Forró mezők

21:30, Kedd (január 24.), Duna World

Forró mezők
magyar tévéfilm, 68 perc, 1979

rendező: Hajdufy Miklós
író: Móricz Zsigmond
operatőr: Czabarka György

szereplő(k):
Andai Györgyi
Andorai Péter
Molnár Piroska
Bács Ferenc
Bordán Irén
Koltai Róbert

Móricz Zsigmond regénye alapján készült tévéfilm egy különös gyilkossági ügy köré, a harmincas évek magyar kisvárosának jellegzetes figuráit rajzolja.

*

Forró mezők
fekete-fehér, magyar filmdráma, 86 perc, 1948

rendező: Apáthi Imre
író: Móricz Zsigmond
forgatókönyvíró: Várkonyi Zoltán
zeneszerző: Farkas Ferenc
operatőr: Hegyi Barnabás
vágó: Morell Mihály

szereplő(k): 
Karády Katalin (Vilma, Avary felesége)
Benkő Gyula (Boldizsár Pista)
Szabó Sándor (főkapitány)
Darvas Iván (Lengyel Laci)
Szakáts Miklós (Avary László)
Szemere Vera (jegyzőné)
Fónay Márta
Az Avary-házaspár feszült viszonyban él vidéki birtokán. Avary – aki ugyan felesége ridegsége elől más nőhöz menekül – állandóan féltékeny. Nem is alaptalanul, mert a gyönyörű Vilmába az egész környék szerelmes, köztük az erőszakos természetű főkapitány is. Egy alkalommal Avary-t figyelmeztetik, hogy távollétében Boldizsár, a fiatal dzsentri keresi fel feleségét. Hazarohan, de mielőtt fegyveréhez nyúlhatna halálos lövés éri a kertben. A főkapitány mindenáron öngyilkosságnak akarja feltüntetni az ügyet, hogy az úri családot a botránytól megkímélje, és ezzel Vilmának is kedvezzen. Kiderül azonban, hogy Vilma a nagy összegű életbiztosítást öngyilkosság esetén nem kapja meg. Mivel a pénz mindennél fontosabb, Vilma bátyja újra kezébe veszi az ügyet, és végül kiderül, hogy a gyilkos nem más, mint a főkapitány, aki szégyene elől az öngyilkosságba menekül. Vilma, aki körül minden összeomlott – véget vet céltalan üres életének.

*

Nyugat · / · 1930 · / · 1930. 4. szám · / · IRODALMI FIGYELŐ · / · Regény és novella
Kárpáti Aurél: MÓRICZ ZSIGMOND: FORRÓ MEZŐK
Athenaeum könyvtár

Maga a «műfaj» nem jelenthet lefokozást. Még ha mindjárt bűnügyi-regény akkor sem. Minden attól függ: kinek a keze alakítja. Igazi író a legkompromittáltabb formán keresztül is hiánytalanul kifejezi mondanivalóit. Nem tesz koncessziót a választással, nem alkuszik meg, nem «ereszkedik le». Ellenkezőleg: felemeli és megnemesíti a lenézett műfajt, amelynek kereteit irodalmi tartalommal tölti meg. Poe rejtelmes történeteinél is meggyőzőbb példa erre Móricz Zsigmond új regénye, a Forró mezők. Ha úgy tetszik, hát bünügyi-regény. Tudatosan, szinte hangsúlyozottan vállalja a műfaj minden formai és szerkezeti sajátságát: a megtörtént esemény kúszált és szakadozott szálainak visszafelé való kibogozását, a látszat megtévesztő játékának logikai kihasználását, a módszerből adódó izgalom felfokozását, egészen a végső pontig, ahol a rejtve előkészített fordulat, mint a föld alatt ásott akna, a legkritikusabb pillanatban, váratlanul, de kiszámítva robban.

Avaray László oporai földbirtokos titokzatos halála körül szövődik a drámai szaggatottságú, sokfelé ágazó, rejtélyes történet. Egy perzselő poros, levegőtlen nyári délután a földbirtokos, akinek szép, fiatal feleségéről, Ráday Vilmáról, megyeszerte izgató kalandok híre szállong, behajtat a megye székhelyére. Este, a megyei urak törzsasztalánál valaki kikottyantja előtte, hogy a daliás Baltazár Pista pár órával előbb autót bérelt s puskával a vállán elrobogott Opora felé – nyilván cserkészni. Avaryban egyszerre lobot vet a féltékenység. Otthagyja a társaságot, autóba ugrik és hazasiet. A verandán az asszony épp együtt vacsorázik a fiatalemberrel, mikor a férj észrevétlenül besurran a kertbe. A vér a fejébe szalad s célbaveszi Baltazárt. A lövés eldörren. Baltazár felugrik: a golyó a vállába fúródott. Lerohannak a kertbe és ott találják Avaryt – holtan. Bal halántékán lőtt seb. Fegyveréből azonban csak egy töltény hiányzik. Ki ölte meg? – senki sem tudja. A gyanu mindenesetre Baltazárra, esetleg az asszonyra irányul s a vizsgálatot megindító főkapitány ezt meg is mondja Vilmának, aki a halott mellől a sebesült fiatalemberrel együtt bemegy a városba. De mert a főkapitány szerelmes az asszonyba: meg akarja kimélni a botránytól. Úgy vezeti a vizsgálatot, hogy a meghamisított tények Avary öngyilkossága mellett szóljanak. Arra számít, hogy a «lekötelezett» szépasszony így föltétlenül szabad prédája lesz. Baltazár soffőrjét megfélemlíti, a sebesülést autószerencsétlenség következményének tünteti fel, általában minden áruló nyomot eltussol, úgyhogy Avary öngyilkossága teljesen tisztázottnak és bebizonyítottnak tetszik. Ám az asszonynál sehogysem ér célt. Vilma, férjének temetése után is idegenkedik tőle s inkább egy fiatal szolgabíró felé hajlik. Közben gyanuba kerül a falusi jegyzőné, akinek viszonya volt Avaryval, majd egy másik, idegen asszony, akinek Avarytól állítólag gyereke van. Bizonyosság azonban nincs sehol. Komplikálja a helyzetet az a körülmény, hogy Avary hatalmas összegről szóló életbiztosítási kötvényét a biztosítótársaság nem hajlandó kifizetni, mert a biztosított kétséget kizáróan öngyilkos lett. Holott erre az összegre Vilmának, sőt az egész rokonságnak égető szüksége lenne a haláleset nyomán feltárult zilált anyagi viszonyok között. A főkapitány tehát duplán rosszul számított: nemcsak nem kapta meg az asszonyt, hanem még a tönk szélére is juttatta. Vilma a kiállott izgalmaktól feldúlva, kétségbeesésében megmérgezi magát s csaknem ugyanakkor öngyilkos lesz a főkapitány is, akit Vilma végleg visszautasított. És csak most derül ki, hogy Avary gyilkosa – maga a főkapitány volt. Hivatalos kiküldetésben járt aznap Opora mellett, este titkon benézett a kastélyba s ép akkor érkezett, amikor Avary Baltazárra emelte fegyverét. Megijedt, féltette az asszonyt, előrántotta szolgálati revolverét és a kert bokrai mögül halántékon lőtte a földbirtokost.

A regény váza látnivalóan tipikus bűnügyi história. Még abban is ragaszkodik a detektív-regény előírt követelményeihez, hogy csattanója az üldözött és üldöző azonosságára hegyeződik ki. Haki csupán ezt a szikár mesét olvassa, önkéntelenül arra gondolhat: miben sem különbözik Conan Doyle hasonló tárgyú történeteitől. Csakhogy itt nem a mesén fordul meg a dolog, hanem az élet-ábrázolásnak azon a szuggesztív művészetén, amely a Forró mezők alakjait, helyzeteit, rejtett szálait, logikáját, miliőjét, egész atmoszféráját eleven valósággá testesíti. Az író balzaci erején, amelynek megvan az a varázshatalma; hogy mindent, amihez ér: átlelkesít, életre kelt, viaskodó mozgásba pezsdít. Az alföldi magyar város társadalmi és családi erkölcse, a dzsentri vissza-ütő multja homogén csoportba-tartozása és elkülönültsége minden más rétegtől, a megyei urak, falusi honoráciorok és parasztok egymással ellentétes, valahol az ősi talaj legmélyén mégis közös gyökerű élete, mind, csodálatos közvetlenséggel elevenedik meg ebben a tömör, szűkszavú regényben, amelynek főerőssége: az előszó hamvától friss dialógus. Hosszabb leíró részlet csupán egy akad benne, – a vért izzásig hevítő, rekkenő nyár részeg káprázatokban kitüzesedett, lángoló víziója, – de ez aztán felejthetetlen. Alig száz sor az egész. Hanem ilyen száz sorral Móricz Zsigmond nagy regényeiben is csak ritkán találkozunk.

Az előadásnak külön virtuozitása az a mozaikszerű összedolgozás, ahogy az író a legfontosabb eseményeket mintegy vetületükben és kisugárzó hatásukban mutatja meg, az értesülés sorrendje szerint, párbeszédeken keresztül. Amint maga a hír terjed s a város vagy falu különböző helyein felbolydítja a kedélyeket, ugyanígy szerez tudomást az olvasó a történet egyes fázisairól, amelyek ilyenformán minden oldalról éles világításba kerülnek. E tekintetben a Forró mezők az egyéni szerkesztésmód mesterműve. Drámai szaggatottsága a művészi elhitetés és illuziókeltés legfőbb eszközévé válik s természetesen, minden kiütköző szándékoltság nélkül löki előbbre az egyre szélesebb sodrú esemény-hullámokat. Az író érezhetően kedvét lelte a számára szokatlan műfaj nehézségeinek legyűrésében s ez a játékos, szinte pihentető és szórakoztató erőfeszítés játszva sikerült neki. Mérnöki pontosságú, logikus, zárt kompozíciót adott, amelyben egy «irodalmiatlan» műfajnak irodalmivá nemesedését szemlélhetjük.

A Forró mezők – bár bűnügyi regény – egyáltalán nem esik ki Móricz oeuvre-jéből. Minden betűjéért igazi író áll helyt. S vannak lapjai, amelyek a nagyság jelenlétét döbbenetes intenzitással sugározzák.

*

Móricz Zsigmond

FILM:

Égi madár (szín., magyar filmdráma, 2011) (TV-film) író
A Hortobágy legendája (szín., magyar filmdráma, 2007) (TV-film) író A Hortobágy legendája DVD
Rokonok (szín., magyar filmdráma, 2006) író Rokonok DVD
Kivilágos kivirradtig (magyar tévéf., 2005) (TV-film) író
Ebéd (szín., magyar tévéf., 2004) (TV-film) író
Szerelem est (szín., magyar játékf., 1998) (TV-film) író
Hímes tojások (szín., magyar kisjátékf., 1991) (TV-film) író
Groteszk (szín., magyar tévéf., 1989) (TV-film) író
Koldus Napóleon (tévéf., 1987) (TV-film) író
Míg új a szerelem (magyar tévéf., 1983) (TV-film) író
Reggelire legjobb a puliszka (szín., magyar mesejáték, 1983) (TV-film) író
Forró mezők (magyar tévéf., 1979) (TV-film) író Vetítik: DUNA WORLD: Kedd (Január 24.) 21:30

Nem élhetek muzsikaszó nélkül (szín., magyar játékf., 1979) író
Rózsa Sándor (szín., magyar tévéfilm sor., 1979) (TV-film) író
Árvácska (szín., magyar játékf., 1976) író
Pillangó (ff., magyar tévéf., 1971) (TV-film) író
Barbárok (ff., magyar játékf., 1966) forgatókönyvíró
Csiribiri (ff., magyar tévéjáték, 1965) (TV-film) író
Légy jó mindhalálig (ff., magyar filmdráma, 1960) író
Égi madár (szín., magyar filmdráma, 1957) író
Rokonok (ff., magyar játékf., 1954) író
Úri muri (ff., magyar filmdráma, 1949) író
Forró mezők (ff., magyar filmdráma, 1948) író
Kerek Ferkó (ff., magyar rom. film, 1943) író
Sári bíró (ff., magyar játékf., 1943) író
Sárga rózsa (ff., magyar filmdráma, 1940) forgatókönyvíró
Hortobágy (ff., magyar játékf., 1936) író
Légy jó mindhalálig (ff., magyar filmdráma, 1936) író
Nem élhetek muzsikaszó nélkül (ff., magyar vígj., 1935) író
Két kiskutya barátkozik (magyar tévéf.) (TV-film) író

SZÍNHÁZ:

Árvácska író
bemutató: 2010. január 22. Karinthy Színház
A dinnyék író
bemutató: 2005. március 4. Budaörsi Játékszín
Hármat egyszerre szerző
bemutató: Pécsi Sándor Guruló Színház
Hétkrajcáros mese szerző
bemutató: 2000. április 22. Kolibri Fészek
Iciri-piciri mesék író
bemutató: 2011. november 13. Vojtina Bábszínház VOJTINA BÁBSZÍNHÁZ – Debrecen
január 24. (kedd) 10:00
január 25. (szerda) 10:00
január 26. (csütörtök) 10:00
január 27. (péntek) 9:30 , 11:00
január 29. (vasárnap) 10:00

Ködfátyolkép szerző
bemutató: 2007. július 31. Gyulai Várszínház
Légy jó mindhalálig író
bemutató: 1999. szeptember 18. Gárdonyi Géza Színház
Légy jó mindhalálig író
bemutató: 2003. január 11. Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza
Légy jó mindhalálig író
bemutató: 2004. december 21. R.S.9. Színház
Légy jó mindhalálig író
bemutató: Komédiás Magyar Integrált Színház
Légy jó mindhalálig író
bemutató: 2006. december 15. Csokonai Színház
Légy jó mindhalálig író
bemutató: 2007. szeptember 15. Soproni Petőfi Színház
Légy jó mindhalálig író
bemutató: Pécsi Nemzeti Színház
Légy jó mindhalálig író
bemutató: 2009. augusztus 20. Kisvárdai Várszínház
Légy jó mindhalálig szerző
bemutató: Ferencvárosi Művelődési Központ
Légy jó mindhalálig szerző
bemutató: 2011. október 1. Jászai Mari Színház, Népház JÁSZAI MARI SZÍNHÁZ, NÉPHÁZ – Tatabánya
február 10. (péntek) 19:00
február 28. (kedd) 14:30 (Matula bérlet)

Légy jó mindhalálig szerző
bemutató: 2011. december 2. Hevesi Sándor Színház HEVESI SÁNDOR SZÍNHÁZ – Zalaegerszeg
január 31. (kedd) 15:00 (Deák bérlet) , 19:00 (Ruttkai bérlet)
február 1. (szerda) 15:00 (Fekete bérlet) , 19:00 (Tolnay bérlet)
február 2. (csütörtök) 19:00 (Pécsi bérlet)
február 3. (péntek) 19:00 (Jászai bérlet)
február 6. (hétfő) 15:00 (Benedek bérlet)
február 7. (kedd) 15:00 (Jókai bérlet) , 19:00 (Hetényi bérlet)
február 9. (csütörtök) 19:00 (Sárdy bérlet)
február 13. (hétfő) 15:00 , 19:00
február 29. (szerda) 15:00 (Móra Ferenc bérlet) , 19:00 (Kabos bérlet)

Légy jó mindhalálig szerző
bemutató: Szigligeti Színház SZIGLIGETI SZÍNHÁZ – Szolnok
január 27. (péntek) 15:00 (Latinovits bérlet) , 19:00 (Czibulás bérlet)
január 29. (vasárnap) 15:00 (Örkény bérlet)
február 1. (szerda) 19:00 (Kiss Manyi bérlet)
február 2. (csütörtök) 15:00
február 3. (péntek) 19:00 (Major bérlet)
február 4. (szombat) 15:00 , 19:00 (Lehár bérlet)
február 5. (vasárnap) 15:00 (Latinovits bérlet) , 19:00 (Ruttkai bérlet)
február 8. (szerda) 19:00 (Ódry bérlet)
február 29. (szerda) 15:00 (Ifjúsági bérlet) , 19:00 (Pécsi bérlet)

Légy jó mindhalálig! szerző
bemutató: 2003. szeptember 20. Móricz Zsigmond Színház
Légy jó mindhalálig! író
bemutató: 2005. április 29. Musical Varázs Színpad
Lúdas Matyi író
bemutató: 2001. február 10. Miskolci Nemzeti Színház
Lúdas Matyi író
bemutató: Nevesincs Színház BIATORBÁGYI FALUHÁZ – Biatorbágy
március 10. (szombat) 10:30

Lúdas Matyi Csíkországban író
bemutató: Kisvárdai Várszínház
A mesélő vasaló író
bemutató: Batyu Színház
Móricz vígjátékok (A zördög, Dufla pofon) író
bemutató: Kuckó Művésztanya Utcaszínház
Nem élhetek muzsikaszó nélkül író
bemutató: 2006. január 27. Turay Ida Színház
Nem élhetek muzsikaszó nélkül író
bemutató: 2008. április 5. Soproni Petőfi Színház
Nem élhetek muzsikaszó nélkül író
bemutató: 2009. július 3. Janus Egyetemi Színház
Nem élhetek muzsikaszó nélkül író
bemutató: 2010. július 9. Kőszegi Várszínház
Nem élhetek muzsikaszó nélkül szerző
bemutató: 2011. október 21. Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata
Paraszt tréfák – A zördög, Alkudozás egy tehénre, Dufla pofon író
bemutató: József Attila Művelődési Ház, Adács
Rokonok író
bemutató: Csokonai Színház
Rokonok író
bemutató: 2000. február 27. Radnóti Miklós Színház
Rokonok író
bemutató: 2001. december 7. Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza
Rokonok író
bemutató: 2004. február 26. Győri Nemzeti Színház
Sári bíró író
bemutató: 2011. október 15. Turay Ida Színház CSEPELI MUNKÁSOTTHON – Budapest
február 22. (szerda) 19:00

SOPRONI PETŐFI SZÍNHÁZ – Sopron
január 26. (csütörtök) 19:00 (Rajz bérlet)
január 27. (péntek) 19:00 (Déryné bérlet)
január 28. (szombat) 19:00 (Lackner bérlet)
február 9. (csütörtök) 19:00 (Medgyaszay bérlet)

VÁROSI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR – Csorna
február 20. (hétfő) 19:00

Sári bíró író
bemutató: 2012. január 27. Komáromi Jókai Színház KOMÁROMI JÓKAI SZÍNHÁZ – Komárom
január 27. (péntek) 19:00
január 29. (vasárnap) 15:00 (Lehár bérlet)
február 3. (péntek) 19:00 (Madách bérlet)
február 6. (hétfő) 15:00 (Selye II. ifjúsági bérlet)
február 7. (kedd) 15:00 (Selye I. ifjúsági bérlet)
február 11. (szombat) 19:00
február 18. (szombat) 19:00 (Jókai bérlet)

Szerelem író
bemutató: 2010. január 23. Faluház – Leányfalu
Úri muri író
bemutató: 2003. január 31. Hevesi Sándor Színház
Úri muri író
bemutató: 2003. december 19. Békés Megyei Jókai Színház
Úri muri író
bemutató: 2007. szeptember 28. Kecskeméti Katona József Színház
Úri muri író
bemutató: 2008. február 15. Csokonai Színház
Úri muri író
bemutató: 2010. január 15. Nemzeti Színház
Úri muri – 1896 író
bemutató: 2007. december 7. Csiky Gergely Színház
A Zördög író
bemutató: 2007. augusztus 3. Szegedi Szabadtéri Játékok – Dóm tér
A zördög író
bemutató: Művészetek Völgye 2010 – Taliándörögd

*

Hajdufy Miklós

FILM:
A sas meg a sasfiók (magyar film) (TV-film) rendező
Holtak hallgatása (TV-film) rendező, forgatókönyvíró
Miniszter (magyar tévéf.) (TV-film) rendező
Nem válok el (szín., magyar tévéf., 1992) (TV-film) rendező
Hölgyek és urak (magyar tévéf., 1991) (TV-film) rendező
Szakíts helyettem (szín., magyar tévéf., 1991) (TV-film) rendező
Az Angol Királynő (szín., magyar játékf., 1988) (TV-film) rendező, forgatókönyvíró
Fűszer és csemege (szín., magyar tévéf., 1988) (TV-film) rendező
A megoldás (szín., magyar tévéjáték, 1987) (TV-film) rendező, díszlettervező
Illatszertár (szín., magyar tévéjáték, 1987) (TV-film) rendező Illatszertár DVD
Pofonok (magyar tévéf., 1986) (TV-film) rendező
Lenkey tábornok (magyar tévéf., 1985) (TV-film) rendező
Parancsra tettem (magyar tévéf., 1985) (TV-film) rendező
A béke szigete (szín., magyar filmdráma, 1983) (TV-film) rendező
Klapka légió (magyar tévéf., 1983) (TV-film) rendező, író
Közjáték Vichyben (magyar tévéf., 1982) (TV-film) rendező
Vádindítvány (magyar tévéf., 1981) (TV-film) rendező
Forró mezők (magyar tévéf., 1979) (TV-film) rendező Vetítik: DUNA WORLD: Kedd (Január 24.) 21:30
Ingyenélők (szín., magyar tévéf., 1979) (TV-film) rendező
Mire a levelek lehullanak (ff., magyar tévéf., 1978) rendező, forgatókönyvíró
Császárlátogatás (szín., magyar filmdráma, 1977) (TV-film) rendező
A szerelem bolondjai (magyar tévéf., 1976) (TV-film) rendező A szerelem bolondjai DVD
Sakk, Kempelen úr! (szín., magyar tévéfilm sor., 1976) (TV-film) rendező
A Rókus templom harangjai (magyar tévéf., 1975) (TV-film) rendező
A farkasok (magyar tévéjáték, 1974) (TV-film) rendező, forgatókönyvíró
Ficzek úr (szín., magyar tévéf., 1974) (TV-film) rendező
III. Béla (ff., magyar tévéf., 1974) (TV-film) rendező
Kiálts, város (magyar tévéf., 1974) (TV-film) rendező
És mégis mozog a föld (magyar tévéf., 1973) (TV-film) rendező, forgatókönyvíró
Gyémántok (magyar tévéf., 1973) (TV-film) rendező
Hannibál utolsó útja (szín., magyar tévéjáték, 1973) (TV-film) rendező
A lámpás (magyar tévéf., 1972) (TV-film) rendező, forgatókönyvíró
György barát (ff., magyar tévéf., 1972) (TV-film) rendező
Heten, mint a gonoszok (ff., magyar tévéjáték, 1972) (TV-film) rendező
Széchenyi meggyilkoltatása (ff., magyar tévéf., 1971) (TV-film) rendező, forgatókönyvíró
Tizennégy vértanú (szín., magyar filmdráma, 1970) (TV-film) rendező
Eklézsia megkövetés (magyar tévéf., 1969) (TV-film) rendező
Kedd, szerda, csütörtök (magyar tévéf., 1969) (TV-film) rendező
Volt egyszer egy borbély (magyar tévéf., 1969) (TV-film) rendező
A sofőr visszatér (magyar tévéf., 1968) (TV-film) rendező
Fal a bal oldalon (magyar tévéf., 1968) (TV-film) rendező
Halász doktor (ff., magyar tévéjáték, 1968) (TV-film) rendező
Sammy (magyar tévéf., 1968) (TV-film) rendező
A szerelem törékenysége (magyar tévéf., 1967) (TV-film) rendező
Hajnali komédia (magyar tévéf., 1966) (TV-film) rendező
Távolsági történet (magyar tévéf., 1966) (TV-film) rendező
Ikertárs (magyar tévéf., 1965) (TV-film) rendező
Téves kapcsolás (magyar tévéf., 1965) (TV-film) rendező
A cár őrültje (szín., magyar film) rendező