Hannibál színpadon

Írta: Nagy Jenő · 2014. április 15.

kb. 7 perc olvasás

Címsor

KAPOSVÁRI CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ

Móra Ferenc-Fábri Zoltán-Deres Péter: Hannibál tanár úr

Szinopszis

Olyan új magyar darab születését szeretnénk megsegíteni a 2012/2013-as évadban, mely egyszerre tud szólni a fiatal, sőt diákközönséghez, és közben megszólítja azokat is, akik számára legenda Fábri Zoltán nagyszerű filmje, és a főhős, Nyúl Béla története. A történet szót hangsúlyozni szeretnénk, mert vissza akarjuk adni annak rangját. Hiszünk a történetben. Legalábbis ha olyan remekül megírt, hatásos történettel találkozunk, mint a kis, szürke latintanár felemelkedése és bukása.

A történet

Nyúl Béla neve fogalommá vált. Mint ahogy a Hannibál tanár úr elnevezés is. Mindkettő leginkább Fábri Zoltán mára már klasszikussá vált filmje miatt, és kevésbé Móra Ferenc eredeti regénye (Hannibál feltámasztása) okán. A klasszikus művekkel sokszor esik meg, hogy eredeti jelentésük, rétegei elkopnak, és egyfajta átgondolatlan egyetértés, kanonizált elismerés veszi körül őket.
A történet főhőse Nyúl Béla (Hunyadkürti György), egy óbudai gimnázium latintanára oroszországi hadifogsága alatt egy templomi padláson olyan feljegyzéseket talált, amely szerint Hannibált egy forradalom bukatta meg. A szürke kis tanár ez alapján ír egy értekezést, élete főművét – mely természetesen senkit nem érdekel. Ám váratlanul üresedés támad az iskola évkönyvében, és Nyúl kollégát kérik fel, hogy pánikszerűen kitöltse az űrt, és publikálja tudományos dolgozatát. És a kisember a semmiből egyszercsak az érdeklődés középpontjába kerül, egy parlamenti interpellációban említik nevét, erre meglátogatja őt egy újságíró, a kollégák is befolyásos emberként tekintenek rá, sőt egyik éjjel – álmában – maga Hannibál látogatja meg, aki már maga sem emlékszik arra, hogy miként hunyt el… Inkább szivarozik a tanárral, és ostobaságokat beszél. Másnap jön a kijózanodás, és mi megláthatjuk, hogyan darálja be a hatalom a kicsi embert. Akkor is, most is, mindig is.

A rendező

„Húsz éve filmmel kezdtem el foglalkozni. Először csak tanultam róla, majd hamarosan tanítottam is középiskolában, még mielőtt bevezették volna ezt a tantárgyat. Főleg formanyelvi kérdésekről beszélgettünk a diákokkal, olvasni tanultuk a képeket. Volt egy állandó példám: Hannibál tanár úr Fábritól. Az, amikor Nyúl Béla elmegy a gyűlésre a film végen, és ott áll az amfiteátrum közepén egyedül. Távoli, rézsútos felső gépállás: fekete kis pont a nagy fehér háttérben. Nyúl Béla egyedül, tehetetlenül, kiszolgáltatottan. Majd közeli, alsó rézsútos: felbátorodva, lassan hőssé válva. Gyönyörűen plasztikus, egyszerű formanyelv. Kicsit talán már elavult is. De elfogadtuk, mert régi, klasszikus film: az, amiről szól és ahogyan, a régmúlthoz tartozik. Épp csak tanulni érdemes belőle. Aztán, amikor sok év után – e darabra készülve – újra megnéztem a filmet, megdöbbentem. A formanyelv olyan, amilyen: múltidejű. De a történet, a mondatok provokatívan aktuálisak, riasztóak. A kép kitágult. Nyúl Béla egyedül, tehetetlenül, kiszolgálatottan. Vele szemben ordas, szélsőséges csürhe…
Ezt a történetet ma elmesélni, a színház aktuális, csak jelenidejű megnyilvánulásában megragadni megkerülhetetlenül fontos. Épp csak mert tanulni érdemes belőle.”

(Vidovszky György)

„Elvtársak és fajvédők cserélődnek, a butaság azonban örök. Én magam most már a butaság rajzát látom maradandónak Fábri filmjében. A buták csapatba verődnek, a buták szavalnak és ordítanak, a buták trappolva menetelnek, a buták botokat suhogtatnak, követ ragadnak. Nyúl Béla majdnem haláláig szembe szegül a csatárláncba verődött ostobasággal. „Ne haragudj, méltóságos uram, de amit megírtam, az az igazság, és én azt nem vonhatom vissza” – mondja esdekelve a segítségét felajánló Lófő Testvérnek…”

(Bikácsy Gergely)

NYÚL BÉLA … Jóestét, Hannibál úr! Ez aztán a meglepetés!… Tessék, foglaljon helyet! Tessék… 

HANNIBÁL: Kedves itt magánál… egy kissé talán lakájosabb, mint ahogy a mi iskolamestereink lak- tak… Igaz, azok többnyire rabszolgák voltak… 

NYÚL BÉLA: Nagyon kapóra jött ám… Hogy meglátogatott. Őszintén szólva nem is számítottam rá. Mondja, felelne egy kérdésemre?

HANNIBÁL: A legnagyobb örömmel. 

NYÚL BÉLA: Lehet, hogy nem is szívesen emlékszik vissza rá, fájdalmas emlékeket kavarhat fel… Hogyan halt meg ön tulajdonképpen? 

HANNIBÁL: Oh… hö-hö-hö… Csakugyan meglepő kérdés, várjon csak, tanár úr… Milyen különös, nem emlékszem. Nagyon fontos volna magának? 

NYÚL BÉLA: Meglehetősen. Én tudniillik különféle írásos emlékek alapján, ne haragudjon, újszerűen értelmezem az ön halálát. Én kérem… szembeszálltam a világtörténelemmel. A nagybetűs világtörté- nelemmel, amit a kultuszminiszter úr őméltósága a középiskolák negyedik osztálya számára engedélyezett. És tessék elhinni, ez nálunk van olyan merész vállalkozás, mint kétszáz elefánttal átkelni az Alpeseken…

(részlet a műből)

http://www.csiky.hu/eloadas/eloadas/

HAnnibal_tanar_ur/page/szinopszis#.U0y4VlV_shM

Kapcsolódó írások

2013.03.22 11:26

Hannibál tanár úr – bemutató

Kép

Nyúl Béla neve fogalommá vált Fábri Zoltán klasszikus filmje óta. A Hannibál tanár úr című drámában a kisember felemelkedésének és bukásának történetét vitte színre a színház. – írja a kaposvármost.hu.

Ma este premier. Ez alkalomból olvashatnak részleteket Szemerédi Fanni Vidovszky György rendezővel készített interjújából, illetve megnézhetnek egy videó összeállítást, melyen a rendező, a címszereplő Hunyadkürti György, valamint Sarkadi Kiss János és Spindler Béla beszélnek a darabról.

2013.03.22 11:40

Vörös és fehér – Szent Benedek Pincészet

Kép

A ma esti premieren – szokásunkhoz híven – újabb borászat lesz színházunk vendége. A Hannibál tanár úr „pincészete” a tokajhegyaljaiSzent Benedek PIncészet lesz, közönségünk este tehát tállyai borokat kóstolhat meg a Vörös és fehér gasztro-kultúr sorozatunk alkalmából.