Boldogság és életbölcsesség Boldog-boldogtalan magyarok édenkertjei és poklai

Lenin születésnapja

Írta: Nagy Jenő · 2013. április 23.

kb. 6 perc olvasás

A második világháború nagy nyertese, a Szovjetunió
A ásodik világháború kirobbantásában Hitler bűntársa és szövetségese volt a Szovjetunió. Hasonlóképp, mint a németek esetén, Oroszországban, mely kimaradt a győzelemből totális rendszer alakult ki Sztálin vezetésével, még ocsmányabb, mint Hitler rendszere.
  • Az addig perifériális Marx – Engels féle tanok az októberi forradalommal és a Szovjetunió megszületésével lettek világhatalmi tényezők a XX- században. Sztálin rendszere korántsem volt olyan stabil, mint ahogyan azt gondolnánk, mert kezdeti sikerei ellenére sokkal kevésbé hatékony volt, mint a nemzeti szocializmusé, kezdet kezdetétől nagymértékben rabszolgamunkára a társadalom kiszolgáltatott rétegeinek kifosztására alapult.
Először tekintsük át a Sztálini rendszer kialakulásának történetét:
A cári abszolutizmus rendszere ellen az orosz értelmiség és nemesség kezdett szervezkedni. Ezek nem szocializmust akartak, hanem reformokat, Oroszország megerősítését.Nem voltak antiklerikálisak sem, demokráciát szerettek volna és fejlődést.
Ezt nem tűrte el a hatalom, és a cári időkben kialakult rendszerben ezekért a kísérletekért halál vagy szibériai száműzetés járt. Oroszország volt a legerősebben zsidógyűlölő ország, maga a pogrom kifejezés is innen ered. Időről időre bekövetkező pogromok kettős célt szolgáltak, az elégedetlen néptömegek haragjának levezetését és a zsidók túlzó hatalmának letörését. Az orosz zsidóság számára kapóra jött Marx és Engels ideológiája, mely segítségével a népharagot a burzsoáziára, a nagybirtokosokra és a kulákokra irányíthatták. Vlagyimír Iljics Uljanov egyike volt a felforgató agítátoroknak, és személyes gyűlölet is hevítette a cári család ellen. Az első világháború idején a német titkosszolgálat felismerte, hogy a bolsevista agitátorok hasznos segítségére lehetnek a keleti óriás gyengítésében. A svájci emigrációban élő Lenintők segítették vissza Oroszországba, a kellő időben, mikor a 1917-es polgári forradalom megdöntötte a cári rendszert a központi hatalom meggyengült. Lenin nemcsak német kémmé lett, de egyéb emberi jellemvonásait tekintve is visszataszító mocsok volt. Például Párizsban megismerkedett egy spanyol zsidó anarchista nővel, akitől szifiliszt kapott, amit átadott feleségének, Krupszkájának miután az is kiérkezett hozzája, hármasban éldegéltek.
Vlagyimir Iljics Uljanov 
A Lenin álnevű kopasz zsidó
Engesztelhetetlenségével és gátlástalanságával került a bolsevik mozgalom élére. Személyes parancsára végezték ki a teljes cári családot – a gyerekeket is. Lenin elvtárs nagyon szerette a gyerekeket! Megölni. Bár teljes bűnlajstroma még nem ismert, milliók élete szárad a lelkén, ha volt neki egyáltalán. Lenin fő vetélytársa a szintén zsidó származású Trockij volt, aki azonban Lenin elvtárssal ellentétben valóban hitt a szocializmusban és jó hazafi is volt.
Trockij legyőzéséhez Lenin olyan társakat választott, akik nálánál is aljasabbak voltak. Ilyen volt Joszip Iszarionovics Dzsugasvili, ismertebb nevén, Sztálin. Gruziai zsidó eredetű család fia ortodox papnövendékként kezdte, de botrányos magatartása – bordélyházakban való részegeskedés miatt kicsapták. Erre felcsapott postarablónak, de elkapták. Hogy mentse az írháját, beállt a titkos rendőrség besúgói közé, magát anarchistának, majd kommunistának adva ki, rendőrkézre adta a teljes bakui bolsevik sejtet. A polgárháború idején, mint politikai tiszt és hóhér jeleskedett a Kolcsak elleni harcokban, majd ő lett Lenin véres jobb keze. Lenin későn ismerte fel, hogy Sztálin az életére és a hatalmára tör. A Lenin elleni merénylet nem sikerül, de a sebesült vezér gyógykezelése lehetővé teszi, hogy megmérgeztesse arzénnal az orvosaival. Sztálin 1922. április 3.-án lett a bolsevik párt főtitkára.Lenin ezt azért támogatta, hogy Trockijt le tudja győzni. Sztálin, igazán egyeduralmat csak 1924 január 21-e Lenin halála után tudott kialakítani mikor Trockijt és Zinovjevet 1927. december 2-19 közötti XV. SZKP kongresszuson kizáratta a pártból.
Joszip Iszarionovics Dzsugasvili ekkor még (Bar) Koba álnéven. Nomen ezt onem, rablógyilkos gazember volt, mint a kettő. Bár ki tudja, lehet, hogy a ókori zsidó rablógyilkos született újjá benne….
A száműzetésbe kényszerült Trockijt 1940 augusztus 20.-án jégcsákánnyal verik agyon Mexikóvárosban. Bár Hitler is leszámolt párton belüli ellenfeleivel, (Hosszú kések éjszakája 1938. november 9-10) de gyorsan és határozottan tette, nem állandó terror mellett és nem oly beteges bizalmatlansággal, mint Sztálin.(Hitler csak a háború végén lett paranoias, mikor lelkileg összeomlott.)
Sztálin senkiben sem bízott és nem is bízhatott rendszerét a bukástól csak a háború mentette meg. A Szovjet hadseregben a németektől kapott adatok alapján elvégzett tisztogatás mutatta, hogy Sztálinnál elvetemültebb gazembert, örültet nem lehetett találni. Még egy ilyen örültnél is vannak, akik rajongásig szerették, istenítették. Ebben szerepet játszott, hogy az oroszok hozzá szoktak a cár egyeduralmához. Car szkazal – a cár parancsával nem szegülhet senki sem szembe. Végül majd az menti meg Oroszországot, aki a legkevésbé tartotta magát ehhez. Zsukov Marsall, aki éppen hogy megúszta a tisztogatást, távol-keletre való helyezéssel.
A kommunista rendszer szinte mindent lerombolt Oroszországban. A vallást, a tulajdont, az erkölcsöt. Barbár hordává züllesztette a népet, egy maradt csak meg, a hazaszeretet. A kolhozba kényszerített muzsikok korábban olyan nyomorban éltek, hogy fel sem fogták a rabszolga létet. A módosabb parasztokat, kulákokat üldözték, és sanyarú sorsa volt a doni kozákoknak is, és ezek többsége gyűlölte a szovjetrendszert – sokan elrejtették a fehér orosz egyenruhájukat, és sokan a németeket felszabadítóként ünnepelték. Sztálin egyik legocsmányabb rémtette volt, Ukrajna totális kifosztása, padlások lesöprésével, és az így elrabolt gabona exportálása. Milliók haltak éhen, de a nyugat mit sem törődött vele, sőt 1934. szeptember 18.-án felvették Szovjetuniót a Népszövetségbe. Németország és a Szovjetunió közötti szövetség éppen az által volt kecsegtető mind a két fél számára, mert mind a két ország nemzetközi elfogadottsága alacsony volt. A németeket még mindig gúzsba kötötte a versailes-i béke. Nem képezhette ki a hadseregét, az orosz hadsereg pedig technikailag maradtak végzetesen le. Az orosz – német együttműködés keretében németek fegyvert szállítottak az oroszoknak, az oroszok pedig kiképezték a német tiszteket, a pilóták számára gyakorló terepet biztosítottak. Később ez nagy hasznára volt a németeknek, de egyéb kereskedelmi kapcsolatok, áruszállítások is kedvezőek voltak mind a két félnek.
Ha összehasonlítjuk a német és az orosz rendszert, a német szabadabb és hatékonyabb is

Ami rokon elem volt még a két birodalomban, hogy mind a kettőben párturalom volt, ami egyszemélyi hatalommá alakult át. A párttagok elvtársnak illetve párt-elvtársnak szólították egymást, mind a két ideológia totális eszme volt, de a német bizonyos szintig nem kérdőjelezte meg a magántulajdont. Mind a kettő szocializmust hirdetett, de a német sokkal hathatósabban meg is valósította a szociális gondoskodást, mint a nyomor küszöb alatt élő orosz rendszer. A magán tulajdon léte miatt a német rendszer nem lehetett annyira totális mind az orosz, de kíméletlen és hatékony volt, míg az orosz könyörtelen és totális csőd. Oroszországnak nem volt elegendő ereje ahhoz, hogy a németeket megállítsa, bár nyersanyagokban hihetetlenül gazdag volt, míg Németország sokkal szegényebb, de ipari feldolgozott termékekben szegény. A hadipar minden próbálkozás ellenére se érte el még a szövetségesek szintjét se a harmincas években. A németekkel való együttműködés sokat javított a helyzeten, de nyílván nem annyit, hogy a németekkel versenyre kellhessenek. A németek jól ismerték Oroszország képességeit, és reális volt az, hogy képesek legyenek legyőzni Sztálint, hiszen a cári Oroszországot is megverték az első világháborúban. Nem vették tekintetbe azt, hogy az USA-nak küldött hadüzenet után az oroszok anyagi, hadiszállítási és technológiai segítséget is kapnak. Szovjetunió, Sztálin élt is ezzel az eséllyel, sőt vissza is élt vele, mikor ügynökeivel megszerezte az atombomba titkát. Maga Sztálin is, bár zsidó származású volt, egyes feltételezések szerint, szintén a zsidókat ki akarta telepíteni, erre hozta létre a Zsidó Autonóm Köztársaságot. Így bűntársai és áldozatai között is szép számban voltak zsidók.
Míg Németország létét a nyersanyaghiány fenyegette, addig Sztálin rendszerét még a kimeríthetetlen készletek sem menthették meg. A háború után az oroszok Kelet Európa kifosztásával szipolyozásával tudták ideig-óráig stabilizálni a rendszerűket. Tragikus, hogy Oroszországot éppen az elpusztítására indított háború mentette meg. Az természetesen nem igaz, hogy a háború kirobbanásában az oroszok ártatlanok. Éppen ellenkezőleg, Sztálin nagyon is tudta, hogy csak az mentheti meg, ha idejében szembefordul a németekkel, ezért vonultatta fel a csapatait, és ezért nem hagyott más választástHitlernek, aki csak megelőzze az orosz támadást. Sztálin is lebecsülte ellenfelét, de ő is Hitlert tartotta világuralmi vágyai legnagyobb vetélytársának.