Kubinyi András: Zsidók a középkori Magyarországon

Írta: Nagy Jenő · 2020. február 5.

kb. 2 perc olvasás

Képtalálatok a következőre: fortunatis imre"

2013 / 04.

Mozaikok az európai zsidóság történetéből

Tartalom

Kubinyi András: Zsidók a középkori Magyarországon | részletek

A magyarországi zsidóknak – éppúgy, mint a külföldieknek – a pénzkölcsönzés volt a fő megélhetési forrásuk. Ennek több oka volt. A kánonjog tiltotta a keresztényeknek, hogy pénzt kamatra kölcsönözzenek. Igaz, ezt több módon is meg lehetett kerülni, mégis bonyolult és hosszadalmas volt. A középkorban viszonylag kevés volt a forgalomban lévő pénz, ezért hirtelen fellépő kiadás esetén a legegyszerűbb volt egy zsidóhoz fordulni, aki zálogtárgy ellenében vagy magas kamatra készséggel adott is.

A zsidóknak fizetendő kamat városonként és koronként ugyan változott, nyilván függött a szerződő felek megállapodásától is, a leggyakoribbnak azonban a heti 2%-os, azaz évi 104%-os kamat számított, ezt tartották a törvényes zsidókamatlábnak. Bár ezt mindenki uzsorának tekintette, a bíróságok – hacsak más megállapodás nem volt – érvényesnek fogadták el.

Volt egy másik – ugyancsak törvényes – módszer is. Ha az adós a szerződésben megszabott határidőre megfizette adósságát, kamattal nem tartozott. Ha nem, akkor egy következő, ugyancsak kijelölt határnapon már kétszeresen kellett a kölcsönt megadnia. Ha akkor sem fizetett, az összeg ismét a kétszeresére emelkedett és így tovább. Számos adat maradt fenn a késő középkorból, hogy az adós a végén már hatalmas összeggel tartozott, s kénytelen volt birtokokat elidegeníteni.

A magas kamatlábnak több oka volt. A zsidóknak is meg kellett élniük valamiből. Birtokszerzésre egyre kevesebb lehetőségük volt, a 14. század második harmadától már nincs adatunk zsidó földbirtokosokról, legfeljebb szőlőkkel rendelkeztek. Kereskedelmi tevékenységüket is tiltották a késő középkorban, hiszen a városi polgárság a vetélytársainak tekintette őket. Legfeljebb az adósok által ki nem váltott zálogtárgyakat adhatták el. A városi kézművesek is harcoltak a zsidó konkurencia ellen, ezért a zsidó kézművesek csak hitsorsosaiknak dolgozhattak. Így egyetlen megélhetési forrásuk maradt – ha a nagyhírű orvosoktól eltekintünk, akik gyakran uralkodók, sőt főpapok udvari  gyógyítóiként tevékenykedtek -, a pénzüzlet…