Isteni/emberi bölcsességek – III.

Isteni bölcsességek, alapelvek – III.

Válogatta: Horváth Károly

Olvasgatásaim során

rengeteg olyan mondatra bukkantam,

amelyek jól kifejezik emberi mivoltunkat,

utalnak gyengeségeinkre,

vagy a nép ajkán már rég megkövesedtek

olyan bölcs kijelentések,

melyek ismerte lényegesen közelebb visz bennünket

önmagunk, s ezen keresztül világunk megismeréséhez.

Íme, fogadják szívesen ezt a néhány sort,

természetesen a teljesség igénye nélkül.

3. rész

v Minél többet tudunk a világ dolgairól,

annál többet tudunk Istenről.

v A becsületesség a legjobb politika.

v Ahova a szerelem beköltözik, onnan az ész kiköltözik.

v Önmagunkkal vívni a legszörnyűbb viadal;

önmagunkon győzni a legnagyobb diadal.

v Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér.

v Soha ne mondd a kútnak, hogy nem kérsz a vizéből.

v Mindig az erősebbnek van igaza.

v Az ész szavára fütyül a szerelem.

v Nincs oly titok, amit az idő fel ne fedne.

v A hirtelen támadt szerelemből lehet a legnehezebben kigyógyulni.

v Nézzük meg másodszor is, de most már alaposan.

v A közömbösség a lélek legsúlyosabb betegsége.

v Könnyebb az igazságot felismerni, mint elismertetni.

v Ha megfosztanánk az embereket ábrándjaiktól,

akkor mi örömük maradna az életben?

v A boldogság egyik akadálya,

hogy mindig túl nagy boldogságot várunk.

v A boldogságnak az a legnagyobb titka,

hogy egyetértésben éljünk önmagunkkal.

v Nehéz annyira dicsérni valakit,

hogy hazugnak érezze a dicséretet.

v A mag sokszor becsesebb a növénynél.

v Minek javítani ott, ahol csapnivaló az egész.

v A lustaság a test ostobasága, az ostobaság a szellem lustasága.

v Ha segítő kézre van szükséged, ott lóg a karod végén.

v Ne a tükröt átkozd, ha a képed ferde.

v A munka gyümölcse a legédesebb élvezet.

v A nagy gondolatok a szívből fakadnak.

v A világosság a mély gondolatok ékessége.

v Legbiztosabb támogatónk a tehetségünk

v A magány az elmének az, ami a diéta a testnek.

v A nagy hal megeszi a kicsit.

v A szívnek nincsenek ráncai.

v A halálos ágyon már késő megváltozni.

v A távollevőknek soha sincs igazuk.

v Dühösnek lenni annyi,

mint mások hibáját magunkon megbosszulni.

v A nő úgy tesz a férfiakkal,

mint a sakkjátékos a bábukkal;

nyúl az egyikhez, de a szeme már a másikon van,

hátha azzal előnyösebb húzást tehet.

v A pokol útjai jó szándékkal vannak kikövezve.

v Minden nép azzá válik, amivé törvényei teszik.

v A szerelemben csak futással lehet győzedelmeskedni.

v A magasztostól a nevetségesig csak egy lépés.

v A gyűlölet magától visszaszáll azokra, akik táplálják.

v Tartós örömet csak magadban és hivatásodban lelhetsz.

v Álló víztől csak mérget remélhetsz.

v Akinek az arca nem áraszt fényt, abból sosem lesz csillag.

v Egy madár sem száll túl magasra, míg saját szárnyain száll.

v Nem tudhatod mi elég,

míg nem tudod mi több az elégnél.

v Gyönyör ejt teherbe, de a szenvedés szül.

v Az asszony olyan, mint a szélkakas,

csak akkor állapodik meg, ha már megrozsdásodott.

v Valamit rosszul tudni, rosszabb, mint nem tudni.

v A nők állhatatosabbak a gyűlöletben, mint a szerelemben.

v Két veszekedő között a harmadik örül.

v A gyorsaság szükséges, a sietség káros.

v Nem látni a fától az erdőt.

v Kinek sok adatott, attól sokat várnak.

v A szemérem minden erkölcs anyja.

v Minél többet ér egy beszéd,

annál több mögötte a hallgatás.

v Az értéket nem az adja, ami látszik, hanem az, ami láthatatlan.

v Aki sohasem ette kenyerét könnyezve,

aki gondterhes éjszakán sohasem sírt az ágya szélén,

az nem ismeri a túlvilági erőket.

v A merészségben bűverő van.

v Ki nagyot akar, magát zabolázza.

v A tudással nő a kételkedés is.

v Korlátok között mutatkozik meg, ki a mester.

v A művészet a kimondhatatlan tolmácsa.

v A hatalom ne beszéljen, hanem cselekedjen!

v Ha olyannak látjuk az embereket amilyenek,

akkor rosszabbá tesszük őket;

ha viszont úgy kezeljük őket,

mintha azok lennének, aminek lenniük kellene,

akkor segítjük őket azzá válni, amivé képesek.

v Ha valakiből ki akarsz hozni egy bizonyos tulajdonságot,

tégy úgy, mintha az elérendő erény máris egyik alapvető vonása lenne;

előlegezd meg a jó hírnevet, amelyet ki szeretnél fejleszteni benne,

és roppant erőfeszítést tesz majd, nehogy csalódást okozzon neked.

v Sok kicsi sokra megy.

v Ha jó vagy másokhoz, magadhoz vagy a legjobb.

v Segíts magadon, az Isten is megsegít.

v Ami fáj, az nevel.

v Ne vágd ketté, amit kioldhatsz.

v A bölcsesség a gyengék ereje.

v Nincs hasznosabb dolog, mint felismerni, hogy tévedtünk.

v Az ész figyelmeztet arra,

hogy mit kell elkerülnünk;

de a szív mondja meg azt, hogy mit kell cselekednünk.

v Nem lehet boldog az, aki nem akar az lenni.

v Aki tanít, az kétszeresen tanul.

v A nyomor elfojtja, a gazdagság felszítja a szenvedélyeket.

v Az ember nem más, mint testbe öltözött lélek.

v A pontosság a királyok udvariassága.

v Érdek nélkül semmi sem jön létre.

v Szép az, ami érdek nélkül tetszik.

v Ember, ne kutasd a rossz okát, te magad vagy az.

v A sikert felejtsd el, a balsikerekre mindig emlékezz vissza.

v Nem az a szabadság,

hogy azt teheted, amit akarsz,

hanem hogy nem kell megtenned, amit nem akarsz.

v Mindenki egyért, egy mindenkiért.

v Egységben az erő.

v Semmi sem sebez jobban az igazságnál.

v A jó házasságnak a férfi a feje, de szíve a nő.

v Sohasem lehet tudni a nőnél,

hol végződik az angyal, és hol kezdődik az ördög.

v Csak az nem fél, aki balga.

v A nőknek megvan az a képességük,

hogy egyetlen szempillantás alatt mindent meglássanak.

v A szerelem olyan, mint a szél;

az ember sohasem tudja, hogy honnan támad rá.

v A nők, ha szeretnek,

mindent megbocsátanak nekünk, még ballépéseinket is;

de ha nem szeretnek,

semmit sem néznek el nekünk, még erényeinket sem.

v A véletlen is szükségszerűség.

v Ritkán gondolunk arra, amink van,

s túl gyakran arra, amink nincs;

ez a magatartás több nyomorúságot okozott már az emberiségnek,

mint az összes háború és járvány együttvéve.

v Minden ismeret kútfeje a tapasztalás.

v Hass, alkoss, gyarapíts; s a haza fényre derül.

v Tiszteld a nőket,

ők szövik és fonják földi sorsunkba a mennyei rózsát.

v A sors felemeli az embert, amikor szétmorzsolja.

v Jótékony a tűz ereje, amíg az ember bír vele.

v Gazdaasszonyi gond tart össze vagyont.

v Ki tudja, hogy az idő méhe mit rejt magában.

v A bűn feladja önmagát.

v A mór megtette kötelességét, a mór mehet.

v A változatosság fűszerezi a gyönyört.

v A változatosság gyönyörködtet.

v Határozz, és kimondtad sorsodat.

v Ábrándozás az élet megrontója,

mely kancsalul festett egekbe néz.

v Keresd az asszonyt!

v A legnemesebb boroknak is van seprőjük.

v Rettenetes, ha a gyűlölet a vizsgálóbíró.

v A népszerűség aprópénzre váltott dicsőség.

v Ó, hogyha elbukott, ne káromold a nőt!

Ki tudja mily teher nyomá, s ejté el őt?