MAGYAR KÖZMONDÁSOK – XXVII.

Hipp-hopp hirével jár. (Igen gyorsan.) D. – Hipp-hopp! ott legyek, a hol magam akarom. E.

Hirharang a városban. D. – Hirharangot huztak neki. (Hirbe hozták.) D.

Hirhordó. Nem kell nála nagyobb hirhordó. D.

Hirmondó fecske tavaszt énekel. BSz. – Hirmondó sem maradt. (Mind elvesztek.) S.

Hirdet. A békeséget az angyalok is hirdették. D.

Hires. A tanult ember holta után hires. D. – Hires a szép. D. – Hires eperre nem kell kosárral menni. M. – Hires eperre ne járj kosárral. D. – Nehezen hiresek ott a holtak, a hol élők nincsenek. D. – Toldi Miklósnál is hiresebb vitéz. Sz.

Hirtelen gazdaggá semmi jámbor nem lett. E. – Hirtelen mint a puskapor. E. – Hirtelen mint a zápor. D. – Hirtelen mint a záporeső. M. – Hirtelen munka sohse volt jó. Ny. 13. – Jobb halkal, mint hirtelen. KV. – Hirtelen szerelem. (Nem állandó.) D. – Mely szélvész hirtelen támad, hirtelen elenyészik. S. – Minden hirtelen változás veszedelmes. KV. – Nehéz hirtelen meggazdagodni. (Becsületes uton.) D.

Hirtelenség, harag, semmi jót nem farag. KV. – Hirtelenség megárt, sietség hozhat kárt. KV.

Hiszekegy. Hallotta hirét, mint Csurka a hiszekegynek. Ny. 10. – Hallotta hirét, mint cigány a hiszekegynek. Ny. 3. – Hallotta hirét, mint Fóris a hiszekegyistennek. (Theologus a papi vizsgálaton egy szót sem tudott.) Ny. 5. – Hire sincs, mint Hiripen a hiszekegyistennek. Ny. 14. – Nincs kezeügyében, mint Partinak a hiszekegy. Ny. 6. – Paraszt ember bibliája a hiszekegy Isten. E.

Hitel. Hitelbe adta eszét. D. – Hitelbe beszél. E. – Ha eszed van, adósságot ne csinálj, elveszted a hitelt. D. – Kinek mennyi pénze, annyi a hitele. Sz. KV. – Nem kap immár hitelbe. (Bort.) D. – Kutyahazugságnak eb a hitele. D. – Nem kell minden szó szelének hitelt adni. KV. – Nem sokat iszik hitelbe. (Nem hisznek neki.) – Ritka hitel a parasztban. E. – Ritka hitel parasztban, mint a hal a harasztban. D. – Senki sem vehet tőle hitelbe. (Nem hisznek neki.) D. – Szegénynek se pénze, se hitele. D.

Hiteles hely. (Káptalan, hova régebb időben az okiratokat elhelyezték. Megbizható.) ME. – Maga ügyében senki sem hiteles tana. D.

Hitetlen mint a bormérő. D. – Hitetlen mint a kalmár. D. – Hitetlen mint a pogány. D. – Hitetlen mint a szabó. (Lop a posztóból.) D. – Hitetlen mint a zsidó. D. – Hitetlen Tamás. E.

Hitves. Szomoru, mint a jó hitvesét vesztette férj. D.

Hiv. A turóra vizet öntnek, domikának mondják; a parasztra kardot kötnek, katonának hivják. D. – Akasztófa senkit nem hí, mindenkit elfogad. E. – Ebédre is hatszor hivják a restet. D. – Lehet nagy úr, ha Lázárnak hivják is. D. – Nemcsak egy kutyát hivnak Sajónak. Ny. 1. – Szemök elé hivták. D. – Vendéget hivsz valamire, magad eszed meg. K.

Hiu. Szemérmes diáknak hiu (üres) a táskája. M.

Hivság. Hajó mellett úszni hivság. (Hiábavaló.) D.

Hivalkodik mint a pap szolgája. S.

Hivat. Upré pupos, úr hivat. (Upré, szláv szó: előre.) Ny. 3.

Hivatal nem csal. ME. – Hivatal sohasem csal. E. – Kikopott a hivatalból. S. – Kinek Isten hivatalt ád, észt is ád hozzá. S. – Lépj hivatalra, ha kevés a gondod. D. – Nincs hivatal baj nélkül. Ny. 20. – Ritka hivatal baj nélkül. D.

Hivatlan vendégnek ajtó megett helye. KV. – Hivatlan vendégnek czoki legyen neve. E. – Hivatlan kutyának czoki a neve. Ny. 13.

Hizelkedés. A rút hizelkedés s hazug incselkedés mérge a barátságnak. KV. – Hizelkedés mérge a barátságnak. K. – Rossz tükör a hizelkedés. E. – Rossz tükör a hizelkedés, hamisat mutat. D.

Hizelkedni. Eb a kutyának soha nem hizelkedik. D. – Hizelkedik mint az eb. D. – Hizelkedik mint a kutyafark. D. – A ki hizelkedik vagy megcsalt, vagy meg akar csalni. ME. – Kősziklának hizelkedik. D. – Ne adj annyit az ebnek, a mennyit farkával hizelkedik. D. – Ne higyj annyit az ebnek, a mennyit farka hizelkedik. D. – Nem alku a szerencsének hizelkedni. D. – Nem mind barátod, a ki hizelkedik. D. – Sokat hizelkedik a kutya, de nem hisznek neki. D. – Tarts a szerencsétől, ha nagyon hizelkedik. D.

Hizelkedő. A hizelkedő alattomos ellenség. D. – A szerfelett hizelkedő vagy megcsalt, vagy meg akar csalni. K. – Hizelkedő ebnek ne higyj. KV. – Hizelkedő nyelv nyalva ejti a sebet. D. – Nem mind tót, a ki hizelkedő. D. – Többet árt királynak a hizelkedő, mint az ellenség. K.

Hízik. A disznó is azért hízik, mert nem dolgozik. D. – A disznó se mosdik, mégis meghízik. D. – Csak azért nem hízik, mert ételét sajnálja. D. – Csalással a disznó sem hízik. (Ha kevesebbet a kellőnél kap enni.) D. – Csontra hízik. D. – Egy korpán híznak. D. – Egyszeri abrakolástól nem hízik meg a ló. S. – Gazdag hízik, szegény fázik. K. – Gazdag hízik, szegény bízik. E. – Ha a paraszt nem dolgozik, a barát meg nem hízik. D. – Hízik mint a mangalica. S. – Ki hol bízik, ott hízik. M. – Ki nyakában bízik, akasztófán hízik. D. – Ki szegényben bízik, szalmán hízik. E. – Könnyü a heverő disznónak meghízni. D. – Más keresményén hízik. (Tolvaj.) D. – Más zsirján hízik. S. – Nehezen hízik a paripa, kinek ura vak. K. – Nem tudja az ember, mitől hízik. D. – Panaszos ételtől csak a koca hízik. D. – Restel megmosdani, mint a disznó, mégis meghízik. D. – Vak embernek lova nehezen hízik. D. – Vérrel hízik, mint a nadály. D. – Másnak vesztével hízó. D.

Hizlal. A dúsgazdag ember kövér ökröt hizlal. D. – A földet a gazda lába nyoma hizlalja. Ny. 2. – A marhát a gazda szeme hizlalja. Ny. 1. – Az urnak szeme hizlalja a lovat. KV. – Egy disznót hizlalnak. D. – Gazda szeme hizlalja a lovat. KV. – Gazda szeme hizlalja a jószágot. E. – Csak a hasát hizlalja. KV. – Ha tudná a disznó, mire hizlalják, megdöglenék bújában. K. – Jobb száraz kenyér békességgel, mint hizlalt borju pörlekedéssel. K. – Késő akkor a lovat hizlalni, mikor harcra kell menni. Bethlen Gábor. – Kövér mint a hizlalt deszka. D. – Nem hajáért, hanem hájáért hizlalják a disznót. D. – Nem mind kövér, a mit hizlalnak. D. – Óla sincs, mégis disznót akar hizlalni. D. – Szemét hizlalja. S.

Hizodalmas. Szentelt széna nem bizodalmas. E.

Hízó. Hat hízója ólban, maga a hetedik. D.

Hízott. Jobb a száraz kenyér békességgel, mint a hízott borju perlekedéssel. B. – Makkon hízott mangalica disznó. D. – Nem sokat fincál a szalmán hízott borju. K. – Nem sokat ugrik a szalmán hízott borju. KV. – Savón hízott. E. – Sárkánytejen hízott. (Kegyetlen.) D. – Sörön hízott. E.

Hol a kőben voltál? E. – Hol volt, hol nem volt. S. – Hol volt, hol nem volt-féle beszéd. E. – Ott keres, a hol nincs. D. – Kiki ott vakarja, a hol viszket. D. – Miről tudjuk, hogy hol van, az nincs elveszve. S. – Onnan visznek, a hol van, addig visznek, a mig van. S. – Ott vakarja, a hol nem viszket. D. – Tudja a kő hol jár. E. – Tudja hol fekszik a nyul. E.

Hold. (Föld.) Fekvő ökrön holdat nem szántanak. KV.

Hold. A hold hol nő, hol fogy, hol megszarvasodik, nehezen lehetne rá köntöst szabni. D. – A követ és holdat egyaránt ne ugasd. D. – A kutya, ha más nincs, a holdat ugatja. D. – A nap is, hold is fogyatkozik. D. – Addig tündöklik a hold, mig a nap helyre ér. D. – Átuszta, mint Pap Miska a holdat. Ny. 5. – Ha elfogy a hold, neve megmarad. D. – Hadd homályosodjék a hold, csak a nap tartson igazat. D. – Holdat ugatja a kutya. S. – Holdba apritottak, mint a zölejiek. (L. aprit.) Ny. 3. – Holdra ugat. (Olyan ellen áskálódik, kinek nem árthat.) E. – Már a nap a holddal egészen összement. (Egészen kopasz.) E. – Megtelt mint a hold. S. – Még a hold is nagyobb volt. D. – Napnál ebédelt, holdnál vacsorált. (Koplalt.) S. – Nem árt az ebugatás a holdnak. Ny. 2. – Olyan az élet mint a hold, néha tellik néha fogy. KV. – Sápadt mint a hold. E. – Sokszor megszarvasodik addig a hold. D. – Változó mint a hold. D.

Holdvilág. Csendes mint a holdvilág. D. – Erőtlen mint a holdvilág. D. – Feljön a hava a holdvilágnak. (Szeszélyes.) Ny. 8. – Feljött a holdvilág. (Kopasz.) E. – Feljött már nálad is a holdvilág. (Kopasz.) Ny. 1. – Fényes mint a holdvilág. D. – Fogy mint a holdvilág. S. – Holdvilág nélkül is szerencsésen eljár. D. – Holdvilágnál meg nem érik a szőlő. D. – Holdvilágnál epret szed. (Alkalmatlan időben dolgozik.) Ny. 14. – Holdvilágra ugat. (Olyan ellen áskálódik, kinek nem árthat.) D. – Többet ér egy nap száz holdvilágnál. E.

Holló. A madarak közt is van tolvaj holló. D. – A saskeselyü holló fiat nemzett. Sz. – Farkas után a holló is élni akar. D. – Elmaradt mint Noé hollója. E. – Fehér holló, fekete hattyu az igaz barát. B. – Fekete hollónak fekete a tojása. D. – Fekete hollónak fekete a fia. E. – Holló fészkén hattyut keres. D. – Holló hollónak nem vájja ki szemét. D. – Holló hozta semmiházi ember. B. – Holló természetű. (Lop.) D. – Holló volt, hattyu lett. (Megőszült.) D. – Hollók és varjak eledelévé lett. D. – Hollók vendégeskednek szemén, koponyáján. D. – Hollót mos, hogy fehér galamb legyen belőle. D. – Hollót nyelt. E. – Nem fél holló akasztott embertől. D. – Odaveszett, mint a Noé hollója. Ny. 8. – Ritka mint a fehér holló. D. – Rossz hollónak rossz tojása. D. – Szemét a hollók vágták ki. D. – Holló hollónak, csóka csókának, varju varjunak nem vájja ki a szemét. S. – Várja mint Noé a hollót. Ny. 2.

Holmiben kiki megesik. BSz. – Holmiát a szegény könnyen számba veszi. D.

Holtig. A betegség sem tart mindenkoron holtig. D. – Egy-két napi dinom-dánom, holtig való szánom-bánom. (Házasság.) D. – Elél az ember, ha nem tovább is legalább holtáig. D. – Elél az ember holtig. E. – Elél az ember, legalább holtáig. D. – El nem él holtig. (Gyáva.) E. – Ember lesz emberből holtáig. (Gyarló.) D. – Három napig dinom-dánom, holtig való szánom-bánom. (L. fent.) Sz. – Holtig remél az ember. E. – Holtig tanul az ember. S. – Holtig való kenyér a tolvajság. D. – Holtomiglan-holtodiglan. D. – Jó a tréfa, de nem egész holtig. D. – Jó pap holtig tanul. KV. – Jobb egyszer meghalni, mint holtig kínlódni. D.

Hólyag. Csupa hólyag, hamar lehet felfujni. D. – Felfujt hólyagot tól a viz alá. D. – A hólyagot sem fujják fel egy lélekzettel. D. – Egy hólyaggal világból kiüzheted. (Félénk.) E. – Egy hólyagba fujnak. D. – Egy hólyagból dohányoznak. D. – Felfujta mint a hólyagot. D. – Hamar felfujhatni a hólyagot. D. – Keszeg hólyag. (Haszontalan.) D. – Könnyü két hólyagon uszni. D. – Nem hólyag, hogy felfujják. KV. – Nincs annyi hólyag, hogy pénzzel meg nem tölthetné. D. – Tele örömmel, mint a hólyag széllel. D. – Üres mint a hólyag. D. – Zsiros mint a hólyagerszény. D. – Verje meg a hólyagos himlő. D. – Felhólyagzott mint a sovány lángos. (Lepény.) D.

Homály. A legnagyobb világosságban is van egy kis homály. D. – Homályba borult hajnali csillaga. D.

Homályos. Egy tudja, titkos; kettő tudja, homályos; három tudja, világos. Ny. 9.

Homlok. A holnapi nap senkinek sincs homlokára irva. D. – A gyönyörüség nem homlokkal, hanem háttal fordulva ismerteti meg magát. F. (Kéj.) – Diót törne homlokán, ugy szereti. BSz. – Homlokán az akasztófa anyajegy. B. – Homlokán viseli a gazság bélyegét. Cz. – Ird homlokodra. (El ne felejtsd.) E. – Liliom homlok. D. – Nagy a homloka, vagy ember vagy ökör. D. – Ráncos homloku, pislogó szemü. (Haragos.) D. – Senkinek sincs homlokára irva halála órája. E. – Senkinek sincs homlokára irva, mi lakik benne. E.

Homok. A homokföld terméséből nem igen telik meg a verem. ME. – Apró homokporból válik a nagy domb. D. – Elment Karabukára ecetet darálni, homokot kötözni. Ny. 2. – Elveti magát, mint juhászkutya a homokon. D. – Ég mint a homok Regölyben. S. – Hacsak homokföld terem, szűken telik meg a verem. B. – Halad mint Komlós kutyája a homokban. (Nehezen.) Ny. 1. – Homok is elissza az esőt, de azért nem terem. E. – Homok szemeket olvas. D. – Homokra épit. E. – Huz, mint köszörüs kutya a homokban. S. – Izzad mint a köszörüs kutyája a homokban. Ny. 12. – Könnyü a homokot szántani. D. – Kutyatej a homokon. D. – Lehordta, mint zápor a homok halmot. D. – Ugy sétál, mint a kunok ebe a homokon. (Büszkén.) Decsi János.

Homoró. Ugy ül, mint Homoród végén a mennykő. Ny. 8. – Ugy ül, mint Homoró végén a guta. (Mogorván; l. Guta.) Ny. 2.

Hóna alá fogta, mint Karacs Márton a dudát. Ny. 3. – Jó férfi hóna alól ugrik ki a kövér menyecske. E. – Jó férj hóna alól ugrik ki a kövér menyecske. Cz. – Ne kaparássz a hónom alatt. (Ne csiklandozz, ne boszants.) E.

Hónap. Lágy hónapban kemény a rák. (Melyek nevében r betü nincsen.) E.

Honn lakjék az, ki kedvére akar élni. M.

Hopp. Akkor mondd, hogy »hopp« ha átugortad az árkot. Ny. 9. – Egyszer hopp, másszor kop. (Egyszer bőven, másszor szűken.) E. – Félre gondok, hoppot mondok. (Vig vagyok.) E. – Hopp itt is, amott is, a mi házunk előtt is. (Csapodár.) D. – Hopp kénytelen, nem örömest. D. – Hopp rongyos! E. – Hoppon maradt. (Reményében csalatkozott.) E. – Hoppot mond, mielőtt az árkot átugrotta volna. D. – Lábát is alig emeli, mégis hoppot mond. D.

Hord. Aranyat hord a szamár, bogácskórót eszik. D. – Dunába hord vizet. KV. – Ha aranyat hordasz is tenyereden. E. – Ha csizmád nincs, bocskort hordhatsz. KV. – Halomra földet nem kell hordani. (Gazdagot gazdagitani.) Ny. 3. – Isten éltesse a tótot, hogy ne hordja a magyar a drótot. Ny. 5. – Kiki a maga zsákját hordja a malomba. D. – Tengerbe hordasz vizet. M.

Hordoz. Az okos az ünneplőt nem hordozza minden napra. D. – Magával hordozza a széket. (Lusta.) D. – Még a terhet is könnyen hordozza. D. – Szűrujjában hordozza lelkiismeretét. D.

Hordozkodik. A ki sokat hordozkodik, az nehezen gazdagodik. D. – Hét hordozkodás egy égés. E.

Horgas. A beszédnek egyenese jó és a mankónak horgasa. Pázmán. – Megnézd előre, hegyes-e vagy horgas. D. – Minden horgast-borgast isten fordit jóra. E. – Munkának egyenese jó, mankónak horgasa. S. – Nehéz a horgasból egyenest csinálni. KV. – Nem mind kasza, a mi horgas. D. – Legkisebb gondja az: horgasan esik-e avagy egyenesen. (Hazug.) D. – Kinek-kinek maga felé horgasul keze. D. – Maga felé horgult mind a két keze. D. – Hóri-horgas, nagy inas. M.

Horgász. Felhőkön horgász. D. – Arany horoggal horgász. (Veszteget.) M. – Levegőben horgász. D. – Szeleken horgász. E.

Horog. A hal sem akad fel a horogra, ha nem lop. D. – Akkor szokja meg a hal a horgot, midőn legelsőbben felfalja. D. – Akkor szokja meg a hal a horgot, mikor legelsőbben elnyeli. E. – Arany horoggal halász. (Veszteget.) Sz. – Arany horoggal horgász. M. – Egy horgot vetnek. D. – Elnyelte a horgot (Vége.) D. – Horogra akadt. D. – Horogra került. S. – Madarász síp szóval, a halász horoggal csal madarat és halat. D. – Horog vesszőkorában szokja a görbét. D. – Mely fából horog akar lenni, idején nő lefelé. D. – Mely fából horog akar lenni, idején meggörbül. B. – Mely fából horog akar lenni, idején a föld felé nő az. E. – Nem nyer pálmát, ki utjában horgot vet. K.

Hortyog. Az ördög mikor hortyog sem alszik. Ny. 2. – Hortyog mint a zsigorás kutya. Ny. 1.

Hossza. Átugorja még a száz tű hosszát. E. – Beszédének se hossza, se vége. S. – Se hossza, se vége. D. – Se vége, se hossza csoportos szavának. D. – Se széle, se hossza. D. – Széle-hossza egy. E. – Széle-hossza egyforma. D. – Nehéz a hosszas remény. D.

Hová. Nem tudja hova tegye a lábát. (Kevély.) D. – Régen megjöttem onnan, a hova indulsz. D. – Tudja a manó hová lett. D.

Hoz. A lidércet imádja, csak pénzt hozzon. D. – Árviz hozta ember. E. – Foga között hozott. (Kevés.) E. – Gólya hozta. S. – Ha hoztál, bejöhetsz; ha nem hoztál, maradhatsz. E. – Ha hoztok, esztek. E. – Ha jösztök, lesztek; ha hoztok, esztek. E. – Ha jöttök, itt lesztek, ha hoztok, ehettek. D. – Hoz valamit a konyhára. S. – Hozomra játszik. (Nincs pénze.) S. – Hozó familia ez, nem kéri. (Gazdag.) BSz. – Hozzák már az almát. (Elég volt az ivásból.) ME. – Hozz uram isten, csak ne bocskorost. (Szegény nemest.) E. – Nem hoz semmit a konyhára. S. – Egy fecske nem hoz tavaszt. Cz.

Hozat. Mulassunk, ha kifogy a bor, hozassunk. Ny. 5.

Hozzád. Egyik tőled, másik hozzád. D.

Hozzáfér. Mihez könnyen hozzáférünk, nem becsűljük nagyra. E. – Nem fér hozzá, mint a megyaszai ember a kévekötéshez. S.

Hozzáfog. Hozzáfoghatsz, a mi el nem fáraszt. D. – Kevés van nála hozzáfoghatóbb. (Okos.) D. – Ne fogj hozzá, ha nem mesterséged. D.

Hozzáköt. Álsz mint az ágas, mig egy bolond német hozzád nem köti lovát. E. – Maga sövényéhez köti a lovat. D. – Ne állj ott, mert valami bolond német hozzád köti a lovát. (Ne ácsorogj.) Ny. 14.

Hozzálát. Ha szombatot akarsz érni, láss hozzá a dologhoz. E. – Jobban mozdit, ha szőre mentében látsz hozzá. D. – Kiki maga dolgához hozzálásson. D. – Lássunk hozzá. D.

Hozzányul. Örömest hozzányul a nem találthoz. D.

Hozzáragad mint bojtorján a lósörényhez. (Szemtelen.) D.

Hozzászokik. Csak addig mig hozzá szokol. (Nehéz.) D. – Hozzászokott, mint szamár a bőjthöz. D. – Hozzászokott, mint cigány lova a koplaláshoz. S. – Hozzászokott cigány lovon nyargalni. (Hazudozni.) E. – Hozzászoktak a cigánygyerekek a szikrához. KV. – Lehányja szőrét a farkas, de bőréhez igen hozzászokott. D. – Nehezen hal meg az öreg, ugy hozzászokott az élethez. E. – Végtére a rossz kántorhoz is hozzászokik a falu. D. – Zabkenyér is jó annak, a ki hozzászokott. D.

Hozzátöröl. Csizmám sem törölném hozzá. E. – Csizmám kapcáját sem törölném hozzá. S.

Hő. Magyarországon legtöbb hő vagyon. (Hű-hő.) E.

Hők meg tompa. D. – Hők még villás! (Ökröket ezen szókkal szólitják a béresek a szekér visszatolatásához. Heves emberek csititása.) E.

Hörcsök. Alszik, mint a hörcsök. B. – Álmos, mint a hörcsök. D. – Hörcsök is megkergeti néha a lovas embert. E. – Mérges mint a hörcsök. S. – Összeakadt hörcsök a borzzal. (Két mérges.) D. – Szeme szöktibe, mint a hörcsök. E.

Hörcsökös asszonyt, ha meg akarsz szeliditeni, járd meg vele a táncot a mogyorósban. (Verés.) K. – Hörcsökös mint a csökönyös ló. Ny. 6.

Hörpent. Jó dudoló, jó hörpentő. (Jó énekes, jó ivó.) ME. – Nehéz orrt fujni, levest is hörpenteni. D. – Örvendek, mikor veled hörpentek. ME. – Egy hörpentés. (Kevés.) D.

Hörpöl. A tengert kanállal hörpölgeti. D. – Egy levet hörpölnek. D. – Ha koncát megetted, levét is hörpöljed. D. – Illik a konc után a levet is hörpölni. D. – Ki koncát megette, levét is hörpölje. D.

Hug. Levendúla ágastul, a hug daru párostúl. (Igen fiatal lányra, ha szeretkőzik.) Np.

Hugy. Büdös, mint az egérhugy. D. – Pis nem hugy. D.

Hugyozik. Az eb sem hugyozza meg. B. – Állj meg avval a köröszttel, hadd hugyozzék Dorkó néni. Sz. – Csalánra hugyozott. (Rossz kedvü.) D. – Hallgat mint a hugyó disznó. E. – Hegyeset hugyozik. (Rátartós.) D. – Járomszeg hugyozó nemes ember. (Elszegényedett nemes ember, ki maga hajtja szekerét.) E. – Kutya is meghugyozza, kinek pénz nincs a zsebében. – E. Nehéz a szél ellen hugyozni. D. – Szél ellen hugyozik. E.

Huhogat. Baglyokkal huhogass, verebekkel csiripelj. E. – Megszokta, mint halálmadár a huhogást. D.

Hull. A falevél is annak idejében hull le. D. – A ki férges, hulljon el. Ny. 10. – A tiszta pofára is hull néha egy kis mocsok. D. – Amint vágod a fát, ugy hull a forgács. D. – Annyi mint őszkor a hulló levél. D. – Hadd hulljon a férgese. B. – Hull mint a mennykő. D. – Hull mint a zápor. D. – Kicsiny a csepp, de ha mindig hull, a kőben is lyukat váj. B. – Könnyen hull az érett gyümölcs. D. – Mindegy, ha csákány hull is. (El kell menni.) E. – Mindegy, ha csákány förgeteg hull is. Ny. 2. – Nem hull a forgács vágás nélkül. KV. – Nem minden felhőből hull a mennykő. D.

Hullatja mint tót a miatyánkot. Ny. 6. – Ne rázd a fát, mely önként hullatja gyümölcsét. D. – Nem mind bors az, mit a kalmár ebe hullat. BSz. – Nem mind gyömbér, mit a kalmár ebe hullat. BSz.

Huncut. Akad huncut. (Ha egy hivatal, biróság megűrül, szokták mondani.) E. – Becsületes ember megőszül, huncut megkopaszodik. S. – Három Burány, hat Adorján, kilenc huncut. Ny. 23. – Huncut a hebegő ördög. Ny. 4. – Huncut a ki haragszik. S. – Huncut a paraszt, ha csak egy araszt. ME. – Huncut a paraszt, mihelyt három araszt. Ny. 5. – Huncut a világ, kimarkolja a dohányt. (Hűtlen feleséget elszeretnek.) Ny. 2. – Huncut az ur. (Társpohár iváskor.) E. – Huncut az, a ki többet ád, mint a mennyie van. ME. – Huncut mig meleg. Ny. 5. – Huncut az ember, mig meleg. Ny. 5. – Huncut embernek ád enni, mikor maga eszik. Ny. 2. – Ki minek a mestere, annak a huncutja. E. – Mégis huncut a német. Np. – Mégis huncut a német, ha ánglius is. S. – Minden ember huncut, csak a pap nem igaz. Ny. 7. – Sok sógor, sok huncut. S.

Huncutság. Torkára forott a huncutság. ME. – Tele van huncutsággal, mint a kutya bolhával. S.

Hunyadi. Nem minden idő terem Hunyadit vagy Kinizsit. D.

Huntyi (honti.) Belemásztak, mint a huntyiak a sárba. Ny. 21.

Hupikék. Felruházták hátát hupikékkel és jajvörössel. D. – Hupikék a fara. (Veréstől.) D. – Hupikék a háta, jajvörös a combja. E. – Sárgaveres, kopikék. (Hupikék.) E.

Húr. Az öreg húr későbbre szakad. D. – Egy húron pendülnek. ML. – Egy húrt pengetnek. B. – Egy húrt penditenek. D. – Elszakad a húr. E. – Hmber bőrből kamolja a hurokat. (Kegyetlen.) D. – Ha elszakad az a húr, megfizeti ez az úr. E. – Húrt kamoltak béléből. D. – Minél vékonyabb a húr, annál hamarabb szakad. D. – Néha a cimbalmosnak is elszakad az ördög húrja. D. – Sok húrt szakaszt a vén hegedüs. D. – Tolvaj és hazug egy húron pendülnek. S.

Hurcolja a Manó a cserfák tetején. (Vesztét keresi.) D. – Keress magadnak bolondot, kit orránál fogva hurcolj. BSz. – Nem hagyom magam orromnál fogva hurcoltatni. E. – Orron fogva hurcolják. D.

Hurcolkodás. Hét hurcolkodás, egy égés. S. – Hurcolkodik, mint a gözü. Ny. 2.

Hurít. Jó kutyát is házallóvá lehet tenni, ha mindig hurítják. Ny. 2.

Hurka. Kesereg, mint a fazékban a hurka. Ny. 7. – Két hurka egy pacal. Ny. 21. – Megbecsüli, mint Balázs a hurkát. D. – Megfogta, mint német a hurkát. E. – Ne fecséreld, mint Zseni a hurkát. Ny. 14. – Neki sem sütnek külön hurkát. S. – Örül neki, mint Balázs a hurkának. D. – Összeesett mint az üres hurka. E. – Szép mint a kiforditott hurka. D. – Vastag mint a hurka. D. – Zsiros mint a hurka. D.

Hurok. Hurkot vetettek neki. D. – Hurokra akadt. ME. – Hurokra kerül. E.

Hurukol mint a pulyka. D.

Hurut. Szerelmet és hurutot nehéz eltitkolni. Sz. – Szerelmet, hurutot, szegénységet nehéz eltitkolni. D.

Hurutol. A ki retket eszik, kétfelől hurutol. D.

Húslé. Ha az első húslé elfut, nem ér a második semmit. (Ha az első feleség elszökik, nem sokat érőt kapsz második feleségül.) Ny. 4.

Húsos fazék. ME. – Húsos koncon veszekednek. ME.

Husvét. Derült meleg husvét napján, meglátszik őszszel a gazdán. (Jó termés lesz.) S. – El nem éri a husvéti bárányt. D. – Fehér karácson, zöld husvét. S. – Fekete karácson, fehér husvét. E. – Ha a farsang hosszu, késő a husvét. D. – Kellemes, mint husvét napján a keszőcze. (Keserves, ha más étel nincs.) S. – Meglesz a törökök husvétján. (Soha.) D. – Meleg karácson, hideg husvét. ME. – Sok husvéti bárányt megevett. B. – Sokszor megette már a husvéti bárányt. D. – Szegény husvét napján is fekete vasárnapot ül. D. – Szekeres karácsony, szénás husvét. S. – Szelid, mint a husvéti bárány. ME.

Husz. Egyik tizenkilenc, másik egy hiján husz. D. – Előbb találkozik husz rossz, mint egy jó. D. – Huszat szól, tizenkilenc szava hazudság. MK. – Ki husz esztendeig nem okos, negyvenig nem gazdag, soha sem is lesz. E. – Nem vethet husz ember annyit, a mennyit ő egyedül beboronál. (Beszédes.) D. – Többet ront egy rossz példa, mint husz jó épithet. D. – Van már annak tizenhusz esztendeje. D.

Huszas márjás nem apró. E. – Megy beléje, mint bőgőbe a huszas. Ny. 2. – Nem adnám egy gatyaszár huszasért. E.

Huszár hat vágás. ME. – Kurta mint a huszár mente. D. – Huszárosan káromkodik. ME.

Huzódozik mint a pap agara. Ny. 17.

Hű mint a kutya. S. – Ritka mint a hű szolga. D.

Hű bele Balázs módjára. Hű bele Balázs, lovat ád az Isten. Sok hű-hó semmiért. S.

Hűl. Kitette hűlni. (Csúffá tette.) Ny. 2. – Könnyen gyűlt, könnyen hűlt. D. – Még helye se hűlt meg. D. – Csak hült helyét lelték. E.

Hűség csak a kutyához illik. (Gúny.) ML.

Hűtelen. Tejes fazéknál hűtelen szolga a macska. E.

Hüvely. Az én kardom sem hűl hüvelyébe. KV. – Az ólomszáj vaskardnak hüvelye. D. – Aranyos hüvelyben fűzfa-kard. B. – Egyik fegyver tartóztatja a másikat hüvelyében. KV. – Égben két nap, hüvelyben két pallos. D. – Hüvelyébe sült a kardja. (Nem tudja kihúzni.) D. – Két éles kard egy hüvelyben meg nem fér. S. – Két éles pallost nem látni egy hüvelyben. D. – Két éles pallos nehezen fér egy hüvelybe. D. – Két éles pallos nem fér egy hüvelybe. D. – Két éles tőr nem fér egy hüvelybe. KV. M. – Korpa hüvely. (Buta fej.) D. – Megfér hüvelyében a pallosa. D. – Ugy bocsásd hüvelybe kardod, hogy idején kiránthasd. D.

Hüvelyk. Egy hüvelyknyi. D. – Ha a kisujjamat megharapom is fáj, ha a hüvelykujjamat harapom is, fáj. Ny. 6.

Hüvelyez. Álmot hüvelyez. (Hiába való dolgot beszél.) M. – Nem álmot hüvelyezek. Sz.

Hűvös. Hideg a hűvös, fázik a szűrös. (Szűrön átszűrődik a hideg.) Ny. 3. – Hűvösön van a párnája. (Tömlöcben van.) Ny. 1. – Hűvösre került. (U. a.) S. – Hűvösre tették. (U. a.) D. – Ott kuruttyol a hűvösön. (U. a.) D.