
Eugéniusz:
Ön/társ-sorsrontásigaz tükör – II.
pppppppppppppp
Emberhez méltó élet: mennyi és minő
A balga, „fogyatékos”, gonosz és gyáva
(M)ilyen ember vagy: ön/társsorsrontó!?
Szellemi segítség bátor nem megalkuvóknak

Bölcs-balga, és boldog-boldogtalan lélek
Édenkert-aranykor és/vagy vaskor/pokol
Istengyermek-táltosparipa/állatorvosi ló
Létminőség-vizsgálódások: típus-példatár

Szellemi, lelki, testi és társas életek/halálok
Bajok/tünetek ðdiagnózisok ð oki terápiák
Szándékok-következmények és okok-okozatok
Elvek/tettekðmagatartásokðjellemekðsorsok

AZ EMBER
Nincs nevetségesebb az embernél,
Oly kevélységben, olyan gőgben él!
A világot fitymálják ajkai,
S minth’ az eget akarná szántani
Orrával, oly magasra tartja fel.
Kevély ember, miben kevélykedel?
Egy szempillantásnál mi rövidebb?
Ember barátom, a te életed.
Rohanva jő az idő s elrohan,
Egy kezében bölcsőd pólyája van,
S másikban koporsódra szemfödel.
Kevély ember, miben kevélykedel?
S mit végezhetsz egy pillantás alatt?
Hódítál népeket, országokat?
Hódítani csak gyávákat lehet,
S az uralkodás ilyenek felett
Dicsőség? ezt csak szégyenelned kell.
Kevély ember, miben kevélykedel?
S ha dicsőséget szerzél, nagy nevet?
Veled hal meg s a föld alá viszed,
Vagy, mint hű eb, kísér ki sírodig,
S ott őrzi azt egy pár kis századig,
S elébb-utóbb éhen-szomjan vesz el.
Kevély ember, miben kevélykedel?
Dicsőséged, neved maradjon! hol?
A nép is elvesz, melyhez tartozol.
Az ország, melyben most él nemzeted,
Tenger volt egykor, s újra az lehet,
S e föld is semmiségbe oszlik el.
Kevély ember, miben kevélykedel?
Petőfi Sándor
Koltó, 1847. szeptember
p Kevélység
p és esztelenség testvérek.
p Minden emberben annyi gőg van,
p amennyi az eszéből hiányzik
p A gőg a bukás előhírnöke,
p jobban megrészegít,
p mint a legerősebb bor.
p
p
p Pató Pál úr
p Mindenre ráér,
p amíg nem dőlt
p össze a lakóháza –
p de akkor meg már
p túl késő kármentő…
p Nincs nála preventív
p értékőrzés és javítás,
p csakis max. tűzoltás,
p az örökös kármentés
p
p
p Mód-
p szertelen
p Próba-szerencse
p Vak tyúk is talál szemet
p De lehetne ennél szisztematikusabban is keresni,
p Mert így magad minimalizálod a találati esélyeidet…
p
p
p Mértéktelen
p Arányérzéketlen,
p ami akár az életébe is kerülhet:
p ami kicsiben az orvossága lenne,
p pont ugyanaz nagyban mérge lesz
p (ahogy a kis tűz melegít, a nagy: vész)
p
p
p Jó tanuló
p Aki mindenből
p minimum jó érdemjegyre vágyik
p Szégyelli a közepest, hát még az elégségest
p és olyannyira bukásfóbiás, hogy ezért bukik
p Aki főleg az iskolának/tanárnak/szülőnek tanul –
p így lehet azután osztályelsőből akár életutolsó is…
p
p
p Besúgó
p A kisgyerekeket
p az iskolában spicliskedésre nevelik.
p Azt még külön is jó pontokkal díjazzák,
p ha még a szüleikre is köpnek – beköpnek,
p és te már korán egy ambíciós stréber vagy
p
p
p Csoda
p Se-se, vagy is-is
p Semmin ne csodálkozz!?
p Csodálkozz rá (sok)mindenre!?
p Úgy nézzél magadra mindig,
p ahogy csodára nézni illik… és mintha
p most, ma látnád a feleséged is először!?
p De te meg csak azon csodálkozol, hogy
p a tűz újból és újból megégeti kezed?
p
p
p Kíváncsiság
p Addig nem voltál
p reménytelen eset,
p amíg bátran bármit
p bárkitől meg mertél kérdezni,
p és nem rettegtél: megütköznek,
p vagy még rosszabb: kinevetnek…
p
p
p Via activa
p – via contemplativa
p Ideje a láblógatásnak és a „tenger-átúszásnak”
p De pont akkor „szemlélődsz”, amikor dönteni kellene,
p vagy akkor tüsténkedsz, amikor ülepíteni, meditálni kell.
p vagy egyiket sem teszed, csak tessék-lássék üzemelsz…
p
p
p Határ-idők
p Időablak nyílás-zárás
p Addig üsd a vasat, amíg meleg
p Addig formáld gyereked, míg képlékeny
p De te csak szó szerint ütötted a gyereked,
p aki pedig ugrott volna egy jó szóra nyomban…
p
p
p Színlelő
p Színház a világ
p Csak majd a halálos ágyadon vallod be…
p hogy soha ne rontsd el a kedvesed kedvét:
p inkább mindvégig boldog szeretőt játszol, színlelsz…
p
p
p Kegyetlen csaló
p Titkos örökbe-fogadottaddal
p tényleg – csak – az ő érdekében
p nem közölted, és ma sem közlöd az igazat?
p Annál rosszabb lesz neki az igazság pillanata…
p
p
p Szükség-
p állapotos
p Aki örökre berendezkedik a szükséglakásba
p és a szükségmegoldásokra – a buherált szerelésre
p (ezért lóg ki mindenhonnan csupasz villanyvezeték)
p mint aki mindig a tűzoltásra rendezkedik be…
p
p
p Öröm-
p hajhászat
p Cselekvés,
p midőn valaki minden áron,
p még egészsége rovására is,
p örömélvezeteket keres*.
p Majd törvényszerűen meg-
p csömörlik, viszolyog, undort
p érez pl. a sok édességtől
p és tartósan búskomor lesz
p *(Czuczor-Fogarasi szótár)
p
p
p Erőfitogtatás
p Élni és visszaélni
p Ha képes voltam csúzlit gyártani,
p akkor ez a képesség hatalmat is ad,
p amivel szabadon élhetek én magam is:
p miért ne lődözném le a szelíd galambot –
p már csak azért is, mert nem fog visszalőni…
p
p
p Betűhív
p Ha Jézus
p azt mondta
p a gazdag ifjúnak,
p hogy ossza szét mindenét,
p (vagyona gátolja üdvösségét),
p így hát, ha te is mechanikusan
p ezt teszed, akkor bizton üdvözülsz…
p
p
p Végletes
p Ha épp iszol,
p akkor mindent és
p mindenkit a kebledre ölelsz,
p még a vadidegen járókelőt is, –
p másnap másnaposan macska-
p jajban meg mindenkit megmarsz,
p leginkább/főleg az előszeretteidet……
p
p
p Befogadó-
p kiebrudaló
p A vendégszerető,
p szociális-érzékenységű
p túl nagy „jószívűségedben”
p tömegszállást rendezel be
p a kis családi házatokban –
p majd előbb-utóbb besokallva,
p de még az őrület határa előtt
p szitkozódva, gorombán, akár
p vasvillával kergeted ki őket…
p …és a „hálátlanok” is átkoznak!
p
p
p „Haszonelvű”
p Ha te éppen itt
p és most nem csinálsz
p valami közvetlenül hasznosat,
p már nagyon rosszul érzed magad,
p mintha tűkön ülnél – még hogy te
p szemlélődve sétálj!? Vagy csak úgy,
p magáért a játékért… stb. Időpazarlás!!
p
p
p Fontosság tudatos
p Legalább egy évre előre
p szinte minden peres beosztva…
p Ha te most éppen nem szenvedsz
p időhiányban, akkor már nem is érzed
p magad elég nagy, elég fontos embernek…
p Neked nem is jöhet közbe semmi jó sem,
p ami „megzavarhatná” ezt a menetrendet
p
p
p Pozőr
p Fontos ember
p vagy fontos mondandóval:
p minden egyes szavad alaposan
p megfontolod, és lassan tagolod
p és nyomatékkal ejted, vagyis így
p mindent/semmit se hangsúlyozol…
p
p
p „Öregedési tünet”
p Ha elveszett a hited,
p ebbe úgy nyugszol bele,
p mintha ez a korral járna –
p a cinizmust gondolod úgy,
p hogy ez az öregek bölcsessége,
p hisz már rég már kinőtted az ifjonti
p naiv, „hóbortos” stb. idealizmusodat…
p
p
p Hóbortos
p Lelki labilitás,
p szeszélyesség,
p amikor egy személy
p bár könnyen nevetgél
p egy magára vett viccen,
p de könnyen meg is sértődik,
p és meg is haragszik másra,
p vagyis kiszámíthatatlanul reagál
p a vele és körülötte történtekre…
p
p
p Ön-
p csonkító
p Ha elmúltál
p már ennyi meg ennyi,
p 30, 40, 50, 60, pláne 70,
p te már öreg vagy a focihoz,
p a mulatozáshoz, a tánchoz,
p az együtt-alváshoz, öleléshez stb.
p Ezeknek egyszer s mindenkorra vége!
p
p
p Holtpontos
p Ha egyszer eljutsz ide,
p meg sem kísérled, hogy
p egy új lendületet vegyél,
p s nem engeded, hogy más
p egy lökést adjon neked –
p de beletörődsz „sorsodba”
p (Tehetetlenségi nyomaték)
p
p
p Szerencsebérletes
p Ha egyszer, itt és most
p felvitte az isten a dolgod,
p akkor életfogytiglan erre számítasz,
p azt hiszed mostantól be vagy fizetve rá!?
p (nem tudod, hogy a szerencse forgandó…)
p
p
p Öngyilkos bosszús
p Ha egyszer bejutsz gazdagékhoz,
p pl. az oly irigyelt szomszédodhoz,
p pl. meghívót kapsz a lakodalomba,
p akkor te – még aznap és rögtön –
p ki is ennéd őket a vagyonukból…!?
p (lásd: Móricz Zsigmond: Tragédia)
p
p
p Éh/
p zaba-halál
p Csak most jöttél meg
p a hadifogoly/kényszer-
p munkatáborból, ahol alig
p adtak enni, sokat éheztél,
p jól összeszűkült a gyomrod,
p és most egy nap alatt kárpótolnád,
p de így csak halálra zabálod magad…
p
p
p Veszteség-
p halmozó lény
p Ha netán egy
p holtbiztos tipp után
p egy rossz lóra is tettél,
p akkor futsz a pénzed után:
p és még tovább is költesz rá
p eladva utolsó inged és gatyád…
p Mint akinek most nem jöttek be
p a megálmodott lottószámok, és
p tovább és egyre többet költve
p játszik: „a hülyék adóját” fizeti)
p
p
p Bírvágy
p Ha egy nő
p vonzóan szép neki,
p akkor azt menten birtokolni,
p „magáévá tenni” is akarná:
p előbb csak képzeletben,
p majd „tettlegesen”, hisz
p az ösztön isten szava…!?
p
p
p Beteges
p jóhiszeműség
p Ha egy kereskedő
p éppen rád sóz valamit,
p te akkor is úgy érzed, hogy
p csak a te javadat akarja,
p csak még nem jöttél rá,
p hogy miként… Továbbra
p is hozzá jársz, így majd
p csak rájössz egyszer!?
p
p
p Médiumhívő
p Ha bemondják
p a televízióban, rádióban,
p hogy esik/zuhog az eső,
p már ki se nézel az ablakon,
p vagy nem hiszel a szemednek,
p hiszen a meteorológus szakember,
p ezért fizeted: ő csak jobban tudja…!?
p
p
p Bolha
p -elefánt
p Ha beállnak
p eléd a boltban sorba,
p akkor presztízskérdést
p csinálsz a „jogorvoslatból” …
p Ha bocsánatkérés nélkül
p a lábadra lépnek, akkor
p el van rontva egész napod…
p (ön-betegítve mellre szívod)
p
p
p Bosszús
p Légy után
p kapkodó sas
p Ha egy piaci légy
p „szemtelenkedett” veled,
p akkor napi életprogramod,
p hogy véres bosszút állj rajta,
p és akár kiirtanád az összeset…
p
p
p Gyorsító
p Ha annyival
p jobb a túlvilág,
p hisz „megboldogulsz”,
p akkor te önkezűleg és
p önfejűen lerövidíted utad
p (sőt: vallod, hogy a leges-
p legjobb meg sem születni)
p
p
p Vesztésfóbia
p Ha a papírforma szerint
p nincs legalább egyenlő esélyed,
p akkor már el se indulsz a versenyen:
p nem megmérettetni, de nyerni akarsz,
p a vereség emberi méltóságban alázó…!
p Illetve már ki sem állsz a küzdőtérre,
p vagy eleve feltett kezekkel, kapitulálva,
p egyből a feltétlen megadásról tárgyalva
p (jó, hogy az egri várvédők nem így tettek)
p
p
p Mindent
p vagy semmit
p Ha már a Napnak
p nem parancsolhatsz,
p akkor a gyermekednek is
p csak rimánkodsz, könyörögsz…
p Vagy a Napnak is parancsolod,
p hogy keljen fel hajnalban, és
p a gyerekednek is azt, amit
p már úgyis megtett…
p
p
p Vak
p vezet
p világtalant
p Mind a kettő
p a gödörbe esik…
p Olyan embertől kér
p segítséget, jótanácsot,
p aki itt maga is tudatlan.
p A tönkrement embertől
p kérdi: hogy gazdálkodjon.
p Vagy ha folyóban fuldokol,
p nem a bedobott mentőövbe,
p de egy másik, éppen mellette
p fuldokolóba kapaszkodik,
p de abba jó erősen…
p
p
p Bűnök
p és emberek
p Van, aki tagadja
p Van, aki másra keni
p (de a bűne rohasztja/
p lelkiismerete kínpadja)
p Van, aki bevallja – sőt,
p képzelt bűnöket vállal,
p mert imád nyíltan gyónni…
p Van, aki a másét is vállalja
p (segítségül/álkeresztényin)
p
p
p Mérgelődő
p és bosszankodó:
p aki más vétke miatt
p önmagát bünteti meg,
p mégpedig oly szigorúan…
p
p
p Ön-
p aggató
p Az aggódó, akit
p gyötri és lassan
p megöli a gond, hogy
p időben/v. egyáltalán
p visszakapja-e például
p a kölcsönadott könyveket…
p (a pénzről már nem is beszélve…)
p Nem tud úgy adni, mintha ajándékozna,
p és az csak egy ráadás öröm, ha visszakapja…
p
p
p Fordított arány
p Gyorsan rászoksz
p minden lehető rosszra,
p (drog, gyógyszer, piálás,
p szerencsejáték stb. stb.)
p majd meg életed végéig
p ön- kínzó elvonókúrákkal
p próbálsz leszokni egyről-másról…
p
p
p Ház-
p tartási gép
p A gyermekeiddel
p bástyázod körül magad,
p hátha így nem látszik, hogy
p már hol tartasz, te, a hős anya,
p önleépítő háztartási alkalmazott
p a robotgépiesülés pokolba vivő útján…
p
p
p Szerep-
p vesztés
p Férfikorod javát
p a munka frontján
p úgymond csatázva töltve
p most nyugdíjazva, elbocsátva
p kapuzárás előtti pánikban vagy,
p mit kezd magaddal a panelban,
p ami idáig a munkásszállód volt…
p
p
p Ön-
p gettósító,
p elszeparáló
p ún. nyugdíjas –
p aki begubódzva
p gyorsabban megöregszik,
p és könnyebben megbetegszik,
p mert nem találja a kapcsolatot
p és a hangot a kortárs ifjúsággal…
p Vagy eleve bemenekül és elbújik
p egy ún. öregotthonba (borús alkony)
p
p
p Rossz időzítő
p Aki későn nősül,
p és a gyereke is így tesz,
p ezért neki hatvanévesen
p még nincs unokája, vagyis
p nem lehet nagypapa még akkor,
p amikor bírná a futást, mászást,
p a bújócskázást stb., ami őt meg/
p visszafiatalítaná…
p
p
p Példaadó
p Rossz mintát
p mutattál a gyerekednek,
p így ő is ott keresi a „hazáját”,
p ahol egy kicsit nagyobb a kenyér,
p és ezért nincs közelben unokád sem –
p ez a hiány, veszteség gyorsan sírba vihet…
p
p
p Jóvátétel helyett
p Kárpótló-károkozó kompenzáló
p Egyik gyermeke elvesztése miatt
p a megmaradtat már nem hanyagolja el,
p sőt, a tőle telhető módon el is kényezteti,
p és így jobb ügyhöz méltó buzgalommal löki
p őt a romlás-züllés síkos meredek lejtőjére…
p
p
p Maximalizáló
p Gyakorlod magad, hogy
p az adott alapanyagból
p hozzátett eszmei értékkel
p a lehető legehetetlenebb étel,
p a legrondább épület, lakóház,
p és a legpocsékabb élet készüljön
p
p
p Emlékcsonkító
p Gyakorlat teszi a mestert:
p memóriádból napi penzumokban
p gondosan ki-kiszelektáltál minden szépet,
p s erőnek erejével csak a csúnyára emlékszel,
p s így a saját vesztedre hamisítod a történetedet,
p táplálod-erősíted az önbetegítő önleértékelésed!
p
p
p Kudarc-
p élmény halmozó
p Garantáltan nincs
p tartósan sikerélményed,
p borítékolható a terv meghiúsulása:
p a múltadat akarod átírni, változtatni,
p szerecsent mosdatsz, halottal táncolsz
p
p
p Siker-
p élmény
p Hass, alkoss
p és gyarapíts –
p vagy pusztíts!?
p Gyorsan és biztosan
p akarsz sikerélményhez jutni:
p és jól tudod: rombolni mennyivel,
p mily sokkal könnyebb, mint építeni…!
p
p
p
p Gúny-
p nyilak
p Nem csak úgy
p vaktában lövöldözi,
p célra tart, és sajnos,
p sokszor célba is talál,
p hatékonyan súlyosan
p vagy akár még „halálra” is
p sebezve potenciális barátait…
p Pedig ezt ő csak tréfásnak szánta…
p
p
p Egylábon
p Gazdálkodásod
p egy (gólya)lábon
p egyensúlyozgatod –
p egy nagyobb széllökés
p máris a padlóra küldhet…
p (vagy: agyaglábú óriás)
p Ha tavaly drága volt az uborka,
p akkor minden pénzed ebbe fektetve
p nagy hasznot remélsz – nyakadon marad…
p
p
p Hipochonder
p Az introspektív,
p aki folyton valami
p alattomos betegségre gyanakszik,
p ezért állandóan aggódva figyeli és
p számlálja szívverését-vérnyomását,
p és így önbeteljesítő jóslatával
p meg is teremtheti a baját, és
p ki is íratja sírkövér: na ugye!
p
p
p Síró-pityogó
p Neveltetésed miatt
p férfiatlannak ítéled a sírást,
p (dedósok/nők eszköze/fegyvere ez)
p a lelked kiöntését, a megkönnyebbülést,
p Te inkább tartósan és intenzíven feszült maradsz,
p és jó eséllyel infarktust kapsz, és intenzívre kerülsz…
p
p
p Szkander
p Inadekvát módszer
p Győzzön az igazság!
p A soha véget nem érő
p filozófiai vitát úgy döntik el,
p hogy pl. a kocsmaasztalon
p szkander (karbirkózás)
p bajnokságot rendeznek…
p
p
p Torzó
p Torzszülöttség
p Születési rend-
p ellenességeire
p rátett egy lapáttal,
p s nyíltan utál vagy
p titkon gyűlöl minden rendest,
p minden normális testi adottságú
p embert, aki élt és él, és még élni fog
p A folyamatos gyűlölettől, irigységtől
p eltorzult az arca is. (és közben nem
p fejlesztette azt, amiben ő jobb lenne…)
p
p
p Iszap-
p sárbirkózó
p Felveszed a kesztyűt:
p lesüllyedsz a szintjükre,
p belemész a sárdobálásba,
p és közben, a végén magad is
p meglepődsz, hogy nézel ki!?
p Sáros és szaros vagy…
p
p
p „Magány”
p Egyedüllét-fóbia
p Félve a kiközösítéstől
p hagyod, hogy lehúzzon
p magához a középszerűség,
p és ezzel fel is hagysz minden
p erkölcsi fenntartással és az
p állítólagos különcködéseddel…
p
p
p Öngyilkos
p Felindultság,
p érzelmi kitörés:
p feltupírozott szerelmi bánatodban
p kútba ugrasz, pedig, ha egyet alszol rá,
p és álmodban le is pereg Vele az életed,
p akkor megérthetted volna, hogy nagyon
p nem Neked rendeltetett ez az ara
p (lásd: Papucshős/Kabos Gyula)
p
p
p Irigy
p Felkorbácsolva
p háborog a lelked,
p hogy nincs igazság,
p elhibázott a Teremtés,
p ha a Nap egyformán süt
p úgy a jókra, mint a gonoszokra!
p (Pedig nem áll eléd eltakarni azt…)
p Nekik a sötétzárkában van a helyük…
p
p
p Időtékozló
p Ön-túlprogramozó
p gazdag ember vagy,
p mindig tolvajtól rettegő:
p így fél napod elmegy arra,
p hogy mindent be- és elzárj,
p a másik felében meg csak
p nyitogatsz és keresgélsz…
p így szegényíted el magad
p pont a legértékesebből:
p a drága időből…
p
p
p Protezsált
p Felmegy a függöny
p és egy másik protekciós
p álzenésszel kéne muzsikálni:
p közös a blama, a nagy leégés
p – Tud hegedülni? – Nem!
p – És ha megfizetjük?
p
p
p Beugró
p Az őrmester kérdezi,
p hogy ki tud zongorázni –
p te hevesen jelentkezel
p remélve, hogy így lóghatsz…
p De ő téged WC pucolásra rendel,
p így akar kiszúrni az úrigyerekkel…
p
p
p Nem gondolkodó
p A gondtalanság kedvelő,
p a gondterheltséget kerülő…
p De amennyivel kevesebbet
p és amennyire felszínesen gondolkodik,
p legalább annyival többet és nagyobbat téved…
p Simán aláír egy rejtve uzsorahiteles szerződést…
p
p
p Feltett kéz
p Mindig feltétel nélkül kapitulál
p a körülmények óriási hatalma előtt –
p Nem minden, de ez viszonylagos:
p annál nagyobbak ezek az óriások
p minél törpébbnek látod és láttatod
p nemcsak magad, de a „bajtársaidat”
p
p
p Pótcselekvő
p Időjárásról stb.
p kényszer-társalog
p a jó szomszédjával,
p noha pont ő segíthetne
p neki a nyomasztó lelki,
p és így majd betegségben
p is megtestesülő gondjaiban…
p
p
p Titkosító
p Ő úgymond
p nem teregeti ki
p a „családi szennyest”,
p még bizalmas barátjának sem –
p a mocskos vízben tartogatja azt,
p a saját szemében látná önmagát?
p
p
p Elhallgató
p Barátodnak
p harapófogóval kellene
p kiszedni, kicsikarni belőled azt,
p amit egy vadidegen utastársnak
p olykor kéretlenül is kifecsegsz?
p Persze abban a hiszemben,
p hogy őt az életben többé
p már nem látod…
p
p
p Vétkes
p Az Őszinteség
p ellen vét mindenki,
p aki nem önmagát adja,
p vagy nem adja magát oda egészen.
p Ez az oka annak, hogy jó tanácsaink
p hatástalanok maradnak vagy éppen
p ellenkező hatást érnek el.”
p (Karácsony Sándor:
p Ocsúdó magyarság)
p
p x
Szabó Lőrinc:
Gyengeség
Csak egy kicsit voltam becsületes,
csak egy kicsit nem bántam, hogy mi lesz,
csak egy kicsit próbáltam igazi
szeretettel szólni, segíteni,
csak épp elkezdtem, s máris visszavág
s ellenem fordul a legjobb barát.
Csak épp elkezdtem… Gondoltam: ez az
ember erős, az egyetlen igaz,
ez az egyetlen, aki keresi
és elbírja és hasznát is veszi,
hasznát annak, amit mindenki tud
s amit elrejt előle a hazug.
Arra gondoltam, hogy hogy szeretem,
hogy megtisztítom, megkétszerezem
az erejét s még szebb lesz, még nagyobb,
s arra, hogy ő maga kért, bíztatott,
ő akarta… És szólni kezdtem… És
egyszerre kiderült a tévedés:
kiderült, hogy itt is hazudni kell,
hogy az igazat ő se bírja el,
és hogy az elszánt hízelgő, aki
a háta mögött csak kineveti,
az nemes neki, az bölcs, az barát,
én meg irígy vagyok, vagy még kutyább,
még gonoszabb… Mi lelt? – förmed reám,
az árulóra, s látom, az agyán
hogy ömlik el a fájó, megriadt,
tiltakozó s gyanakvó indulat:
– Mi lelt? Már te is?… – és szavain át
szinte robban a sértett hiúság.
Borzadva nézek a szemébe, és
mosolygok és dadogok: – Tévedés,
félreértettél… És már hazudok,
hazudok neki, csűrök-csavarok:
mentek valamit, őt és magamat
és szégyenkezem mindkettőnk miatt.

pppppppppp
p Az ön/társ-sorsrontás
p magyar nyelvű-szellemű
p Nagy Életminőség Jenciklopédia
p ötlet-, nyitott szócikk-gyűjteménye
p
p Itt és most a plusz vagy mínusz végtelen
p emberélet/világminőség, virulás/pusztulás,
p ill. annak boldog-boldogtalan megélése a tét…
p A teljes élet mindenki lehetősége, így „joga”,
p sőt kötelessége!? Az „utolsóból” is lehet első…
p
p Csak az ember lehet önsorsrontó, akár öngyilkos,
p önerőből vagy nagyon boldog, vagy nagyon boldogtalan,
p de azért mások is besegíthetnek neki, ha engedi/hagyja…
p Önmagamtól és az ún. jóbarátaimtól védjen meg a Jóisten,
p ellenségeimmel elbánok magam is, sőt hasznomra lehetnek…
p
p A legtöbbet – nyilván!? – én árthatok saját magamnak,
p de vigasztaló, biztató, hogy akkor ennek az ellenkezője is igaz….
p Használjam magam rendeltetésszerűen, mint egy gitárt/hegedűt,
p ami lehet dísztárgy, lehet zaciba tenni, lehet vele verekedni is,
p lehet ördögi hangzavart kelteni, de lehet isteni muzsika médiuma…
p
p Ez után jönnek – fontossági sorrendben! – az előszeretteink,
p az (ál)barátaink, a nyílt hidegháborúzók, az ún. profi segítők,
p Mekk mesterek, protokoll orvosok stb., és az (áruló) írástudók,
p a jó rossz társadalmi-gazdasági-politikai elitek, vezetők – és
p végül, – de talán mégsem utolsósorban? – a rejtett hatalmak….
p
p Becsüld meg s gyarapítsd aranyad, ne csinálj belőle sarat,
p a sarad nem mondd aranynak, de csinálj még abból is aranyat!
p Csak a balga-gyáva embernek nincs/nincs jó örömteli családja,
p barátja, szerelme, evése-ivása, játék(osság)a, humora, munkája
p -hivatása, otthona/hazája, gyermeke, társasága, mulatsága stb.
p
p Ő „él” ön-sors-rontva, élethazugságokban, önkínzásban,
p önemésztő játszmákban, lélekölő robotban, hivatástalanul,
p fóbiás zsarnokként vagy papucs alattvalóként, statisztálva,
p idegenben, otthontalanul, hajléktalanul, alul/dezinformálva,
p közlés/megértésképtelenül, parazitaként, élményszegényen,
p
p napi túlélésben, bűntudatosan, bűnözői pályára sodródva,
p rossz evésben-ivásban, ünnep/mulatás nélkül, megalázva,
p alakoskodva, képmutatóan, cinikusan/rajongón, rabságban,
p hitetlenül vagy szektásan, önleértékelten, megnyomorodva,
p talentumot elásva/rosszra használva, kallódva, hazát árulva,
p
p elviselhetetlen könnyűségben, agyonterhelve, dögunalomban,
p balekként, ön-kizsákmányolva, álbarátokkal, élettárstalanul,
p házassági pokolban, szex nyomorban, lelki öncsonkításokban,
p betegen, depresszióban, koravénen, infantilisen, időtékozlón,
p lelki hadviselésben, humor és játék nélkül, tetszhalottként stb.?
p
p A legtöbb bajt a világon nem gonosz emberek-erők okozzák.
p jószándékkal van a pokolba vezető út kikövezve: énáltalam,
p és a majomszerető édesanyától a protokoll-rab jó orvosig…
p Az ún. betegség sem külső sorscsapás, de isteni intő jelzés:
p tarts önvizsgálatot és „szertelenül” keresd meg a lelki okot!
p
p A mese nem másról, de pont terólad szól –
p ismerj magadra és itt és most változtass életeden!
p Szabadságra vagy teremtve, hogy jó szellemben-lélekbátran éljél,
p átfogón és mélyen teljesértékű módon, istengyermekként kivirulva,
p és nem ördögfajzatként szenvedve: akarót repít, nem vonszol a sors!
p
p x
ppppppppppppppppppppp
