korán-későn fejére kerül. D. – Eleget élt a szegény, ha korán meghalt is. E. – Ha a buzát korán veted, hamar virít. D. – Ha későn jön is a halál, mégis korán jön. D. – Ha korán házasodol, korán bánod meg. D. – Későn-korán orcájára kerül. B. – Későn való gyermek, korán való árva. E. – Ki korán kel, aranyat lel. E. – Ki korán kel, kincset lel. B. – Ki utra kel, korán keljen. S. – Korán görbül a jó kampó. S. – Korán kelés nem szerez hajnalt. K. – Korán okosodó gyermek ritkán szokott megélni. E. – Korán virágzó fának ritkán eszel gyümölcséből. B.

Korbács. Elmocskolta a korbács nyelét. D. – Fél, mint cigány a korbácstól. D. – Jóllaktatták tatárkorbácscsal. D. – Két tanitómester szükséges a házhoz: a korbács és a vessző. Ny. 20. – Lé táplálja a disznót, korbács a rossz szolgát. D. – Lusta bivalynak vasvilla a korbácsa. D. – Lusta lónak korbács az abrakja. D. – Magyarnak kalács, németnek korbács. S. – Megszokta, mint cigány a korbácsot. D. – Rossz cselédnek kettő a mestere: a szó és a korbács. D. – Szalad, mintha tatárkorbácscsal kergetnék. D. – Szó és korbács hamar tanit. D.

Korc. Fickándozik, mint gatyakorcban a bolha. (Szorult helyzetben van.) Ny. 1. – Ráncos mint a gatyakorc. E.

Korcsolya. Borkorcsolya. (Étel, melyre csúszik a bor.) E. – Csúszik mint hordó a korcsolyán. D. – Étel-ital korcsolyán, leszaladhat sík száján. D.

Korcsolyáz. Sajton korcsolyáz a bor. (Sajtra csúszik.) E. – Torkán lekorcsolyázott. Np.

Kordé. Kordéra bánni. (Pusztulásra juttani.) Sz. – Kordéra bocsátani. B. – Kordéra ment. B. – Kordéra mondani. (Alap nélkül, találomra állitani valamit.) Pázm. – Van benne módja, mint koldusnak a kordé hátuljában. E.

Korhely. Nem gyüjthet annyit a fösvény, hogy korhely fia el ne tékozolja. D. – Savanyu mint a korhelyleves. S.

Korhol. Tokai bort korhol a beckói lőre. B. – Üst korholja a fazekat. E.

Kormány. Azé a kormány, aki tanulta. D. – Csendes időben könnyü a kormány. D. – Kezében törött a kormány. D. – Könnyü csendes időn kormányt tartani. M. – Nincs kormánya a bornak. BSz. – Papucs kormány. S. – Papucs viszi a kormányt. E.

Kormányos. Fél, mint kormányos a széltől. B. – Jó kormányos igazithatja a hajót. D. – Jobb a kormányos hajótörés után. (Okult kárán.) D.

Kormányoz. Könnyü csendes időn kormányozni. E. – Könnyü szép időben hajót kormányozni. D. – Nem hegedűszóval kormányozzák az országot. K.

Korog a numerája. (Üres a hasa.) Ny. 2. – Korgó gyomornak nincs füle. E. – Korog az orrod, mint a nagyváradi harang. KV.

Korom. A kéményben korommal jegyez. D. – Fekete mint a korom. D. – Korom a koromhoz nem hasonlóbb. E. – Korom mocsok. D. – Kürtőre kormos. (Tréfásan: félre innét.) Ny. 24. – Más falát meszeli, az övé koromfekete. ME. – Másra keni kormát. E. – Ritka kémény korom nélkül. D.

Kormos. Czoki kormos, mig csontot vetek. (Civakodók csititása.) Ny. 2. – Hamari hamvasnak kormos a két füle. E. – Jer elő kormos! (Hibás állj elő.) E. – Szennyes nem kormos. D. – Szent életű vasfazék, csak a füle kormos. (Képmutató.) Ny. 5.

Kormosodik. Nehéz a kovácsnak meg nem kormosodni. D.

Korona. Jó asszony a háznak koronája. E. – Nem mind pap, kinek fején a korona. (Tonzura.) D. – Királyi korona száll néha nádhajlékba. E. – Nem nyer a kemence mellett koronát. KV.

Koronáz. Ugocsa nem koronáz. E.

Korong. Fazekas korongról, varga kaptájáról beszél. D. – Friss (gyors) mint a korong. D. – Jár a lába, mintha korongot hajtana. D. – Nevet mint a fazekas, ha korongja kiugrik. D. – Se korongja, se sara. D. – Ugy jár a nyelve, mint a malomkorong. D.

Koros. Elül kopasz, okos kopasz; hátul kopasz, bolond kopasz: felül kopasz, koros kopasz. E. – Koros szegény leánynak mindig rövid a farsang. K.

Korty. A száraz kortyokra is vigyáz. (Irigy.) D. – A száraz kortyot is alig nyeli a beteg. D. – Az elvetett gyerek könnyebb kortyot iszik. D. – Ez csak száraz korty. D. – Nagy kortyandi. D. – Nehéz egy kortytyal az egész Tiszát benyelni. D. – Nyeli a száraz kortyot. ML. – Számbaveszi a viaszkortyokat is. D.

Kos. Arany bárány, arany kos, mindjárt összemennek most. (Párzás.) D. – Bor a vén kost is táncra viszi. B. – Gyapjáért szokták a kost is megnyirni. D. – Ki bárányt apolgat (csókolgat), a kost sem gyülöli. E. – Kis bárányból lesz a nagy kos. ME. – Kis bárányból válik a nagy kos. D. – Megadták a kos árát. (Megjárt.) D. – Megállja a kosszarvat. D. – Mely juh a bárányt szereti, a kost sem gyülöli. D. – Mindaddig kevély a kos, mig szarvát le nem ütik. D. – Okos mint a kos. E. – Okos mint a bányai kos. Ny. 5. – Okos mint a bécsi kos. B. – Okos mint a darnai kos. Ny. 14. – Okos mint a tavalyi kos. B. – Okos mint a tordai kos, seggel megyen a vályúra, mégis fejjel esik bele. Ny. 3. – Okos mint a vén kos. B.

Kosár. Feszeleg, mint fene a kosárban. Ny. 5. – Hires eperre nem kell kosárral menni. KV. – Hires eperre ne járj kosárral. D. – Kosarat kapott. Np. – Más kosarába epret ne szedj. D. – Megfejték egy kosár korpán. (Csekélységgel sikerült megvesztegetni.) Ny. 1. – Mely lány soknak ad kosarat, végre is ahhoz megy, a ki elveszi. D. – Nincs nehezebb az üres kosárnál. E. – Van kosara, de nincs bogara. (Semmie sincs.) Ny. 1.

Kóser. Nem kóser ember. Ny. 3.

Koslat mint a kutya. D. – Koslat mint a falu kutyája. Ny. 17.

Kosz. Koszette. D. – Megilleti Mátét a kosz. B. – Nem mind rossz, a mi kosz. D. – Ragadós mint a kosz. D.

Koszos. A koszos birka is átúszik a többivel együtt. Ny. 5. – Egy rühes birkától koszos lesz az egész nyáj. S. – Erősen vakarja koszos fejét. (Baj van.) D. – Érti az, kinek feje nem koszos. (A ki nem gyermek.) Pázm. – Feszit mint koszos Pista Jézus nevenapján. Ny. 23. – Koca gyermeknek koszos a feje. D. – Koszos a párlúgot gyűlöli. D. – Koszos malac. D. – Koszos malacból válik a jó szalonna. E. – Koszos malacból válik néha ártány. D. – Megérti, kinek koszos a feje. (Gyermek is megérti.) B. – Minden koszos malacból lesz disznó. Ny. 6. – Minél koszosabb a disznó, annál inkább vakaródzik. E. – Tetves mint a koszos. D.

Koszorú. A borostyán-koszorút tökre ne tedd. D. – Bekötötte koszorúját. B. – Botból kötötték fara koszorúját. D. – Jó vég köti a munka koszorúját. D. – Megérdemli, mint szűz lány a koszorút. E. – Megkötöm koszorúdat. (Megmondom ki vagy.) KV.

Kosztban tartja, mint ebét a koldus. D.

Kosztos. Van az Uristennek sok olyan kosztosa. E.

Kotkodál. Elébb tojik a tyúk, azután kotkodál. (Munka után dicsekedjél.) Ny. 22. – Mely tyúk fent kotkodál, alant keresd tojását. E.

Kotlik mint a tyúk. D. – Kotlik Zirzabella. (Pipes vén leány.) ME.

Kotlós. Kiabál mint a kotlós tyúk. S. – Pokolban kotlották, világra költötték. D. – Bús mint a kotlós tyúk. E. – Keringél mint a Szélék kotlójuk. Ny. 6. – Mindig karatyol, mint a kotlós tyúk. Ny. 12. – Otthon ül mindig, mint a kotlós tyúk. B. – Széledezik mint a rosz kotló. Ny. 5. – Ugy ül a pénzes ládán, mint a kotlós tyúk. D.

Kotnyeles. (Mindenbe avatkozó.) E. – Körülhajas, kotnyeles. D. – Mindenbe belekotnyeleskedik. S.

Kotor. Egy csuporban kotornak. Ny. 1. – Egy szemeten kotoráznak. D. – Más szekrényében ne kotorázz. D. – Más szemetén kotoráz. (Más feleségét szereti.) D. – Más zsebében kotoráz.

Kotródik. Lódulj, kotródj, vakaródj. D.

Kotty belé, szilvalé. (Mindenbe beleszól, beleavatkozik.) Ny. 6. – Kotty belé, szilvalé, téged borsollak. B. – Kotty belé, szilvalé, téged morzsolnak belé. ME. – Kotty ide szilvalé, majd megborsollak. Cz.

Kotyog mint a félig telt kulacs. S.

Kotyogó. Mádi borom hidegen, a kotyogóban legyen. S. – Oly szűken ereszti, mint a kotyogó. D.

Kotyomfity. Gézenguz az ura, kotyomfity a szolgája. Decsi János. – Kinek gézenguz az ura, kotyomfity a szolgája. M. – Kinek gézenguz a gazdája, kotyomfity a szolgája. ME. – Kotyomfity ember. (Haszontalan, semmirekellő.) D.

Kovász. Egy kovászszal élnek. D. – Felköltebb a kovásznál. (Kevély.) D. – Ki minő kovászt tesz, oly kenyeret eszik. E. – Rossz kovászból ritkán gyúrni jó tésztát. D. – Se kovásza kenyerének, se vize malmának. D.

Kozmás szaguak. (Jegyesek.) Ny. 2. – Kozmásodik a kása. (Baj van.) Ny. 18.

Korpusz jurisz. Akkor volt boldog a haza, mikor egy ujjnyi volt a Korpusz jurisz, de most szekéren kell hordani. Sz.

Kóborol mint a gazdátlan kutya. S.

Kóc istráng, kender, hám, mindakettő rossz szerszám. S. – Erős mint a kócmadzag. S. – Él-hal érte, mint köteles a kócért. Ny. 2. – Kóc esett a szemébe. (Álmos a fonásnál.) Ny. 2. – Hogyne égne meg a kóc, mikor a lóganéj is büzsörög. B. – Nehéz a kócból szép fonalat fonni. B. – Pozdorjás kócból nem lehet jó fonalat csinálni. B. – Ritka szakál kóc nélkül. D. – Selyem az élet, kóc a jövedelem. Ny. 6. – Kócos csikóból lesz a szép paripa. Ny. 6.

Kójon, Kágyán nincsen kenyér, Diószegre jár a szegény. (Kis határu községek; földje egy pár földesuré.) Ny. 3.

Kóró. A kórót nem szokták fűző mellé tenni. ML. – Aranyat hord a szamár, bogáncskórót eszik. D. – Cinigének kóró a nyársa. D. – Kitelik a, ha a dohányból nem, a kóróból. Ny. 5. – Kórószentölő. (Haszontalan.) D. – Rózsa volt, kóró lett. E. – Vén kóró. M. – Virág helyett kórót szedett. D. – Virág mondja kórónak. S. – Virág voltam, kóró lettem. E.

Kóstol. Ki keserüt nem kóstolt, nem érdemli az édeset. E. – A méreg kóstolva sem jó. D. – A méreg kóstolással is megárt. E. – Meg nem veti a kóstolót. D. – Ha egyszer a kutya megkóstolta a marhabelet, a húst sem hagyja abba. D.

Kóta. Nem érti a kótát. Ny. 7.

Kóter. Ugy érzi magát, mint kutya a kóterben. Ny. 3.

Kóvályog az esze. S.

Köböllel méri a szitkot. D. – Nyárban egy köböl esőnek egy véka sárja; télben, őszszel, tavaszszal, egy véka esőnek egy köböl sárja. Ny. 1. – Sok veréb sok köböl buzát elhord. D. – Válla köböl buzát elbir. D. – Véka eső, köböl sár. E.

Köcsög. Fölit szedi a köcsögnek.

Kőcscsei. Nem passzol, mint a kőcscsei pap szája. (Csempe szájjal mondta: non possum.) Ny. 12.

Köd. Ha Pál fordul köddel, ember meghal döggel. (Pál fordulása napján, ha köd van, az egészségtelen.) E. – Köd előttem, köd utánam. S. – Ködvágó. (Mérnök gúnyneve, kinek munkájában a paraszt meg nem bízik. Megbizhatatlan.) E. – Neki dűlünk, mint pitiek a ködnek. Ny. 6. – Neki dűlnek, mint a zacsalagiak a ködnek. (A biró a falut kirendelte ködöt tolni, hogy ne legyen kár a vetésben.) Ny. 17. – Neki gyürkőzik, mint Bertók a ködnek. Ny. 22. – Nekimegy, mint tót ökör a ködnek. Ny. 7.

Ködmön. Elmászott mint a kajdi ködmön. E. – Földhöz vágta a ködmönt. (Azt is, a ki benne volt.) E. – Három ködmönnel melegebb van mint volt. E. – Ködmön nem mente. D. – Nem szükség a tetüt ködmönbe rakni. KV. – Nem szükség a tetvet ködmönbe rakni, magától is belemász. KV. – Nem tudom suba-e vagy ködmön. B. – Szűr vágja a fát, ködmön hozza haza, palást rakja a tüzet, bunda nyugszik mellette. D. – Toldja a ködment. (Hazudik.) D.

Köhents egyet, talán torkodra jön. D. – Könnyen áll neki, mint a köhentés. B.

Köhög. Csunya, mikor a szunyog köhög. S. – Csunya, mikor a tetü köhög. S. – Köhög mint a vén juh. B. – Köhög a tetü. S. – Köhögő társakkal jár a vénség. E. – Látszik hogyan tudod, azért köhögsz. E. – Még a tetü is köhög. E. – Nehéz szenvedni, mikor a tetü is köhög. D. – Ritkán köhög a bolha. Ny. 6. – Sok köhögő társsal jár az öregség. E.

Köhögés igen jó mentsége a ravasz kántornak. D. – Köhögés jó mentsége rossz kántornak. E. – Köhögés vámlesit illet. Ny. 2. – Köhögést, sántaságot, szegénységet senki el nem tagadhat. ME. – Négyet nem lehet eltitkolni: tüzet, szeretetet, köhögést, szegénységet. Ny. 20. – Szegénységet meg a köhögést nem lehet eltitkolni. Ny. 13.

Kökeszüi. Sokáig haldoklik, mint a kökeszüi pap. Ny. 22.

Kökény. Egyik kökény, másik galagonya. BSz. – Idővel, dérrel a kökény is megérik. E. – Megérik, mint őszre a kökény. Ny. 6. – Tótnak kökény a bora, vadalma függéje. Sz.

Köldök. A köldökét otthon vakargatja. D. – Egész nap a köldökét vakarja. D. – Jó, hogy gégéjét nem vágta el a bába, mikor köldökét elmetszette. D. – Kár, hogy anyja méhében fel nem akadott a köldökzsinórra. (Tolvaj.) D.

Köles. A ki a madártól fél, az ne vessen kölest. Ny. 4. – Fizess mint a köles. (Bőven.) Ny. 13. – Fizet mint a köles. E. – Hányaveti magát, mint a köleskenyér a tejben. Ny. 5. – Jól kelt a kölese. (Jó kedvü.) Ny. 1. – Kölesfuró. D. – Kölesben a bika. E. – Más köleséről veri a verebet. B. – Tyúk is kölessel álmodik. S.

Kölönc. Ebugatta a tót kölönce. D. – Elég egy ebre egy kölönc. (Egynek egy hivatal.) D. – Kölöncöt kötöttek a nyakára. D. – Tót kölönc a malac lába előtt. D.

Költ. Őt sem a gólya költötte. E. – Más fészkén költ, mint a kakuk. E.

Költ. A mely ebet meg akarnak ölni, dühös nevét költik. KV. – Mely kutyát meg akarnak ölni, veszett nevét költik. D. – Sokáig él, kinek halála hirét költik. ME.

Költség. A milyen a jövedelem, olyan legyen a költség. B. – Ha veszed hasznát, ne szánd költségét. S. – Ha több a költség, mint a jövedelem, kész a veszedelem. S. – Legkisebb pompa is elég nagy költség. D. – Nősző legény nem kiméli a költséget. KV. – Pompa költséggel jár. KV. – Sok a költség, kevés a haszon. D. – Sok költséget kiván egy esztendő. KV. – Vármegye költségen temették el. (Gaz.) Ny. 4. – Város költségén temették el. D.

Kölykes medvének nem jó fiát faggatni. Cz. – Olyan sok baja van, mint a kölykes macskának. Ny. 14.

Köny. Az asszonyok könyárjuk hamar felszárad. B. – Asszonyköny hamar szárad. D. – Asszonyok könye, gonoszságnak fűszerszáma. D. – A hamis könynek nincs becse. D. – Ki könyeket vet, siralmakat arat. D. – Kódis kenyeret könyek keseritenek. Ny. 2. – Krokodilus köny. E. – Krokodilus könyeket hullat. S. – Nincs hamisabb viz asszonyok könyhullatásánál. E. – Szépnek könyei is szépek. D. – Sir az egyik szemem, a másik könyezik. Np.

Megkönnyit. A szokás megkönnyiti a nehéz munkát is. D. – Isten könnyebbitse az ágya szalmáját. (Nagy betegnek jobb ha meghal.) Ny. 2. – Sok kéz könnyebbiti a munkát. KV. – Sok kéz könnyebbiti a terhet. KV.

Könyök. Könyökébe szállott az esze. D. – Könyökén is kijön. (Nem tud semmit elhallgatni.) S. – Könyökig nyul a zacskóba. (Szegény.) Ny. 1. – Nyer atyus, könyökig nyulkál a zsebbe. E. – Olyan igaz, mint az öklöm, bizonyitja a könyököm. Ny. 2. – Ugy kért, kért, majd lement könyökéről a bőr. E. – Oda könyököl, mint kutya a garádjára. E.

Könyörgés. Foganatos könyörgés. KV. – Hirét sem hallotta, mint Kérdő János a reggeli könyörgésnek. Ny. 6. – Legdrágább, mit könyörgéssel kell megnyerni. B. – Pokolra kelt, mint a csöglei könyörgés. B.

Könyörül. Mészáros nem könyörül a bárányon. E. – Ugy könyörülj máson, hogy magad szükségre ne juss. KV.

Köntös. Hosszu köntös port ver fel. B. – Jó a köntös mind télben, mind nyárban. KV. – Szép asszony és rongyos köntös mindenütt megakad. B. – Szép köntöst inkább mocskolja a rossz erkölcs, mint a sár. B. – Beinná a Krisztus köntösét is. B. – Kopott köntösben néha bölcs rejtezik. B. – Köntöst a testhez kell szabni. B. – Nem a köntös teszi a papot. Decsi J. – Nem a köntös, nem a hosszu suba teszi a papot. Sz. – Nem szaggatom igen köntösödet. (Nem nagyon marasztallak.) M. – Nem mind szegény, ki kopott köntösben jár. B. – Sűrü gazda, ritka köntös. (Ki gyakran gazdát cserél mezetlen marad.) D. – Sűrü mühely, ritka köntös. (U. a.) D.

Könyv. Beirták a bolondok könyvébe. D. – Beirták a fekete könyvbe. (Rossz.) D. – Deáktalannak nem való a könyv. KV. – Eb a deák könyv nélkül. D. – Fekete könyv. E. – Hazudik, mintha könyvből olvasná. S. – Könnyebb a könyv a kapánál. S. – Könnyebb a könyv a kalapácsnál. E. – Könnyebb a könyv a pörölynél. D. – Könyv, pénz olvasva, rossz asszony verve jó. D. – Könyv nélkül tudja. B. – Könyve sincs, mégis tanultnak mondja magát. D. – Könyvek sokasága, fej háboritása. KV. – Könyves Kálmán. B. – Nem parasztnak való a könyv. KV. – Nem sokat gyertyázott a könyvek mellett. D. – Nincs oly hitvány könyv, melyből ember nem tanulhatna. KV. – Ritka könyv hiba nélkül. D. – Ritka pap könyv nélkül. D. – Se könyve, se esze. D. – Se könyve, se tudománya. ME. – Sokat tanult, kinek kedve a könyvekhez. KV. – Szünetlen a könyvekben lakik. D. – Bújja a könyveket. ME. – Tudatlannak nem való a könyv. KV.

Köp. A kurvát, ha szembeköpik, azt mondja, hogy eső esik. Ny. 8. – A sok locsogásban fehéret köp, mint a prépost. D. – Apja szájából köpött pofa. (Hasonlít rá.) S. – Egyet köp, másnak mondja, tapossa el. E. – Fehéret köp. (Sokat beszélt.) E. – Fehéret köp, mint a prépost. E. – Gallér alá köp. (Megszégyenít.) Pázm. – Ki bortól leázik, vagy hosszut köp, vagy rókázik. Np. – Könnyen köpi markát, ha tolják szekere farkát. D. – Köpi markát. B. – Köpj egyet, ülj rá. S. – Mintha egy szájból köpték volna. (Hasonlók.) ME. – Nagyon fentköp, ha csendesen evez. (Kevély, ha jól megy dolga.) D. – Köpedék. D. – Köpdös mint az ijedt macska. D. – Köpköd mint a zsidó. S. – Vasvellát köpköd. (Erősen káromkodik.) Ny. 5.

Köpönyeg. Az a vörös köpönyeg még a vörös papoké volt. (Régi.) D. – Arra forditja a köpönyeget, honnan a szél fuj. KV. – A merre fuj a szél, arra fordítja köpönyegét. D. – Annyi benne a hazugság, mint koldusköpönyegen a fót. D. – Bunda, köpönyeg, mindakettő jó meleg. (Szegény is, gazdag is megél.) Ny. 8. – Elmult esőnek nem kell köpönyeg. D. – Eső ellen köpönyeg. D. – Eső előtt kell a köpönyegről gondoskodni. B. – Eső után köpönyeg. KV. – Kiforgatta köpönyegét. S. – Köpönyeg alatt mutat fügét. S. – Köpönyegforgató. E. – Köpönyegét ládába zárta. D. – Uj köpönyegnek nincs ládában helye. D. – Kurta mint a bakaköpönyeg. D. – Lustos mint a hosszu köpönyeg. D. – Lyukas köpönyeg. D. – Megszokta, mint rongyos köpönyeg a fótot. D. – Ó köpönyegéből uj dolmányt csináltat. D. – Rongyos köpönyeg. D. – Rossz ház, melyben köpönyeg kell az eső ellen. D. – Verőfényen szaggatsz köpönyeget. E.

Köpü. Felzajdultak, mint a méhek a köpüben. Ny. 12. – Ha ikrázik a tej, rajta a köpüvel. E. – Köpülővel tömi magába. (Telhetetlen.) D. – Mikor a tejfel ikrázik, rajta a köpüvel. D. – Reátódul, mint köpüre a rajkó. D.

Körmöc. Sok pénzt vernek addig Körmöcön. D. – Zsidó is szereti Máriát körmöci aranyon. K.

Körmetlen. Kapaszkodik mint a körmetlen macska. (Hiába erőlködik.) Ny. 17. – Körmetlen macska nehezen mászik fel a fára. Ny. 12. – Körmetlen macskának nehéz fára hágni. Sz. – Nehéz körmetlennek fára hágni. B.

Körmöl mint a macska. D. – Az uj sebet ne körmöld. D.

Körmönfont. (Ravaszul kieszelt.) E. – Körmonfont beszéd. S.

Körmös bojtorján. (Tolakodó.) D. – Körmös kézbe akadt. E.

Kőrösbogár. (Kőrisbogár.) Fénylik a szeme, mint a kőrösbogár. Ny. 14.

Kőrös. Elkölt a kun a Kőrösön. (Nincs baj.) KV. – Kőrösi embersége van. Ny. 5. – A solti bor, mint a kőrösi lány, csak otthon jó. Ny. 22. – Se árt, se használ, mint a kőrösi szenteltviz. Ny. 1.

Körte. A komámasszony azt gondolta, hogy császárkörtét tart, pedig csak vadalma. (Az ő fia sem jó.) Ny. 5. – Ez a barackmag, nem körte. D. – Kevés hat körte kilenc medvének. E. – Kilenc medvének hat körte. E. – Kisded bimbóból lesz a fontos körte. E. – Nyakába vetette már Peti a körtét. (Lusta.) Ny. 3. – Rászorult a hugyas körtére. (Addig válogatott benne, a mig a legrosszabb is elkelt.) Ny. 2. – Tótnak vadalma, vadkörte fügéje. D. – Vadkörte is akkor jó, ha megérik. D.

Körülnézte magát, mint bika a vágóhidon. D.