kb. 28 perc olvasás
Láttam, olvastam, hallgattam
Link ajánló 18.
Reményik Sándor
Nem nyugszunk bele!
Téli szél a tar gallyakat fújja,
Mint az Isten égre tartott ujja.
Mint megcsúfolt, kikacagott álom
Állunk egyedül a nagyvilágon.
.
Elvették, s most véle nagyra vannak,
Törött, véres kardját a Magyarnak.
De míg minden nép a sírját ássa,
Van szava, hogy világgá kiáltsa.
.
Csak mi, csak mi ne verjük kebelünk,
Csak mi, csak mi emeljük fel fejünk!
Tiporhatják szűz-tiszta igazunk,
Csak mi, csak mi ne hagyjuk el magunk!
.
De hirdessük gúzsba kötött kézzel,
Sebes ajkkal, lázadó vérrel,
Idézve menny, pokol hatalmait,
Hogy béke nincs, hogy béke nincsen itt.
.
Kezünk bár nem pihen a kardvason,
A szíveinkben nem lesz nyugalom.
Jöhetnek jövő századok,
S megint csak felszakadnak régi sebeink.
.
E sebek és e fájdalom örök,
Ettől vonaglik minden Magyar rög,
Ettől vérez, ki majd nyomunkba hág,
Ettől nem gyógyulnak az unokák.
.
Tátra-erdők ettől zúgnak, búgnak,
Ettől reszket lelke minden zúgnak,
Puha szívek kővé ettől válnak,
Kemény kövek élő szívként fájnak.
.
Amíg élünk, ettől fájunk, égünk,
Sírban ettől nem lesz pihenésünk,
Ettől szorul a kezünk ökölbe,
Ettől sír a gyermek anyaölbe’.
.
Fenyőmadár behavazott fákon,
Száraz haraszt téli pusztaságon,
A folyók, fák, a füvek szelleme;
Minden süvít:
MI NEM NYUGSZUNK BELE!!!!!
.
Most Lomnic ormán rakjunk nagy tüzet,
Versailles-ig lobogjon az üzenet,
Hogy megroppant bár karunk ereje,
Nem nyugszunk bele! NEM NYUGSZUNK BELE!!!!!
+
Reményik Sándor – Nem nyugszunk bele!
http://www.youtube.com/watch?v=BxElZ4r9gY0&feature=share
*
MAKKAI SÁNDOR
http://hu.wikipedia.org/wiki/Makkai_Sándor
MAKKAI Sándor
ÖRDÖGSZEKÉR
A 17. századi Erdélyben játszódó történelmi regény Báthory Gábor és Báthory Anna tragikus testvérszerelméről szól. A korabeli kritika erkölcstelenséggel vádolta a testvérszerelem leírása miatt. Pedig a regénynek nem is ez a motívum a központi témája. A két testvér kapcsolata és annak krízise Báthory Annának tragikus életútjának egyik fontos állomásaként jelenik meg. Makkai Sándor – mint a regényhez írott utószavából is kiderül – a magyar boszorkányperek hírhedt alakjának életútját írta meg ebben a regényben. Gyermekkortól kíséri végig hőse útját, mely szorosan kapcsolódik testvére, a szintén tragikus véget ért Báthory Gábor fejedelem sorsához. A szülők nélkül felnövő gyerekek életének leírásával indul a cselekmény, aztán megismerkedhet az olvasó Báthory Gábor fejedelemségének történetével, s ezzel párhuzamosan Anna szerelmeinek, házasságának mozzanataival. Makkai történelmi hitelességgel és rendkívül érdekfeszítő leírásban mutatja meg a korabeli Erdély közéletét, főurakat és egyszerű embereket, a fejedelmi udvarba is elvezet. A jól ismert történelmi személyiségek (Báthory István, Báthory Gábor, Bethlen Gábor stb.) jellemének, környezetének bemutatásán keresztül rajzolódik ki Anna tragédiája, egy olyan asszonnyé, akinek fonák módon adatott meg a szerelem, s akinek a boszorkányperek áldozataként kellett elvesznie.
Érdekfeszítő cselekmény jellemzi elsősorban ezt a regényt is, mint Makkai minden szépprózai írását, de itt a fordulatos cselekmény alapos, pszichológiailag hiteles lélekrajzzal is párosul. Igényesen megírt, történelmi forrásokra támaszkodó, olvasmányos próza.
+
MEK
Makkai Sándor: Aratás
Előadások
http://mek.oszk.hu/10900/10941
Makkai Sándor: A Biblia
Útmutató a Szentírás tanulmányozásához
http://mek.oszk.hu/10900/10924
Makkai Sándor: Egyedül
Bethlen Gábor lelki arca
http://mek.oszk.hu/10900/10909
Makkai Sándor: Az elátkozott óriások
Nyolc előadás
http://mek.oszk.hu/10900/10954
Makkai Sándor: Gyöngyvirág
Énekes mesejáték három felvonásban
http://mek.oszk.hu/10900/10955
Makkai Sándor: A halál mysteriuma
http://mek.oszk.hu/10900/10925
Makkai Sándor: Harc a szobor ellen
Négy tanulmány
http://mek.oszk.hu/06700/06703
Makkai Sándor: A hit problémája
Vallásfilozófiai tanulmány
http://mek.oszk.hu/10900/10932
Makkai Sándor: „Hittem, azért szóltam”
Vallásos elmélkedések
http://mek.oszk.hu/10900/10962
Makkai Sándor: Holttenger
http://mek.oszk.hu/10800/10875
Makkai Sándor: Magunk revíziója
http://mek.oszk.hu/10900/10935
Makkai Sándor: Magyar fa sorsa
A vádlott Ady költészete
http://mek.oszk.hu/10900/10918
Makkai Sándor: Magyarok csillaga
Regény
http://mek.oszk.hu/00800/00878
Makkai Sándor: Megszólalnak a kövek
Elbeszélések
http://mek.oszk.hu/10800/10897
Makkai Sándor: A mi utunk
Elmélkedések, beszédek, előadások, temetési beszédek, cikkek
http://mek.oszk.hu/10900/10958
Makkai Sándor: Öntudatos kálvinizmus
A református magyar intelligencia számára
http://mek.oszk.hu/07400/07436
Makkai Sándor: Örök Erdély
http://mek.oszk.hu/10800/10823
Makkai Sándor: Számadás
http://mek.oszk.hu/10800/10880
Makkai Sándor: Táltoskirály
http://mek.oszk.hu/10900/10950
+
Kozma Zsolt:
Makkai Sándor egykor és most
Még egyszer a Magunk revíziójáról
http://epa.oszk.hu/00400/00458/00014/02k02.htm
+
Nem lehet
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nem lehet – Ezzel a címmel közölte Makkai Sándor a budapesti Láthatár c. folyóiratban (1937/2) nagy visszhangot kiváltott cikkét, amelyben, püspöki székéről lemondva és Erdélyből távozva, összefoglalta nézeteit elhagyott kisebbségi közössége helyzetéről és jövőjéről.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Nem_lehet
*
Egy rendhagyó fotókiállítás a mozivásznon
A tudat természetéről kevés ismeretünk van. A legtöbb tudós még a létezésének lehetőségét is tagadja. A köznapi kultúrában sem játszik szerepet: senki nem énekel róla, egyetlen színdarabban és televíziós műsorban sem jelenik meg. Abban nevelkedünk, hogy kizárólag azt fogadjuk el valóságosnak, amit érzékszerveinkkel érzékelni tudunk. Ennek ellenére néha belepillanthatunk a tudat természetébe. Felidézheti egy dallam, az a nyugodt boldogság, amely a természetben járva születik bennünk, de akár egy hétköznapi esemény is. Részese lehetünk az élménynek, amikor a szállingózó hópihéket nézzük, vagy a hegy mögött lenyugvó napot, vagy amikor beragyog egy furcsa fénysugár a szobánkba. Ezek a békés és áldott pillanatok mindannyiunkat meglátogatnak, s furcsamód velünk is maradnak.
Néha, ha csak félig is, megértjük ezeket a pillanatokat, de a modern kultúra nem biztosít keretet, amelyben elhelyezhetnénk őket. Ahelyett, hogy bátorítást kapnánk ezen élményeink mélyebb feltárására, inkább arra kapunk biztatást, hogy ne vegyünk tudomást róluk. Talán ez a modern civilizáció legsötétebb és legzavaróbb tényezője – az, ahogy nem hajlandó tudomásul venni, hogy kik is vagyunk valójában. Félünk, hogy felismerjük, létezik más valóság is. Mivé tenné ez a felismerés egész eddigi életünket? Hogyan viszonyulnának barátaink felfedezésünkhöz? Mit kezdenénk új tudásunkkal?
Az Álomvölgy sorozatom képeit ezek a gondolatok inspirálták. Az elmúlt években egyik fő elfoglaltságommá vált, hogy láthatóvá tegyem az erdők csendben jelenlévő, láthatatlan lelkét. Nem volt nehéz dolgom, a képek szinte maguktól készültek. Gyakran éreztem úgy, ők találtak meg engem. Húszévnyi autonóm riportos tapasztalattal a hátam mögött váratlanul egy olyan misztikus világot fedeztem fel – távol a megszokott fotós „terepeimtől” –, amelynek nincs közvetlen köze korábbi alkotói stílusomhoz, mégis abból táplálkozik. Eddigi legizgalmasabb vállalkozásomnak tartom az Álomvölgy projektet, amely szeptember 20-tól egy egész estés fotófilm formájában tekinthető meg a budapesti Művész és Toldi mozikban.
Az alomvolgy.info weboldalon további gondolatokat olvashattok az ürességről, elárulom, milyen technikával értem el ezeket az impresszionista hatásokat, megnézhetitek az előzetest, valamint megismerkedhettek a fotófilm (társ)zene- szerzőjével. És él egy vendégkönyv is! 🙂
Tartalmas utazást kívánok mindenkinek!
Vancsó Zoltán
*
Hagyomány és újítás
a pesti zsidónegyed közösségi életében az 1830-as években
Kaczér Illés Zsidó legendá-jában
________________
SZALAI ANNA
A magyarországi olvasók előtt kevéssé ismert történelmi családregény – nevezhetnénk család- és közösségtörténeti regénynek is -, Kaczér Illés tetralógiája,1 melynek második részében a reformkori pesti zsidó közösségi élet rajzát nyújtja. A négykötetes mű azt a 19. század elejétől a harmincas évek végéig tartó időszakot mutatja be, amelyben a más-más irányból és más-más időpontban betelepedett zsidóság Magyarország falvaiban, kisvárosaiban, valamint a fejlődésnek induló Pest zsidó negyedében a helyi adottságokhoz alkalmazkodva kezdte kialakítani életformáját. Bécs közvetítésével a nyugat-európai zsidóság körében hódító vallási és világi reformok szelleme is hatott rájuk, változtatott szokásaikon és küllemükön. A gazdasági élet új lehetőségei vállalkozó kedvüket ösztönözték, kezdeményező szellemük új és új területek felé fordította őket. Kialakulóban voltak azok a kereskedelmi, ipari, pénzügyi tevékenységek, melyekben a századvég-századforduló kapitalista társadalma majd meghatározó és vezető szerepet juttat a magyarországi zsidóságnak. Bár a 19. század elejére visszanyúló kezdeteket a közép-európai – ezen belül a magyarországi – zsidóság mindennapi életével, hagyomány- és szokásrendjével, a gazdatársadalmakban elfoglalt helyével foglalkozó történészek, közgazdászok, szociológusok sokféle nézőpontból vizsgálják, a válaszok csak ritkán lépnek túl a statisztikailag is megragadható forrásokon, s így mellőzik a változások mindennapi életben követhető hatását, a kisebb csoportok – család, zsinagógai közösség, baráti és munkakapcsolat során létre jövő kisebb-nagyobb társaságok – kialakulására és sorsára való befolyását. A mindennapi élet és mentalitás kutatásához a gyakrabban használt magániratok mellett – napló, levelezés, visszaemlékezés – sokatmondó forrás lehet a szépirodalom (leginkább az elbeszélő művek): bár lényegi jellemzője a különböző forrásokból szabadon fölépített történet elbeszélése, a való élet körülményeinek s eseményeinek megjelenítésére és értelmezésére is törekszik.
A reformkori magyar elbeszélő irodalom – s benne az első magyarul író zsidó írónemzedék novellakísérletei is – vagy életképszerűen örökíti meg, vagy a megoldásra váró társadalmi problémák részeként mutatja be a korabeli zsidóság szokásait, életformáját, a környezethez való viszonyát és a gazdatársadalommal való kapcsolatát. Ebben a korszakban még hiányoznak azok a zsidó szerzőktől származó nagyobb lélegzetű irodalmi művek, melyek a századvégen már regénytémává avatják a zsidó közösség mindennapi életét.
Kaczér Illés száz-százötven év távlatából tekint vissza és kelti életre a reformkor és az azt megelőző évtizedek vidéki zsidóságának mindennapjait, a pesti zsidó negyed életformáját, a családi és közösségi élet napi eseményeit, a közösség életében történt változásokat, a gazdatársadalomban való elhelyezkedés folyamatának kezdetét. A történelmi háttéranyag módszeres kutatását is föltételezhetjük Kaczér egy újságcikkének rövid utalása alapján[4], a regényfolyam egésze pedig az írónak a reformkorról való széleskörű – történeti, irodalmi – ismereteit tanúsítja. A regénytörténetben szervesen összefonódik fikció és történeti tény, de a cselekmény és a regényalakok fő forrása minden bizonnyal az a számtalan anekdotikus történet, mely elhangozhatott családjában és apja kocsmájában, az a kollektív emlékezet, melyet a zsidó családok generációkon keresztül őriznek és adnak tovább saját múltjukról, az apák sorsáról. Kaczér tetralógiája számos önéletrajzi elemre is épít: családtagjait, ismerőseit – helyenként saját nevükön – egy korábbi történelmi korszakban kelti életre, és teszi meg egy előző kor jellegzetes alakjaivá. Az idősíkok összeolvadása, a megtanult ismeretanyag és a saját, személyes élmények egységes regénycselekménnyé formálása avatja a négykötetes Zsidó legendá-t a 19. századi magyarországi zsidó közösség emlékezetének különleges és csaknem egyedülálló szépirodalmi forrásává.
Folytatás:
http://epa.oszk.hu/00000/00003/00033/szalai.html
*
Bosnyák Zoltán:
Hogyan szállta meg a zsidóság Magyarországot?
A liberális Magyarország és a zsidó bevándorlás
Lássuk, mik voltak ennek a zsidó térhódításnak a következményei? A múlt század elején, amikor ez az egész folyamat megindult., városaink jó része még lezárva tartotta kapuit a zsidók előtt. Így tehát a zsidóság kénytelen volt a falvakban és a mezővárosokban megtelepedni. Kocsmatartás és pálinkafőzés a fő kereseti forrása. Iszákosság, elszegényedés, nyomor és erkölcsi züllés a kísérő jelenségei ennek az „áldásos” közgazdasági tevékenységnek. A birtokos nemesség sem kerülheti el sorsát. Uzsorakölcsönökkel forgatják ki vagyonból. Mikor a negyvenes, ötvenes években már a városokban is megtelepedhetnek a zsidók, nagy tömegekben hagyják el a falvakat. A parasztság és a birtokos osztály kihasználásával szerzett vagyonukkal a városi iparos és kereskedő osztályt próbálják legázolni, majd legvégül az értelmiségre kerül a sor.
Távol áll tőlünk, hogy a magyarországi kivándorlási mozgalomért egyes egyedül és kizárólag a zsidóságnak a múlt század eleje óta lefolyt tömeges bevándorlását tegyük felelőssé. Annyi azonban kétségtelen, hogy a zsidóság ijesztő elszaporodása egész országrészekben döntő módon hozzájárult ahhoz, hogy az őslakosság tíz és százezrei elhagyták szülőföldjüket. A következőkben éppen ennek az összefüggésnek bizonyítására vállalkozunk. Látni fogjuk, hogy a zsidóság tömeges bevándorlása mindenütt előbb, vagy intőbb az ott élő bennszülött, befogadó népesség sokszor pánikszerű menekülését vonta, maga után. Nemcsak a bevándorló zsidó tömegek természetes nyomása kényszerítette kivándorlásra az őslakosságot, hanem az új jövevények sajátságos társadalmi, gazdasági életformája a parazitizmus. Ahol a zsidóság nagy tömegekben telepedik meg, ott a gazdanépre sorvadás és pusztulás vár, ha csak idejében el nem hagyja otthonát. A zsidóság szívósan, lerázhatatlanul rátapad áldozatára, megfosztja őt minden életlehetőségétől, kiforgatja minden vagyonából, kíméletlenül kihasználja a munkaerejét. A magyarországi kivándorlási törekvések megindulásában és kifejlődésében döntő szerepe volt ennek a zsidó parazitizmusnak.
Folytatás:
http://betiltva.com/2010-2013/bosnyak-zoltan-hogyan-szallta-meg-a-zsidosag-magyarorszagot-i-resz/
*
Ungváry Krisztián
A titkos kapcsolat – Bosnyák Zoltán az ÁVH fogságában
Az alábbiakban közölt dokumentum a magyar antiszemitizmus egyik legvisszataszítóbb alakjának, Bosnyák Zoltánnak tollából származik (1). Bosnyák tanárképző főiskolát végzett és Méhely Lajos hatására kezdett el foglalkozni zsidóellenes cikkek írásával. Nevéhez fűződik az Endre Lászlóval közösen működtetett „Kártékony Rovarellenes Egyesület”, a későbbi Zsidókutató Intézet megalapítása. Bosnyák már-már grafomán energiával ontotta magából a zsidóellenes cikkek és könyvek sorozatát, fő publikációs évében 1938-ban hat kötetet jelentetett meg. 1944 májusában ő lett az intézet hivatalos lapjának, a „Harc” című, fejlécén üstökösként alázuhanó, repedező Dávid-csillagot ábrázoló szennylap főszerkesztője.
Bosnyák 1945-ben alámerült és 1950-ig Erdélyben álnéven bujkált. Az íráskényszer azonban nem hagyta nyugodni, a romániai magyarság elnyomatásáról írt cikkeket, amelyeket a nyugati magyar emigrációnak juttatott el. Ez lett a veszte: a román hatóságok leleplezték és a Duna-deltában eltöltendő kényszermunkára ítélték, majd néhány hónappal később, 1951 februárjában kiadták a magyar hatóságoknak.
Bár Bosnyákot távollétében 1946-ban már jogerősen elítélték, érthetetlen módon nem hajtották rajta végre a halálos ítéletet. Bizonyára az ÁVH is felismerte a „szakember” tehetségét és felhasználhatóságát. Az előkészítési szakaszban lévő koncepciós perekhez nem jött volna rosszul egy antiszemita szakértő, különösen, mivel a szovjet vezetésben is komoly hajlam mutatkozott a cionista ellenségkép újjáélesztésére. Ekkoriban került sor számos külföldi érdekeltségű cégeknél dolgozó állampolgár ill. a Joint magyarországi igazgatójának letartóztatására is. Bosnyák ezért majdnem egy évig az ÁVH „vendégszeretetét” élvezhette. Egy bizonyos miniszter utasítására, aki vele személyesen is tárgyalt (az iratokból a személy neve nem rekonstruálható) Bosnyák papírt és időt kapott arra, hogy munkatervet készítsen zsidó témái kibontásához. A munkaterv imponáló, többéves programot tartalmazott: a (Bosnyák szellemi irányítása alatt) tervezett „Magyar Antifasiszta Intézet” keretein belül. Emellett Bosnyák „Az Államvédelmi Hatóság Tudományos Kutató Intézetének” felállítását és megszervezését is felajánlotta. Az imponáló tetterővel és alkotókészséggel rendelkező szerzőre azonban már nem volt szükség, Bosnyákot 1952. szeptember 7-én felakasztották. A kommunista rendszer maga is kitenyésztette azokat a szellemi bűnözőket, akikre szüksége volt és akik néhány hónap múlva maguk láttak hozzá a zsidóellenes per megrendezéséhez.
Tárgy:
Bosnyák Zoltán sajátkezű feljegyzése
Feljegyzés
Budapest, 1951. október 31.
Tisztelettel hivatkozva kihallgatásom során a Miniszter úrtól kapott engedélyre az alábbiakban egészen röviden és vázlatosan körvonalazom szellemi téren (politikai és ideológiai közírás stb.) esetleg kifejtendő munkásságomra vonatkozó javaslataimat.
Bevezetőben hangsúlyozni szeretném, hogy miként az államvédelmi Hatóság előtti eddigi egész magatartásomat, úgy e soraimnak is minden szavát a legteljesebb nyíltság és őszinteség hatja át. Nincsenek hátsó gondolataim, rejtett számításaim, mindent egy lapra tettem fel. Hiszek a szocializmus erejében, jövőjében, győzelmében és a világot átformáló történelmi küldetésében.
A múltammal már régen szakítottam és ez a szakítás nem volt nehéz. Abban a pillanatban bekövetkezett, amikor rájöttem arra, hogy a nagytőkés és nagybirtokos osztályok ideológiai kiszolgálója voltam csupán. Az összeomlott, megsemmisült régi világgal, a fasizmus világával én tulajdonképpen semmit sem veszítettem. Nem volt sem vagyonom, házam, birtokom, nem volt nagy fizetésem, jövedelmem, magas állásom, címem vagy rangom. Nem kaptam ettől a világtól egyebet, mint nyomorúságos tanári fizetésemet, ezzel szemben mindent odaadtam neki; összes szellemi energiámat, tudásomat, minden időmet és képességemet. Tulajdonképpen egész életemben szenvedélyesen gyűlöltem azt a politikai, társadalmi, gazdasági rendszert, a polgári kapitalista rendszert, amelyben a pénz, az arany, a részvény volt a mindenható úr, a profit volt a bálvány, ahol spekulációval hatalmas vagyonokat lehetett összeharácsolni, mindent el lehetett érni, de becsületes, verejtékes, építő és teremtő fizikai vagy szellemi munkával semmit. Az én világom, amelyik után vágytam, az alkotó munka világa volt, egy olyan világ, amelyikben egyedül és kizárólag a munka az egyetlen és igazi értékmérő. Elmondhatatlanul fájt nekem, amikor az utóbbi években láttam magam körül ennek a világnak a megvalósulását, beteljesülését, de múltam miatt én ennek az új világnak a felépítéséből ki vagyok rekesztve. Sokat töprengtem azon, miképp találhatnék kivezető utat szerencsétlen helyzetemből. Sokszor gondoltam arra, hogy felfedve hollétemet a Párt valamelyik vezető személyiségéhez intézett beadványomban őszintén feltárom múltbéli hibáimat, tévedéseimet, benső, lelki vívódásaimat, a szocializmushoz vezető megtérésemet és helyet kérek az új világrendet építő munkából. De soha nem volt elegendő akaraterőm és bátorságom e szándékaimat tettekre váltani.
Az illegalitás nehéz és hosszú évei alatt alaposan és behatóan tanulmányoztam a szocializmus elméletét és irodalmát az utópiáktól egészen a legújabbakig. Elsősorban Marxot, Engelst, Lenint és Sztálint. E tanulmányaim során egy eddig csak felszínesen ismert új és ragyogó világ képe bontakozott ki előttem és úgy érzem széleskörű ideológiai felkészültségre tettem szert, ám ennek a világnak kapui – mindeddig azt hittem – örökre zárva vannak előttem. Minderről természetesen Miniszter úrnál történt kihallgatásomkor kellett volna azonnal beszélnem. A kihallgatás azonban engem váratlanul és meglepetésszerűen, fáradt és kimerült idegállapotban ért.
Az utóbbi időkben engem csupán két kérdés foglalkoztat: a várható ítélet és családom, gyermekeim sorsa és jövője. Zárkózott természetű és lélektanilag nagyon is érthető belső gátlások is akadályoztak abban, hogy őszintén és húzódozás nélkül feltárjam belső vívódásaimat és töprengéseimet. Nagyon nehéz az embernek szemtől-szembe beismernie hibáit, beszélnie világnézeti tévedéseiről és vallania megtéréséről. Úgy érzem a kihallgatásom igazi értelmével ás céljával csak utólag jöttem tisztába. Ahelyett, hogy gátlás nélkül feltártam volna vágyaimat, reményeimet, szándékaimat és terveimet, attól való félelmemben, hogy ilyen megnyilatkozással esetleg nevetséges helyzetbe kerülök, határozatlan, tartózkodó és nem meggyőző magatartást tanúsítottam. Csak utólag villant meg bennem a halvány reménysugár. Hátha mégis visszatérhetek a proletariátushoz, oda, ahonnét származom, hátha mégis megnyílik az út az én számomra is, a szocializmust építő világ felé. Hátha megbocsátható a múltam és pozitív alkotó munkával, tollal és írással legalább részben jóvá tehetem múltbéli hibáimat és tévedéseimet.
Miniszter Úr! A szocializmus felé vezető utat érzésben és gondolkodásban, szívben és észben már megtettem, még egy végső és döntő lépésre van szükségem csupán, de ezt már Miniszter úr hozzájárulásával és segítségével tudom megtenni. Minderről azonban nem szavakkal, hanem tettekkel szeretnék bizonyságot tenni és ezért a következőkben áttérek javaslataim vázlatos ismertetésére.
I.
Abban az esetben, ha felügyelet és őrizet alatt állva ugyan, de a külvilággal mégis bizonyos kapcsolatban állhatnék, a következő munkálatokra gondolok:
1.) Közírói, újságírói tevékenység a napi sajtóban és más időszaki lapokban, antifasiszta, antiimperialista irányban, a szocialista, kommunista építő munka szellemében és érdekében.
2.) Magyar Antifasiszta Intézet felállítása, szervezése és vezetése, vagy más vezetése alatt az intézet munkájában való közreműködés. Tudomásom szerint Moszkvában már régóta működik egy ilyen intézet, de nálunk még nincs. Meggyőződésem szerint nálunk is feltétlenül szükség van rá. Feladata egyrészt tudományos, másrészt tájékoztató, felvilágosító, pontosabban propaganda irányú lenne. Ez az intézet vezetné, szervezné a fasizmus mindenfajta ideológiai csökevénye (antiszemitizmus, sovinizmus, klerikalizmus stb.) és az imperialista hírverés elleni tömegfelvilágosító harcot. Tudományos téren az intézet feladata lenne a negyed százados magyarországi fasiszta korszaknak marxista tudományos módszerrel való legbehatóbb elemzése és kritikája. A Magyar Antifasiszta Intézet állandó szoros kapcsolatban állna valamennyi külföldi hasonló célú vagy jellegű intézménnyel, továbbá az összes külföldi antifasiszta irányú mozgalmakkal és szervezetekkel. ezek tevékenységére, működésének módozataira, eszközeire vonatkozó legrészletesebb tervet bármikor elkészítem. Ha tudtomon kívül ilyen intézet már létezne nálunk, készséggel bekapcsolódnék annak munkájába.
3.) Egy kifejezetten antifasiszta irányú képes hetilap (új Harc vagy más néven) megindítása és szerkesztése, vagy a szerkesztésben való közreműködés. Ez a lap egyszersmind az Antifasiszta Intézet lapjaként is szerepelhetne. Mindenesetre hathatósan elősegíthetné az intézetnek a tömegek antifasiszta szellemű befolyásolására irányuló törekvéseit. Egy ilyen irányú hetilap tartalmára, összetételére, anyagára és szerkesztésére vonatkozó részletes elgondolásaimat bármikor írásba foglalom.
4.) Az Államvédelmi Hatóság Tudományos Kutató Intézetének felállításában és megszervezésében való közreműködés. Külföldi hasonló intézmények ismeretében hozom javaslatba egy ilyen intézet felállítását. Az ÁVH Tudományos Kutató Intézete a legmesszebbmenően segíthetné elő a Hatóság szorosan vett vizsgálati, nyomozati és elhárító munkáját, elősegíthetné az 5 éves tervek megvalósítását és jelentősen gyarapíthatná az ország művelődési és tudományos birtokállományát. A Tudományos Kutató Intézet felállítására, szervezésére és működésére vonatkozó részletes javaslatokat is nyomban elkészítem, amint erre felszólítást kapok.
II.
Abban az esetben, ha csakis a külvilágtól teljesen elkülönítve, zárt intézetben elhelyezve dolgozhatnék, természetesen csupán elméleti, irodalmi, tudományos jellegű munkásságról lenne szó. Erre az esetre az alább következő ideiglenes munkatervet állítottam össze:
1.) Vallomásaim és tévedéseim (300-400 oldal) Önéletrajz és önkritika, egyben társadalomrajz és társadalomkritika. Hogyan sodródtam el a proletariátustól, hogyan lettem a fasizmus és antiszemitizmus egyik ideológusává, milyen élmények, tapasztalatok, tanulmányok és belső vívódások után jutottam vissza a szocializmushoz; Világnézeti tévedéseimnek mennyiben és mikor voltam magam az oka és mikor, mennyiben volt az oka a politikai, társadalmi rendszer, amelyik uralkodott az országban. A fasiszta korszak különböző világnézeti jelszavainak, politikai áramlatainak és törekvéseinek (ellenforradalom, keresztény nemzeti irányzat, aranyközépút, konszolidáció, neonacionalizmus, revizionizmus, fajvédelem és a különböző magyarországi náci mozgalmak) beható elemzése és bírálata. A faji antiszemitizmus és a politikai fajelmélet szakszerű, tudományos kritikája. A fasiszta korszak különböző politikai pártjainak, társadalmi szervezeteinek és ezek vezető személyiségeinek ismertetése, ahogyan én láttam őket. Végül a különböző társadalmi osztályok (a proletariátustól az arisztokráciáig) helyzete, szerepe és magatartása, egymáshoz való viszonyuk és egymással vívott harcaik a fasizmus korában.
2.) Az antiszemitizmus igazi okai Magyarországon (körülbelül 300 oldal) Az antiszemitizmus általános elmélete és kritikája. Történelme vázlatosan, lélektana, válfajai. Marx, Bebel, Freud és mások nézetei. Az utolsó száz év magyarországi antiszemita mozgalmainak társadalmi, gazdasági háttere. E mozgalmak marxista módszerekkel való beható és részletes elemzése. Osztályharc és antiszemitizmus.
3.) A középosztály árulása (kb. 200 oldal) Marxista osztályelmélet. Az osztálytagozódás társadalomtörténeti vázlata. Osztályok kialakulása a kapitalizmus korában. A magyar társadalom osztályösszetételének kialakulása az utolsó száz évben. A középosztály, főleg az értelmiség társadalmi eredete, kapcsolata a többi osztályokkal, szociális és gazdasági helyzete, lelkivilága, kultúrájának színezete, politikai szerepe. Magatartása lefelé és felfelé, viszonya a nagytőkés és nagybirtokos osztályhoz. Politikai, társadalmi és történelmi felelőssége. Sorsa, helyzete és feladata a szocialista társadalomban.
4.) A magyarországi plutokrácia igazi arca. A plutokratáknak, mint társadalmi rétegnek általános jellemzése. A tőkésosztály legfelsőbb vezető rétege. A magyarországi plutokrácia eredete és kialakulása, gazdasági hatalma, vagyoni ereje, közéleti szerepe, életstílusa, társadalmi magatartása, lélektani jellemzése, politikai befolyása. (250-300 oldal)
5.) A finánckapitalizmus kialakulása és uralma Magyarországon.(kb. 300-400 oldal) A finánckapitalizmusnak, mint helyi és nemzetközi politikai, gazdasági tényezőnek általános jellemzése és meghatározása. A finánckapitalizmus kezdete Magyarországon. Hogyan terjesztette ki befolyását és hatalmát a pénztőke az egész magyar gazdasági életre. Nemzetközi érdekeltségek és a magyarországi finánckapitalizmus közötti kapcsolatok.
6.) Marx-Lenin-Sztálin. A szocializmus útja az elmélettől a megvalósulásig. Összehasonlító tanulmány arról, hogy a Marxtól nyújtott elméleti alapokat miként fejlesztette tovább Lenin és miképp kezdeményezte a marxista elmélet gyakorlati megvalósulását. Végül a Marx és Lenin által nyújtott elméleti alapokat miként egészítette ki Sztálin és hogyan juttatta el a Lenintől kezdeményezett megvalósítást a végső beteljesülésig. (200 oldal)
7.) Feudalizmus és kapitalizmus – arisztokrácia és plutokrácia. Hogyan uralta ez a két társadalmi osztály az utolsó fél évszázadban Magyarországot. Milyenek voltak uralmi módszerei. milyenek voltak ennek az uralomnak politikai, társadalmi hatásai és következményei. Milyen volt a két osztály egymáshoz való viszonya. (kb. 250 oldal)
8.) Berlin – Moszkva – Peking. Geopolitikai és társadalom lélektani tanulmány a Szovjetunió körül tömörült államok anyagi erejéről és szellemi világnézeti magasabbrendűségéről. (100-150 oldal)
9.) Épül a csatorna! Riportszerű beszámoló a romániai Duna – Fekete tenger közötti csatorna építési munkálatainál szerzett élményeimről és tapasztalataimról. (Kb. 100 oldal)
10.) Egy ország újjászületése. Hat éves romániai benyomásim és megfigyeléseim összegzése. Részletes beszámoló arról, hogy milyen nagyszabású és mélyreható, politikai, társadalmi gazdasági és kulturális átalakulás ment végbe a Román Népköztársaságban. Külön fejezetben beszámoló a romániai magyarság helyzetéről és arról a döntő fordulatról, amely a románság és magyar nemzetiség közötti viszonyban beállott.
Hangsúlyozni szeretném, hogy a fentebb ismertetett írói munkatervem csak ideiglenes. A felsorolt témákon kívül számos egyéb tárgy is foglalkoztat. A címek nem véglegesek, megfelelőbbekkel felcserélhetők. Magától értetődően eleve alávetem magam a szakszerű és pártszerű bírálatnak és e bírálatból eredő esetleges szükséges változtatásokat elvégzem, vagy elfogadom.
Végül még egyszer tisztelettel rámutatok arra, hogy az I. és II. alatt felsorolt összes javaslataimat, vagy közülük bármelyiket a lehető legrészletesebben is kidolgozom, ha erre felszólítást és megfelelő lehetőséget kapok.
Miniszter úr! Teljes mértékben tisztában vagyok azzal, hogy a jövőm és sorsom az ön kezébe van letéve. Éppen ezért tisztelettel arra kérem, hogy a személyemre vonatkozóan esetleg már meghozott döntését javaslataim és becsületes tiszta szándékaim ismeretében tegye újabb megfontolás tárgyává. Esetleg tegye lehetővé nekem még egyszer néhány percre, hogy magatartásom őszinteségéről szóval is bizonyosságot tehessek.
Miniszter úr! Bizonyos lehet a felől, hogy ha egyszer kiléphetnék a nyilvánosság elé a demokrácia és a szocializmus ügye mellett, úgy bennem ez az ügy mindig egyik szerény, de fanatikus és hűséges, mindenek felett pedig hálás harcosára találna. A munka lázának tűzében égek. Az elmúlt 6 év alatt nehéz és keserű szenvedélyek sűrűsödtek össze bennem; dolgozni szeretnék és legfőképpen visszafizetni annak a kizsákmányoláson felépült, kapzsi, önző, hazug és képmutató társadalmi rendszernek és korszaknak, amely engem is csak kihasznált, félrevezetett és mostani helyzetembe beletaszított. A múltban állandó, súlyos anyagi gondok, életnehézségek közepette, a tanári munka mellett csak mellékesen tudtam közírói munkát végezni, írásaim éppen ezért felszínesek, összekapkodtak voltak. Ha most külső gátlásoktól, mindennapi nehézségektől mentesen, egyedül és kizárólag a szellemi munkában élhetnék, a múltbelinél százszor különb, tartalomra, minőségre étékesebb munkát tudnék végezni. Esetleg közírói, vagy közéleti tevékenységem Miniszter úr minden várakozását kielégítené, hanem messze fölül is múlná. Tudom, hogy netalán jelentkezésem a mai közéletben az első pillanatban talán meglepetést és félreértést váltana ki, de egyetlen újságcikkel mindent megmagyaráznék. És ha Eckhardt az Ébredők elnöke megtalálhatta az utat a new-yorki kapitalistákhoz, Zsilinzsky a fajvédők vezére a polgári baloldalhoz, Zsapka a turul-vezér a Szabadság a börtönből, ha a Német Népköztársaságban volt nemzeti szocialista vezetők dolgozhatnak az Egységpártban, én aki nem voltam reprezentatív közéleti személyiség, csak szürke ideológus, én miért nem találhattam meg az utat a szocializmushoz.
Ha Miniszter úr javaslataimat ez idő szerint nem tartaná keresztülvihetőknek, lenne egy igen tiszteletteljes kérésem. Arra kérem Miniszter Urat, tegye lehetővé részemre ideológiai ismeretem kiegészítését és elmélyítését. Kérem, bocsáttassa rendelkezésemre a beadvány végén felsorolt könyveket, és adasson ki olyan rendelkezést, amelynek értelmében a zárt intézetben, ahol most vagyok és ahová később kerülök engedjék meg nekem az olvasást és tanulást. Miniszter úrnak egyetlen kézlegyintésébe kerül csupán a kérésem teljesítése, nekem pedig legnagyobb örömet jelentené.
Javaslataimat és személyes sorsomat még egyszer a Miniszter úr jóindulatába ajánlva őszinte tisztelettel: Bosnyák Zoltán.
1 Az eredeti iratok jelenleg a Történeti Hivatalban (V-12779) találhatóak.
*
Zsidó Anekdoták
Szerző: Don Péter
Műfaj: anekdota
Kiadó: 2008, Kossuth-Mojzer Kiadó;
Hossz: 1:06:18
Don Péter válogatásában a magyar zsidóság életének sok érdekes, színes és humoros mozzanata elevenedik meg 40 rövid anekdota formájában.
Olyan legendás alakok bukkannak fel a lemezen, mint Szilárd Leó, a híres fizikus, Kabos Gyula, Molnár Ferenc, Salamon Béla vagy Karinthy Frigyes.
Előadó:
Vallai Péter
Rendező:
Magos György
http://www.magyarvagyok.com/konyvtar/Zsido-Anekdotak-18582/
*
Elveszett illúziók
Nincs több, csak ez az egy életed a földön
Úgy érzed, hogy neked ez a föld csak börtön.
Születtél és életfogytiglan az ítélet
Gondold meg, mielőtt felmentésed kéred.
.
Ne sajnáld, hogy csak a lelkiszegény a boldog,
Nincs más út, vagy kerülöd, vagy követed sorsod.
Akarod, hogy valóra váljanak az álmok
S nem látod az álmoktól a valóságot.
.
R.
Gyűlnek a…gyűlnek a…gyűlnek a…gyűlnek az elvesztett illúziók
Gyűlnek a…gyűlnek a…gyűlnek a…gyűlnek az átértékelt századok
Ezen a Földön.
.
Szerelem: a szerelem felemel az égbe.
Véget ér, s te lezuhansz a fekete mélybe.
A zene szól, s egy különös világba varázsol.
Elhallgat, és kiderül, hogy egyedül játszol.
http://www.zeneszoveg.hu/dalszoveg/26944/fonograf/elveszett-illuziok-zeneszoveg.html
*
Elveszett illúziók
magyar játékfilm, 103 perc, 1983
rendező: Gazdag Gyula
forgatókönyvíró: Spiró György, Györffy Miklós, Gazdag Gyula
operatőr: ifj. Jancsó Miklós
zene: Martha István
vágó: Sívó Júlia
szereplő(k):
Máté Gábor (Sárdi László)
Udvaros Dorottya (Csapó Kriszta)
Básti Juli (Köves Flóra)
Sinkó László (Finta Kálmán)
Bessenyei Ferenc (Dóri Albert)
Robert East (Lusztó István)
Béres Ilona (Deszkásné)
Boguslaw Linda (Dániel András)
Margitai Ági (Bársonyné)
Balzac klasszikus regénye a hatvanas évek végének Magyarországán éled újjá. A feltörekvő ifjú hőst most Sárdi Lászlónak hívják, aki elindul Budapestre, hogy meghódítsa a nagyvárost.
_______________________________
Bazsó Adrienn: Egy korrajz kór-rajza
1968 meg(nem)jelenése Gazdag Gyula Elveszett illúziók című filmjében
Az 1982-es film Balzac Elveszett illúziók című regényének második, Egy vidéki nagyság Párizsban című részéből készült. A regény 1821-ben játszódik. A film 1968-ban.
Adott egy tehetséges, naiv, vidéki fiú, aki ráadásul kiugrott teológus. Budapestre érkezik, hogy meghódítsa kis kék táskájában lapuló regényével és kötetnyi versével. Mi kell ehhez? Tehetség. De ez korántsem elég. Kapcsolatok is kellenek, no meg nem árt egy kis gerinctelenség, csipet megalkuvás, nagy adag önfeladás. És máris kész a Karrier, alá 1968 Magyarország.
Adott egy minitársadalom (az újságíróké).
Adott rengeteg különböző ember, akikről csak sejthetjük, kik is pontosan, és milyen szerepet töltenek be a Rendszer mechanizmusában. Ezt szeretném meg/kifejteni előadásomban.
http://konferencia.freeblog.hu/categories/68-as_konferencia/
*
WASS ALBERT
KARD ÉS KASZA
A felolvasó: Lukácsy Katalin
http://torrentkereso.hu/torrent/wass-albert-kard-es-kasza-hangosk%F6nyv-torrent-1473205.html
A Kráter Műhely Egyesület kiadásában megjelent hangoskönyvet a művész eredetileg a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének hangoskönyvtára részére olvasta fel. Akkor még analóg technikával, stúdió szalagra lett rögzítve a felolvasás, amit pár évvel ezelőtt digitalizált a Vakok Szövetségének Stúdiója.
A Vakok Szövetségében a művész több, mint másfél évtizedig olvasott fel hangoskönyveket a látássérültek számára.
+
Az MVGYOSZ hangoskönyvtárában megtalálható hangoskönyvek listája
Író Cím
Applegate, Gary A boldogság rajtunk múlik
Bajomi Lázár Endre A Montparnasse
Balassa Imre Offenbach regénye
Balázs Ferenc Bejárom a kerek világot
Balázs Ferenc A rög alatt
Balázs György Magyarok
Balzac, Honoré de Elveszett illúziók
Szerző hangoskonyv @ 2010/08/06
Fordította: Benedek Marcell | Felolvassa: Lukácsi Katalin
Kiadó: MVGYOSZ | Játékidő: 30:33:41 (1833:41)
Kategória: Hangoskönyv
Az Elveszett illúziók Balzac talán legjobb, leghíresebb regénye. Főhőse típusa a 19. század egyik legfontosabb regényhősének, a világ meghódítására készülő, de a polgári társadalomban helyét csak önfeladás árán megtaláló fiatalembernek. A ragyogó szépségű, rendkívül tehetséges főhős, Lucien de Rubempré a vidéki életet a maga számára kevésnek, szűkösnek találja, költői ambíciói is vannak, ezért Párizsba megy, hogy karriert csináljon. A karrier persze nemcsak költői hírnevet, vagyont és tekintélyt jelent számára, hanem nagy szerelmet, egyénisége kiteljesítését is. Természetesen megbukik tervével, tapasztalatokban gazdagon, de minden illúziójától megfosztva búcsúzunk tőle a regény végén. Balzac a tévesztett karrier kapcsán hatalmas tablót rajzol a polgárkirályság Párizsáról, a tollukat eladó intellektuelekről, a minden hatalmat és minden szép nőt bitorló bankárokról és tőkepénzesekről, a nagy- és félvilág csillagairól, az élet minden területének kapitalizálódásáról. A történet másik szála, a vidéken nyomdászkodó David Séchard sorsa példázza, hogy nincs menekülés: nemcsak Párizsban ilyen az élet, a valaha patriarchális vidéken sem különb. A kiteljesedett realizmus egyik főműve ez a regény, ugyanakkor – feszített cselekményvezetése, gazdag alakrajzai miatt – népszerű, mindenkinek ajánlható olvasmány is.
Bellonci, Maria Lucrezia Borgia élete és kora
Böszörményi Gyula Gergő és az álomfogók
Brecht, Bertolt A háromgarasos opera
Buscaglia, Leo F. A szeretet
Curie, Eve Madame Curie
Danielsson, Bengt Elfelejtett szigetek
Danielsson, Bengt A boldog sziget
Dávid Antal A szolgadiák
Dénes Zsófia Úgy, ahogy volt
Dosztojevszkaja, Anna Grigorjevna Emlékeim
Druon, Maurice Az országvesztő
Dumas, Alexandre, (pere) Luisa San Felice
Dumas, Alexandre, (pere) A fekete tulipán
Dumas, Alexandre, (pere) Húsz év múlva
Dümmerth Dezső A két Hunyadi
Esterházy Péter Javított kiadás
Fajth Tibor Fejedelmek lantosa
Feuchtwanger, Lion Balgák bölcsessége
Flaubert, Gustave Bovaryné
Follett, Ken Az évszázad bankrablása
Gál György Sándor Honthy Hanna
Grendel Lajos Tömegsír
Gulácsy Irén Ragyogó Kovács István
Hankiss János Hajnali három; Habfürdő
Hauff, Wilhelm Legszebb meséi
Hevesi Lajos Jelky András kalandjai
Hollós Korvin Lajos A Vöröstorony kincse
Iram Anna Imre herceg fényében
Istrait, Panait Kyra Kyralina
Jakabos Ödön Indiai útinapló
Jalava, Antti Aszfaltvirág
Jancsó Adrienne Újra és újra
Jókai Mór Szabadság a hó alatt
Kästner, Erich Emil és a három iker
Kazantzaki, Eleni A meg nem alkuvó
Kenneth, Claire Szerelemről szó sem volt…
Kertész Imre Felszámolás
Kolozsvári Endre Az ördög apostolai
Laclos, Choderlos De Veszedelmes viszonyok
Lelong, Bernard – Lancrey-Javal, Jean-Luc Mágikus Kordillerák
Lem, Stanislaw Szénanátha
Lengyel Dénes Régi magyar mondák
Mácz István Örülj velem!
Makkai Sándor Élet fejedelme
Makkai Sándor Szabad vagy
Makkai Sándor Szép kísértet
Mauriac, François A farizeus
Mauriac, François A szerelem sivataga
Mereskovszkij, Dimitrij Szergejevics Kelet titkai
Mereskovszkij, Dimitrij Szergejevics Téli szivárvány
Merle, Robert Íme a király
Merle, Robert Jó városunk, Párizs
Merle, Robert A pirkadat
Merle, Robert Libben a szoknya
Merle, Robert A gyermekkirály
Molnár Ferenc A kékszemű
Molnár Gábor A fehér arany vadonában
Nagy Ilona Üzenet a fény mögül
Nagy Lajos Válogatott művei
Passuth László Édenkert az óceánban
Passuth László Gyilokjáró
Perrouchot, Henri Seurat élete
Rabelais, Francois Gargantua és Pantagruel
Rácz Zsuzsa Állítsátok meg Terézanyut!
Ráth-Végh István Tarka históriák
Regőczi István Karácsonyi ágak
Rejtő Jenő Az előretolt helyőrség
Rejtő Jenő A láthatatlan légió
Reményik László Kicsivel könnyebb
Rimbaud, Arthur Egy évad a pokolban * Színvázlatok
Roberts, Kenneth Csőcselék fegyverben
Rolland, Romain Az elvarázsolt lélek
Rolland, Romain Colas Breugnon
Rónaszegi Miklós „Színház az egész világ”
Saint-Exupéry, Antoine de Éjszakai repülés˙A déli futárgép
Saint-Exupéry, Antoine de Az ember földje˙A hadirepülő
Salamon Béla Hej, színművész!
Sehlin, Gunhild Mária kis szamarával Egyiptomban
Sienkiewicz, Henryk Sivatagon és vadonban
Sienkiewicz, Henryk A Kislovag
Simenon, Georges A Bicětre harangjai
Sinka István Fekete bojtár vallomásai
Sütő András Szemet szóért
Szabó Dezső Életeim I.-II.
Szabó Magda Freskó
Szakonyi Károly Tudatom, jól vagyok
Szentiványi Jenő A fehér csapat
Szentkuthy Miklós Cicero vándorévei
Szerző nélkül Lelkek a purgatóriumban
Szerző nélkül A jászol szamara meg az ökre
Szerző nélkül Eldorádó
Szerző nélkül Mesék Mátyás királyról – Újabb mesék Mátyás királyról
Tamási Áron Hazai tükör
Tamási Áron Zeng a magosság
Tolsztoj, Lev Nyikolajevics Anna Karenina
Tornyai János Gyere, kicsim! …gyere
Török Miklós Kutyadolgok
Vas István Miért vijjog a saskeselyű?
Vergnas, Raymond Las A Niagara-rejtély
Verne, Jules Várkastély a Kárpátokban
Verne, Jules Ox doktor ötlete
Waltari, Mika Szerencsés Félix
Wass Albert Halálos köd – Holtember partján
Wass Albert Kard és kasza
Wass Albert Valaki tévedett
Wass Albert Farkasverem
Wass Albert Ember az országút szélén
Wass Albert A kastély árnyékában
Weiss, David A Velencei
Zilahy Lajos Valamit visz a víz
Zola, Émile Tisztes úriház
Zola, Émile A Patkányfogó
Zolnay László Kincses Magyarország
Zweig, Stefan Balzac
*
Bikini :
Elmúlt illúziók
Eszement világban élek valahol Európában
Az Andrássy úton ébredek
Egy kapualjban valami zaj van
Száraz falevelet hord a szél
Titkos ügynök rólam mesél
Lezárt aktába raknak és összezavarnak…
.
Egy eszement világban élek valahol Európában
Ahol a nyugat a zsírjába fullad, a kelet a nyomorúságába
Ahol gazdagnak szabad csak lenni
A szegénynek meg kell halni
Ahol az igazság csak úgy győzhet, ha áthágja a törvényeket
.
Elmúlt minden illúzió
Fekszem egy ágyon és nem olyan jó
Nézem fenn a csillagokat
Ahogy összetörnek és lehullanak
.
Elmúlt minden illúzió
Fekszem egy ágyon és nem olyan jó
Nézem fenn a csillagokat
Ahogy összetörnek és lehullanak az égből
.
Olyan éhes vagyok, olyan fáradt vagyok
Olyan éhes vagyok, olyan fáradt vagyok
BIKINI EGYÜTTES
A Bikini vázlatos története
http://hu.wikipedia.org/wiki/Bikini_(együttes)
Bikini dalszövegek és sok-sok videóklip „melléklet”
http://www.zeneszoveg.hu/egyuttes/32/bikini-dalszovegei.html
Beszélgetés a legújabb albumról – sok illusztrációval
(Civil Rádió archívum: szombat, április 9. – 16-18 között)
http://www.civilradio.hu/archivum.php
A hivatalos honlap
http://www.bikininet.hu/index.php
Tornyai János