kb. 1 perc olvasás
Kemenes Géfin László – Jolanta Jastrzębska
Erotika a huszadik századi magyar regényben
Tartalom
Előszó
Bevezetés
Az élet mint narcisztikus színjáték – Kaffka Margit: Színek és érvek
Szentek, prostituáltak, öngyilkosok – Móricz Zsigmond: Sárarany, Az Isten háta mögött, Úri muri, Rokonok
Érzelmes/perverz donjuanok – Krúdy Gyula: Szindbád, A vörös postakocsi
Emancipált nők között egy eredeti magyar pikáró – Tersánszky Józsi Jenő: Viszontlátásra, drága…; A céda és a szűz, Kakuk Marci
A tudatos és tudattalan küzdelme – Babits Mihály: A gólyakalifa
Kiűzetés a szerelem kertjéből – Kosztolányi Dezső: Édes Anna
A női gyönyör ábrázolása: lázadás és lemondás – Erdős Renée: A nagy sikoly; Brüsszeli csipke
Érzelmes utazás realizmus országában – Harsányi Zsolt: Magdolna
A testiség regénye – Földi Mihály: A házaspár
Az elfojtás áldozatai – Márai Sándor: Válás Budán
A borzadály angyala – Németh László: Iszony
Utószó
Irodalom
Fülszöveg
E tanulmánykötet mindenekelőtt a két nemzetközileg ismert tudós szokatlan nézőpontjával, elemzési módszerével, a tárgyválasztás újdonságával lepi meg az olvasót s – feltehetően – a szakmabelieket is. Vitára ingerlő, elgondolkodtató kötet, mely mindvégig ébren tartja a figyelmet. Legfőbb vonzereje azonban abban van, hogy meggyőzően bizonyítja: időről időre új, friss szemmel kell irodalmunkra tekintenünk, hogy eleven és a mienk maradjon.
A szerzők a tabuk oszlatásán túl arra vállalkoztak, hogy a kritikai hallgatással szemben bemutassák az erotika szépirodalmi jelenlétét, a nemi gyönyör ábrázolását vagy annak hiányát Kaffka Margit, Kosztolányi, Babits, Móricz Zsigmond, Németh László, Tersánszky és Márai Sándor regényeiben, valamint a főként kultúrpolitikai okokból háttérbe szorított szerzők – Erdős Renée, Földi Mihály, Harsányi Zsolt – műveiben.