kb. 3 perc olvasás
Góg és Magóg fia vagyok én,
Hiába döngetek kaput, falat
S mégis megkérdem tőletek:
Szabad-e sírni a Kárpátok alatt?
Verecke híres útján jöttem én,
Fülembe még ősmagyar dal rivall,
Szabad-e Dévénynél betörnöm
Új időknek új dalaival?
Fülembe forró ólmot öntsetek
Legyek az új, az énekes Vazul,
Ne halljam az élet új dalait,
Tiporjatok reám durván, gazul.
De addig sírva, kínban, mit se várva
Mégiscsak száll új szárnyakon a dal
S ha elátkozza százszor Pusztaszer,
Mégis győztes, mégis új és magyar.
Góg és Magóg a népmesében
Nemcsak a középkori magyar történeti forrásokban, hanem az orosz és szláv legendák gyűjteményében is szerepel Góg és Magóg, akik félelmetes mitikus lények voltak.
Úgy tűnik, hogy a kelet-európai szkíta népek ősi hiedelme a kelet-európai síkságon megtelepedett népek között is továbbélt.
Hőstettek sora
A Kaukázusból származtatott történet Badikán életéről és hőstetteiről szól. Az eposzi fordulatokban bővelkedő eseménysorban az ősi szkíta-hun népmeséinek elemei köszönnek vissza. Badikán egy neves kaukázusi, arméniai király egyik fia volt. Amikor megnőtt, apja elküldte feleséget keresni, adott neki egy kardot, íjat, nyerget, pénzt, kísérőket, valamint egy nagyszerű lovat, megáldotta és útjára bocsátotta. Az ifjú útja során megküzdött Agóggal és Magóggal, Aznavarral, démonokkal és egyéb természetfeletti lénnyel.
Küzdelmes útja során azonban pénze elfogyott, szolgálói kidőltek mellőle, ezért egyedül folytatta útját, míg el nem ért Bogu kán palotájához. Badikán meg akart küzdeni az óriással, de ő barátságot ajánlott neki és megkérte, hogy tegyen meg egy szívességet és hozza el neki feleségül a keleti király lányát.
Badikán elment, beállt kertésznek a király udvarába. A szépséges királylány azonnal beleszeretett az ifjúba és eldöntötték, hogy megszöknek az udvarból. A palota azonban egy hatalmas erőd volt, ahonnan nem lehetett kijutni, ezért a legény akkor tudta magával vinni a lányt, amikor szolgálóival együtt kirándulni mentek.
Az óriás legyőzése
Útközben Badikán elmondta a lánynak, hogy ő Bogu kán számára szöktette meg. A lány nem akart a szörnyűséges óriás felesége lenni, ezért amikor megérkeztek a palotába, megtudakolta tőle, hogy hol tartja az erejét. Kiderült, hogy az erőt adott hét lelke egy ökör fejében él, azon belül van egy róka, azon belül egy varázsdobozban, abban van hét veréb. Aki ezt a dobozt elpusztítja, az le tudja győzni az óriást. Badikán elment és megölte a verebeket, így le tudta győzni az óriást. Hőstettei végeztével hazatért, feleségül a szépséges királylányt.
Különleges motívumok
A mesében szereplő Agóg és Magóg a bibliai óriások nevei, melyet mi Gógnak és Magógnak ismerünk, azokban a kimmerek és a magyarok neve köszön vissza. A fenti történetből kiderült, hogy a mitikus ókori óriás királyok nevei nemcsak a magyar, a kaukázusi, hanem a kelet-európai szkíta utódnépek között is továbbéltek. Ősi szkíta motívumnak számít, hogy a király különleges, esetleg táltos lóval és jellegzetes sztyeppei fegyverzettel, karddal, íjjal és nyíllal küldi el fiát a hosszú útra.
A magyar népmesében sokszor fordul elő, hogy a gonosz óriás vagy éppen a királylányt elrabló sárkány egy másik állat fejében tartja erejét. Ebben az esetben Bohu kán egy ökör fejében rejtette el hét lelkét.
Az ókori mezopotámiai mítoszok nem mesebeli lényekről regélnek, hanem valóságos emberek történetét örökítették meg, ezt az elmúlt két évtizedben a Kaukázus térségében feltáruló sírok tesznek tanúbizonyságot. Grúziából és Azerbajdzsánból sorra kerültek elő magas, akár két és fél méteres emberek csontvázai, de a szkíta eredetű udi népcsoport tagjai között ma is vannak két métert meghaladó férfiak.
OB
+
