kb. 16 perc olvasás
ppppppppppppppp
Bölcs/balga és boldog/boldogtalan ember
A táltos paripák és/vagy állatorvosi lovak
A Jóisten országai és/vagy földi-égi pokol
Életminőség-vizsgálatok: magyar példatár
ppppppppppppppppp
Eugéniusz:
Testamentum/Önvédelmi ABC – I.
Jóbarát vagy ellenség: azonosítások
Jó/rossz szándékok-következmények
Ki mennyit nem használ, mennyi jót mulaszt,
sőt – legtöbbször jószándékkal – árthat másnak
a szellemi-lelki-társadalmi stb. hatalma arányában
Arany János:
A POLOSKA
Rímes próza
Makámát írni
– mint Abu-Mohammed Kazim
Ben-Ali Ben-Mohammed Ben-Othman Hariri
– nem tréfa dolog;
– annyi, mint: repülni gyalog,
– s ki egyszer ebbe fog
– nagy veszedelem érheti:
– lábát izibe megütheti,
– orrát is betörheti.
Mindazonáltal én megkisértem,
– úttörőnek bukni is érdem;
– aztán meg nem szabad-e, kérdem
– prózát versben írni
– már így ni!
– mikor annyi verset írnak prózában
– a két nemes magyar hazában,
– de kivált mostanában!
No tehát a csimaz vagy poloska
– legyen lelkesedésem pocka,
– a tárgy legalább nem ócska;
– pedig ez is tesz valamit nálunk
– hol annyi az ütött-kopott
– nem mondom: lopott
– hogy csupa zsibvásárban járunk.
Aztán hisz tárgyam elég klasszikai:
– szúnyog, csimaz egymásnak vérrokonai,
– s ha Virgil az elsőt megénekelte,
Poloska, jövel te! Van egy, ki millió,
– az ő neve légió;
– eredetileg szőke faj,
– mint a vaj;
– de ha más ég alatt meghonosul,
– mások vérén megpotrohosul:
– barnára fajul akkoron
– mint a csöppentett… korom.
Világosság élő magzatja
– Kánt is megmondhatja [*]
– de szereti a sötétséget
– filantrop céljai végett.
Külsejét ami nézi,
– rajta ugyan kevés a vitézi,
– arca penészesen úriás,
– termete sem igen daliás,
– háta pedig kifelé görbe,
– karcsusága átmegyen a körbe,
– noha páncéllal is bír
– mint egy kürazir
– evvel azonban nem mellét fedezi,
– hátát védelmezi.
Van továbbá neki jó fegyvere,
– csípni, szúrni ugyan tud vele,
– hanem amivel ellenséget űz,
– nem annyira fegyver, mint a… bűz.
Egyik erénye a háziasság,
– nincs vériben a zajos vigasság,
– nem zavar egykönnyen rendet,
– nem tör csendet;
– természete birkai békes,
– türelemmel ékes,
– oly józan, oly éber,
– mint egy héber.
Éji magányban, rejtve működik
– tíztől circiter ötig,
– feláldozza szende nyugalmát
– nem is üt semmi lármát,
– virrasztja az emberiség álmát.
Nappal azonban visszavonul,
– (gondolom: ír, tanul,)
– önlelkibe mélyed,
– keresi a rejtve levő mélyet
– mint egy filozóf.
Ah – nincs kerevet, szófa,
– nincs ágynyiladék
– vagy falhasadék
– oly mélyen magasan
– hova ő be ne hasson,
– mit föl ne kutasson.
Különösen tetszik néki
– minden ami régi,
– vagyon ahhoz privát gusztusa,
– ő annak született antikvariusa.
Gyönyörködik a müvészetben,
– festett szobában, képkeretben
– nagy hajlamot érez rája,
– van saját műiskolája,
– s ha eljön az est
– ő maga is fest.
Hát még minő kedélyes!
– kivált mikor éhes,
– szárnyával arcod gyöngén legyezi
– mialatt véred veszi.
Sohasem ereszkedik nyílt csatába,
– ha kergeted, gyors neki a lába,
– eltűnik egy perc alatt
– mint villám s gondolat;
– de legott visszatér,
– noha engedelmet se kér,
– gallérodba ragad,
– s „eszi a nyakad”
– aztán megint ill’a -berek!
– mint az ügyes guerilla,
– meglapul az egész kamarilla.
Túl szerénység neki nem kenyere,
– nem várja, hogy híják szépen: gyere!
– hova egyszer vendégül beférkezik,
– onnan ugyan szűrit többé ki nem teszik.
Egyébiránt nagyvároson született,
– lenézi a nomád életet;
– paplan alatt jobb szeret hálni
– mint rusticálni.
Hazája művelt Európa,
– szerelmes a civilizációba;
– s míg honn marad a tábor törzse,
– mindig elébb nyomul előörse
– szárazon úgy, mint vízen át;
– neki találták fel a gőzmasinát:
– nyugat felől keletre vándorol,
– békésen hódít, még nem is porol.
Mint polgár: kozmopolita,
– ő nem mondja: „si est vita – non est ita „;
– hanem megindul apraja, véne
– hazát keresni ott „ubi bene”.
Bú nélkül hagyja el az ősi lakot,
– és mint madár ha elejt egy fűmagot
– dúsan tenyész föl a meddő kopár:
– csimazból is elég egy pár.
Kiválóan ügyes telepedő:
– ha egyszer ráülhet, övé a lepedő,
– lepedővel az egész nyoszolya,
– aztán a ház legkisebb zugolya;
– pár nap mulva hemzseg a gyarmatos,
– ha nem tetszik, pusztuljon a lakos!
Nincs korlátozva, bizonyos geogr. fokig,
– minden klimát azonnal megszokik,
– s ne félj, hogy elszökik!
– nem háborgatja ily könnyelműség,
– jelleme a ragaszkodó hűség.
Bármely idegen elembe’
– teszi magát otthonos kényelembe,
– ősi szokásit el nem hagyja,
– vérit soha meg nem tagadja,
– nem alkalmazza senkihez magát:
– aki vele van, tűrje a szagát!
Legörömestebb útfélen tanyáz
– hol fogadó van, vagy más efféle ház,
– és, mint jámbor apáink régen
– kapva kaptak az új vendégen:
– mindenki iránt megelőző,
– vele bételni se’ győző.
Így terjeszti dicső faját,
– viszi a civilizáció zászlaját
– őrszemeit előre kitolva;
– hátrál előtte barbárság, bolha,
– ez kénytelen el-eblábóni:
– „veteres migrate coloni”
– s megújul a világ, ez az ócska,
– no tehát: for, ever, poloska!…
[*]
Kant
a poloskák szaporodását
a világosság befolyásának tulajdonítá;
ezért hálószobája ablaktábláit nappal
sohasem engedte fölnyitni.
(Heine) – A. J.
*
Nem egy jóbarát,
de jószándékú ártó,
vagy közönyös embertárs,
vagy még rosszabb: álbarát,
vagyis rejtett, félreismert, és
végül a jobb: a nyílt ellenség az…
p 1
p Aki pont téged, a „barátot” kever bajba azért, hogy így magát kimentse
p Aki szemfényvesztő: port hint, elvakít és közben kilopja még a szemedet is
p Aki csak hamis megnyugtató: gyáva lapulásod szerinte csak „kellő óvatosság”
p Aki bátorságnak tartja, sőt szándékosan hazudja istenkísértő vakmerőséged
p Aki betegség-tudatot szuggerál, s tart fenn, hogy életfogytiglan ő ápolhasson
p Aki manipuláló: mamahotelben tartva infantilissé tesz, hogy magához láncoljon…
p Aki bratyizva csak nagyon keveset, minimálist vár el, többet nem követel tőled
p Aki csak azért sem figyel/reagál: süketnek tetteti magát néma segélykiáltásodra
p Aki rosszkor-rosszul, kegyetlenül, ártva, földbe döngölve mond ki nagy igazakat
p Aki egy „jótét, segítő” lélek, egy nagy élet-hazugság-leleplező – tragikus a vége…
p Aki „A vadkacsa” nagy felvilágosítója: egy ártatlan kisgyermek halálát is okozó
p Aki mindent rád hagy, mintha hülye, gyépés lennél (ha partner vagy, az leszel…)
p Aki mindenben mindig rögtön maximumot vár el, dorgál, s kudarcélményt gyárt
p
p
p 2
p Aki a jótetted, erőfeszített erényed lekicsinyíti, de a hibád, „bűnöd” felnagyítja
p Aki nem szarik bele az ivókutadba, nem, éppen csak annak a szélére, a kávájára
p Aki nem „csak” italodat és az ételed, de a kutadat és a földedet is megmérgezi
p Aki közönyösen nézi, ha részegen a volánhoz ülsz (ő nem avatkozik más dolgába)
p Aki nem vesz emberszámba, csak nyersen/sütve-főzve a szájába, ha nincs más…
p Aki egy kannibál: „Úgy szeretlek, majd megeszlek” – Jézus testét eszi, vérét issza
p Aki sokkol, páni félelmet kelt benned, hogy az majd megegye a lelked, s a tested is
p Aki pont azért csúfol, amiről nem tehetsz: mert például te egy „zabi gyerek” vagy
p Aki úgy parodizál, figuráz ki, hogy nevetségessé és szánalomra-méltóvá tegyen
p Aki csak rabolja a ritka/drága idődet, és vámpírként leszívja a testi-lelki erődet
p Aki vész-madárként halott, terjesztett, gyártott rémhírekkel szőnyeg-bombáz
p Aki pedagógiai-emberismereti rutinjával próbálja kiölni belőled a kíváncsiságot
p Aki rajtam és az én rovásomra kísérletezik, mintegy tesztbábúként használ fel/el
p
p
p 3
p Aki a hiteled rontja, kitalált, de hihető rágalommal a rossz hírneved költi-terjeszti
p Aki sarokba szorít, a vadállatot hozza ki belőled, hogy aztán te érezd rosszul magad
p Aki nyíltan gyávának kiált ki, és így önveszélyeztető vakmerőségbe heccelne bele
p Aki elaltatja az éberséged, tompítja veszélyérzéked, hogy ne nagyon légy résen
p Aki barátként ölelget gyenge pontjaid kipuhatolni, hogy majd hova döfje kését…
p Aki műveltségét fitogtatva, sznobságát kihasználva bunkózza a társasága előtt
p Aki szegény rokonként/hívatlan, rangon aluli vendégként finoman-durván aláz
p Aki a(z élet)veszélyes helyzetekben azt mondja: „Előre!”, és soha azt: „Utánam!”
p Aki a hasznot elteszi, bezsebeli, a költséget nem viseli, azt rafináltan rád terheli
p Aki a tollaiddal ékeskedik/éktelenkedik, ellopja, kisajátítja életműved/hagyatékod
p Aki elcsalja, meghamisítja a hiteles végakaratodat, hogy megkaparintsa örökséged
p Aki azt mondja disznónak, hisz undorító a látványa, akit az imént pont ő hányt le
p Akinek szándékos, nagy kárt okozó gonoszsága úgymond csak véletlen baleset volt
p
p
p 4
p Aki tolvajnak mondja, ha épp nem nincstelen, és korhelynek, ha épp semmije sincs
p Aki előbb kifoszt, ha részeg, vagy bűbájtól mámoros vagy – majd korhelynek nevez…
p Aki az ököljog, az erősebb érve alapján ítélkezik, mint a bandavezér a gyerekeknél…
p Aki szándékosan, rosszhiszeműen kever téged hamis, de amúgy elég hihető gyanúba
p Aki csúnyán visszaél azzal, hogy te még tudatlan, hiszékeny, (szellemi) kiskorú vagy
p Aki unalmában, fogadásból stb. szerelmet színlel: játszik veled, akár kútba is ugrat…
p Aki kihasználja a védekezésre képtelen állapotod (alszol, elájultál, fejbe vertek stb.)
p Aki nagy bajt színlel, hogy sajnáltassa magát és hogy így érzelmileg zsarolhasson
p Aki nemcsak túl, kegyetlenül szigorú veled, de egyben még szörnyen igazságtalan is
p Aki szédelgőn feldicséri dilettantizmusod, hogy azután cserébe téged pumpolhasson
p Aki mondvacsinált okkal, ürüggyel zavar, zaklat, hogy kizökkentsen a menetedből…
p Aki rajtam élősködő, az enyémből nagylelkűsködő, s előszeretteimmel összeugrasztó
p Aki jóhiszeműségemre építve fondorlattal kicsalja tőlem a legféltettebb értékeimet
p
p x
*
Reviczky Gyula:
ZSIDÓK, KERESZTELKEDJETEK KI!
Ahasvér, az örök bolyongó
Sóhajt minden gettó előtt:
Hát meddig lesz még rajtam átok!
Mikor lelek már pihenőt. –
És titkos szózat zúg a légben:
Mindaddig nem fogsz megpihenni,
Míg egy gettónak lesz lakója… –
Zsidók, keresztelkedjetek ki!
Más istenünk van, más világunk!
Mi meg nem értjük Jehovát.
A régi istenek kivesztek;
Mit kísértsen csak ő tovább!
Villámszóró Zeusz sem él már;
Alláht is látom útra kelni
Európábul Ázsiába…
Zsidók, keresztelkedjetek ki!
A haragos Jehova meghalt;
Most szerető, jó Isten él.
Lehet-e Isten bosszuálló?
Kívánhat-é szemet-szemér’?
Tilthatja-é a nem zsidóval
Jót tenni, vele lakni, enni?…
Mondhatja-é: Gyűlöljed, öld meg!…
Zsidók, keresztelkedjetek ki!
Ezernyolcszáz és nyolcvan éve
Hogy Ahasvér, szegény bolond,
Elátkozottan, kitaszítva
Ezen a földtekén bolyong.
Szánjátok őt meg; mert ha többé
Jehovát egy zsidó se zengi:
Ahasvér akkor fog pihenni…
Zsidók, keresztelkedjetek ki!
LEÖWY ÁRPÁD
A magyar nemzet jövője
Mottó:
(Egy dunántúli kalendáriumból.)
Tiszántúl, Dunántúl, mind a négy gránicig,
Kilenc felekezet adósságra iszik:
S mikor elúsztatta az apai jussát,
A józan zsidónak szídja a Krisztusát.
– * –
Ki jövőbe látni tud:
S ahhoz nem is oly sok kell,
Tisztában lehet már ma is
A főbb eseményekkel.
Nyissuk csak a szemünket ki,
Mik voltunk ötven éve?
Rabláncra vert provincia,
Letörve, összetépve.
Úr és paraszt volt a magyar,
És gőgös mind a kettő,
Hős volt, ha kell, de nem tudta,
Hogy mi a kétszerkettő.
S eljött a próza korszaka:
Mit a vasút hozott meg,
De nem kellett a pudli, s rőf,
Hős, dicső nemzetünknek.
Ne adj’ Isten! – azt képzeltük,
Hogy megalázó volna,
Ha Zoltán, Géza, „Urffy” a
Boltban vásznakat pakolna.
Szegény mamának a szíve
Megtört volna búvába’:
Hogy fiacskája „Eminens”
Egy „Ipariskolába” (!)
Aztán jött egy kevésbé hős,
De élelmes faj árja,
S a jelszó: „Mi van eladó?”
Az egész Hont bejárja.
Ötven esztendő telt el és
Arra ébredtünk szépen,
Hogy a lenézett, rongy zsidó
Boldogul mindenképpen.
S ha mint zsidó nem boldogul,
A keresztvíznek áll ki,
S ötven krajcárért Széchenyi
Lehet ma már akárki.
Maholnap Kohn-ivadék lesz
Magyar miniszterelnök,
S x-lábú snájdig őrnagyért
Rajonganak a delnők.
Zsidó fiú kispapnak áll
(Ősei bóvlit mértek):
S idők múltán Goldstein-utód
Az esztergomi érsek!
Bank, színpad és redakció
Ővelük van már telve:
S kilökni az utolsó gójt,
Ez mindnyájuknak elve.
S mi deklamálunk, hősködünk,
S iszunk a Honhazáért,
S nem látjuk, hogy a sok beszéd:
Kutya veres faszát ér…
____________________________
p.s.:
lábjegyzetem e vershez:
„Mert a mi harcunk nem test és vér ellen folyik,
hanem erők és hatalmak ellen, a sötétség világának urai
és a gonoszság lelkei ellen, amelyek a mennyei magasságban vannak.”
(Pál levele az efezusiakhoz)
N.J.
*
Nem egy jóbarát,
de jószándékú ártó,
vagy közönyös embertárs,
vagy még rosszabb: álbarát,
vagyis rejtett, félreismert, és
végül a jobb: a nyílt ellenség az…
p 1
p Aki a válóperünk közben/után kiteregeti a szennyest, kikürtöli a családi titkainkat
p Aki zavarja a köreimet, eltakarja előlem a Napot, aki suttyomban a levesembe köp
p Aki a titkolt, mélyen szégyellt köz/magánbűneimmel örök zsarolhatóságban tart(ana)
p Aki zavarba hoz, zavart kel, hogy a zavarosban kedvére a rovásomra halászgathasson
p Aki leleményesen s kitartóan zavar, zaklat, háborít – egy rossz szomszéd, egy török átok
p Aki addig nem segít, hiába könyörögsz éhesen, amíg az a másik nem tér át az ő hitére
p Aki keveset tud, de azt is rosszul, vagy pedig rosszul alkalmazza embertársai kárára
p Aki sokat tud, de csak rosszat – viszont azt nagyon jól csinálja (pl. a választott orvosod)
p Aki visszaél vele, hogy még mindig felnézek rá, s kvázi orákulumként hallgatok szavára
p Aki visszaél bizalmammal: kivételesen beavattam (baráti, gyónási, orvosi, ügyvédi titok)
p Aki a nagyvilággá kürtöli csak ő-előtte feltárt szégyenem, ha nem kap hallgatási díjat…
p Aki azért haragszik rám, mert ő vétett ellenem, és puszta létem mindig erre emlékezteti…
p Aki riogat, frászt hoz rám, mumussal ijesztget, hogy ne lehessek pl. udvarlási riválisa
p
p
p 2
p Aki álhírekkel, hamis pletykával traktálja a jövendőbelimet, hogy Ő szakítson velem
p Aki „jóbarátként” úgy visz üzenetet, tolmácsol, közvetít, hogy elhódítja a kedvesemet
p Aki elvenné életterem, elrontaná kedvem, elszívná levegőm, beszűkítené lehetőségeim
p Aki gondatlanul, meggondolatlanul, könnyelműségből veszélyezteti a testi épségemet
p Aki közönyösségből, vagy éppen kárörömmel nem figyelmeztet a közeledő veszélyre
p Aki csúnyán kihasználja, ha magatehetetlen vagyok és éppen rá van bízva a felügyelet
p Aki unaloműzésből, öncélú gonoszkodásból velem, a rovásomra szórakozik, passziózik
p Aki tudva ártatlanságomat a magas vérdíjért/várható hírnévért fejemre hajtó-vadászik
p Aki nem testileg fenyít, ezt tiltja a törvény, „csak” megszégyenít, amit bajos bizonyítani
p Aki pont előttem, az Istenhívő előtt szeret cifrát káromkodni vagy trágárságokat okádni…
p Aki a legszívesebben/leghatásosabban épp a még védtelen kisdedet botránkoztat meg
p Aki a szükséges védekezése helyett mindig támad, ha például a fizetésed kéne emelnie
p Aki minden apróságba beleköt, kákán csomót keres, még a bolhából is elefántot csinál
p
p
p 3
p Aki időtöltésből vak-lármázik és kiélvezi a hatást, hogy ha sikerült is pánikot keltenie
p Aki az a tolvaj, aki „Tolvaj!” -t kiált, és téged mond lopónak, hogy elterelje a figyelmet
p Aki rábeszél, hogy bohócnak, madárijesztőnek öltözz, s váltig állítja, hogy jól áll neked…
p Aki csak egy piti hozományvadász – csak aljas érdekből szépet tevő házasságszédelgő
p Aki elrontaná még a legszentebb ünnepem is, hogy legalább másnak se legyen ilyen
p Aki nagy buzgalommal folytat családkimerítő/békebontó lázas ünnepi előkészületeket…
p Aki bebizonyítaná neked: nincs a Földön boldog ember (csak a mesében/operettben stb.)
p Aki ontja rád az ő világfájdalmát, szerinte jó korán halni, de a legjobb meg sem születni…
p Aki magát úgy fehérítené ki, hogy mást befeketít, vagy éppen, hogy szerecsent mos(dat)
p Aki azért is ásít akkorákat, és oly tüntetően, mert jól tudja, hogy így tovább fertőz vele
p Aki az utolsó pillanatig bizonytalanságban tart, s kiélvezi a helyzetből fakadó hatalmát
p Aki mindent eleszik/iszik elöled, neki nem hagy semmit, vagy csak a kukában moslékot
p Aki azt, amit nem tud legyőzni, annak az élére áll és így viszi azt sok-sok kis picit félre
p
p
p 4
p Aki nem tartja be a fair play íratlan szabályait, és így szerez magának elvtelen előnyt
p Aki őszinteségnek mondja, ha ő durván tapintatlan – ő csak egy szalonképes szadista!?
p Aki undok és undorító – egy olyan illúzióromboló, aki elvenné még a nemi étvágyadat is
p Aki azt sem tudatja, mivel bántottad meg – te találd ki… addig és mindig neki áll feljebb…
p Aki úgy tesz, mintha csak véletlenül öntene nyakon, mert megbotlott a saját lábában…
p Aki balesetnek álcázza, ha szándékosan elgázol, felgyújtja/vízzel önti el a lakóházad
p Aki egy kisgyereket beszél rá, hogy tanúskodjon ellened: bizonyítsa, hogy pedofil vagy
p Aki titokban egy kisgyereket molesztál abban bízva, hogy senki nem fog hinni neki
p Aki olyan nőt erőszakol meg, akinek senki nem hisz/akiről tudja: szégyelli elmondani
p Aki előítéletre épít: egy olyan társaságban lop, ahol egy priuszos/cigány is jelen van
p Aki egy frusztrált hisztis-agresszív családfő/edző/főnök, akinek soha semmi se jó…
p Aki csak úgy és csak azért dicséri apja előtt a fiát, hogy evvel pont férjét piszkolja
p Aki soha nem hív vendéget, de minden buli hiénája, hívatlan-kitehetetlen „vendége”
p
p x
*
József Attila
VIGASZ
Ne hadd el magad, öregem,
bőröd ne bízd kereskedőre,
ki elád felhőt az egen
s a földön telket vesz belőle.
Inkább segít a kutya szőre
a teríthető betegen,
semhogy magát miértünk törje,
aki sorsunktól idegen.
Magának rág mind, aki rág,
a fogacskák azért fogannak.
S mert éhes rongy vagy, a fogát
elkoldulhatod-e a kannak?
Fázol. Hát mondd, hihetsz-e annak,
ki fűtve lakik öt szobát,
falain havas tájak vannak,
meztelen nők meg almafák?
Hihetsz-e? Szagos kis dorong
édes szivarja s míg mi morgunk,
ő langyos vízben ül s borong,
hogy óh, mi mennyire nyomorgunk!
Ha pincéjébe szenet hordunk,
egy pakli „balkánt” is kibont!
Szivére veszi terhünk, gondunk.
Vállára venni nem bolond…
Bús jószág, ne vetéld magad!
Együtt vágunk a jeges télnek.
A jégből csak lucsok fakad,
de hű társ – éhezők kísérnek.
S ha most a tyúkszemünkre lépnek,
hogy lábunk cipőnkbe dagad,
rajtad is mult. Lásd, harc az élet,
ne tékozold bizalmadat.
P.S.:
ÖNVÉDELMI ABC
A lehetséges-tényleges,
életminőségemre veszélyes
kártevők, ártók, megrontók, paraziták
fontossági sorba elrendezett lajstroma
Minden, amit egy „kis/nagy” ember/csoport
szerepe-helyzete, tudása-képessége, tekintélye,
szerencséje stb. vagyis a hatalma folytán árthat
akár rossz, akár – sőt: többnyire – jó szándékokkal…
A legeslegtöbbet „persze” én árthatom magamnak –
a zsarnok akár meg is ölhet, de lelkemben kárt nem tehet.
De még egy ártatlan kis gyermek is felgyújthatja a házamat…
Hogy védekezzek a nekem akarva-nem akarva ártókkal szemben?
Önmagam után mindenekelőtt a jóbarátaimtól védjen meg Isten,
az ellenségeimmel elbánok magam is, pláne, ha ők nyíltan azok.
A bölcs az ellenségéből is hasznot húz, a balga a barátjából sem.
A bölcs nem is gyártja ellenségeit, sőt, akár barátaivá teszi őket.
A nehezebb eset az álbarát, aki nem nyíltan akar, tesz rosszat.
Képmutatóan a javadat akarja, s ha nem ismered fel, el is veszi.
De még a Tartuffe is hamarabb lelepleződik, mint az a jóakaród,
anyád-apád, tanárod, orvosod stb., ki pokolba vezető utad kövezi…
A legtöbbet ezért épp azok az előszeretteink árthatnak nekünk,
akik mindennapi életünk társai, és akikhez bizalommal vagyunk,
és kiknek, mint szülőknek kisgyerekként ki vagyunk szolgáltatva,
ill. akiknek a baráti-szerelmi bűbáj miatt van hatalmuk felettünk.
Ezek után/mellett állnak/jönnek a sorban azok a – profi – segítők,
akikkel közvetlen a kapcsolatunk: papok, tanárok, nevelők, orvosok,
edzők, tisztviselők, elöljárók, példaképek stb., akik a tudásuknál és
a pozíciójuknál fogva sokat használhatnak s még többet árthatnak…
És ne felejtsük el a védtelen fogyasztót, megrendelőt stb.,
akire rászabadulhat egy Mekk mester, aki telve jószándékkal
és szorgalommal még azt is elrontja, ami eddig jó volt, működött.
A jó-rossz akaró termelő, kereskedő, szakember, szolgáltató, bank…
És végül, de nem utolsósorban meg kell tudni védeni magunkat
a társadalom/állam szellemi, gazdasági, politikai vezető elitjétől,
az egyházaktól, az egyetemektől, az akadémiáktól, az ún. médiától,
a jog/igazságszolgáltatóktól, s a rejtett pénzhatalom döntéshozóitól…
p.s.
De vigasztaló annak tudata, hogy többnyire kettőn áll a vásár:
miért légy/maradj naiv, hiszékeny balek, vagy játszmázó áldozat?
Rajtad múlik az álbarátok felismerése, az élősködőid leépítése stb.
És az ellenségből is lehet hasznot húzni, rontásból okulni-építkezni!
