kb. 3 perc olvasás
150 ESZTENDEJE SZÜLETETT -Az utolsó magyar kormányzó emlékezete-
„Nem félek az igazságtól, ezért kimondom! Most azt suttogod a fülembe, hogy ez veszélyes dolog. Meglehet! Ámbátor mindenedet elvehetik, anyagi javaidat, sőt még az életedet is! Egyet, azonban sohasem: Az igazság örökre igazság marad!” (zcsf)
150 ESZTENDEJE SZÜLETETT
-Az utolsó magyar kormányzó emlékezete-
Hadügyminiszter, a Nemzeti Hadsereg fővezére, az osztrák-magyar hajóhad főparancsnoka, az otrantói tengeri csata hőse, a Vitézi Rend megalapítója, Magyarország kormányzója, a Novara hős parancsnoka, Ferenc József szárnysegédje, ellentengernagyként a flotta utolsó főparancsnoka, az egyik legnagyobb magyar:
150 esztendeje, 1868. június 18-án született, vitéz nagybányai Horthy Miklós.
Minden méltatást elhagyva, de az egykori kormányzó emléke előtt mélyen fejet hajtva mondom azt, hogy a valós történelmi események objektív feltárására – ennek ismeretében – továbbadására kell törekedni, amellyel ez eddig adós maradt felé az utódok népes hada.
Hinni akarom, hogy a nagyon is közeli jövőben, Horthy Miklós is elfoglalhatja az őt méltán megillető helyét a magyar történelemben!
Hiszem, hogy így lesz, mert csak az igazság az egyetlen felvállalható tényező!
Ehhez kívánok a kormányzó úr születésének 150. évében erős elhívást és nagy kitartást!
Isten óvja, ember vigyázza vitéz nagybányai Horthy Miklós emlékét!
Zetényi-Csukás Ferenc
Meghívó Horthy Miklós születésének 150. évfordulójára
MEGHÍVÓ
-Minden jóérzésű embernek, vallástól és származástól függetlenül-
Meg vagyok győződve arról, hogy a meghívót látva sokaknak jut majd eszébe a néhány hónappal ezelőtti Horthy-emlékmise elmaradása a Belvárosi Nagyboldogasszony-főplébánia templomában. A rendezvényen Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke és Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója mondott volna méltó emlékbeszédet a kormányzóról.
Igen, mondott volna, ha Erdő Péter bíboros, Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke mellett, Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége elnöke nem tiltakozott volna a főhajtás ellen, amely ennek fényében nem került megrendezésre.
Az indok akkor az volt, hogy a megemlékezés dátuma egybeesik az Auschwitz-cal kapcsolatos nemzetközi emléknappal. Természetesen a valóság egészen más, hiszen csak a dátumot kellett volna egy héttel előbbre vagy későbbre csúsztatni.
Napjainkban, Magyarországon…
Most június 18-án lesz vitéz nagybányai Horthy Miklós születésének 150. évfordulója, amelyre a Hazatérés Templomában, június 17-én, 10h-kor ünnepélyes istentisztelettel kíván megemlékezni a nagytiszteletű vezető lelkész és református közösségével együtt a Horthy Miklós Társaság.
Ennek kapcsán jutott eszembe egy régmúlt születésnap:
A kormányzó születésnapját méltatta a zsidóság.
„A Pesti Izraelita Hitközség Horthy Miklós 76. születésnapján a Wesselényi utcai Hősök templomában hálaadó istentiszteletet tartott. A hitközség elöljárósága, képviselő testülete testületileg megjelent, képviseltették magukat az összes felekezeti szervezetek és intézmények. Dr. Hevesi Ferenc főrabbi, ünnepi beszédében emlékezett meg a Kormányzó Úr dicsőséges országlásáról, s könyörgő imában kérte a Mindenhatót, hogy áldja meg Kormányzó Urunkat és a magyar hazát… Az istentisztelet a Hiszekeggyel kezdődött és a Himnusz eléneklésével ért véget.” (Magyarországi Zsidók Lapja. 1944. június 18-án).
Hozzá kell tennem, hogy az eseményt követő ünnepségen felolvasásra került a magyarországi és Erdély-honi zsidóság 1848. március 17-i kiáltványa is:
„Magyarok vagyunk és nem zsidók, nem külön nemzetbeliek, mert mi csak akkor vagyunk külön vallás-felekezet, midőn imaházainkban köszönetünket és legbensőbb hálánkat intézzük a Mindenhatóhoz, a hazára és ránk is árasztott kegyelemért, de az élet minden egyéb viszonyaiban honfiak, csak magyarok vagyunk!”
Vajon azóta, ki és mi változhatott?
Zetényi-Csukás Ferenc
Horthy Miklós Társaság
elnök
