A hála és köszönet könyve – II. (A hitves/élettárs dicsérete – 1.)

Írta: Nagy Jenő · 2026. november 2.

kb. 18 perc olvasás

Eugéniusz:

A hála és köszönet könyve – II.

(A hitves/élettárs dicsérete – 1.)

Akinek

és amiért

nagy hálával és

köszönettel tartozom:

a szüleim és testvérek, rokonok,

szomszédok, ismerősök-ismeretlenek,

játszó-, iskola-, csoport-, úti-, bajtársak,

eszmetársak, vitapartnerek, hitsorsosok,

tanárok, nevelők, orvosok és más segítők,

szerelők, javítók, szolgáltatók, munkaadók stb.

*

És nem utolsósorban, sőt:

a barátok/ellenségek és a szerelmek,

a hitvesem, a házas-, egy életre társam,

és az utódaink, a gyerekeink, és az unokáink…

*

Egy külön kiskönyv

fog majd azokról, az elitről szólni,

akik a szép, de nehéz hivatásuk gyakorlásával

közvetve segítettek hozzá, hogy az én életem

szép, jó és igaz, teljesértékű-boldog lehessen:

prédikátorok, bölcsek, művészek, tudósok, feltalálók,

igazságszolgáltatók, újságírók, ismeretterjesztők stb.,

ill. a szellemi-társadalmi-gazdasági-politikai vezetők stb.

*

Hálás szívvel köszönöm,

hogy Te ilyen voltál, vagy és leszel

p 1

p

p Ő akkor is végig-hallgat, ha untatom/feltartom is…

p

p Ő elfogadó: alkalmazkodik még a fura szokásaimhoz is

p

p Ő általa tiszta az udvar, rendes a ház, művelt a kert

p

p Ő gyakran át tudja adni magát velem az önfeledt játéknak

p

p Ő átütemezi, elengedi anyagi stb. tartozásom, „adósságom”

p

p Ő átvállalja a szükséghelyzetben terheim egy/nagy részét

p

p Ő az egyetlen, aki odaadná veséjjét, ha donor kellene

p

p Ő az egyetlen a Földön, aki akár meg is halna értem

p

p Ő az én „bejárónőm”, aki rendet rak a kis szobámban

p

p Ő az én „udvarosom”, aki rendet rak a ház körül is

p

p Ő az én ápolónőm, aki segít megtalálni bajom okát is

p

p Ő az én fáradhatatlan ügyes anyag- és árubeszerzőm

p

p Ő az én cukrászom – kedvenc sütemény/édesség-készítőm

p

p

p 2

p

p Ő az én egyik/egyetlen „szittya háttársam” (körkörös védelem)

p

p Ő az én szigorú, igazságos, de irgalmas minőség ellenőröm

p

p Ő az én – elég hálátlan feladatú – élő lelkiismeretem

p

p Ő az én felolvasóm és a cikk/könyv-, és filmajánlóm

p

p Ő az én felszolgálónőm, aki megteríti az asztalt és kínálgat stb.

p

p Ő az én ügyes házi fodrászom, akivel így sokat spórolunk is

p

p Ő az én gondnokom és gondviselőm – non stop törődik velem

p

p Aki gondolkodik azon, amit mondok neki, ami épp foglalkoztat

p

p Ő az én irgalmas gyóntatóm, akinek bizalommal gyónhatok

p

p Ő az én házi jósnőm, akivel közösen konstruálunk jövőképeket

p

p Ő az én idegenvezetőm ott, ami nekem ma még terra incognita

p

p Ő az én játszótársam, akivel öröm kártyázni, rejtvényt fejteni stb.

p

p Ő az én kis kertészem, aki virágot és zöldséget ültet, ápol stb.

p

p

p 3

p

p Ő az én küldöncöm, akire rábízhatok csomagot, üzenetet stb.

p

p Ő az én lakberendezőm és a folyamatos, ízléses lakásszépítőm

p

p Ő az én élelmiszertartósítóm, lekvárbefőzőm, spájzolóm stb.

p

p Ő az én masszőzöm, dögönyözőm, szálkakihúzóm stb. stb.

p

p Ő az én méltányosan igazságos erkölcsbíróságom

p

p Ő az én mentő tanúm, aki nyíltan is kiáll mellettem

p

p Ő az én mindenesem – mindenben számíthatok rá

p

p Ő az én rendrakóm, takarító-, mosó-, és mosogatónőm

p

p Ő az én mulattatóm, felvidámítóm, kedvcsinálóm stb.

p

p Ő az én ruhatárosom és olykor még az öltöztetőnőm is

p

p Ő az, aki a túrkálóból is keresgél nekem tetsző ruhaneműt

p

p Ő az én papnőm, aki segít Isten hangját meghallanom

p

p Ő az én manikűrösöm és pedikűrösöm (ha öregszem)

p

p

p 4

p

p Ő az én házipatikusom – pl. gyógytea-főzőm stb.

p

p Ő az én háziorvosom – segít testi tünetem okát keresni

p

p Ő az én házi ápolóm, ha beteg/magatehetetlen vagyok

p

p Ő az én postás/telefonos kisasszonyom, üzenetközvetítőm

p

p Ő az én rendőröm, aki figyelmeztet a szabálysértésemre

p

p Ő az én szakácsném, aki szeretettel készíti az ételeinket

p

p Ő a szobaasszonyom: begyűjti a szennyest, ágyneműt cserél stb.

p

p Ő az én felnőttkori tanító/nevelőnőm, aki szívesen tanul tőlem is

p

p Ő az én társalgónőm – és nem csak napi ügyekről beszélgetünk

p

p Ő az én tartalék memóriám és aki emlékeztet, ha fontosat felejtenék

p

p Ő az én állandó séta-, kiránduló/turista- és útitársam is

p

p Ő az én ügyes védőügyvédem, ha méltatlan támadás, vád ér

p

p Ő az én bölcs vigasztalóm, de aki óv az olcsó vigaszoktól

p

p

p 5

p

p Ő szinte mindig az irgalmas, könyörülő szívével látva emel

p

p Ő az Isten után az örök első – a gyerek csak vendég a háznál…

p

p Ő az, aki a legtöbbet és legjobban törődik velem

p

p Ő az, aki mindig önzetlenül, hálát sem várva segít

p

p Ő az, aki valahogy beszerzi még a hiánycikket

p

p Ő az, aki elkutyagol bevásárolni nekünk/nekem is

p

p Ő az a tündér, aki a lakásunkból otthont varázsol

p

p Ő az, aki bölcsen a kevéssel is teljesen elégedett

p

p Ő az, aki engem boldogítva lesz és marad boldog

p

p Ő az, aki körül jó a hangulat: derűs, vidám, jókedvű

p

p Ő az, aki mindig felköszönt jeles napjaimon

p

p Ő tapintatosan figyelmeztet restanciáimra, mulasztásaimra

p

p

p 6

p

p Ő az, aki nélkül nem teljes az élet, de nem tart függőségben

p

p Ő még azt is szépen megköszöni, ami amúgy jár neki

p

p Ő csak azt mondja nekem, amit most igaznak hisz/tud

p

p Ő a szent meggyőződéséből a kedvemért sem enged

p

p Ő segédkezik az életművem kihordásánál/megszülésénél

p

p Ő bábáskodik a gondolataim születésénél és elvetélésénél

p

p Ő az, aki simogat, babusgat, cirógat – „kurkász”

p

p Ő az, akit bármikor megölelhetek – bőrünk összeér

p

p Ő az egyetlen, aki csókol és aki szerelmeskedik velem

p

p Ő bátorít, vagy visszafog, ha közszereplésre kérnek fel

p

p Ő békít és békül – neki is szent dolog a (lelki) béke

p

p Ő a mediátor a haragosommal – jószolgálati közvetítő

p

p Ő moderál engem, ha olykor kivetkőznék magamból

p

p

p 7

p

p Ő benne van egy kis hülyéskedésben, bolondozásban is

p

p Őtőle nem idegen a jóízű tréfálkozás, ugratás, mókázás

p

p Ő én-bennem szüntelen a jót és jól keresi – és találja is…

p

p Ő biztat, ha gödörben vagyok, segít kikapaszkodni

p

p Ő bogozza ki összekuszált dolgaimat/vág ketté csomót

p

p Ő bölcsen kipécézi balgaságom és együtt nevetünk rajta

p

p Ő őszintén, hamar és bűnbánóan kér bocsánatot

p

p Ő már akkor megbocsátott, mielőtt kértem volna…

p

p Akkor is ő kezdi a békülést, ha én vagyok a hunyó

p

p Ő büszke arra, hogy őt én egy életre választottam

p

p Nekem mindennapi öröm, hogy ő velem él (elvisel…)

p

p Ő cukrozza be nekem a lenyelendő keserű pirulát

p

p Ő csak a hamis pátoszt kerüli és jó a humorérzéke

p

p

p 8

p

p Ő csak tisztességes dologra kér meg, semmi másra

p

p Ő csillapítja, moderálja hirtelen felindulásaimat

p

p Ő csillapítja szóval/szerrel testi-lelki fájdalmam

p

p Ővele egyetértésben osztjuk be a havi jövedelmünket

p

p Ő diagnosztizál, és buzdít önvizsgálatra-változtatásra

p

p Ő dicsér engem érdemeimen felül – bizalom előleg

p

p Ő hálás érte: alkalmi buherálás, barkácsolás stb.

p

p Ő dolgozik helyettem is, hogy időm legyen alkotni

p

p Ő drukkolt nekem az életvizsgáknál, megmérettetéseknél

p

p Ő ébreszt újra pl. az írástudó felelősségem tudatára

p

p Ő ébresztgeti az esetleg épp szunyókáló lelkiismeretem

p

p Ő egyfolytában megtisztel: bizalmat hitelez, előlegez

p

p Ő az első együttérző, aktívan szolidáris a kis és nagy bajomban

p

p

p 9

p

p Ő a velem együttműködő és konstruktív játékos vetélkedő

p

p Ő elhitette velem, hogy én is nagyon boldog lehetek…

p

p Ő megértette velem: erkölcsben/boldogságban nincs alku

p

p Ő az étekfogóm – előkóstolja testi-lelki táplálékom

p

p Ő az első hívásomra jön – ha kell, akkor rohan

p

p Ő elsőrangú vendéglátó, vendégeimet szerető háziasszony

p

p Ő jó szívvel elviseli a neki terhes vendéget is…

p

p Ő eltartott, amikor éppen ingyen munkálkodtam

p

p Ő elviseli a rengeteg papírom, és még több könyvem

p

p Ő emlékeztet felgyűlő, ledolgozandó restanciáimra

p

p Ő jókor és jól emlékeztet a napi teendőimre

p

p Ő szól, hogy enyhítsek túl szigorú ítéleteimen

p

p Ő folyamatosan erősíti a lelkem jobbik részét

p

p

p 10

p

p Ő erősíti lelki védőburkom a káros sugárzások ellen

p

p Ő értékeli, díjazza és átveszi az életbölcsességeimet

p

p Ő őszintén örül neki, ha naponta őszintén bókolok

p

p Ő hálás, ha figyelem a ruházatát – ő így is figyel rám

p

p Ő a legtöbbször értem „haragszik”, és nem ellenem

p

p Ő érti leginkább, hogy mit akarok/szeretnék mondani

p

p Ő az, aki sokszor kitalálja rejtett kívánságom/gondolatom

p

p Ő olykor jobban tudja, hogy mi – nem – szolgálja a javamat

p

p Ő érzi, ha kicsit sokat ittam, de nem perel, nem csinál ügyet…

p

p Ő akkor is befogad, ha netán részegen mennék haza

p

p Ő érzékenyít lelki finomságok meghallására/felfogására

p

p Ő érzi minden kis rezdülésem és reagál, rezonál rá

p

p Ő megérzi, ha valami nyomaszt és könnyít rajtam

p

p

p 11

p

p Ő észleli, s ha kell, elhárítja a fenyegető veszélyt

p

p Ő rögtön észre-veteti velem, ha kibújnék kötelességem alól

p

p Ő fedezteti fel velem a még szunnyadó képességem

p

p Ő a legtöbbször még fél szavak nélkül is ért engem

p

p Ővele olajozottan összeszokva működik az életünk

p

p Ő felkelti (és kielégíti) kíváncsiságom, érdeklődésem

p

p Ő feltárja az előttem rejtve maradó választási lehetőséget

p

p Ővele mérlegelem döntésünk/döntésem előnyeit/hátrányait

p

p Ő feltétlenül, „vakon” megbízik a szavamban – én is benne

p

p Ő felvidít, ha kicsit szomorkás a hangulatom

p

p Ő ismeri, figyeli és javítja az ízlésem/íz-világom

p

p Ő az én varró– és szabónőm, a zoknistoppolóm stb.

p

p Ő finoman, de határozottan figyelmeztet a hibáimra

p

p

p 12

p

p Ő figyelmeztet a közeledő vészre, s ha kell megóv tőle

p

p Ő a jelenlétével folyton energiával-erővel tölt fel

p

p Ő gyakran akar/tud kellemes meglepetést okozni

p

p Ővele gyorsan tisztázzuk az ostoba félreértéseket

p

p Ő soha nem engedi, hogy vitánk veszekedéssé stb. fajuljon

p

p Ő hálás, ha én szép finoman gőzölgő kávéval ébresztgetem

p

p Ő kíván nekem minden este jó éjszakát és szép álmokat

p

p Ő emlékeztet a neki/másnak tett ígéreteim betartására

p

p Ő halmoz el naponta sok kis apró figyelmességgel

p

p Ő szerfelett tud örülni minden apró figyelmességnek

p

p Ő annyi mindennek tud örülni és ezzel örömet okozni

p

p Ő szerényen elhárítja az én túlzó dicséreteimet

p

p Ő akkor is helyettesít, ha ez nagyon nincs is ínyére

p

p

p 13

p

p Ő segít megtalálni a kakiban az aranyat, a rosszban a jót

p

p Ő hoz olykor szellemi fényt, ha épp sötétben botorkálok

p

p Ő nem hagy elcsüggedni, a holtponton ragadni stb.

p

p Ő hozta/hozza a nagyobb áldozatot kapcsolatukban

p

p Ő sok minőségi időt szentel rám, amit nem érez áldozatnak

p

p Ő hozza helyre, korrigálja az én ízlés-ficamomat

p

p Ő hozzájárul létbiztonságunk megteremtéséhez

p

p Ő kevés alapanyagból és változatosan finomat főz

p

p Ő húz ki a slamasztikából, a fizikai-lelki gödörből

p

p Ő hűti le a magasba szökött lázam/fölös lázadásom

p

p Ő teszi kis lakunkat újra meleg légkörű otthonná

p

p Ő időre, jól időzítve készül el házi feladataival

p

p Ő nem tart fel, nem várakoztat – becsüli az időm

p

p

p 14

p

p Ő igazítja tapintatosan helyre nyelv- és más botlásom

p

p Ő igyekszik lehetőleg mindig a kedvemben járni

p

p Ő inspirál, ösztönöz, doppingol a tunyaságban

p

p Ő int, figyelmeztet a tetteim várható következményeire

p

p Ő is kedveli a szó- és a nyelvi játékokat (vicceket)

p

p Ő is szeret jó viccet mondani és hallani is

p

p Ő ismertet meg a kerti/mezei növényekkel

p

p Ő javítgatja a – nem csak nyelvi – magyartalanságom

p

p Ő jó értelemben kivételez velem – ő is előszerető

p

p Ő jó fénybe állít, előbb a jót keresi-találja bennem

p

p Ő ügyesen takarékoskodik, spórol – nem pazarol

p

p Ő jó szóval, de főleg a jó példával neveli gyerekeinket

p

p Ő az életét is kockáztatja, hogy gyereket szüljön

p

p

p 15

p

p Ő a jó anya, de nem szűnik meg szeretőm stb. lenni

p

p Ő többnyire nemcsak jót csinál és azt jól csinálja

p

p Ő az, aki bármikor jótáll, kezeskedik értem

p

p Ő az egyetlen a világon, aki akár életét is áldozná értem…

p

p Ő jött velem – kitartott minden bajon/veszélyen át

p

p Ő kedvet csinál nekem még a muszos dolgokhoz is

p

p Ő kegyesen is tud csalni az én valódi érdekemben

p

p Ő örökké hálás azért, amit kap – elfelejti, amit ad

p

p Ő keres engem „önzetlenül”, mert örül, ha láthat

p

p Ő soha nem terhel túl jelenlétével, gondjaival stb.

p

p Őneki napi öröm, hogy vagyok – ráadás: vele vagyok

p

p Ő mindig főleg az enyhítő körülményeimet keresi

p

p Ő nem fél kimondani az érdekemben a fájó igazságot

p

p

p 16

p

p Őneki fontosabb az én boldogságom, mint a kapcsolatunk

p

p Ő keres-talál kulcsot a lelkemhez, annak mély bugyraihoz

p

p Ő nem akar minden titkomról tudni, nem faggat-vallat

p

p Ő kéri ki, fontolja meg sok mindenben először az véleményem

p

p Ő kiáll mellettem a legvégsőkig, ha ezzel kirekeszti is magát

p

p Ő kibékít a haragosommal, segít lelki békém helyreállítani

p

p Ő kicsinyíti botlásom, félrelépésem, és felnagyítja az övét…

p

p Ő közreműködik tervem alakításához és kivitelezéséhez

p

p Ő a kontroll, hogy jól hallok-e, mit akar velem a Jóisten

p

p Ő küld nekem-felém folyton folyvást biztató pillantást

p

p Ő látja belém még azt is, aki majd én még ezután lehetek

p

p Ő lecsiszolgatta durvaságaimat, finomítgatja jó modorom

p

p Ő betegen ápol, lefektet, betakar és őrzi az álmom stb.

p

p

p 17

p

p Ő úgy szeret, hogy így én is jobban tudom szeretni magam

p

p Ő lehetőséget biztosít a csekély jövedelmű alkotómunkámra

p

p Ő leplezi le álbarátaimat és a beépülni akaró spicliket stb.

p

p Ő magának sem ellensége – elviseli/kéri a szigorú kritikát

p

p Ő magát nem kímélve sokat áldoz rám a kényelméből

p

p Ő engem még soha nem hagyott magamra, cserben…

p

p Ő soha nem tagadott meg, ha mindenki el is pártolt tőlem

p

p Ő még akár velem szemben is képviseli az igazi érdekeimet

p

p Ő megbízhatóan, jó hatásfokkal végzi háztartási teendőit is

p

p Ő megérti dilemmáimat, de megóv a kétségbe eséstől

p

p Ő megérzi és „ellátja a bajom”, amit esetleg titkolnék

p

p Ő megérzi, ha cirógatásra, kényeztetésre stb. vágyom

p

p Ő megment a kínos felsüléstől, blamától, leégéstől

p

p

p 18

p

p Ő megoldást javasol emberi-szakmai problémáimra

p

p Ő beavat: megtisztel engem teljes őszinteségével

p

p Ő melegíti a testem-lelkem, az ételem, az otthonom

p

p Ő menten, záros időn belül jóváteszi, ha elrontott vmit

p

p Ő miattam kényszerül nélkülözni, de nem panaszkodik

p

p Ő minden nap szabadegyetemre járat a világhálón

p

p Ővele hallgatok felolvasást, előadást, beszélgetést stb.

p

p Ő mindenből tud engedni, ha az nem életbevágó

p

p Ő minden nap újra „átvilágít” – előtte üvegből vagyok

p

p Ő minden örömét/bánatát szorozza/megosztja velem

p

p Ő minden örömömnek a sajátjaként örül (duplázza)

p

p Ő minden vagyonát, tudását stb. megosztja velem

p

p Ő nem az érdemeim, de a szükségletem szerint ad nekem

p

p

p 19

p

p Ő a megkérdezésem nélkül semmit nem dob ki/selejtez

p

p Ő a rokonok, barátok, szomszédok előtt büszkélkedik velem

p

p Ő mindig ad, még akkor is, ha nem kérek pl. bocsánatot

p

p Ő mindig adott nekem új esélyt – és törli a priuszomat

p

p Ő mindig engem részesít előnyben, előbb nekem kedvez

p

p Ő harag és részrehajlás nélkül ítél, ha perben állok mással

p

p Aki mindig építő bírálatot mond, ha gyengül az önkritikám

p

p Ő mindig jóhiszeműen közelít az én ügyes-bajos dolgaimhoz

p

p Ő mindig kimondja a tüsszentésemkor: Egészségedre!

p

p Ő nagyon hálás minden kis ajándékért, figyelmességért

p

p Ő nekem egy napi ajándék, amit nem érdemeltem meg

p

p Ő nekem adja még azt is, ami amúgy neki is igen kedves

p

p Ő nem alamizsnaként ad kincseiből – pl. a drága idejéből

p

p Ő nem állít kiagyalt próbák, tesztek elé – nem gyanakvó

p

p

p 20

p

p Ő nem állít rólam se jó, pláne nem rossz valótlant

p

p Ő nem ássa el talentumait – az anyasága is szent hivatás

p

p Ő nem félti az alakját/fiatalságát: időben szül gyerekeket

p

p Ő nem asszisztálna megalkuvásomhoz, falazna bűnökhöz

p

p Ő nem bálványoz, hogy azután majd ledöntsön a sárba

p

p Ő nem beszél feleslegesen – nem rabolja az időmet

p

p Ő nem háborítja a csendem, és ezt másnak sem engedi

p

p Ő nem csábít könnyelműsködésre, szerencsejátékra stb.

p

p Ő naponta elcsábít bűbájos lénye kisugárzásával

p

p Ő belé lehetek szerelmes – így látok rózsaszínben

p

p Ő nem csal se a játékban, és másban nem akar legyőzni

p

p Ő engem nem dísznek vagy kontrasztnak használ

p

p Ő nem fújja fel, nem dramatizálja a csip-csup ügyeket

p

p

p 21

p

p Ő nem már csak a dühében vág igazságot hozzám

p

p Ő nem nyel le mindent, hogy majd rám borítsa a bilit

p

p Ő Istentől nem elválasztó fal, de egy összekötő kapocs

p

p Ő nem emlegeti, hánytorgatja fel a sok-sok lemondását

p

p Ő nem énekli ki a sajtot a számból, a jobb falatot én kapom

p

p Ővele a maradék hiúságomon együtt nevetünk, így kúráljuk

p

p Ő nem enged a szirénsziget fogságába – kikötöztet az árbóchoz

p

p Ő nem enged tehetetlenkedni, szerencsétlenkedni stb.

p

p Ő nem engedi, hogy nyíltan-rejtve kibéreljék lelkiismeretem

p

p Ő sem engedte ellangyosodni, elszürkülni a szerelmünket

p

p Ő nem falaz cinkos hallgatással az aktív-passzív bűnömhöz

p

p Ő nem hagy engem elkallódni, elkanászodni, elzülleni, leépülni

p

p Ő nem hagy engem sokáig a jóhiszemű tévedésben

p

p

p 22

p

p Ő mindig tiszta, üde és szépen öltözködő marad

p

p Ő beszédében/viselkedésében se nem prűd, se nem trágár

p

p Ő nem hízeleg nekem, nem rajong értem – de nem is értékel le

p

p Ő szép szavakkal is, de még inkább tetteivel szeret engem

p

p Ő titokőrző – soha nem indiszkrét, nem egy pletykás fecsegő

p

p Ő nem ingerel/provokál – nem hoz ki a sodromból stb.

p

p Ő csak négyszemközt és nem mások előtt korhol

p

p Ő nem rendmániás, „pedáns asszony”, de nem is trehány

p

p Ő nem nyom agyon, nem ural le, nem teng túl stb.

p

p Ő nem odázza el sürgős kérésem teljesítését

p

p Ő figyel a veszélyre, de nem riogat hiábavalóan

p

p Ő nem jár drága szépségszalonba, pszichiáterhez stb.

p

p Ő is szereti a házi kedvenceinket – kutyát, macskát

p

p

p 23

p

p Ő nem sajnál tőlem semmi jót – alkalmi kocsmázást se

p

p Ő küld el pl. focizni, de szívesen kerékpározunk stb. együtt

p

p Ő nem akar elidegeníteni a régi baráti köröktől, sőt…

p

p Ő nem segít dezertálni, ha a „fronton” férfiként ütközni kell

p

p Ő nem skatulyáz be végleg – segít is, ha változnom kell

p

p Ő nem állít kész helyzet elé – nem dönt a hátam mögött

p

p Ő mindenkinek, de leginkább mégis nekem akar tetszeni

p

p Ő nem szaporítja a szót, nem egy locsifecsi asszonyság

p

p Ő soha nem tesz ki engem fölöslegesen veszélynek

p

p Ő nem ugraszt össze másokkal – sőt: megelőzi a bajt

p

p Ő felügyeli testi-lelki táplálékunk: méregteleníti

p

p Ő nemcsak a szívére, de a vállára is veszi a gondom

p

p Ő nevet legtöbbet vicceimen, de nem udvariasságból

p

p 24

p

p

p Ővele dúdolgatjuk, énekeljük közös dalkincsünk legjavát

p

p Ő mindig úgy néz rám, hogy Valakinek érezhetem magam

p

p Ő segít felépülni, ha éppen lelkileg romokban vagyok

p

p Ő segít felismerni és elhagyni a rossz vak szokásaimat

p

p Ő non stop odaadóan törődik velem, töri magát értem

p

p Ő nyesegeti tapintatosan a vadhajtásaimat

p

p Ő nyitja fel a szemem új emberi/természeti szépségre

p

p Ő oldja fel lelkem görcseit, oldja a káros gátlásaimat

p

p Ővele alkottuk és tartjuk is be a napi/életrendünket

p

p Ő szervezi pl. a nyári befőzés családi kalákás munkáját

p

p Ő ügyel rá: mindenből elegendő élelem legyen raktáron

p

p Ő ügyel rá, hogy a kerti munkákat időben/jól végezzük

p

p Ő megosztja velem az anyagi, szellemi és lelki javait

p

p x