kb. 1 perc olvasás
Reviczky Gyula:
ZSIDÓK, KERESZTELKEDJETEK KI!
Ahasvér, az örök bolyongó
Sóhajt minden gettó előtt:
Hát meddig lesz még rajtam átok!
Mikor lelek már pihenőt. –
És titkos szózat zúg a légben:
Mindaddig nem fogsz megpihenni,
Míg egy gettónak lesz lakója… –
Zsidók, keresztelkedjetek ki!
Más istenünk van, más világunk!
Mi meg nem értjük Jehovát.
A régi istenek kivesztek;
Mit kísértsen csak ő tovább!
Villámszóró Zeusz sem él már;
Alláht is látom útra kelni
Európábul Ázsiába…
Zsidók, keresztelkedjetek ki!
A haragos Jehova meghalt;
Most szerető, jó Isten él.
Lehet-e Isten bosszuálló?
Kívánhat-é szemet-szemér’?
Tilthatja-é a nem zsidóval
Jót tenni, vele lakni, enni?…
Mondhatja-é: Gyűlöljed, öld meg!…
Zsidók, keresztelkedjetek ki!
Ezernyolcszáz és nyolcvan éve
Hogy Ahasvér, szegény bolond,
Elátkozottan, kitaszítva
Ezen a földtekén bolyong.
Szánjátok őt meg; mert ha többé
Jehovát egy zsidó se zengi:
Ahasvér akkor fog pihenni…
Zsidók, keresztelkedjetek ki!