kb. 7 perc olvasás
Kedves Barátaink!
Örömmel tudatjuk, hogy az MTV 1 új időpontban tűzi műsorra
Jelenczki István AZ IGAZSÁG SOHA NEM KÉSŐ I-III.
című dokumentumfilmjét.
A film egymást követő két napon kerül sugárzásra az alábbi időpontokban:
2014.01.02. csütörtök 21.50. első és második rész,
2014.01.03. péntek 22.15. harmadik rész.
A film az 1991 őszén Zétényi Zsolt által benyújtott, és az országgyűlés által elfogadott igazságtételi törvény sorsát mutatja be.
Gondolatok Jelenczki István filmjéhez.
„…Meg kell nevezni minden bűnt, és meg kell nevezni minden bűnöst.
A bűnelkövetőknek és utódaiknak is létérdekük minden titok feltárása, számukra is csak ez az egy járható út van. Ez az egyedüli járható út, mert csak ebből születik megbékélés, és ha van, megbocsájtás. De ennek a stációi nem megkerülhetőek! Föl kell állni, és azt kell mondani, én tettem. Megnevezni az áldozatot, megnevezni a bűnt, és elvállalni a felelősséget. Elvállalni a felelősséget, és kérni az ezzel járó büntetést.
Aki nem vállalja föl a felelősséget a múltért, nem vállalja fel a stációk kötelező bejárását, az önmagát fosztja meg a nemzethez tartozás jogától, és önmagát rekeszti ki. De nemcsak önmagát, saját utódait is kirekeszti a nemzet életéből és a nemzet jövőjéből. Örökre. „
Zseni Annamária pszichiáter
A filmben közreműködtek:
Bagdy Emőke egyetemi tanár, pszichológus
Bencze Izabella jogász
Bogár László
Fekete Pál tanár
Gellért Ádám nemzetközi jogász
Gulyás Gergely parlamenti képviselő
Kahler Frigyes egyetemi docens
Kónya Imre ügyvéd
Tóth Zoltán József, jogtörténész
Szakály Sándor történész
Zétényi Zsolt ügyvéd
Zinner Tibor jogtörténész
Zlinszky János egyetemi tanár
Wittner Mária 56-os szabadságharcos
A film készítői:
Hangmérnök: Belovári Tibor
Világosító: Heves László
Gyártásvezető: Zseni Annamária
Vágó: Tombor Andrea
Zeneszerző: Hortobágyi László
Fényképezte: Kőrösi András
Rendező, producer: Jelenczki István
Kérünk, küldje és küldd tovább a hírt! Köszönettel ANGELUS BT.
*
Létrejön a Nemzeti Emlékezet Bizottsága
Forrás: MTI | 2013. december 17. kedd 12:34 |Betű méret növeléseBetű méret csökkentése
Elfogadta a parlament a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló törvényjavaslatot, amelynek alapján jövőre létrejön a kommunista diktatúra hatalmi működését feltáró testület.
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügy-miniszter
előterjesztését kedden hagyta jóvá az Országgyűlés
244 igen szavazattal, 15 nem ellenében.
A kormánypártok igennel szavaztak, az LMP nemmel, míg az MSZP- és a Jobbik-frakció tagjainak többsége nem vett részt a voksolásban.
A törvény szerint a Nemzeti Emlékezet Bizottsága minden más szervezettől független, önálló költségvetési szerv, büdzséje nem csökkenthető, és munkájának eredményéről átfogó jelentést tesz közzé.
A testület – amely a kommunizmus bűneinek feltárása érdekében önállóan és az Országgyűlés kérésére is tehet megállapításokat, előterjeszthet jogalkotási javaslatokat – öttagú lesz, elnökét és két tagját az Országgyűlés választja meg titkos szavazással, kétharmados többséggel, míg egy-egy tagot a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és az igazságügy-miniszter nevez meg.
Megbízatásuk kilenc évre szól, és egyszer megújítható. A parlament által választott tagokra az országgyűlési képviselők legalább ötöde írásbeli ajánlással tesz javaslatot.
Kikötés, hogy a tagok – akiknek jogi vagy társadalomtudományi végzettséget írtak elő – egyike sem születhetett 1972. február 14. előtt, vagyis nem lehetett 18 évesnél idősebb a titkosszolgálatok 1990-es átszervezésekor.
A bizottság tagjai – tudományos, oktatói és más szellemi tevékenységen kívül – keresőtevékenységet nem folytathatnak. Az elnök államtitkári, a tagok helyettes államtitkári díjazásban részesülnek.
Az indítvány alapján a bizottság feladata együttműködni az ügyészséggel a kommunista diktatúra alatt elkövetett, el nem évülő bűncselekmények elkövetőinek felderítésében. Hatásköre kiterjed a hatalom birtokosai – a diktatúra működésével összefüggő – személyes adatainak közzétételére, amihez az érintettek írásbeli megjegyzést fűzhetnek.
A bizottságnak a kutatásai alapján büntetőjogilag felelősnek tartott emberekkel szemben büntetőeljárást kell kezdeményeznie a legfőbb ügyésznél.
A bizottság tényállításai bíróságon nem támadhatók, és tagjai sem lesznek felelősségre vonhatók az általuk közölt tény vagy ténymagyarázat, -értéklés miatt. A mentesség nem vonatkozik a büntetőjogi felelősségre.
A testület munkáját egy hivatal segíti, amelynél nem dolgozhatnak olyanok, akik 1990 februárja előtt titkosszolgálati tevékenységet folytattak, a rendszerváltás előtt állami vezetők voltak.
Kizárták a lehetséges munkavállalók köréből az állampárt egykori tagjait is, kivéve azokat, akiknek a tagsága kilépéssel vagy kizárással szűnt meg. Nem dolgozhatnak a hivatalban egykori munkásőrök és KISZ-tisztségviselők sem.
A törvény lehetővé teszi, hogy a diktatúrában megfigyeltek nyilvánosságra hozzák az általuk megismert adatokat, így az őket megfigyelő és velük foglalkozó titkosszolgálati személyek nevét. Az iratokból csak más megfigyeltek, illetve a rendszer működtetői közé nem tartozó harmadik személyek adatait kell kitakarniuk.
Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról szóló törvény módosításával a Ház megszüntette a közszereplő és a nem közszereplő hivatásos alkalmazottak közötti különbségtételt az adatok anonimizálásával összefüggésben.
A közszereplő hivatásos alkalmazott vagy operatív kapcsolat esetében pedig változnak azok a bírósági eljárási rendelkezések, amelyek a levéltárban őrzött adatok megismerésével, a közszereplői minőség megállapításával kapcsolatosak.
Így az eddigi szabályozástól eltérően a kérelmező nem a levéltár elutasító döntésével szemben élhet jogorvoslattal, hanem a volt hálózati személy vagy operatív kapcsolat közszereplői minőségét tagadó nyilatkozatával.
Szintén lehetővé válik, hogy a hivatásos titkosszolgálati alkalmazottak, hálózati személyek, operatív kapcsolatok hozzátartozói megismerjék hozzátartozójuk szerepét a titkosszolgálat működésében.
A törvényjavaslathoz a zárószavazás előtt érkező módosító javaslatok közül kettőről is név szerinti szavazást tartottak. A jobbikos Novák Előd azt kezdeményezte, hogy a bizottság tegye közzé a Belügyminisztérium volt Állambiztonsági Főcsoportfőnöksége hivatásos állományának névsorát, valamint az összes hálózati személy (ügynök) nevét.
Schiffer András (LMP) pedig azt szerette volna elérni, hogy a bizottság a közhatalmi tisztséget betöltők tevékenységéről is publikáljon jelentést. A kormánytöbbség egyik javaslatot sem támogatta.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium korábbi közleménye szerint a bizottság létrehozásával 23 év után lehetővé válik a múlt mélyreható feltárása és a kommunista rendszer hatalmi működésének megismerése, fény derülhet a rendszert működtető pártállami vezetők tevékenységére.
Az ismertetés szerint Magyarország az utolsó a volt kommunista országok közül, amely hasonló bizottságot vagy intézetet állít fel.
A Nemzeti Emlékezet Bizottságának létrehozásáról az alaptörvény rendelkezik.
A testület létrehozásáról már 2012 tavaszán tárgyalt a Fidesz és a KDNP frakciója. A képviselőcsoport akkor arra kérte fel a kormányt, hogy május 15-éig dolgozza ki a bizottság felállításához szükséges szabályokat.
*******************************
Egyetlen ügynök, szt-tiszt sincs biztonságban
Januártól az áldozatok bármikor felfedhetik a nyilvánosság előtt a róluk jelentéseket író ügynökök nevét – emelte ki Rétvári Bence kedden a parlamentben, miután a képviselők elfogadták a Nemzeti Emlékezet Bizottságának létrehozásáról szóló javaslatot.
A közigazgatási tárca parlamenti államtitkára újságírók előtt rámutatott: nem csupán egy testület alakul, hanem nagymértékben módosították az 1990 óta hatályban lévő, a múlt megismerésével összefüggő titkosítási és egyéb szabályokat. Maga a Nemzeti Emlékezet Bizottsága lesz a múlt megismerésének motorja – hangsúlyozta. 1990-ben bezárult egy ajtó, hiszen nem lehetett megismerni a különböző pártállami, titkosszolgálati alkalmazottak neveit, tevékenységüket. Ezt az ajtót most ez a törvény kinyitotta – fogalmazott az államtitkár.
Nincsenek biztonságban
| A múlt megismerése |
| Elengedhetetlennek tartja a Nemzeti Emlékezet Bizottsága létrehozását a Fidesz a múlt jobb megértéséhez – közölte a kormánypárt szóvivője december 1-jei budapesti sajtótájékoztatóján. |
Rétvári hozzátette: 2014. január 1-től, a törvény hatályba lépésétől nincs egyetlenegy ügynök, szt-tiszt sem biztonságban, azaz bármikor, bármelyik áldozatuk felfedheti nevüket.
Ettől az időponttól minden áldozatnak joga, lehetősége van, hogy bárkinek a nevét, aki vele foglalkozott a titkosszolgálatokon belül, nyilvánosságra hozza, feltegye akár az internetre is – fejtette ki. Kiemelte: ez az egyik legfontosabb információs kárpótlás, amit az áldozatok kaphattak. Rétvári szerint nemcsak az áldozatok, hanem mindenki más is sokkal szélesebb körű információs jogokkal bír majd, és szélesebb körű lesz a tudományos kutatók lehetősége is.
Szigorú feltételeket szabtak
Kitért arra is, hogy a NEB tagjait kétharmados többséggel január-februárban választja majd meg a parlament. Tagja csak az lehet, aki 1972. február 14-e után született, felsőfokú társadalomtudományi, jogi végzettsége van, és öt év tapasztalattal bír. Ők nemzetbiztonsági átvilágításon is átesnek majd.
Mint kifejtette: a bizottság az ügyészséggel folyamatosan együttműködik majd, és ha olyan iratokat talál, amelyek bűncselekményre utalnak és amelyeket politikai okokból nem üldöztek, akkor saját maga továbbíthatja az iratokat az ügyészségnek. Az államtitkár példaként említette a sortűzpereket, az 1956 utáni megtorlásokat, kivégzések elrendelését. Ezután az ügyészség mint általános vádhatóság képviseli a vádat a bíróságok előtt – jelezte.
Nemet mondott az MSZP, a Jobbik és az LMP
Rétvári hangsúlyozta: lehetőség nyílik arra, hogy nem csupán az áldozatok önszerveződő csoportjai, hanem maga az állami testület, a NEB készítse elő az iratokat, pereket.
A bizottságnak digitalizálási kötelezettsége is lesz, honlapján számos iratot kell ilyen formában megjelenítenie – jelezte. Az államtitkár hozzátette: a NEB azokba az iratokba is betekinthet, ahol minősítés áll fenn, és még kutatók sem ismerhetik meg. Javaslatot tehet továbbá a titokgazdának, hogy a minősítéseket oldja fel, és nyomást gyakorolhat a minősítést elrendelőkkel szemben, hiszen a honlapján kötelessége lesz nyilvánosságra hozni azokat az eseteket, amikor javasolták a minősítés feloldását.
Kérdésre elmondta: az áldozatok, és bizonyos esetekben a családtagjaik a levéltártól pár hét vagy hónap után megkaphatják az iratokat. Ezentúl nem kell kisatírozni, ki volt az, aki az adatok gyűjtését elrendelte, elvégezte – mondta.
Kitért arra is, hogy a különböző frakciók véleménye nyilvánvalóvá vált ebben a kérdésben a végszavazáskor, azaz az, hogy ki van a szélesebb nyilvánosság pártján. Csak a Fidesz és a KDNP képviselői voltak azok, akik a nagyobb nyilvánosság mellett tették le a voksukat. Erre sem az MSZP, sem az LMP, sem a Jobbik képviselői nem mondtak igent – közölte.
