kb. 8 perc olvasás
Elhunyt Polónyi Gyöngyi
Polónyi Gyöngyi 1942. április 13-én született Budapesten. A színművészetin az 1964-ben végzett osztályba járt, amelyben a színésznőjelöltek rögtön sztárok lettek. A főszereplő Polónyi Gyöngyi, valamint Béres Ilona, Halász Judit és Tordai Teri az Esős vasárnap című filmben tűntek fel, a film azóta is gyakran látható.
Egyszerre indult a négy színésznő pályája, Polónyi Gyöngyi azonban mintegy két évtizede eltűnt a magyar színpadokról és másfajta szolgálatnak szentelte életét: az egyik pesti kórházban végzett jószolgálatot beteg, idős, elhagyott emberek mellett.
Polónyi Gyöngyi negyedikes gimnazistaként filmfőszerepet kapott, pályája elején sokat foglalkoztatta a film és a televízió. A Fűre lépni szabad és az Esős vasárnap mellett szerepelt A kőszívű ember fiai, valamint a Napló szerelmeimnek című filmben is.
A színésznő a diplomázása után egy évadra a Pécsi Nemzeti Színházhoz szerződött, 1965-tól a Thália Színház tagja volt. Már főiskolásként több szerepet játszott a Thália Színházban, néhány év alatt főszerepek sorát alakította, játszott erős tartású drámai nőalakokat, később inkább kisebb karakterszerepekben volt látható.
Szerepei között megtalálható Reich Kató (Fejes Endre: Rozsdatemető), Irina (Csehov: Három nővér), Tóth Flóra (Bródy Sándor: A tanítónő), Maria (Hemingway: Akiért a harang szól), Melinda (Katona József: Bánk bán), Fehérvállú (Szép asszonyok egy gazdag házban), Anna (Wojtyla: Az aranyműves boltja). Polónyi Gyöngyi utoljára a Thália Színházban játszott, amelynek csaknem három évtizedig a tagja volt.
*
20:00, Csütörtök (június 7.), DUNA Televízió
Esős vasárnap
fekete-fehér, magyar romantikus dráma, 97 perc, 1962
rendező: Keleti Márton
forgatókönyvíró: Pongrácz Zsuzsa
szereplő(k):
Polónyi Gyöngyi (Balázs Ági)
Tordai Teri (Bakonyi Olga)
Halász Judit (Korompai Ica)
Mécs Károly (Kaszás Pali)
Páger Antal (Ági apja)
Béres Ilona (Hegedűs Erzsi)
Komlós Juci (Ági anyja)
Kálmán György (fényképész)
Bodrogi Gyula (Várday)
Földi Teri (Várdayné)
Tábori Nóra (Bakonyiné):
Feliratozva a teletext 333. oldalán.
Új tanerő érkezik a gimnáziumba, a csinos, fiatal Pali. Felbolydul az iskola, minden lány a sármos tanár úrba szerelmes, kivéve az iskola éltanulóját, Balázs Ágit. Természetesen mint már annyiszor a történelemben, Palinak nem kell más, csak az okos, csinos és elérhetetlen Ági, akit megijeszt a férfi rámenőssége és elmenekül. Pali ezután az iskola bombázójánál, Olgánál keres és talál vigasztalást, miközben továbbra is Ágiba szerelmes. Bocsánatot kér hát a lánytól és bevallja, hogy lefeküdt Olgával. Van-e jövője ennek a kapcsolatnak még a történtek után?
*
Egy esős vasárnap délután
Előadó:Mikes Éva
Szövegírók: Bacsó Péter
Zeneszerzők: Fényes Szabolcs
*
Egy esős vasárnap délután,
Elbújni jó,jó, jó
Te véled még egy kis magány,
Oly roppant csábító
Ne gyújtsunk lámpát,nézzük az esőt
Köröttünk lágyan zümmögő a csönd
Nekünk mesél az esőkoppanás
Nem érti más, szelíd varázs
Egy édes esős vasárnap délután,
Kettesben könnyű ám.
Szaxofon solo
moduláció
Egy esős vasárnap délután,
Elbújni jó,jó, jó
Te véled még egy kis magány,
Oly roppant csábító….
http://www.youtube.com/watch?v=Kxauj_FcCk8
*
Mikes Éva dalszövegek:
A citadellán
A csillag
A szerelem himnusza
http://www.youtube.com/watch?v=-uowiY8DDJc&feature=related
Ahogy mentem
Ami szívemen, a számon
Autóstop
Az első szerelem ábrándozás
Az első szerelem ábrándozás (1964)
Beszélni ezüst
Butaság gondolni rád…
Büszke vagyok rád
Ccc, hiszem, ha akarom!
Csak már tavasz lenne újra
Dunaparti ház
Dunaparti szerelem
Egy esőcsepp
Egy esős vasárnap délután
Egy kicsi szerencse
Egyszerre csak
Én vagyok néked az igazi
Engem nem lehet elfelejteni
És most hová?
Ez a legszebb ünnep
Fáj a szívem valaki után
Feketehajú kis gimnazista
Gyere, ülj kedves mellém
Ha csókot kérnél
Hamuban sült pogácsa
Hányszor búcsúzunk?
Harangszó az esti szélben
Harangszó az esti szélben ( Les trois cloches)
Hétfőn még csókolsz
Himnusz a szerelemről
Hiszek
Hiú fiú
Hívjad félre őt
Holnap, ki tudja holnap
Így nézz
Ikrek dala
Jaj, de szánom én Casanovát
Jó hogy rád találtam
Juci, Juli, Júlia
Kati
Két kis luftballon
Ki adhat tanácsot
Kiestél a ritmusból
Kis hétköznapi boldogság
Kit szeretsz most?
Kósza tavaszi szél
Könnyek, könnyek
Köszi, köszi
Köszönöm, mama
Majd elmossa az őszi zápor
Mami, engedd meg
Miért most hívsz?
Miért nem hiszed el?
Mintha ketten lennénk
Ne ébresszetek fel!
Négyszemközt
Nem fogok szomorkodni érted
Nem szabad elsietni
Nyári bor (Tüzes nyár)
Ó, ti szegény szerelmesek
Oh, baby
Ő és én
Száraz ágon nincs levél
Száz évig élj
Száztizenhat éves
Szemembe nézz
Szerelem vagy vágy?
Szerencsés ember
Szeretni nem nehéz
Szólj, ha bántlak én
Szomjazom
Születésnapra
Tanulság
Te szeress legalább…
Te újra elhitetted énvelem
Te vagy a szívügyem
Tudod
Túl sokat ígérsz
Tücsökszerenád
Úgy érzem, boldog vagyok
Úgy látom, néked minden túl kevés
Úgy szeressél, ahogy kell
Úgy szeretlek téged (Dio Come Ti Amo)
Ugyanúgy
Új nyár
Vagy mindent, vagy semmit…
Valaki megbolygatta életemet
Van-e remekebb?
Véget ért (Free Again)
http://www.zeneszoveg.hu/egyuttes/1654/mikes-eva-dalszovegei.html
*
Mikes Éva
1938.december 22. – 1986. február 4.
Háromgyermekes, budapesti családba született bele Misics Évaként, de az ország Mikes Éva-ként ismerhette meg. Furcsa a névváltozásról ma olvasni, mikor hemzsegnek az Alice-ok, Adrienne-k, Jenniferek. Volt idő, mikor a magyaros hangzás volt a sikk: ez a (felsőbb vezetés által is megkövetelt) divat követelte meg, hogy Mnozicból Zsuzsából Mátray, Stern Katalinból Sárosi, Kupsa Jánosból Koós, Klein Györgyből Korda legyen.
Mikes Éva táncdalénekesi pályája más szempontból sem indult különlegesen: pályatársaihoz (Aradszky László, Németh Lehel, Vámosi János) a szocialista termelésből érkezett a könnyűzene világába. Gimnáziumi tanulmányai után ugyanis kalapos mesterséget tanult, sok kolléganőjéhez hasonló-an Majláth Júlia fedezte és karolta fel.
A szokványos kezdés sosem hallott tehetséget emelt be a könnyűzene világába. Csodálatos, üde hang, finom-elegáns stílus: Magyarország egy kellően meg nem becsült tehetséget kapott. Ma sokszor elfeledik, hogy ehhez a pályához a tehetség önmagában nem elegendő: szorgalom, kitartás is szükségeltetik. Miután a XIII. kerületi MÁV Kultúrotthon egy rendezvényén felismerték tehetségét, és biztatni kezdték: foglalkozzon komolyan az énekléssel, Magyar Rádió Tánczenei Stúdiójába került Balassa P. Tamáshoz, hogy képezze magát. Ő volt a kurzus éltanulója. Nem kis szó ez, ha figyelembe vesszük, hogy pályatársai Toldy Mária, Kerényi Gabriella, Szántó Erzsi, Aradszky László vagy Pálffy Zsuzsa voltak.
Első bemutatkozására az Erkel Színházban megrendezett esztrádműsor keretein belül került sor. „Nekem pont, pont a bőgős udvarol” – énekelte, és a számot még 1961 során olyan slágerek követték, mint a „Nem szabad elsietni” vagy a „Szólj, ha bántlak én”.
A hatvanas évek elejének Magyarországának könnyűzenei élete nagyban különbözött a maitól: a lemezkiadás állami monopólium volt, ráadásul kapacitása korlátozott volt: ez eleve azt jelentette, hogy kis számban, csak arra érdemesre talált kislemezeket lehetett kiadni: Mikes Évának számtalan rádiós siker után csak 1962-ben jelenhetett meg vizsgdala, az „Ahogy mentem az utcán”, ami elsöprő siker volt. (Tizenkét éves pályafutása során a Qualiton jelentette meg lemezeit.)
A másik különbség a mostani állapotokhoz képest, hogy a tánczenéket egy kiváló kvalitású, de viszonylag szűk szerzőcsoport alkotta, s gyakran előfordult, hogy egy-egy számot egy időben több előadóval (általában férfi – női) is rögzítettek. Ilyen értelemben e korszak kapcsán nincs értelme vitatkozni arról, kinek a száma. Annak a száma, aki slágerré tudta tenni: Németh Lehel korábban énekelte ugyan a Payer – Hajnal szerzeményt, a „Szomjazom” címűt, de slágerré 1963-ban Mikes Éva tette.
Mikes Éva állandó, sikeres résztvevője volt az 1960-as évek elejének tánczenei rendezvényeinek, a Made in Hungary-nek illetve a Tessék választani!-nak. Időközben azonban már külföldi turnékat is tett: első külhoni fellépésére 1963-ban Berlinben került sor, s még ugyanebben az évben nyert díjat a Sopotban megrendezett táncdalfesztiválon. Bécs után Odessza következett, de hogy mennyire számítottak rá idehaza is, jól mutatja, hogy a Tessék választani!-n bemutatandó versenydalát még ide is utánaküldték. Turnéin a Stúdió 11, később az Expressz Zenekar volt rendszeresen a kísérője.
A hatvanas évek közepe egyértelműen pályája csúcsát jelenti. Olyan slágerek jelzik ezt az időszakot, mint „Az első szerelem”, (melyre Sorrentói narancsfák közt…című tanulmányában még Hankiss Elemér is hivatkozott; és amely a népszerűségére való tekintettel 1964-ben és 1965-ben két verzióban is elkészült) a „Túl sokat ígérsz”, az „„Am a szívemen, a számon” vagy a „Te szeress legalább”. Ez utóbbi számnak érdekessége, hogy az első magyar slágerlista, amely az IM-ben jelent meg olvasói szavazatok alapján, első listavezetője volt.
Sárosi Katalin és Záray Márta mellett ekkor vitathatatlanul az egyik legnépszerűbb magyar táncdalénekesnő volt. Lemérhető ez abban, hogy dalai állandóan szerepet kaptak a kívánságműsorokban, a tánczenei esztrádokban.
Számtalan világslágert adott elő magyar nyelven: Modugno (Úgy szeretlek), Bécaud (És most hová?), Piaf (Himnusz a szerelemről, Harangszó az esti szélben) dalai mellett megtalálható Josef Zima (Két kis luftballon) vagy a My fair lady betétdala (Egész éjjel táncolnék.) Angol és olasz nyelven is készített felvételeket, amire kortársai közül keveseknek volt lehetősége.
Az 1966-tól újabb és újabb lendületet vevő beat-divat nem kedvezett a lágy, harmonikus dalok előadóinak. Bár a táncdalfesztiválokon nem ért el nagyobb sikert, Mikes Éva megmutatta, hogy még a beatkorszakban sem „lehet elfelejteni”. 1968-ban óriási slágernek bizonyulnak a „Dunaparti ház” illetve az „Új nyár, új szerelem” című számai, 1969-ben „Ki adhat tanácsot?” valamint „Úgy érzem, boldog vagyok” az év legjobb tánczenei felvétele között szerepel a Magyar Rádióújság kimutatása szerint.
A tánczene azonban ekkoriban már válságát élte, képviselői a popban (Sárosi Katalin), a folkban (Balázs Eszter) vagy a beatben (Ambrus Kyri) keresték útjaikat, mások a visszavonulás mellett döntöttek. Szántó Erzsi mellett ezt választotta Mikes Éva is. Döntése mellett szólt, hogy időközben férjhez ment az Expressz együttes dobosához, Kangyal Ferenchez, és 1972-ben megszületett kislánya. Mivel férje állandóan az országot járta, nem maradt számára más lehetőség, mint hogy feladja zenei pályáját, és a családjának éljen. Nem szakadt el azonban teljes mértékben a zenétől: hangképzéssel foglalkozott, tapasztalatát – tehetségét a jövő énekes generációival osztotta meg.
Misics Éva nagyon fiatalon, negyvenhét évesen hunyt el, erejét felemésztette a gyógyíthatatlan kór. Nem tévedés a Misics – név: Kosztolányi Dezsőt plagizálva, Misics Éva 1986. feburár 4-én meghalt ugyan, de Mikes Éva dalaiban, a rajongók emlékezetében tovább él. Ahogyan slágere szólt:
„Engem nem lehet elfelejteni,
Értem könnyeket illik ejteni…”
http://mikeseva.5mp.eu/web.php?a=mikeseva&o=JCUWJnvmrr
