Magyar közmondások könyve – XX.

(Ha valamit nem akarunk eldobni, vagy olcsón eladni.)

(Nem ért a dologhoz.)

(Nem ő kereste, könnyen harácsolja.)

(Zsidóknál a kóser = tiszta, tréfli = tisztátalan.)

(Ne beszélj mindig.)

(Néhol: Nem tarka kendő a házasság.)
»…Nem kölcsön kenyér, hogy visszaadhatnád,
Se nem tarka kendő, hogy megfordithatnád.«

(Nem avatnak be téged a dologba.)

(Nem tudni, kiben mi lakozik.)

(Olyan kérésre mondják tréfásan, melyet az ember teljesiteni nem akar.)

(Tréfásan mondják, ha valaki az előtte levő tárgyat nem veszi észre.)

(A dolgok megitélésében rövidlátó.)

(Érthetlenül beszél.)

(Egy házaspár korcsma üzletet nyitott és mert mindketten szerették a bort, kikötötték, hogy egyik sem fog ingyen inni, hanem megfizetnek a borért. Ugy is történt. De mikor a bor elfogyott, azt látták, hogy mindössze csak 12 krajczárjuk volt, mert mikor a férj egy liter bort megivott, megfizette ugyan a 12 krt, csakhogy az asszony a maga fél liter boráért ugyan azt a 12 krt fizette oda a férjnek s igy ment ez mindaddig, mig a borból tartott.)

(Mulatni szeretők mondják.)

(Csekély eszközökkel nagy vállalatba fogni. – Szt.-Ágoston élete.)

(Nem fog sikerülni.)

(Becstelen s vakmerő jellemzésére mondják.)

(Nem győzhetem le az akadályokat.)

(Könnyü dologra mondják.)

»Már most látom, nem mind arany a mi fényes,
Az egyenes sziv is lehet tekervényes.«

(Székelységi.)

(E szavakkal biztatta az egyszeri tábornok embereit az előnyomulásra s e pillanatban egy lövés őt találta. Ekkor azonnal hozzá tette: És ha talál, az a legszebb halál.)

(Minden nap nem lehet vendégeskedni.)

(Hazudik. Nem tisztességes uton jut valamihez.)

(Igazmondó ember.)

(Szereti a jó ételt s italt.)

(Néhol igy is mondják: Nem indul a nád szélfuvás nélkül.)

(Tapasztalt ember már ő.)

(Toldy Miklós paraszt munkával foglalkozván a réten, egy csoport katonát látott menni Buda felé, kik azonban a jó utat eltévesztve, más irányba tértek. Toldy ekkor a kezében volt szénarudat egyenesen kinyujtva, utánok kiáltott: Nem oda Buda! és megmutatta nekik, mely irányban menjenek. – E km. jelentése? nem ugy lesz, a mint te jónak hiszed, akarod. Szvorényi.)

(Egy kancsal mészárosról maradt e km. Ő ugyanis, mikor le akarta ütni a marhát, úgy látszott, mintha társára nézett volna, ki a marhát kötélen tartotta, amiért is ez utóbbi megijedvén, elugrott és a marha megszabadulván, a mészárost elgázolta. – Mondatik e km. olyanra, ki mást cselekszik, mint a mit akarni látszik.)

(Nem barátkozom, nem pajtáskodom vele.)

(Békési Gáspár hallván, – irja Erdélyi – hogy Erdélyben többé nem lesz maradása, hogy jószágai is lefoglaltatván, szétosztattak, egész megadással mondá: »Nem rövidül meg az Ur karja.»)

(Fecsegő, bőbeszédü.)

(Hanem érdeme szerint.)

(Bács megyei km.)

»Nem sirat egy fecskét egy nyár,
Nincs egy pénzben száz forint kár.«

(Uj házasokra mondják, kik rosszul élnek egymással.)

(Kerülöm az illetőt.)

(Közel van halálához; – vagy: a tönkre jutáshoz.)

(Nem érte el czélját.)

(T. i. nem tudom, hogy mit akar, ha meg nem mondja.)

(Fecsegőről mondatik.)

(Nem irigylem sorsát.)

(Makacsul hallgat.)

(Nem én gondoltam ki.)

(Nyugtalan, izgatott.)

(A lévai birák – meséli Ballagi – Pestről hozattak egy kemencze-állitót, ki a városházánál felállitotta a drága kemenczét, de azon éjjel le is dőlt. Kérdőre vonatván a mester, ő csak azt felelé: hogy hisz nem tarthat örökké.)

(Akkor mondják valakinek pl. ha goromba levelet kapott.)

(Figyelmeztetés, hogy nem kell tovább folytatni a beszédet, mert olyan van jelen, kinek ezt hallani nem szabad.)

(Értsd utána: a bort, – hanem megissza.)

(Hanem a torkába.)

(Bátor ember.)

(Pl. nem tud meggazdagodni.)

(Rosszul gazdálkodókra mondják.)

(Más történt, mint a hogy reményelte.)

»Nem úgy van már, mint volt régen,
Nem az a nap süt az égen.
Nem illatozik a virág,
Kétszinüvé lett a világ.«

(A beregszászi birónak lovát ellopta egy czigány. Egy idő mulva vásáron megismervén a biró saját lovát a tolvaj alatt s balkezével megragadván a kantárt, a másikkal botját kapta s a mint csak tellett tőle, a czigány hátát végig puffogtatta. A tolvaj érezvén, hogy jobban vakarják, mint viszket neki, mondja a birónak: Uram, nem ugy verik nálunk a czigányt. Hát hogyan? kérdi a biró. Mind a két kézzel! felelé a a tolvaj. Erre még jobban megboszankodván a biró, midőn a czigányt mind a két kézzel verni kezdé, a kantárt elresztette. A czigány ekkor sarkantyu közé vette a lovat s szerencsésen odébb állott. Ballagi.)

(Nem nagyon fáj a veszteség.)

(A ki a mulatságban elázik. H.-M.-Vásárhely.)

(Meg nem nyeri, a mit kiván.)

(Valamely dolog bekövetkezik.)

(Az örökséghagyó mondja örököseinek, ha már életében vágynak a vagyonra.)

(Nem tudok a dologról semmit.)

(Szójáték.)

(Ne beszélj, hallgass.)

(Ne zaklasd az embert, ki magától is ad.)

(N.-Tárkány.)

(Ne tanitsd az idősebbet olyasmire, mit az jobban tud.)

(Titokkal, családi dolgokkal.)

(Barátunk sajátságait ismerni kell és tekintetbe venni, nem pedig gyülölni; hibáit el kell türni.)

(Maga semmit sem indit.)

(Egy uri ember, ki szeretett mindenkit megtréfálni, meghivta néhány barátját a szőlőbe egy kis mulatságra. A szőlőbe becsipette őket és hazafelé menet szép holdvilágos idő lévén, a templom tornyának árnyéka épen azon uton esett keresztül, 172melyen mentek. Az árnyékot látva, hirtelen egy ötlete támadt és mondá barátjainak, hogy ő ma délután itt egy árkot huzatott, vigyázzanak, nehogy abba bele essenek. Erre valamennyien átugrották az árnyékát, – sőt egyikük el is esett a nagy ugrásban – minek másnap ők maguk is jót nevettek.)

(Durcáskodó, vagy: siró gyermeknek mondják ezt, oda tartva eléje a kis ujjat, mire azután a gyermek rendesen el is neveti magát.)

(Fóth, Pestmegyében.)

(Szünet nélkül nevet, mint bolond.)

(Boszankodik kára miatt.)

(Érthető szavakkal fejezi ki magát; nem himez-hámoz; egyenesen kimondja az igazat.)

(Ezek: tűz, viz, köhögés és szeretet. Pelkónál »viz« helyett »szegénység« áll.)

(Szemüvegre mondják tréfásan.)

(Érmelléki.)

(Sok pénze lévén egy vak koldusnak, azt alattomban a mezőre kivitte és elásta. Ezt komája észrevevén, még azon nap kiásta. Rövid idő mulva kincséhez menvén a vak koldus, mivel azt helyén nem találta, mindjárt komájára esett gyanuja. Hogy pénzét vissza nyerje, komájához megy és jó kedvet szinlelve, azt mondja neki, hogy miután rövid idő óta szép pénzecskét kaparitott össze, adjon neki tanácsot, hová tegye pénzét, hogy biztos helyen legyen. A koma kapván a jó alkalmon, azt javasolta, hogy oda tegye, a hová a többi pénzét tette. Ezt helyben hagyván a vak, a koma azonnal a mezőre siet és az ellopott pénzt helyére visszateszi, hogy a többit is kezéhez kaparitsa. Ott találván pénzét a vak, felvette s komájának háza előtt elmenvén, »a vak – ugy mondá – most továbbra látott a szemesnél.«)

(Pl. jobb felényit enni; aztán büntetésre is értetik.)

(Előbb öröm, utóbb szomoruság.)

(Ehhez hasonlók: Némely asszony mind olyan. Talán bizonyos. Minden bizonynyal talán. Most vagy mindjárt stb.)

(Azaz könyvekből.)

(Olyanra mondják tréfásan, kinek »hasmenése« van.)

(Mind ismert szójátékok.)

(Koncz = velős csont.)

(Lop.)

»A zsidónak nincs Krisztusa,
Nincs is annak mennyben jussa,
Van neki egy zöld papucsa,
Azzal csuszik a pokolba.«

(Nem szivesen s rosszul végzett munkában nincs köszönet.)

(El is fáradsz, meg is fizetsz érte.)

»Nincs édesebb, mint a méz,
Ki mit szeret, arra néz.«

(Mikor valaki valószinütlen dolgot nagyon erősen állit.)

(Annyira szegény.)

(Székely m.)

(Mert azt fekve is ki lehet mondani.)

(Félénk, bátortalan, gyáva.)

(Kártyázók mondása arra, ki nem tud tarokkozni.)

(Hódmezővásárhelyi.)

(A magyar ember jólakott vendégét kinálja e mondással.)

(Nincs oly rossz ember, akitől valami jó is ki ne telnék.)

(Egy szegény öreg ember elment az erdőbe fát szedegetni, hogy szobáját füthesse. Midőn már jókora köteget összeszedett, föl akarta azt a vállára emelni, de igen gyenge lévén, nem tehette azt. Ekkor tehetetlenségében elkeseredve mondá: Miért késik oly soká a halál, hiszen én már ugy sem vagyok e világra való; nekem legjobb volna meghalni. Erre megjelent a halál és azt mondá: itt vagyok, hivtál, mit akarsz tőlem? Erre azt felelte az öreg: emeld föl a vállamra ezt a fát.)

(Ha ütnek valakit, vagy megüti magát valaki és fájlalja, akkor szokták ezt tréfásan mondani.)

(Ahol nem akarnak kölcsön adni, azt mondják: nincs otthon a gazda. Igy e km. – Erdélyi szerint – nem akarást jelent.)

(Szemérmetlen, arczátlan.)

(Szivtelen, kegyetlen.)

(Ugy is mondják: Nem hajt a török. – Mondatik, midőn valakit ok nélkül sietségre nógatnak.)

(Nem mer oda menni.)

(Nincs ész.)

(Terhes asszonyokra mondják.)