kb. 7 perc olvasás
pppppppppppppppppppp
Bölcs/balga és boldog/boldogtalan ember
A táltos paripák és/vagy állatorvosi lovak
A Jóisten országai és/vagy földi-égi pokol
Életminőség-vizsgálatok: magyar példatár
pppppppppppp
Eugéniusz: Ön-sors-rontás – III.
Amit egy Én (in)direkt magának árthat
Szándékok-következmények/okok-okozatok
Elvek-tettekðmagatartásokðjellemekðsors
POGÁNY VAGYOK
Pogány vagyok.
Nincs bennem semmi
Alázatos, tömjénszagú;
Zsolozsma, zsoltár, istenesdi
Nem ejti lelkemet rabul.
Nem verem én bűnbánva mellem,
Nem mondok szánom-bánomot,
Olcsó dicséretét se zengem
Annak, ki – majmot alkotott.
Nem ejt meg engem semmi földi,
Se földöntúli hatalom:
Az eget ostrommal bevenni,
Nem lekoldulni akarom.
Nem járok templomaitokba,
Miket a hízelgés emelt,
Bálványotok előtt a porba
Lelkem sohase térdepelt.
A földön úr szolgái vagytok,
S urat imádtok mennyben is;
A szív, a szolgaságba hajtott,
Csupán a zsarnokokba hisz.
Szeretek én, s ti hízelegtek,
Csúsztok ti, míg repülök én!
Imátok lenn a porba reszket,
Fönnszárnyaló enyém.
Arcotokon a kegy malasztja;
Fő vágyatok a nyugalom:
Én nem születtem hódolatra;
Szívem örök forradalom.
Pogány vagyok.
Dac ül szememben,
Gúny és harag rezg ajkimon;
Pusztító tűz feszíti mellem,
A harcok élvét áhitom.
A gyűlöletnek óceánja
Csap olykor át a szívemen;
A viharoknak orgonája
Játszik most benne rémesen.
Mert gyűlölöm sivár világtok,
Amelynek neve: unalom;
Ásító kéje nekem átok,
Rothadt nyugalmát eldobom.
És gyűlölöm a lomha szörnyet,
Gyűlölöm arcod, rút Közöny!
Rég fekszi tetemed a földet,
Gőzébe hal milljó öröm.
S gyűlöllek téged, korcs Alázat,
Törpék álarca, pórerény!
Hiszen te adtál kúszni lábat
A Gyávaságnak, látom én.
És gyűlölöm a Szolgaságot,
A bűnök bűnét mindfölött:
Haragtól reszketek, ha látok
Egy elnyomót vagy görnyedőt. –
Pogány vagyok.
Merész szememben
A szép Igazság szomja ég.
Istennő az; ha fátyla lebben,
Gyönyörbe tör a föld, az ég.
A szeretetnek óceánja
Csap akkor át a szívemen;
A teremtésnek orgonája
Szól mostan oly fönségesen.
Megzendül a szférák zenéje;
Az égi gömbök szózata,
Zokogva, zengve hull beléje
Az örök fájdalom maga.
Megnyílik a világ köröttem,
A légi kárpit széthasad,
Lebegni szigorú körökben
Látok csodás, nagy tárgyakat.
Nem tárgyak ők, dicső személyek;
A régi istenek talán:
A lelkük test, a testük lélek,
Tapintom s mégis látomány.
Alattam a föld is kitárul,
A por rajong, a kő beszél,
Jelt ád a némaság magárul,
És fölragyog a titkos éj.
A mélység mély szivét kitárja,
Leveti lepleit az Ég…
Úgy érzem, egy világ királya,
Ugy érzem, egy isten levék.
Természet! Élő templomodban
A tárgyak lelkét szíhatom:
Szent falaid közt égre lobban
Minden leláncolt hatalom.
Határtalan nagy templomodban
Az isten testét érezem;
Szivem szivével összedobban,
Szemébe néz ihlett szemem.
Világok teste lett a testem,
Amit látok, az mind enyém;
Átcsapnak a lángok felettem:
Égek, de el nem égek én!
A lelkek lelke lett e lélek,
A szívek szíve lett e szív,
Az ember bennem istenné lett,
Olimp dicső követje hív!
p 1
p A „Kérem! – Köszönöm! – Elnézést!” stb. varázs-igétlen
p A hazárdjátékra, pl. rulettre alapozod napi megélhetésedet
p A „Kinek van igaza” kérdést kar-birkózva eldöntő (szkander)
p Az ő nagy „szent” céljához bármilyen eszközt igénybe vevő
p A 2×2 neki néha négy, néha öt, ahogy a többség épp ma dönt
p A bátorság próbákat gyáván kerülő, illetve azokon elbukó
p A becsületsértési ügyek: párbaj helyett per/övön alul ütés
p A bíróságra jár pereskedni egy tyúkért, ahol disznót veszt
p
p 2
p A bűz miatt rögtön nem szóló, majd ő is megszokó újonc
p Csak pirrüszi győzelmet arató, de a nagy háborút elvesztő
p Dafke mindent pont fordítva csináló dackorszakos ellenkező
p A gyerek hiába kér testvért szülinapra, helyette kényeztetik
p A hálátlansága miatt magát fokozódó nehézségbe navigáló
p A hazuggal együtt az igaz illúzióit is porig romboló vandál
p Mögötte állt az Isten: ő Földet kerülő heroikus pótcselekvő
p Manipulált ember: „önként” önérdeke ellen cselekszik
p
p 3
p Kinek egyszer szerencséje volt, onnantól bérletes lesz!?
p Mint süketnémák „pár-beszéde” a vaksötét éjszakában
p Örökké aluszékony, mintha álompor lenne az italában stb.
p Akkor altatja el magát, mikor életbevágó lenne az éberség
p Birkaiskola diák: aki oda se ballag, az még jutalmat is kap
p A rest nem restelkedik, sőt, de majd legalább kétszer fárad
p Az agyára megy a jólét – a jódolgában lesz veszett (a nép)
p Ha ló nincs, szamár is jó – a holtáig házassági megalkuvó
p
p 4
p Ha már kórházban született, akkor ott is akar meghalni
p A szemesnek áll a vásár, de a vaknak csak alamizsna jut
p A hiú holló szájából a ravasz róka könnyen kiénekli a sajtot
p Freudi elszólás – akaratlan kiadod mélyen szégyellt titkod
p A képmutató, a hipokrita legalább még hódol az erénynek
p A – tapintatlan – őszinteség, mint a szalonképes szadizmus
p Legyen igazság, ha bele is pusztul a világ/család (Kohlhaas)
p Szívfájdalmat okoz, fájó pontra tapint, hegedő sebet tép fel
p
p 5
p Sok hűhó semmiért: hegyek vajúdnak, kisegérke születik
p Megtanult póker arcot vágni, s vesztére végleg így maradt
p Teher alatt nő(ne) a pálma/a lét elviselhetetlen könnyűsége
p Jaj neki, ha a nagy megmérettetésnél könnyűnek találtatik
p Rafinált (ön)áltató, aki trükkösen kikerüli a megmérettetést
p Ha nem tudja elérni, mire vágyik, akkor: savanyú a szőlő…
p Ehet, ihat, alhat, ölelhet, de nem a mindenséggel méri magát
p Dolgozni csak pontosan, szépen… bár munkádon más keres…!
p
p 6
p „Fejlődés”: nem kell már hajcsár – te zsákmányold ki magadat
p Sorsközösség/az irigy vigasza: dögöljön a szomszéd tehene is
p Presztízskérdés: egyik fél sem enged, szamárként szenved
p „Otthon” demarkációs vonal: lak-elválasztó szögesdrótkerítés
p Édes-békés családi otthon/családi tűzfészek, dologház stb.
p Anyád/kedvesed finom főztje helyett menza, moslék, méreg
p A borban társas öröm, igazság/absztinens vagy részeges vagy
p Emelő, ösztönző társasélet helyett kóros magány/korpa közt
p
p 7
p A te, csak képzelt veszélyed eltereli figyelmed, elfedi a valósat
p Amiről eddig még nem hallottál, az holtbiztos, hogy nincs is?
p Életgazdagító, lélektisztító szép művészet helyett semmi/giccs
p Életigenlő gyermekáldás helyett magzatgyilkosság, egykés átok
p Élménygazdag, látókörbővítő helyett rémálomút, drága tor-túra
p Építő-alkotó (házi) munka helyett lélekölő pénzkeresgélő robot
p Értékes hírek-tájékozódás helyett ál-, rémhír, dezinformálás
p Évhosszan-holtig tartó nemi élet helyett szex nyomor, perverzió
p
p 8
p Hagyományőrző viselet/viselkedés vagy divat/idegenmajmolás
p Igaz jó barát helyett semmi, illetve álbarát v. lelki hadviselő
p Jó egészség helyett – krónikus – betegségek és szenvedések
p Jó időérzékű/gazdálkodású helyett időérzéketlen, időtékozló stb.
p Jó mulatás, ének, tánc – semmi/sírva vigadás, tivornya, piálás
p Kölcsönösen hasznos állatbarátság/se kutya/macska, állatbolond
p Létfontos, elsajátított tudás vagy sok fölös, sőt káros álismeret
p Lokális tevékeny közélet helyett semmi v. pótcselekvő politizálás
p
p x
Ady Endre
A krisztusok mártírja
Vad, nagyszerű rajongást oltott
Az Érnek partja énbelém,
Csupa pogányság volt a lelkem,
Gondtalan vágy és vak remény.
Forgott körültem zagyva módon,
Lármával, vadul a világ
És én kerestem egyre-egyre
Valami nagy Harmóniát.
Paraszt Apollónak termettem,
Ki dalos, erős és pogány,
Ki szeretkezve és dalolva
Dől el az élet alkonyán.
Pogány erőtől, daltól, vágytól
A lelkem immár nem buzog,
Megöltek az evangélisták,
Az életbölcsek, krisztusok.
ppppppppp
p.s.:
BOLDOG
VAGY BOLDOG-
TALAN LÉNY LÉGY?
A mese rólad szól, ismerj te önmagadra
és jó szellemben/lélekbátran változtass!
Sokszorosan több múlik rajtad, mint azt
gyáva önigazolásból, felelősséghárításból
te hiszed, vagy „csak” másokkal hitetnéd…
Bajod felismerése már a gyógyulás kezdete
(tünetazonosítás, diagnózis és oki terápia –
gyógyulás: krízis után jobb lett, mint volt…!)
Még az ún. betegség is egy isteni segítő jel:
isteni rendeltetés-szerűen használd magad!
Csak önmagadtól és jószándékú barátaidtól,
és az ún. segítőidtől védjen meg a Jóisten,
az ellenséggel meg majd elbánsz te magad is
(vagy még a hasznát is veszed, ha szereted:
igazat mond, tanít, motivál, doppingol stb.)
Azzal is magadnak is ártasz, ha másnak,
hiszen élettársaid, előszeretteid látják kárát,
azt a csónakot süllyeszted, amin együtt eveztek,
csak másokat boldogítva lehetsz igazán az te is!
Még vadidegen embertárs sem lehet csak eszköz…
Halmozottan hátrányos helyzetű volt
Hamupipőke és Kukorica Jancsi is, s lám!
És nem csak a mesében lehet sárból arany,
de a sarat ne tartsd becsülendő aranynak…
És pláne ne csinálj a jószerencsédből balt!
A sátáni zsarnokság, a Gonosz birodalma
sem természeti csapás/földönkívüliektől való –
aktívan-passzívan mindenki szem a láncban:
kollaborál/cinkos néma bűnpártoló, balek stb. stb.
Vaskori pokolból lehet végpusztulás, de aranykor is!
