Faragó Ferenc: Tanyai szilánkok – V.

Írta: Nagy Jenő · 2020. november 19.

kb. 5 perc olvasás

PDF) Hamvas Béla - A 100 Könyv.pdf | Faragó Ferenc - Academia.edu

Faragó Ferenc: Tanyai szilánkok

Faragó Ferenc
Tanyai szilánkok

A hálózatos verzió megnyitása 
Open the online version

A

történelemtudomány

abban az illúzióban él,

hogy valaha is megtudja,

mi is történt valójában.

***

Szociológia:

Kölcsönösen egymás idegeire megyünk.

***

Az idő

az önmagukkal

sohasem teljesen

azonos módon ismétlődő

történelmi események sorozata.

***

Minél jobban

tisztában vagyunk

önmagunk esetlegességével,

annál jobban látjuk a végtelenséget.

***

Objektum

nem létezhet

szubjektum nélkül,

szubjektum nem létezhet

objektum nélkül.

***

A

történelemtudomány

mindig lebonthatatlan falba ütközik:

a múlt falába.

***

Az

emberi

megismerés számára

a világmindenség

nem egységében,

hanem töredezettségében

áll rendelkezésre.

***

A

tudomány

képességei fölött

érzett büszkeség

időnként félelembe csaphat át.

***

A

világmindenség

sokkal inkább a hódolatunk,

alázatunk, megbecsülésünk

semmint uralkodásunk,

hatalmaskodásunk,

leigázásunk

tárgya és tere.

***

Amilyen mértékben

növekednek az anyaggal

kapcsolatos ismereteink,

oly mértékben sorvadnak el

a szellemmel kapcsolatos tudásaink.

***

Tűz

szól a vízről,

éjszaka a napfényről.

***

Bokor ’birtokrendszer’:

Semmit nem birtokolni

és semmi által nem birtokoltatni.

***

Lehet, hogy

az emberben rejtőző sátán

nem más, mint az ő egója?

***

Nem

tisztaság mániás az,

aki mindent megtisztít maga körül,

de eközben maga nem piszkolódik be.

***

Aki

tapasztaltnak

nevezi magát,

az már nagyon sok

hibát követett el életében.

***

A

bűnt

sokkal gyakrabban követjük el,

mint megbocsátanánk másoknak,

akik elkövetik.

***

Az

embertársad

az az egyetlen élőlény,

amelyről több bőrt is le lehet húzni.

***

Kezdődő skizofrénia:

Kár, hogy nem valaki más vagyok.

***

Ha

nagyon sokan

egyetértenek veled,

gondold újra elképzeléseidet!

***

Attól is lehet

kisebbrendűségi érzésünk,

ha a környezetünket túlbecsüljük.

***

Jellemrajz:

Következetlenségében

mindig is következetes volt.

***

Néhány ember

csapnivalóan rossz pap lenne,

de a papok többsége is az.

***

Ha

csak

önmagadban hiszel,

senkiben sem hiszel.

***

Ha

rossz a kezdet,

a cél is rossz lesz.

***

Korrajz:

A semmiségekhez vonzódunk,

a nemes dolgoktól távol tartjuk magunkat.

***

Az,

hogy az ember

folyton végességekbe ütközik,

de mégsem hagy föl a végtelen kifürkészésével

arra utal, hogy van benne valami,

ami több a végességnél.

***

Filozófiai alapállásból

semmi bizonyosat nem mondhatunk,

’talán’ a filozófia maga a bizonytalanság.

***

Aki

önmagával elégedett,

nagyon kevéssel éri be.

***

Mindenkori

tudásunk

csak töredéke

az elgondolni-nem-tudásunknál.

***

A

transzcendencia

sem statikusan,

sem folyamatában;

sem mennyiségében,

sem minőségében;

sem egyként, sem sokként;

de még sem létként,

sem semmiként

nem határozható meg.

Nincs egyetlen egy kategória sem

mellyel bekeríthetnők.

***

A

legnagyobb

ellentmondásos jelenséget

az embernek önmagához való

viszonyában leled meg.

***

Vallástörténet:

Az Istenhez vezető

szerény gyalogösvény

erőszakos hadiúttá változott.

***

A

világ

megismerése

önön képzeteink

gyarapítását jelenti.

***

Korunk

szellemi minőségére

a minőségtelenség a jellemző.

***

Ha

a lét felől kérdezősködsz,

önmagad után érdeklődsz.

***

Szám-

misztika:

A világban

minden egy,

de kettőnek látszik.

***

Ha

a transzcendenciában

nem ismerjük fel önmagunkat,

csupán egy absztrakt vallás részesei vagyunk.

***

Szabadság és végzet

ugyanannak a dolognak egy-egy oldala.

***

Énkép:

Jószerivel

csupán látomásaink

vannak önmagunkról.

***

A

halál

csak annyi, hogy

kivonjuk magunkat

a fizikai tapasztalás alól.

***

Korunk

szűklátókörűségére jellemző,

hogy az embert csupán

természeti jelenségnek tekinti.

***

Csak

az marad meg,

ami őriz valamit.

***

Szociálpszichológia:

A siker mindig egyéni,

a kudarc közös.

***

A

’megfoghatatlanság’

nem azt jelenti, hogy nincs valami.

***

Dilemma:

Vagy szökik

a szellem a világból,

vagy kilopja valaki onnan.

***

Azt

hisszük, hogy

a boldogság azonos

valamiféle komfortérzéssel.

***

Találós kérdés:

Mi a tudatlanság és a közöny?

Nem tudom és nem is érdekel.

***

Isten elfelejtésének korát éljük.

***

Többnek tartjuk

a vallásnál a tudományt,

a bölcsességnél az adat ismeretet,

a beilleszkedésnél az önérvényesítést,

a szintézisnél az elemzést,

az együttműködésnél a versenyt,

a megőrzésnél a szerzést,

az alázatnál a hatalmat,

az Istennél a Mammont…

***

A

világmindenség

minden szinten tükrözi önmagát.

***

A

napsütés

tud legtöbbet

az éjszakáról.

***

Leggyalázatosabb

logikai következtetés:

Ha valami bűnt követünk el,

Krisztus fog szenvedni értünk.

***

A

halál

nem racionalizálható,

identifikálódni kell vele.

***

Nem

az Isten

bünteti az embert,

hanem az ember magamagát.

***

Egy fát

kivághatsz ugyan,

de nem hozhatod ki a sodrából.

***

Akkor

gondolkodsz jól,

ha túl tudsz lépni határaidon.

***

Bárhol vagy,

ott van a templomod.

***

Ha

a tudással együtt

növekszik a nyitottság is,

nem kell félni, hogy hatalomra törsz.

***

Minél

nagyobbak a házaink,

annál kisebbek a családjaink.

***

Nagy ember, kis erkölcs.

***

Ha

magyarságodban

az egyetemes emberit

tudod megmutatni,

nem vagy nacionalista.

***

A művész

az ihlet pillanatában

megfejt valamit Istenből.

***

Van,

aki szomorúbb

mások boldogsága láttán,

mint saját boldogtalansága miatt.

***

A

sírás

képes egyedül arra,

hogy a bánatot és az örömöt egybefogja.

***

Minél

többe kerül valami,

annál kevesebbet ér.

***

A világ

nem ’vagy ez vagy, az’,

hanem ’ez is az is’.

***

Nem

az a teológus,

aki tudja a dogmatikát,

hanem az, aki szereti az Istent.

***

Emancipáció:

A világot a férfiak uralják,

de a hatalom a nők kezében van.

***

Nincs

olyan ismeretrendszer,

melyet elsajátítva bölcsebbek lehetnénk.

*

A

látható dolog

rész csupán,

a láthatatlan az egység.

***

Ne

mondd azt,

hogy X jó, Y pedig rossz;

mondd azt, hogy X ilyen, Y pedig olyan.

***

Ha

félni

fogsz attól,

hogy félni fogsz,

akkor félni fogsz.

***

A

tudomány

újabb felfedezése:

az ember egy biószámítógép.

***

Az

önmegvalósítás

az elme beszűkülésének útja.

***

Minden

időpillanatunk

kezdet és vég is egyben.

***

Amit

szocializációnak nevezünk,

az a börtönbüntetésünk letöltését jelenti.

***

Realizmus:

Elfelejtünk csodálkozni.

***

Tudatlanság:

Nem venni tudomást

a sok értelmetlen dologról.

***

A

dolgok

egyediek,

de megismételhetőek.

***

Az életnek

nem célja van,

hanem értelme.

***

Darwinizmus:

Agyunk fejlődik – szívünk sorvad.

***

Politikus

az, aki úgy tesz,

mintha jobbítaná a világot,

miközben maga lesz rossz.

***

Az

élet

olyan egyszerű,

mint egy fűszál,

mégis megfejthetetlen.

***

Nincs

olyan megnyilatkozás,

amely ne kétarcú lenne.

***

Minél

nagyobb

a választásunk tétje,

annál szabadabbak vagyunk.

***

A

szó

van úgy, hogy áldás,

van úgy, hogy átok.

***

Nem

eretnek az a madár,

amely nem úgy repül, mint a sas.

***

Csak a kimondhatatlan van.

***

A

nevelésen belül

a ’nem-nevelés’, az igazi nevelés.

***

Kis-Karácsony:

Van, aki elhiszi,

hogy megszületett Jézus,

de azt nem, hogy önmagában is

meg kell, hogy szülessen.

***

Kész

szerencse,

hogy valamilyen

vallásba beleszületünk,

másképp igen nehéz lenne

a sok egyedül üdvözítő vallásból választani.

P.s.:

az eredeti szöveg

a MEK-en olvasható,

ott a kurziválásokkal együtt –

az új tipográfiai tagolást én követtem el…

N.J.

...a madaraknak is lakniuk kell valahol.