Boldogság és életbölcsesség Boldog-boldogtalan emberek

Intelmek és bátorítások – VI.

Írta: Nagy Jenő · 2025. október 1.

kb. 10 perc olvasás

Eugéniusz:



Életminőség vizsgálódások

Egy mondat a bölcs vagy balga,

boldog vagy boldogtalan lélekről

Szellemi segítség: igazmondó tükör



Táltos paripa vagy állatorvosi ló

Isten édes gyermeke vagy Sátánfajzat

Édenkert-aranykor vagy a vaskori poklok

Ön-sorsrontó típusok magyarán írt példatára



Magadon nevetsz vagy szörnyülködsz!

A mese rólad szól – ismerj önmagadra!

A baj felismerése a gyógyulás kezdete –

itt és most változtassál az életeden!

Illyés Gyula

HAZA, A MAGASBAN

Jöhet idő, hogy emlékezni

bátrabb dolog lesz, mint tervezni –

bátrabb új hont a mult időkben

fürkészni, mint a jövendőben –?

Mi gondom! – áll az én hazám már,

védőbben minden magasságnál.

Csak nézelődöm, járok, élek,

fegyvert szereztem, bűv-igéket.

Már meg is osztom, ha elmondom,

milyen e biztos, titkos otthon.

Dörmögj, testvér, egy sor Petőfit,

köréd varázskör teremtődik.

Ha új tatárhad, ha kufárhad

özönli el a tiszta tájat,

ha útaink megcsavarodnak,

mint giliszta, ha rátapodnak:

te mondd magadban, behunyt szemmel,

csak mondd a szókat, miktől egyszer

futó homokok, népek, házak

Magyarországgá összeálltak.

Dühöngő folyók kezesedtek,

konok bércek – ezt ne felejtsed,

ha megyünk büszke szájjal vissza,

mint várainkba, titkainkba.

Mert nem ijeszt, mi csak ijeszthet,

nem ölhet, mi csak ölne minket,

mormolj magadra varázsinget,

kiáltsd az éjbe Berzsenyinket.

Míg a szabad mezőkön jártál,

szedd össze, pajtás, amit láttál,

mit szívvel, ésszel zsákmányoltál,

vidám vitáknál, leányoknál.

Mint Noé a bárkába egykor,

hozz fajtát minden gondolatból,

ábrándok árvult szerepét is,

álmaid állatseregét is.

Lapuljanak bár ezredévig

némán, mint visszhang, ha nem kérdik,

szavaid annál meglepőbbet

dörögnek majd a kérdezőknek.

Figyelj hát és tanuld a példát,

a messzehangzóan is némát.

Karolva könyvem kebelemre,

nevetve nézek ellenemre.

Mert ha sehol is: otthon állok,

mert az a való, mit én látok,

akkor is, ha mint délibábot,

fordítva látom a világot.

Igy maradok meg hírvivőnek

őrzeni kincses temetőket.

Homlokon lőhetnek, ha tetszik,

mi ott fészkel, égbemenekszik.

p 1

p Aki jobb ügyhöz méltó buzgalommal bűnbanda szekértolója, átmeneti nyertese…

p Aki csak este duhaj nagylegény, de másnaposan macskajajosan egy rongyember

p Ugyan hatalmasat ütő legény, de nem ütésálló: már az első pofontól kinyiffanó

p Ő egy „kóbor numera” miatt a nem kívánt magzatot megöli, vagy válik s eltartja

p Aki másnak bármit és könnyen megbocsátó, de magának semmit: ön-kegyetlen

p Aki magát – szinte – bűntelennek tartó, és pont ezért máshoz oly irgalmatlan

p A magát minden testi-lelki erőfeszítéstől óvó önkímélő: magát mentve elvesztő

p A színdinamikáról, árnyalatokról kivel mással, mint (szín)vak emberrel vitázó

p A vakok között még félszemmel is könnyen királykodó, teljesítmény-relativizáló

p Ahhoz képest: ő nem a mindenséggel, de a leggyengébbekkel méreti meg magát

p A humor magaslatáról lenézve/sub specie aeternitatis eltörpülne „óriási” gondja

p A hebehurgya meggondolatlan „nagy szókimondó”: szelet vető, ám vihart arató

p A jó színészi képességű-emberismeretű házasságszédelgő: Isten nem bottal veri

p 2

p Mint akinek égeti a kezét, a pénzét sebtében úgy szanaszét, szerte elszóró

p Pénzét/talentumát nem használó, forgató-hasznosító: párna alatt rejtő-őrző

p A gyermekszületés és fel nevelés csodáiról, örömeiről már végképp lemaradó

p A kicsi helyett kocsit választó, önmagát így sem megörökítő: utód nélkül kihaló

p A házasság kihívásai elől megfutamodó, arról cinikusan bölcselkedő önleépítő

p A katonaságot büszkén elsunnyogó edzetlen, férfiatlan, élményszegény nyápic

p A háta mögött álló medvére sandítva legénykedő, kötekedő vagány nyuszi

p Inspiráció, ihlet nélkül még a napi rutinmunkát sem elvégző álbölcs naplopó

p Ihlet/áldás nélkül buzgón, gépiesen üzemelő, munkálkodó termékeny dilettáns

p A hülye, lelki öngyilkos versenyben akár durván csalva is nyerő önsajnáltató

p A kincsét/szívét széfben, biztonságban őrző, minden ajtót záró önmagányosító

p Aki a házassága után lesz magányos: társa unszolásra a kapcsolatait leépítő

p A háza erőn felüli felépítése közben az otthona teremtésre már nem is figyelő….

p x

REGÖS ÉNEK

1. Nem vagyunk mi rablók, Szent István küldöttje.

Refr. Haj, regö rajta, azt is megadhatja az a nagy Úristen.

2. Adjon az Úristen ennek a gazdának

két szép tehenet, tejet-vajat eleget,

hadd süssenek rétest a szegény regölőknek! Refr.

3. Adjon az Úristen ennek a gazdának

két szép ökröt, ökör mellé szekeret, szekér mellé kereket,

kerék mellé lőcsöt, a lőcs mellé vasszöget, a vasszög mellé faszöget! Refr.

4. Adjon az Úristen ennek a gazdának

két szép ólat, száz koszos malacot,

az egyikből kifussanak, a másikba befussanak! Refr.

5. Adjon az Úristen ennek a gazdának

két szép kecskét, melléje menyecskét,

a menyecskéhez jó szerencsét! Refr.

6. Széken ül a gazda, bársonynadrág rajta.

Ezer forint a zsebében,

fele a gazdáé, fele meg a regölőké. Refr.

7. Rozit Isten meg ne mentse, kebelébe rejtse,

dunna alá takargassa, úgy rikassa,

mint a koca malacát, de még annál is jobban. Refr.

József Attila:

REGÖS ÉNEK

Koromorrú bikát fejtem,

rege, róka, rejtem,

sorsot nézni bikatejben,

rege, róka, rejtem.

Hét csöböröm jó vasában,

rege, róka, rejtem.

lobot vetött habosában,

rege, róka, rejtem.

Lángos csöbörim befödni,

rege, róka, rejtem.

szertefuttam rózsaszedni,

rege, róka, rejtem.

Nép rozsa ring a rózsában,

rege, róka, ejtem,

kasznár szíve káposztában,

rege, róka, ejtem.

Keni urát oly kenőccsel,

rege, róka, ejtem.

fizeti a népet lőccsel,

rege, róka, ejtem.

Váljon szénájuk szalmává,

rege, róka, ejtem,

tányér tészta piócává,

rege, róka, ejtem.

Láng legyen kecskéjük szarva,

rege, róka, ejtem,

böködjön a paplanukba!

Rege, róka, ejtem.

1930. ápr.

Sík Sándor:

Regős ének

Haj regö rejtem,

azt is megengedte

az a nagy Úristen

Haj regö rejtem.

Régi szívem keltem,

Régi regém regölöm.

Ajkam amik hatják:

Búk néma lakatját,

Dallal én ma megtöröm.

Fájás ma ne fájjon,

Szívemre ma szálljon

Muzsikáló szent öröm.

Megjöttem, megjöttem,

Dalba öltözötten

Lám e csuda-estelen.

Régi szavam hallom,

Régi dalom dallom,

Régi magam meglelem.

Szent karácsony-esten

Az a nagy Úristen

Ezt mívelte énvelem.

Hej regö rejtem.

Zúgtanak elejbem

Nagy zimankós záporok.

Haj messze sok ország

Furcsa szerit-sorját,

Kiket vernek viharok,

Sok emberek útját

Érték, kitanulták

Énekmondó jámborok.

Sokat ott értének

Regösök szegények

Havas hegyek zugain.

Balgatagok búját

Fogas szelek fújják

Körmös télben odakinn.

De mostan szívünknek

Gyertyagyújtó ünnep

Fényes szép csillaga int.

Haj regö rejtem.

Régi-magam leltem

Új-magamnak fenekén.

Régi tüzek titkát

Új dalok felitták

Lelkem síró rejtekén.

Mondok azért mostan:

Újnak amit hoztam

Öreg mondást nektek én.

Kicsi Krisztuskának

Szép Szűz Máriának

Mostan igen örülünk.

Minden feleinknek,

Mind elleneinknek

Bő sok áldást regölünk.

Míg a világ világ,

Gondod legyen miránk,

Uram Isten, légy velünk!

p 3

p Az önmagát a végletekig fel/elaprózó – és így kifolyik kezéből az Egész

p Mi mással, mint pont a tűzzel játszó, és így a családi lakóházát felgyújtó

p A kölcsöne visszakapásáig nem nyugvó, s nem is jól alvó – belebetegedő

p Mielőbb egy „életfelmentő” testi-lelki betegséget kereső és így megtaláló

p A boldog élet csak a kiválasztottak privilégiuma – így ő erre nem is törekvő

p A birka iskolás: ő az oda sem ballagó, és ezért jutalmat is kapó „éltanuló”

p A csak a tanárnak/iskolának/szüleinek tanuló, életvizsgán bukó stréber diák

p A divathullámos parvenü újgazdag: mindent szürkére festő túlasszimiládó

p Neki az ünnepnap se szent: ő a profán restanciát ledolgozó munkamániás

p Már dögunalmas délután a halandóságán háborgó hálátlan istenkáromló

p A túl buzgón rossz felé imádkozó: a rossz tündértől testi örök életet kapó

p Aki a végrendelkezés és búcsúzás stb. helyett a halál elleni szert kereső

p A háborús/vészkoros kényszer-takarékos spórolást békeidőre „átmentő”

p 4

p A vészhelyzet szülte ideiglenes, buherás megoldásokat állandósító

p A „korához illően” életét beszürkítő, leredukáló, leépítő stb. önöregítő

p Aki majd akkor kezd igazi életét élni, ha majd egyszer nyugdíjas lesz…!?

p Aki főleg, vagy csak kontrasztként tart barátot: ő így lesz szebb-okosabb

p Aki magát nem zavartatva belepiszkít/szarik még a saját fészkébe is

p Aki egy magát született vesztesnek tartó besárgult májú ostoba irigykedő

p Azzal nyugtatná magát, hogy minden boldog/nagy embert hiteltelenítene

p Aki önmagát nem alázza meg, de hogy más tegye, azt így már megengedi

p Aki – önigazolandó – eleve hiábavalónak tart minden boldogságkeresést

p Aki „boldog”, mint disznó a pocsolyában, elkábítva, hamis illúziókban ringva

p Aki magát mentendő mást rágalmazó, bemártó, piszkoló, befeketítő, vádalkus

p Aki az Ördög jobb-balkeze: ő egy élő és éber, nem alvó lelkiismeret (ön)altató

p Ha most épp absztinens, ezért azt hiszi: már ő a világ legszabadabb embere…

p x

Radnóti Miklós
Bájoló

Rebbenő szemmel
ülök a fényben,
rózsafa ugrik
át a sövényen,
ugrik a fény is,
gyűlik a felleg,
surran a villám,
s már feleselget
fenn a magasban
dörgedelem
vad dörgedelemmel,
kékje lehervad
lenn a tavaknak,
s tükre megárad,
jöjj be a házba,
vesd le ruhádat,
már esik is kint,
vesd le az inged,
mossa az eső
össze szívünket.

1942. február 1.

Abrakadabra

“Abrakadabra, ügyelj szavamra, csiribi-csiribá-bú.
Hókusz és pókusz, hipp-hopp itt terem, csiribi-csiribá-bú.
Abrakadabra, ügyelj szavamra, csiribi-csiribá-bó.
Bűvös hatalma van, hiszed, vagy nem, csiribi-csiribá-bú.
.
Most abrakadabra hipp, majd abrakadabra hopp.
Ezzel varázsolok, ám ez titok, hej csiribi-csiribá-bú.
.
Abrakadabra, ügyelj szavamra, csiribi-csiribá-bú.
Hókusz és pókusz, hipp-hopp itt terem,
csiribi-csiribá, csiribi-csiribá, csiribi-csiribá-bú.”

https://www.youtube.com/watch?v=MeFTeQKZSLg

Weöres Sándor:

Varázsének

Csiribiri csiribiri

zabszalma –

négy csillag közt

alszom ma.

Csiribiri csiribiri

bojtorján –

lélek lép a

lajtorján.

Csiribiri csiribiri

szellő-lány

szikrát lobbant,

lángot hány.

Csiribiri csiribiri

füst katlan –

szárnyatlan szállj,

sült kappan!

Csiribiri csiribiri

lágy paplan –

ágyad forró,

lázad van.

Csiribiri csiribiri

zabszalma –

még mellettem

alszol ma.

Quimby

Csillagbölcsi

Most elfejetünk mindent
Viccet csinál a részeg
Valami csillagközi prérin, közben
Lángol egy darázsfészek
Utána nézek, hogy mi van
.
Voltál már igazán fenn
Dőltél nyugodtan hátra
Az égiek böngészése közben
Hánytál papír pohárba
.
Most nálad az idő
S mint patak felett a pára
Szállnál szerte széjjel
Ha egy szellő kapna vállra
.
Tavaszi fáradtság, nyári punnyadás
Őszi levertség, téli álom
Abrakadabra, csiribú-csiribá
Hókuszpókusz, ákombákom
.
Kerestem mindent, nézem a semmit
Találtam mindent, látom a semmit
Eldobtam mindent, érzem a semmit
Beláttam mindent, őrzöm a semmit
Őrzöm a semmit…
Őrzöm a semmit… (6x)



Életünk végtelen pozitív-negatív minőségei

A jó megőrzése-javítása vagy rontása a tét

Magyarán szóló szellemi segítség lélekbátor

bölcsességszeretőknek és boldogságkeresőknek

p Miért töltöd egyszeri ajándék istengyermeki életed

p balgán, ön-sors-rontva, élethazugságokban, önkínzásban,

p ön/társemésztő játszmákban, lélekölő robotban, hivatástalanul,

p fóbiás zsarnokként vagy papucs alattvalóként, statisztálva,

p Idegenben, otthontalanul, hajléktalanul, alul/dezinformálva,

p közlés/megértésképtelenül, parazitaként, élményszegényen,

p napi túlélésben, bűntudatosan, bűnözői pályára sodródva,

p rossz evésben-ivásban, ünnep/mulatás nélkül, megalázva,

p Alakoskodva, képmutatóan, cinikusan/rajongón, rabságban.

p hitetlenül vagy szektásan, önleértékelten, megnyomorodva,

p talentumot elásva/rosszra használva, kallódva, hazát árulva,

p elviselhetetlen könnyűségben, agyonterhelve, dögunalomban,

p Balekként, ön-kizsákmányolva, álbarátokkal, élettárstalanul,

p házassági pokolban, szex nyomorban, lelki öncsonkításokban,

p betegen, depresszióban, koravénen, infantilisen, időtékozlón,

p lelki hadviselésben, humor és játék nélkül, tetszhalottként stb.?

p A mese, a példabeszéd, az életkép/életbölcsesség

p nem másról, a szomszédról stb., de pont rólunk szól.

p A tükör igazmondó: ismerj magadra, nyomozd az okot,

p és jó szellemben, lélekbátran változtass, jobbíts élteden!

p Jóval, de jóval több múlik rajtad, mint azt gyáva önigazolásból

p magaddal-másokkal elhitetnéd, felmentést, bűnbakot keresve!

p Elsősorban önmagadtól, majd „jóbarátaidtól” védjen meg az isten,

p az ellenséggel elbánsz majd magad is – sőt: a hasznukat veheted…

p A legtöbb bajt a világon nem gonosz emberek-erők okozzák.

p Arra kellene időben ráeszmélnünk, amit a közmondás tanít:

p jószándékkal van a pokolba vezető út kikövezve: énáltalam,

p és a majomszerető édesanyától a protokoll-rab jó orvosig…

p ?

p Érzékenyítő, felfedeztető, elképzeltető, rácsodálkoztató,

p megértető, megítélendő, értékelendő, súlyozandó, vitára

p és tovább-gondolásra serkentő, igaz, jobb önismeretre és

p szeretetre: bölcs változásra indító, magyarán szóló gondolatok…

ppppppppppppppppppppppppppp