kb. 5 perc olvasás

Királyné pávája!
Ha én páva volnék,
Jó reggel felkelnék.
Jó reggel felkelnék,
Folyóvízre mennék,
Folyóvizet innék,
Gyöngyharmatot szednék.
Szárnyam csattogtatnám,
Szép tollam hullatnám,
Szép leány felszedné,
Kalapjába tenné.
Az ő édesének,
Bokrétának tenné.
A pünkösdi rózsa,
Kihajlott az útra,
Gyere be viola,
Szakassz egyet róla!
Én már szakasztottam,
El is szalasztottam,
De még szakasztanék,
Ha jóra találnék.
Ha jóra, ha szépre,
Régi szeretőmre.
Hess páva, hess páva,
Királyné pávája!
Lúdjaim, lúdjaim
Tizenketten vagytok.
Mind a tizenketten
Hófehérek vagytok.
Elhajtottam ludam
Szentgyörgy közepébe,
Elküldtem uramat
Ludam elejibe.
Ludam gyere haza,
Uram vesszen oda,
Ő se vesszen szegény,
Mert jó pipás legény.
Jó lesz komondornak,
Kemence búvónak.
Hess páva, hess páva,
Királyné pávája!
Rajz: Faltisz Alexandra grafikusművész


https://www.youtube.com/watch?v=ZQ6RqkHxFUY
*
https://www.youtube.com/watch?v=fPmB567MtbA
Pünkösdi népszokások: hesspávázás
2013.05.06. 16:18
Pünkösd ünnepét a húsvét után az ötvenedik napon tartjuk, görög nevének (pentékoszté) a jelentése is ötven, a magyar pünkösd szó ebből származik. Hagyományosan a húsvéthoz hasonlóan egész héten át tartó ünnep.
A bérmálás szentségét pünkösd ünnepétől kezdve szokás kiszolgáltatni a római katolikus egyházban. Az ünnepről május hónapot pünkösd havának is nevezik.
Számos népszokás kötődik a pünkösdhöz.
Ilyen a pünkösdi királyválasztás, a pünkösdi királynéjárás, a törökbasázás, a tavaszköszöntés, a borzakirály, a rabjárás és még jó néhány. Ezek között vannak átfedések, tájegységenkénti különbségek.
A májusfát ekkor táncolják körbe, majd döntik ki.
A legnépszerűbb pünkösdi szokásról, a pünkösdi királyválasztásról itt írtam bővebben:
http://netfolk.blog.hu/2013/05/06/punkosdi_kiraly_valasztas
Hesspávázás:
Udvarhelyszéken, Sóvidéken ma is élő gyermekek által gyakorolt pünkösdi szokás a hesspávázás, bár a XX. század elején hesspávázni még a nagylányok jártak.
Napjainkban a szereplők egy-hat osztályos leánykák. Egy-egy csoportba öt-nyolc lány szerepel, és egy ugyanolyan korú fiú a király. A legkisebbiket maguk közül királynénak választják. Régebben a királyon és királynén kívül választottak koszorúslányt vagy kisnyoszolyót. A többiek, akik a zászlókat viszik, a „ludak”. Legfontosabb feltétel, hogy a szereplők mind jó énekesek és bátor fellépésűek legyenek. A királynak nem kötelező énekelnie, mert neki más feladata van: ő gyűjti össze a pénzadományt és köszöni meg a kapott pénzt.

Udvarhelyszéken ma is élő pünkösdi szokás. A 10-12 éves gyerekek választanak maguk közül egy királyt, egy királynét, egy királyleányt, nyoszolyólányokat, a többiek a zászlóvivők lesznek. Ez a hesspávázó csapat kora reggel énekelve elindul (élen a királlyal, a királynéval és a királylánnyal) bejárni a falut.
A hesspávázók manapság egy-egy osztály tanulói, jó előre összebeszélnek: megszervezik a csoportot és énekpróbát tartanak. A kijelölt időben összegyűlnek valamelyikük házánál, ahonnan indulnak bejárni a falut. A kellékek előállításában a szülők is segítenek. A királynak koronát, vagy cukorsüveg alakú csákót készítenek, a lányoknak fehér virágkoszorút vagy pártát készítenek. Valamennyien népviseletbe öltöznek. A ludak rúdra kötött szőttes törülközőt vagy szervétet visznek zászlóként. A csapat a kora reggeli órákban indul vasárnap és énekelve bejárják az egész falut. Manapság addig járnak, míg bírják hanggal, s míg bírja a lábuk; régebb csak az első harangszóig illett hesspávázni. A menet élén a király halad, bal oldalán a királynő, mögöttük a koszorúslány, utánuk két sorban a zászlósok. Menet közben a következő éneket énekelik:
Az összeget a végén elosztják egyformán egymás között. Közös játékkal zárták a napot. A játék eredetére több magyarázat van. Legelterjedtebb az, hogy a hesspávázás a sójoggal volt kapcsolatban. A szájhagyomány szerint a sófalviak sójogi panaszukkal Mária Terézia császárnőhöz fordultak, aki fogadására és jóindulatának megnyerésére öltöztették a gyerekeket hesspávázóknak. A játéknak régen párosító funkciója is volt, ez napjainkban megszűnt, a gyerekek már csak megszokásból járnak hesspávázni, de ez nagy élményt jelent számukra.
A hesspávázás Udvarhely megyében, Sóvidéken pünkösdkor ma is élő pünkösdi népszokás. 10-12 éves leánykák és különböző korú fiúk választanak maguk közül egy királyt, egy királynét, egy királyleányt és nyoszolyólányokat, a többiek pedig a zászlóvivők, a „ludak”. A hesspávázó csapat a kora reggeli órákban indul – Alsósófalván vasárnap, Parajdon hétfőn – , és énekelve bejárja az egész falut. A menet élén halad a király és a királyné halad. Alsósófalván közöttük megy a királylány, utánuk két sorban a zászlósok. Énekelve járják végig a falut. A kapott adományokat egymás között elosztják.
Tánczos Erzsébet
Forrás:
http://www.hoxa.hu/?p1=cikk&p2=3158
http://alsosofalva.blogspot.hu/2011/08/hesspavazas.html
Kapcsolódó írások – Hungarikum lexikon
- Magyar foci2014.06.06.
- TRIANON2014.06.03.
- Testvéreink, a hunzák2014.06.03.

