kb. 16 perc olvasás
Kisasszony szereti a sajtot?
(Ügyetlen fiatal udvarlókat gúnyolják e kérdéssel.)
Ki sántával jár, sántikálni tanul.
Kis bajok, nagy gondok.
Kis bajt került, nagyra esett.
(Míg egy bajt kikerül, a másikba esik.)
Kis boszú nagyra viszi az embert.
Kis bőrben is ember lappang.
Kisebb gondom is nagyobb annál.
Kis ember is vethet nagy árnyékot.
Kis ember nagy bottal jár.
Kisded bimbóból lesz a fontos körte.
Kis gilisztával nagy halat foghatni.
Kis gyermek: kicsi gond.
Kis gyermek, nagy méreg.
Ki se nyitotta szemét, már kenyeret kér.
(Gyerekekre mondják.)
Ki siet, nem gondolkozik.
Kis-Kocsord, Nagy-Kocsord, nem Pontus Kappadóczia.
(Hallván a török tiszt a pünkösdi prédikáczióban Kocsordon, hogy a keresztény vallás Pontus Kappadócziában szintén elterjedt, figyelmessé lőn s mondá: Mit akarnak ezek a szultán birtokában? Elég nektek Kis-Kocsord, Nagy-Kocsord, nem Pontus Kappadóczia. Igy meséli ezt Erdélyi János.)
Kis konyha – nagy gazdaság.
Kis korsó, nagy korsó, szivemet viditó, ruhámat rongyositó.
Kis kutya többet csahol.
(Haszontalan ember többet fecseg.)
Kis kutya, nagy kutya nem ugat hiába.
Kis lyuk a torok, de egész falut elnyelhet.
Kis mise, nagy mise, utoljára semmise.
Ki sohasem kezdi, sohasem végzi.
Ki sokat alszik, keveset él.
Ki sokat beszél, vagy sokat tud, vagy sokat hazudik.
Kis tolvajt fölakasztják, a nagyot futni hagyják.
Ki paréjjal jól tud lakni, annak húst is lehet adni.
Ki pokolba indul, legalább üljön jó lóra.
Ki pöröl, erősen pöröljön.
Ki sokat válogat a mogyoróban, utoljára férgesre talál.
Ki sokat igér, keveset ad.
Ki sokáig válogat, végre semmit sem kap.
113Ki sokat nevet, annak kevés esze van.
Ki sokat őröl, annak sok korpája van.
Ki sok vizet iszik, béka nő a hasában.
Ki sok vizet iszik, káka nő a hasában.
Ki sokat kérdez, keveset tud.
Ki sokat kérdez, sok feleletet nyer.
Ki sokba kap, keveset végez.
Ki sok mézet nyal, keserüt is fal.
Ki sokat farag, sok forgácsot ejt.
Ki sokat fontol, keveset cselekszik.
Ki sokat markol, keveset szorit.
Ki sokat szól, keveset mond.
Kiszúrta a szemét.
(Valami csekélységgel elámitotta.)
Ki sokáig levest eszik, sokáig él.
Ki szitával, ki rostával.
(Kiki a maga szokása szerint.)
Ki sok szép szót ad, keveset segit.
Ki süket, az bolond is.
Ki szelet vet, vihart arat.
Kiszöktek a felső várból.
(Esztelenre mondják.)
Ki született, meg is kell halnia.
Kis ujjamat sem harapnám – v. égetném meg érte.
(Nem állanék jól érte.)
Kis ujjában több van, mint más fejében.
(T. i. ész.)
Kis ujjammal sem érintettem.
(Legkisebb bántalommal sem illettem.)
Ki szurokkal bánik, bemocskolja kezét.
Kisült a turpissága.
(Álnoksága, fondorkodása kitudódott.)
Kiszedték a szeme szőrét.
Ki szegényben bizik, nádra támaszkodik.
Ki szerelmet és barátságot vesztett, szegényebb, mint a ki azokat sohasem birta.
Ki szinével mutatja kártyáját, legjobb játékát is elveszti.
Ki szeret, az mindig fél.
Kit Baján meg nem szólnak, Szabadkán le nem itatnak, Zomborban meg nem vernek, Ujvidéken rosszra nem visznek, az elmehet az egész világon, sehol rajta ilyesmi meg nem esik.
(E km. ép oly találóan jellemzi Bácsmegye nagyobb városait, mint azon olasz km., mely a hét főbünt Olaszhon hét főbb városában szállásolja el: a kevélység Genuában, a fösvénység Flórenzben, az irigység Rómában, a bujaság Velenczében, a torkosság Milánóban, a harag Bolognában, a jóravaló restség Nápolyban lakik.)
114Kitett magáért.
(A hozzákötött várakozásnak derekasan megfelelt.)
Kit Isten meg akar verni, annak elveszti az eszét.
Ki többet költ, mint jövedelme, hamar szegénységre jut.
Kit a nap látott czifrán feljöttében, azt a nyujtó lóczán hagyja lementében.
(A halál váratlanul lepi meg az embert.)
Kit a kigyó megmar, még a gyiktól is fél.
(Ki nagyobb veszélyben forgott, az óvatos.)
Kit a török meg akar átkozni, annak rossz szomszédot kiván.
Kit egyben rajta érnek, azt másban is gyanusitják.
Ki téged kővel dob, dobd vissza kenyérrel.
(Szentirás.)
Kitették a szűrét.
(A kérő legény benn hagyja a szűrét; ha visszautasítják, akkor szűrét kiakasztják.)
Kit a darázs megcsipett, a szunyogtól is fél.
Kit az Isten szeret, ifju korában veszi magához.
Kit el akarnak altatni, bankópénzzel legyezik.
(A megvesztegetésre érthető.)
Kitör belőle a kutya természet.
(Természetet megváltoztatni nehéz dolog.)
Kitört belőle a régi czudarság.
(Ugy is mondják: kitört belőle a méreg.)
Ki tengeren jár, tartson a szelekkel.
Kitetszik a róka farka, akár mint dugdossa.
Kitörölték a szemét.
(Csekélységgel kielégitetté.)
Kitörte a járomszeget.
Kitünik, mint birkák közül a szamár.
Ki tűzzel álmodik, meglopják.
(Babonás km.)
Kitudták a vagyonból.
(Kizárták, kitúrták.)
Kiugrott a Rigómezőre.
(Hetyke, tolakodó szájvitézre mondják.)
Ki útfélen épit, sok mestere van.
Ki utolsónak marad, tegye be az ajtót.
Ki ülő munkát végez, járva pihen.
Kiütni valakit a nyeregből.
(Oly nő kegyét megnyerni, kit már egy más férfi vél magáénak, v. oly hivatalt elnyerni, melyet más maga számára már bizonyosnak tartott.)
Kivágták Bedőn az erdőt.
(Esztelenre illő km., azon esetből ered, hogy Bedő, bihari falu népe az erdőt, melyre sok varju járt, nehogy elpusztuljon, kivágta.)
Ki valamibe belekezdett, folytassa.
Ki várni tud, igen sokat tud.
Kivágta magát.
(Leleményességével kiszabadult a bajból.)
Kivel lakol, annak törvényével élj.
115Kivenni a szivét.
(Megtudni, mi lakik valamiben.)
Kivered az ajtón, bejön az ablakon.
(Szemtelen, tolakodó.)
Ki verekedni akar, könnyen talál botot.
Kiverte a szent Antal tüze.
Kiverte szemét az ág.
»Hejh! míg a szememet ki nem verte az ág:
Hejh! nem is így forgott a világ.«
Hejh! nem is így forgott a világ.«
Kivették a falatot a szájából.
Kivették a kerekét.
(Szivesen látták.)
Ki vén korában házasodik, dajkát keres.
Ki vagyonánál többel adós, semmije sincs.
Ki veszni indult, annak a szél is megárt.
Ki veszni indult, könnyü annak elveszni.
Ki veszni indult, annak a légy-viz is megárt.
Kiverte a borhimlő.
(A sok szeszes italból borvirágos az arcza s rezes az orra.)
Ki vesz, annak lesz; ki nem vesz, beteg lesz.
Kivette a számból.
(T. i. én is épen azt akartam mondani, de megelőztettem.)
Kivénült belőle.
(Pl. az agglegény a tánczból.)
Kiugrasztotta a nyulat a bokorból.
(Kicsalta a titkot valakiből.)
Ki utra kél, korán keljen.
Ki vizen jár, szélnek is vigyen kenyeret.
(Csongrádmegyei.)
Kivilágos kivirradtig.
(Pl. a farsangi jól sikerült bálok, mulatságok reggelig tartanak.)
Kivül a hája.
(Czifrább, mint gazdagabb.)
Kivűl-belül egyforma, mint a Samu nadrágja.
(Tolna m.)
Kivül fehér, belül fekete.
(Képmutató ember.)
Kizsebelni valakit.
(Kifosztani.)
Kóborol, mint a gazdátlan kutya.
Kocza gyermeknek koszos a feje.
(Nem törvényes ágyból született = kocza gyermek.)
Kócz-istráng, kenderhám, mind a kettő rossz szerszám.
Kocsis issza meg a bort, a ló részegszik meg tőle.
Kofák is tudják.
(Általános hir.)
Kókai lencse.
(A nép tréfásan úgy mondja, hogy Kókán a lencsét kétszer ették meg. Kóka község Pestmegyében van.)
Kolbászszal hajigál a szalonnára.
Kolduskenyeret könnyek keserítenek.
(Veszprém.)
Koldustáska a vállon, aranygyürü az ujjon, – nem illenek össze.
Kolduskenyér keserves.
116Koldusbotra jutott.
(Elszegényedett, tönkre ment.)
Kolduséknál bál van.
(Ha a szegény sorsu ember lakomát ad.)
Koldusbot annál súlyosabb, minél többen vannak hozzá.
Koldustól vesz tarisznyát.
Kolompos után bőg a csorda. Kolompos után megy a nyáj.
Kolombus tojása.
(Történetileg nevezetes mondás.)
Koma neki.
(Nem kedvel valamit, irtózik valamitől. Pl. koma neki a dolog, – a fizetés.)
Komor, mint a verembe esett farkas.
Kondor, mint a czigány.
Kondor, mint a gácsérfark.
Koncz-leső.
(Haszonleső.)
Konczon vesznek össze a kutyák.
Konkolyos zsákot nem ugatja meg a kutya.
Konkoly ott is terem, a hol nem vetik.
Konkolyt hintett közéjök.
(Békés felek közt viszálykodást gerjesztett.)
Konty alá való bor.
(Az édes borról mondják az asszonyok, noha sokan a savanyut sem utálják.)
Konty parancsol a süvegnek.
Konty alá szeretne jutni.
(A leány, ha férjhez akar menni.)
Kopasz mentség.
(Gyenge, alaptalan mentség.)
Kopogtatott, de nem nyitottak neki ajtót.
(Nem teljesitették kérését.)
Kopár helyen keresgél.
(T. i. a hol semmi sincs.)
Kopár helyen fogott.
(T. i. nem sikerült a vállalata.)
Kopasz, mint a tök.
Kopasz, mint a török.
Kopasz, mint a német ajak.
Kopasz is egyszer fésüt vett a vásárban.
Koplal, mint a czigány lova.
Koppan a szeme tőle.
(Szeged vidéki.)
Koppan attól az állad.
Korai vendég hamar megy.
Korai dörgés, késő éhség.
(A Szent-György nap [ápr. 24.] előtt való dörgés bő esztendőt, a Szent-Mihály nap [szept. 29.] után való pedig hosszú őszt jelent. Szatmár.)
Korai vetés sokszor csal, a késői mindig rossz.
(Gazd m.)
Korán görbül, ami jó kampón akar lenni.
Korán okoskodó gyermek ritkán szokott megélni.
Korbeli ember.
(Élemedett, idős ember.)
Korcsmába menni és protestálni mindenkinek szabad.
117Korcsmának megszokása, a templomnak megutálása.
Korcsmáros nélkül csinálja a számadást.
Korgó gyomornak nincs füle.
Kórót nem szokták fűző mellé tenni.
(Átvitt értelemben aglegény v. aggszüz.)
Korpával van tele a feje.
(Nincs elég esze.)
Korpája sincs, mégis lisztet árul.
(Hiábavaló dicsekvőről mondják.)
Korsó megtartja szagát.
Koslat, mint a kutya.
Koszos malaczból válik a jó disznó.
Koty belé szilvalé, téged is bele borsolának.
(Ha ügyetlenül szól valaki a dologba, igy szokták letromfolni. Erdélyi km.)
Kotyog, mint a félig telt kulacs.
Kovács kovácsra irigykedik.
Kovács mondja a molnárnak, hogy szurkos.
Kovácstól vesz szenet.
Kóvályog az esze.
(Nem ott jár, a hol kellene.)
Köd előttem, köd mögöttem – vagy: utánam.
(A mesékből származik.)
Ködös a feje.
(Részeg.)
Köhög a tetü – v. nem szeretem, mikor a tetü köhög.
Köhög, mint a vén juh.
Köhögés jó mentsége a rossz kántornak.
Kőhöz legyen mérve.
(Babonás km., hogy a kimondott rossz rá ne szálljon az emberre. Székelységi.)
Kölcsön helyébe kölcsönt várnak.
Kölcsön kérésnek megadás a vége.
»Buzakenyér csormojás,
Kőcsönkérés megadás.«
Kőcsönkérés megadás.«
Kölcsön korpát is szokás megadni.
(Csekély dolgot is vissza kell adni.)
Kölcsön kért ruha nem ad meleget.
Kölcsön vett pénz egy tálból eszik az emberrel.
Könnyen költ, kinek apja keresett.
Könnyen fütyül.
(Kinek jó módja van.)
Könnyen gyült, könnyen hült.
(Könnyen szerezte, könnyen el ment.)
Könnyen él, ki kevéssel beéri.
Könnyen igérő nehezen fizet.
Könnyü a bolondot megcsalni.
Könyökén is kijön.
(A titok.)
Könyökig váj a zacskóba.
(Értelme: szegény. Székely mondás.)
Könnyü a báránynak vérét ontani.
118Könnyü a csizmadiának a feslés.
(Mert annak haszna van a feslésből.)
Könnyü a készből élni.
(Ha t. i. a megszerzésre nincs gondja az embernek.)
Könnyü a lágy követ faragni.
Könnyü a leányt fölnevelni, de nehéz férjhez adni.
Könnyü a fonás, de nehéz a várakozás.
(Szabolcs m.)
Könnyü a jót nevelni.
Könnyü a mesterség annak, a ki tudja.
Könnyü a szegényt kicsúfolni, de nehéz fölruházni.
Könnyü a szegényből bolondot csinálni.
Könnyü a pókhálót eltépni.
Könnyü a kepe – kazal – alatt kalászt szedni.
Könnyü a máséból költeni.
Könnyü a békát tóba ugrasztani.
Könnyü annak bolondozni, kinek egy csepp esze sincs.
(Pl. ha valaki sánta létére hetykén mondaná, hogy nem fél a katonaságtól s ezzel bátornak szeretne látszani.)
Könnyü annak üdvözölni, kinek Isten a barátja.
(Azaz: könnyen előmegy, kinek hatalmas pártfogói vannak.)
Könnyü annak sétálni, kinek más dolga nincs.
Könnyü az akarót rábeszélni.
Könnyü elélni, csak kenyér legyen.
Könnyü gáncsot találni.
Könnyü hibát keresni.
»Könnyü hibát keresni,
A gyolcs jégen elesni.«
A gyolcs jégen elesni.«
Könnyü is nehéz a nem akarónak.
Könnyü játszani, mikor tök a tromf.
Könnyü Katót tánczra vinni.
(Könnyü az akarót rábeszélni.)
Könnyü olyan egeret megfogni, melynek csak egy lyuka van.
Könnyü eltalálni a kolbász csuklóját.
Könnyü ritka hajat megfésülni.
Könnyü kis feslést bevarrni.
Könnyü kopaszt beretválni.
Könnyü neked, de nehéz a becsületes embernek.
(Tréfás km.)
Könnyü, mint a toll.
Könnyü onnan venni, a hol van.
Könnyü vékony vesszőből gúzst kötni.
Könnyü kis lyukat bedugni.
Könnyü mást megitélni.
119Könnyü, mint az ólommadár.
(T. i. nagyon is súlyos, nehézkes.)
Könnyü nád között sipot találni.
Könnyü pohár mellett vitézkedni.
(Korcsmahősökre mondják.)
Könnyü rossz hirbe keveredni, de nehéz belőle kigázolni.
Könnyü ruha a csók.
»A csók, az könnyü ruha,
Se eleje, se hátulja.«
Se eleje, se hátulja.«
Könnyü sebet ejteni, nehéz meggyógyitani.
Könnyü szerrel végzett munka.
Könnyü teli hassal bőjtöt prédikálni.
Könnyebb a hazugot utólérni, mint a sánta ebet.
Könnyebb a könyv a kapánál.
(Rossz tanulónak mondják, – buzditásul a tanulásra.)
Könnyebb a lelkének.
(Pl. ha csak rá nézhet valakire, v. csak hozzá érhet stb.)
Könnyebb az asszonyt tánczba vinni, mint ránczba szedni.
Könnyebb egy zsák balhát megőrizni, mint egy rossz asszonyt.
Könnyebb ünnepet szabni, mint megtartani.
Könnyebb végét fogja a dolognak.
Könnyebb gyökérről nevelni a fát, mint ágról.
Könnyebben felejti kigyó farka vágását, mint az asszony legkisebb bosszuságát.
Könnyebb rontani, mint épiteni.
Könnyebb tanácsot adni, mint venni.
Könyv nélkül tudja.
Köpenyeg alatt – vagy: zsebben – mutat fügét.
(Titkon, alattomban gunyolódik.)
Köpenyforgato.
(Arra illik e mondás, ki elvét, meggyőződését haszonért, számitásból gyakran megváltoztatja.)
Köpköd, mint a zsidó.
Köpi a markát.
(Dicsekszik valamivel.)
Köpj egyet, ülj rá.
(Igy is mondják; Köpj a földre, ülj rá s aztán lógasd le a lábodat. Tréfás szójárás. Olyannak mondják, ki hamarjában nem talál ülőhelyet.)
Köröm szakadtáig.
(Pl. védeni, vagy dolgozni.)
Körmetlen macskának nehéz a fára mászni.
Körmét rágja.
(Tépelődik, bánkódik valamin.)
Körmös kézbe akadt.
(Azaz: jó vigyázás vagyon reá, nem engedik kirugni.)
Körmére égett.
(A legvégső időben végzi munkáját.)
120Körmére vertek, – hágtak, – koppantottak, – pörköltek, – ütöttek.
Körmön font beszéd.
(Jól megfontolt s velős beszéd.)
Körülgondolta, mint Préda a széna kazalt.
(Ily nevü ember – igy irja Erdélyi – hallá, hogy a bünt meggondolni és tenni egy; midőn kiküldetett, hogy árkolja körül a szénakazalt, lefeküdt és gondolta az árkot, de nem ásta; s magát azzal védte, hogy meggondolni és tenni egy.)
Kösd föl a gatyádat, ha velem ki akarsz kötni.
Köss bogot – csomót – a nyelvedre.
(Azaz keveset szólj.)
Köszönés senkinek sem szakasztja meg a száját.
Köszönöm, nem iszom vöröset.
(Akkor szokás tréfásan igy szólani, ha az embert fehér borral kinálják.)
Köszönést se fogadja el.
(Olyan kevély.)
Köszörüli a fogát.
(Étvágyat csinál magának valamire. Egy városi uri emberhez falun tartózkodása alkalmával a falusi szolgálót beküldték, hogy hivja őt ebédre. Ez épen fogait tisztitotta a fogkefével. Ezt látva a leány, gyorsan visszament s jelentette gazdájának, hogy mindjárt jön az úr, már a fogát köszörüli.)
Kötél a kezébe, holnap a nyakába.
(Tréfás km. A harangozóra mondják, mikor sokat harangoz.)
Kötelet a nyakára.
(Gonosz emberekre mondják.)
Kötelet sem vehet, hogy fölakaszthatná magát.
(T. i. oly földhöz ragadt szegény.)
Kötelkedik, mint részeg katona a czibillel.
(Czibil = czivil, polgári egyén.)
Köti az ebet a karóhoz.
(Bizonytalan dologban erőlködik.)
Kötni való bolond.
Kötve higyj a komának.
(Ne higyj a puszta szóra. E km. óvatosságra int.)
Kövek is kibeszélik az ember titkát.
Kövérebb a szomszéd asszony lúdja.
(Az irigység rí ki e mondásból.)
Kövér disznó halálát sok éhes has várja.
(Székely.)
Kövér emberben ritkán látsz bölcset.
Kövér, mint a harcsa.
Kövér, mint a háj.
Kövér, mint a szalonna.
Kövér, mint a disznó.
Kövér, mint a hizlalt deszka.
(Ellenkező értelemben.)
Kövér, mint a magzalicza.
Kövér, mint a Szent Márton lúdja.
(Márton nov. 11.)
Kövér, mint a trombitás angyal.
121Kövér, mint a fölfujt lapoczka.
Közel a füst a lánghoz.
(Kerüld a vészt, ha már jeleit látod.)
Közeledik Simon Judás, jaj teneked pőre gatyás.
(Ekkor már – okt. 28. – hüvösödik az idő.)
Közelebb az ing, mint a suba.
(Közelebb van az ember magához a rokonok felett; ezek közelebb vannak mihozzánk, mint az idegenek; aztán: közelebb, azaz elsőbb a becsület, mint a haszon. E közmondást használta Mátyás király, midőn Bátori István azt tanácsolta, hogy a magyar leányokat át kellene küldeni a török táborba, kik a katonákat szerelmökkel elbolonditván, azalatt meg lehetne nyerni a győzedelmet. Mátyás ezt el nem fogadá és e közmondással élt. Igy irja ezt szóról-szóra Erdélyi.)
Közelebb az ing, mint a csuha.
Közelebb az ing, mint a guba.
Közelebb az ing, mint a mente.
Közé vág, mint a zsidó az egy lovának.
Közepéből való.
(Valaminek a legjavát jelenti. Pl. ez a bor a közepéből való. A czigány elment a boltba, hogy rongyos nadrágjára foltnak valót vegyen s igy kérte azt: adjanak egy garas ára vörös posztót, de a közepéből.)
Közmondás, nem hazug szólás.
(Igy is: Igaza van a közmondásnak. Vagy: A közmondás nem hazudik.)
Közös, mint a szent-királyi nemes mentéje a feleségével.
(Szent-király Baranyamegyében; lakósai hajdan mind nemesek voltak.)
Közös, mint a szútori nadrág.
(A monda szerint régen csak egy nadrág volt a faluban és a kire ez ráillett, azt küldték – ha szükség volt valahová – képviselőnek. Szútor, Gömörben.)
Közös féknek rongyos a szára.
Közös lónak túrós a háta.
(Közös birtoknak rendesen nem viseljük kellőképen gondját, mindegyik a másiktól várja, hogy tegye meg a teendőt, s igy egyik sem teszi meg.)
Közösnek tart mindent, mint a pap gazdasszonya.
(Azaz: lop, rosszul gazdálkodik.)
Köztünk legyen mondva, – v. köztünk maradjon.
(Pl. a szó.)
Krajczáros gazdálkodás.
(Azokra szól, kik az ezrekkel játszanak s a kisebb kiadásoknál takarékoskodnak.)
Krajczárból lesz a forint.
Krétával kell a falra irni.
Krisztust is letagadná a keresztfáról.
Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen.
Krokodil-könyeket hullat.
(Képmutatásból sir.)
Krumpli-orru.
(Idomtalan, vastag orru ember.)
Krumpli-óra.
(Régi divatu nagy zsebóra.)
122Kudarczot vallani.
(Megcsalódni, megszégyenülni.)
Kuhiban maradni.
(Szégyenben maradni.)
Kuhit mondani.
(Elismerni legyőzetését.)
Kukaczos szalonna, büdös vaj összeillenek.
Kukoriczaföldön nőtt a feje.
(Szegedvidéki.)
Kukkot sem szól.
(Mélyen hallgat; semmit sem lehet belőle kivenni.)
Kulcslyukon is kirepül a szó.
Kun László szekerére szorult.
(Elszegényedett. IV. vagy Kun László király idejében annyira elkoldusodott hazánk népe, hogy két kerekü talyigáit maga volt kénytelen húzni. Innen ered Kún László szekere = talyigája.)
Kurta, mint a szegedi szoknya.
Kurta, mint a szeremlei szoknya.
(Szeremle falu Bajához [Bács megye] közel.)
Kurta, mint a gyíkleső.
(A gyalogos közkatona oldalfegyvere.)
Kurta, mint a barát gatya.
Kurta, mint a nyulfark.
Kurucz világot érünk.
(Rosszabb is lehet még.)
Kuszi pajtások.
(Testi-lelki jó barátok.)
Kutat is ki lehet merni.
(Nincs oly sok, mi el nem fogyna.)
Kutya baja, mint a szentesi halottnak.
(Kisérte a gyászfelekezet a halottat, utközben nagy záporeső érte s a gyászmenet bevonult egy házba az eső elől. Valaki kérdezte: hát a halott mit csinál? Mire egy másik azt felelte: Kutya baja! betoltuk a kocsit a halottal együtt a félszer alá.)
Kutyabőrből van az erszénye.
(Szeged vidéki.)
Kutya gazda, eb szolga.
(Minő az ember, olyan a kutyája.)
Kutyafark v. macskafark inkább a szájába.
(Dohányzó ifjakra mondják.)
Kutya forsponton jár.
(Azaz: gyalog.)
Kutya-futtában végzett dolog.
(Gyorsan, de felületesen végzett dolog.)
Kutya is akkor vész meg, mikor legjobb dolga van.
Kutya kedve van.
»Egy itcze bort megittam,
Jaj de kutya kedvem van.«
Jaj de kutya kedvem van.«
Kutya kötelessége.
(Ezt vagy amazt megtenni.)
Kutya meg az anyja!
(Tréfás káromkodás.)
Kutyának se jó az első kölyke.
Kutya-macska barátságban élnek.
(Veszekedő házastársakra mondják.)
123Kutyaólban keres kenyeret.
(Ott keres valamit, a hol nincs.)
Kutya ugat, a karaván halad.
(Eredetileg arab km., ujabb időben azonban nálunk is gyakran mondják.)
Kutyának az embersége is kutya.
Kutyául van.
(Rosszul megy sorsa.)
Kutya baja, mint a kiséri halottnak.
(Tetszhalott volt s fölébredt. Kisér, Jászságban.)
Kutyaharapást ebszőrrel kell gyógyitani.
(Vagy pedig: Ebmarásnak kutyaszőr az orvossága.)
Kutyahájjal van megkenve.
(Hamis, pajkos ember.)
Kutya is füvet eszik, ha beteg.
Kutya is kényes az orrára.
Kutya se ugatja meg.
(Senki sem törődik vele; rá sem hederitenek.)
Kutya se teszi be maga után az ajtót.
Kutya szokott gyalog járni.
(Huszárok tréfás mondása.)
Kutya ugatás nem hallatszik menyországba.
Kutya van a kertben.
(Baj van a dologban; leginkább titkos s tiltott szerelmi viszonyra használják.)
Kutyába sem veszem.
(Közönyösséget jelent.)
Kutyát kapunk, csak korpa legyen.
Kutyánál az egres.
(Szabolcsi.)
Kutyám sem volna sánta.
(Ha t. i. ez, vagy az a bajom nem volna.)
Kutyának sem kell.
(Valami rosszra mondják.)
Kutyára bizni a hájat v. szalonnát.
Kutyát fogni.
(E közmondásnak eredete Szirmay szerint az, hogy első Henrik német császár, midőn a magyarok az előde által vállalt évi adót követelték, azoknak az adó helyett egy rühes kutyát küldött, min a magyarok felindulván, roppant sereggel Henrikre ráütöttek, de ettől oly hatalmasan visszaverettek, hogy a német irók tanusága szerint 50 ezer magyar elesett. Innen, ha valaki feltételét el nem érve kudarczot vallott, azt mondták, hogy »kutyát fogott.« Sőt »kudarczot vallani« is annyi lenne, mint »kutya arczot vallani.«)
Kutyát vertek ezen a helyen.
(Kártyázók közt a vesztő hely. Ilyen helye jutott az egykori pénztárnoknak is, ki nagyon szeretett kártyázni. A veszteség annyira elvette az eszét, hogy midőn másnap pénzt számlált, igy folytatta: »hét, nyolcz, kilencz, tiz, alsó, felső, király, disznó.«)
Különös, mint karácsonkor a tökkáposzta.
(H.-M.-Vásárhelyi.)
Kvittek vagyunk, mint az asztalos a kutyával.
(Asztalt vitt az asztalos a fején. Hozzászaladt egy kutya s megharapta az asztalos lábát. Az asztalos ijedtében elejté az asztalt s eltörött az asztal lába. Felkapta a letört asztallábat, utána vágta a kutyának s eltörte vele a kutya lábát. Erre visszafordult, azt mondván: »No, most kvittek vagyunk!«)
[1] Mely közmondások itt elő nem fordulnak a kutyáról, azok legnagyobb részét lásd az »E« betű alatt »eb«-nél.
| « J. | KEZDŐLAP |