MAGYAR KÖZMONDÁSOK XII.

E. Adjon Isten három e-t: eszet, erőt, egészséget. E.

Ebadta. Adta ebadtával fér össze. E.

Ebanya terhe. D. – Ebanyában fogantatott. D.

Ebatyafiság. Cicának macája, kutyának ebatyafisága. Ny. 6.

Ebbőr. Ebbőrbe öltözött. KV.

Ebcsont beforr. E. – Ebcsont beforrad. Ny. 7. – Ebcsont beheged. E. – Ebcsont hamar beheged. D. – Ebcsont összeforr. D. – Ebcsont hamar összeforr. D.

Ebeladó. Ebeladóban hagyta feleségét. (Ugy elhagyta feleségét, hogy nem is gondol vele.) BSz.

Ebendes kutyándes. D.

Ebestül, macskástul. (Mindenestül.) E. – Ebestűl, macskástul oda van. KV. – Ebestül, macskástul oda lett. D. – Ebestül, macskástul oda lett a gazda. D. – Ebestűl, macskástul, minden pereputtyostul oda van. Sz. – Ebestül marhástul oda van. Sz.

Ebész. Kutyapecér. D.

Ebesfalvi. (Rossz ember.) D.

Ebfi, kutyafi, komondorfi. D. – Ebfiadzotta. D.

Ebfutás. Egy ebfutáson van. (Egy tévedésben, bűnben van.) E.

Ebhalál. Ebhalállal vesszen el. B.

Ebbáj. Ebhájjal kenték az alfelét. KV.

Ebhelye. D. – Ebhelye, mi nem az én dolgom. B.

Ebhendi. (Semmirevaló.) D.

Ebijesztő. Elért az ebijesztő péntekre. (L. eb.) D.

Ebkapor. Szapora mint az ebkapor. D.

Ebkendi, ebugatta. E.

Ebkérdi uram! (Lenézőleg; nem törődik vele senki.) D. – Ebkérdinek kutya a felelete. (U. a.) D.

Ebkölyök. Néha elhányt ebkölyökből válik a jó kutya. D.

Ebkonyha. Ebkonyhára szorult. B.

Ebláb. Cselefinta, eblábon jár. (Hamis.) Sz. – Eblábon jár. KV. – Eblábán járó csintalan. D. – Eblábon ne járj. (Rosszban ne sántikálj.) D. – Eblábon, kutyakézen jár. D.

Eblánc illene nyakravalójának. D. – Ebláncon vannak mind a ketten. D. – Ebláncot kötöttek egymás között. D.

Eblé. Ebet csak eblével kell főzni. Ny. 2. – Eblével főzik az ebet. E.

Ebmarás. Ebmarásnak kutyaszőr az orvossága. D. – Ebmarásra kutyaszőr. B.

Ebnyakú ember. (Konok.) D.

Ebrúd. Akaratos menyasszonynak ebrud a farára. D. – Ebrúdon kidobták. ME. – Ebrúdon vetni ki. (A torkos kutyát a konyhából ugy űzik ki, hogy az ajtóban két ember rudat tart, s mikor a megszorult kutya azon át akar ugrani, a levegőbe feldobják. M. – Ebrúdon kivetették a tanácsból. (Gyalázatosan kikergették.) D.

Ebsógor, kutyakoma. E.

Ebszar. Fogadatlan prókátornak ebszar a fizetése. ME. – Két ebszarnak egy a bűze. D. – Kikopott, mint ebszar a hóból. D.

Ebszáj. Ne higyj ebszájnak. D.

Ebszij. Ebszijjal kötött erszénye van. (Fukar.) Sz.

Ebszivü. (Szivtelen.) D.

Ebszokás, kutyaszokás. E. – A süveges asszony, ebszokás. (Ha asszony ur a házban, az rossz.) D.

Ebszolga, kutyagazda. B.

Ebszőlő sem terem kertjében. (Szegény.) D. – Ebszőlő sem terem kertedben, mégis borban válogatsz. KV. – Ha ebszőlőd sincs, ne válogass a borban. D.

Ebszőr. Feltalálni szőrin az ebet. E. – Ebmarásnak kutyaszőr az orvossága. D. – Ebmarásra ebszőr. B.

Ebszülte. (Kutyafajzat.) D.

Ebugatás. A vén ebugatásra néha kitekints. D. – Ebugatás nem hallik a mennyországba. KV. – Ebugatásra ne hajts. D. – Ebugatásra nem hajt a paripa. D. – Nem árt az ebugatás a holdnak. Ny. 2. – Ritka kutya ebugatás nélkül. D. – Szamárbőgés, ebugatás nem hallik a mennyországba. E.

Ebtartotta zsiványa. D.

Ebugatta tót kölönce. (Kölyke.) D.

Ebvásár. Egyszer volt Bécsben ebvásár. (L. Bécs.) E. – Csak egyszer esett Bécsben ebvásár. D.

Ebedi. Lemondott, mint az ebediek az esőről. Ny. 23.

Ebédel. Csillagot néz vacsorára, napnál ebédel. (Koplal.) E. – Ebédelj és meglátod mi lesz a maradék. E. – Napnál ebédelt, holdnál vacsorált. (L. fent.) S. – Otthon is jóllakott, másutt is ebédelt. D.

Ecet. Ecetre maradt. E. – Ecetre való. (Savanyu bor.) E. – Ecettel nem fogunk legyet. Ny. 2. – Erős mint a sörecet, kilenc itce egy főzet. E. – Elment Karabukára ecetet darálni, homokot kötözni. (Karavukova Bácsmegyében.) Ny. 2. – Gyöngy olvad ecettől. KV. – Jó borból jó ecet lesz. B. – Kanál mézzel több legyet foghatni, mint egy hordó ecettel. S. – Könnyü a borból ecetet csinálni, de nehéz az ecetből bort. D. – Könnyü borból ecetet csinálni, de az ecet borrá nem változik. Pázmán. – Könnyü a jó borból ecetet csinálni. Pázmán. – Milyen az asszony, olyan az ecet. D. – Olyan jó a bora, mint a legjobb ecet. D. – Tokorcsra mennek ecetet őrölni. (Tokorcson vad gyümölcsből ecetet csináltak, s azt buzáért cserélték.) D. – Tokorcson ecetet őrlenek. B.

Ecetágy a gyomra. (Iszákos.) D. – Lesz belőle ecetágy. (Kölcsönvevés savanyu dolog; nem segít.) E.

Ecetes gyomrú. BSz. – Ecetes korsó megtalálja dugóját. (Csunya lány is akad szeretőre.) B. – Fogytán van az esze, mint az ecetes bor. D. – Megtalálta zsák a foltját, (fótját) ecetes kanta dugóját. (L. fent.) Ny. 2. – Tölts az ecetes korsóra, eljön a manó, elviszi korsóstól. D. – Zsák meglelte foltját, ecetes korsó dugóját. ME.

Edény. Eb a konyha edény nélkül. D. – Nem kell arany edényt pad alá tenni. Cz. – Gonoszságnak jeles edénye. ME. – Ravaszságnak jeles edénye. D. – Rossz edény nehezen törik el. KV.

Edzés. Vargát kéri az acél-edzésre. D.

Egerszegi. Katakul, mint az egerszegi mennykő. Ny. 3. – Ötöl-hatol, habatol, mint az egerszegi mennykő kalakol. Ny. 6.

Egerész. A macskafi egerész. D. – A macskafi örömest egerész. D. – A macskát egerészni tanitja. D. – A macskát egerészni ne tanitsd. D. – Fiát a macska egerészni tanítja. D. – A macskának fia is örömest egerész. E. – A macskának még a kölyke is örömest egerész. KV.

Egerészés. Anyjától tanulja az egerészést a kis macska. D.

Egész. Azt akarja, hogy jóllakjék, bárány is egészen maradjon. KV. – Egész életében örömanya. D. – Egész teste nyelv. D. – Egy napot egész esztendőnek gondol. D. – Egy rühes birkától koszos lesz az egész nyáj. S. – Elolvasta az egész bibliát. (Kevély.) D. – Ha ujjat nyujtanak is ne fogj egész kezet. D. – Jobb az egész mint a fél. E. – Jobb egy marok szerencse, mint egész puttony ész. D. – Kis lyuk a tork, mégis egész falut elnyelhet. D. – Kis ujjod mutatod, egész kezed kéri. E. – Magda Magdának, Magda egész világnak. (Fecsegő.) D. – Nehéz egy kortytyal az egész Tiszát benyelni. D.. – Néha egy szó egész háboru. D. – Néha jobb a fél, mint az egész. (Jobb felényit enni, mint kétannyit.) D. – Nyelve legfrissebb az egész testében. D. – Öröm vigasság egész élete. D. – Több az egész, mint a rész. E. – Utána indul az egész vármegye. (Okos.) D.

Egész nap. Akár egész nap egy szót se szólj mellette. D. – Egész nap a háti bőrön. (Röst.) D. – Egész nap a köldökét vakarja. D. – Egész nap a kuckóban. D. – Egész nap a tökit vakarja. E. – Egész nap azon van, mit vessen a szájába. D. – Egész nap az utcán járva dolgozik. (Naplopó.) D. – Egész nap ásitozik, mint a Pruszkai gyereke. D. – Egész nap dolgozik, mégsem mozdit semmit. D. – Egész nap keresztben lába. (Rest.) D. – Egész nap olvassa a pénzt. D. – Egész nap prédikál, mint a pap. S. – Egy sült máléért elalszik egész nap. D. – Ha pap volna, egész nap prédikálna. D. – Megmarad egész nap egy álló helyében. D. – Van egész nap dolga tágas gégéjének. D.

Egészen. A kutat sem lehet egészen kimerni. D. – A szemetet sohasem söpörhetni ki egészen. D. – Idd meg egészen. D.

Egészségtelen. A kövér többnyire egészségtelen. D.

Egres. A békavirág nem rózsa, a vad egyes nem malozsa. (Mazsola.) Ny. – Egres nem szőlő. D. – Fanyar mint az egres. E. – Kutyánál az egres. (Hetvenkedő visszautasitása.) Ny. 2. – Savanyu mint az egres. E.

Egri bikavér. (Vörös bor.) B. – Elkapta az egri nevet. (Vitéz.) V. – Elnyerte az egri nevet. E. – Felkapta az egri nevet. E. – Felkötötte az egri nevet. B. – Felütötte az egri nevet. Sz. – Elülhetünk már mint az egri pulyka. Ny. 3. – Faszolsz mint az egri szent. Ny. 5. – Válogat mint az egriek a templomban. S.

Egyaránt. A királynak sincs mindig egyaránt. D. – Éh a jóllakottal nem egyaránt dudol. D. – Hegyen-völgyön egyaránt. D.

Egybeáll mint a fövény. B. – Ugy áll egybe mint a fövény. E.

Egybegyültek a jól sültek. BSz.

Egybeillik. A kukacos szalonna és büdös vaj egybeillenek. KV. – Vigak és szomoruak nem illenek egybe. KV.

Egybeszür. Egybeszürték a levet. S. – Egybeszürték a lencsét. KV. – Egybeszürték a keszőcét. K.

Egyedül. Jaj nekem egyedül, senki sem hegedül. (Agglegény panasza.) E. – Jobb egyedül, mint rossz társsal élni. S. – Ki egyedül iszik, az már utolsó. (Nem barátságból, jókedvből iszik, hanem elkeseredésből, hogy lerészegedjék.) E. – Nem vethet husz ember annyit, a mennyit ő egyedül beboronál. (Bőbeszédü.) D.

Egyenesen. (Egyenest.) A ki soha nem botlik, soha egyenesen nem jár. E. – Görbeszáju ritkán szól egyenest. D. – Legkisebb gondja az: horgasan esik-e vagy egyenesen. (Derüre-borura hazudozik.) D. – Soha egyenesen nem állanak szavai. (Álnok.) D.

Egyenetlen házasságnak ritka jó vége. E. – Egyenetlen házasságnak ritkán van jó kimenetele. ME. – Egyenetlen tulkok nem jól vonják a jármot. S.

Egyenesit. Addig kell a fát egyenesiteni, mig fiatal. B.

Egyenget. Hasra ültették s farát egyengették. (Verés.) D. – Utját egyengetni. ME.

Egyenkint szedeti ki a szemszőrt. (Kiméletlen.) D. – Egyenkint vereti ki a zápfogakat. (Kegyetlen.) D.

Egyenlő. A barátság vagy egyenlőket vesz, vagy egyenlőkké tesz. B. – Azon egyenlő ostobaság mindennek mindent, mint senkinek semmit sem engedni. B. – Egyenlő ostobaság mindent hinni és semmit nem hinni. ME. – Egyenlő osztály nem támaszt hadat. E. – Egyenlő teher senki nyakát nem szegi. KV. – Még ujjaink között sem látunk egyenlő nagyságot. D. – Öt ujjad között egyenlő-e kettő? D. – Sok ujja az embernek, még se egyenlő. D. – Ujjaink sem egyenlők. E.

Egyenlőség. nem támaszt hadat. KV. – Sok jót szül az egyenlőség. K.

Egyes élet búval jár. ME. – Az egyes élet bú nélkül nem lehet. Cz.

Egyesült erővel. ME. – Csak abban nem egyesülhetnek: ha a szénát kaszával kaszálták-e, vagy ollóval óllozták. Pázmán.

Egyezik. Egy süveg alatt nehezen egyezik két fej. D. – Ritkán egyeznek meg a kontyok. (Asszonyok.) E. – Szive nem egyezik szájával. Ny. 2.

Egyesség. A jó egyességért, csendes békességért sokat el kell hallgatni. Sz. – A polgárok egyessége legjobb kőfala a városnak. (Latin.) B. – Adjon isten egészséget, magyarok közt egyességet. Sz. – Egyesség kis dolgokat nagyra emel. KV. – Egyesség kicsit is nagyra visz. E. – Jobb a sovány egyesség, mint a biró kövér végzése. ME. – Jobb a sovány egyesség, mint a kövér pör. S. – Nagy udvarokban ritka szép egyesség. E. – Szép egyesség emeli a zászlót. E. – Szép egyesség emel zászlót mezőben. K. – Sovány egyesség többet ér a kövér pörnél. S.

Egyforma. Eben guba, mind egyforma, mind egy kutya. Ny. 2. – Egyformák vagyunk mint Lógóék Szekeresékkel. (Addig pörösködtek, mig mindenöket elvesztették.) Ny. 1. – Kivül-belül egyforma, mint a Samu nadrágja. (Lyukas.) Ny. 6. – Mind egyforma mint a Paksi gatyája. (Csak kettő volt, egy rajta, egy a mosásban.) Ny. 2. – Mindig egyforma mint a mocsai haraszt. Cz. – Széle-hossza egyforma. D. – Varju is csak addig egyforma, mig egészséges. E.

Egyformán. A harangok sem szólanak egyformán. D. – Egyformán jövünk a világra, ezer módon megyünk ki. E.

Egyetért. Szép dolog mikor a száj és sziv egyetértenek. K.

Egyetlenegy gyermek akasztani való. (Egyetlen gyermek nagy gond a szülőknek, igen féltik.) E.

Egyéb. Nincs egyebe, mint a teste-lelke. E.

Egyhamar. Nem egyhamar lehet fából guzst tekerni. D.

Egyhangu mint a Bendák nótája. E. – Egyhangu mint a koldusének. E.

Egymás. Elférhetünk egymás mellett. (Nélkülözhetjük egymást.) E. – Két szomoru is vigasztalhatja egymást. D. – Egymásnak kezet adhatnak. D. – Sok néha a két ünnep is egymásután. D.

Egyszemü. Vakok között az egyszemü. D. – Vakok között egyszemü az első. E. – Vakok között az egyszemü a király. (Latin.) S.

Egytermészetűek könnyen összebarátkoznak. B.

Egyszeregy. Ugy megy mint az egyszeregy. ME. – Ugy tudja, mint az egyszeregyet. ME. – Világos, mint az egyszeregy. E.

Egyszeri. Kinálta, mint az egyszeri ember a papot. (Tessék tisztelendő ur! a többinek ugy is van esze, őket nem kinálom.) E. – Ugy járt mint az egyszeri ember. (Kereste a fehér lovat, melyen ült.) E.

Egyszeriben. A köröm sem nő meg egyszeriben. D. – A napfogyatkozás sem esik meg egyszeriben. D. – A napsugár sincs nálunk egyszeriben. D. – Egyszeriben oda lett. D. – Egyszeriben ott termett. D. – Mindent maga akar egyszeriben elnyelni. D.

Egyszerre. A fát sem vágják le egyszerre. D. – A meggy sem mind egyszerre pirul. Ny. 4. – Az ökör sem eszik többet egyszerre. D. – A rovásból sem rónak le mindent egyszerre. D. – Egy gyujtót kétszerre, egy itce bort egyszerre. (Rossz takarékosság.) Ny. 5. – Egyszerre a szegénységet és vénséget nehéz elszenvedni. D. – Ki bolházta ki egyszerre a ráncokat? D. – Ne kivánj mindent egyszerre megenni. D. – Nem egyszerre születtünk, nem is egyszerre halunk meg. Ny. 6. – Nem kell egyszerre egy ökröt elkölteni. KV. – Nem kell egyszerre mindent elkölteni. KV.

Együgyü. Az együgyü ember ritkán megy biró elibe. K. – Boldogok az együgyüek. ME. – Könnyü az együgyüt rászedni. D.

Együtt. A koszos birka is átúszik a többivel együtt. Ny. 5. – Bokorral együtt lövik a nyulat. E. – Együtt boroznak. D. – Együtt cséplik a buzát. D. – Együtt fürdenek. D. – Együtt főzték, együtt egyék. E. – Együtt fujják a követ. S. – Együtt huzzák az igát. B. – Együtt járják a búcsút. D. – Együtt járják a táncot. D. – Együtt járnak-kelnek. D. – Együtt kártyáznak. (Összejátszanak.) D. – Együtt kenyereznek. D. – Együtt kereskednek. D. – Együtt lettek a világra. D. – Együtt sétálnak. D. – Együtt sütik a fánkot. D. – Együtt szántják a földet. D. – Együtt szelik leves alá a kenyeret. D. – Együtt tartanak. (Összetartanak.) D. – Együtt tették a tüzhöz, együtt egyék meg. D. – Együtt tették a tüzhöz, együtt emészszék. E. – Együtt utaznak. D. – Együtt vadásznak. D. – Együtt verik a hideg vasat. D. – Nem őriztünk együtt disznót. Ny. 8. – Sok együttlételnek házasság a vége. Ny. 6. – Sokat szólani és okosan, ritka együtt. E. – Sülve-főve együtt vannak. S.

Egyiptomi sötétség. E.

Eke azt gazdagitja, ki szarvát kézzel szoritja. S. – Ha mélyen szántasz, betörik ekéd. ME. – Könnyü hat ökör után tolni az ekét. E. – Nem tud az én ekémen szántani. (Nem dolgozik kedvemre.) E. – Ő is szeret szántani a szegény ember ekéjén. (Szeret más munkája után boldogulni.) E. – Se ekéje, se ökre. (Szegény.) D.

Ekeszarv. A vargához viszi az ekeszarvát élesiteni. Sz. – Ekeszarv inkább, mint toll a kezedbe. D. – Kajla mint az ekeszarv. D. – Megmarkolja az ekeszarvát. D. – Nehéz ekeszarvval gazdaggá lenni. D. – Nem pálcára, hanem ekeszarvára. (Nem termett birónak, hanem parasztnak.) D. – Nem szokta cigány az ekeszarvát. D. – Rest kéz meg nem izzasztja az ekszarvát. D. – Sok érdemes legény, mert értéke szegény, fogja az ekeszarvát. Sz. – Sok jó fogja az ekeszarvát. D.

Ekevas. Vargához viszi az ekevasat. E. – Vargához viszi az ekevasat élesiteni. KV.

Ekklézsia számára maradt. (Vén lány a templomot járja s a perzselyt gazdagitja.) E. – Ekklézsiát követ. (Nyilvánosan vezekel.) B. – Szegény az ekklézsia. (Szegény vagyok, többet nem adhatok.) E. – Szegény az ekklézsia, maga harangoz a pap. E.

Elad. A disznóalmot is el akarná adni. (Fösvény.) KV. – Annyit ér a marha, mennyin eladhatni. KV. – Elád eszéből, de nem pénzéből. D. – Eladná a Krisztus koporsóját is. KV. – Eladná istenét is. S. – Eladta a szőlőt és sajtot vásárlott. (Bolondul tett.) D. – Eladta a szőlőt, sajtot vett árán. (U. a.) E. – Eladta szőlőjét, pincét vett árán. (U. a.) E. – Eladta buzáját. (Kevély.) D. – Fehér lovon eladni. (Uri módon.) E. – Fehér lovon eladta a tót az országát. Sz. – Holta előtt bőrét is eladta. D. – Magát is eladta a piacon. D. – Magával együtt eszét is eladta. D. – Megadja, ha az ebet eladja. (Soha sem fizeti meg adósságát.) Ny. 2. – Nem a lábáról adta el a lovat, hanem a hátáról. (Döglött lónak bőrét adta el.) Ny. 13. – Örül mint a ki buzáját eladta. D. – Sok pipát adnak el addig Debrecenben. D. – Szava adja el az embert. (Árulja el.) D. – Szinte annyi borjubőrt adnak el, mint ökörbőrt. (Ifjak, öregek egyaránt halnak.) D.

Eladó. Annak Bécsben van az eladója. (Drága.) Ny. 6. – Cifra mint az eladó lány. D. – Mindég készül, mint az eladó leány. D. – Nehéz attól venni, kinek eladó szándéka nincsen. D. – Szegény ember csikója hamar ló, gazdag ember lánya hamar eladó. Ny. 10.

Elagg. (Feledésbe megy.) Semmi sem agg el oly könnyen, mint a jótétemény. K.

Elalszik. A szalmapörnye könnyen elaluszik. D. – Baloldalon alszik el. (Helyzete kellemetlen.) D. – Egy sült máléért elalszik egész nap. (Rest.) D. – Egyik mint a másik, ha lefekszik, elalszik. Np. – Elaludta minden szerencséjét. D. – El nem alszol, ha vele vagy. D. – Könnyebb elaludni, mint felkelni. D. – Könnyü a fáradtnak elaludni. D. – Magától is elalszik mint a mécs. D. – Minden vétek elalszik a vénben, csupán a fösvénység ébred fel. D. – Minden vétek elalszik a vénben, csupán a fösvénység ébred fel. D. – Olykor a tüz is magától elalszik. D. – Ringatás nélkül is elalszik a fáradt. ME. – Szalmatüz hamar elalszik. ME. – Szegény a száraz földön is elalszik. D.

Elapad. Árad a viz meg elapad. E.