Erdélyi János: Magyar közmondások könyve – 87.

Írta: Nagy Jenő · 2017. július 2.

kb. 3 perc olvasás

Erdélyi.jpg

200 éve született Erdélyi János költő, kritikus, esztéta, filozófus, akadémikus.

Képtalálat a következőre: „segg”

Saul a próféták között. KV. (222.)
Latin: Saul inter prophetas.
Német: Ist auch Saul unter den Propheten?
6731.
Mi savanyu nem volt, nem lehet az édes. KV.
6732.
Nyughatlan mint kutya seggiben a savó.
6733.
Savón hizott.
6734.
Hig mint a savó.
6735.
Nehezékkel árulják a sáfrányt. (1867.)
6736.
Mint a sáfrányból. (4119.)
6737.
Megérezte a sáfrányillatot.
Érzette a büntetést s eltávozott.
6738.
Sánta csak sántít, de a hamisat utóléri. K. (3353.)
6739.
Sánta sántát nógat. (8145. a.)
6740.
Messze oda sántának. (1242.)
6741.
Sántaságot nem lehet eltitkolni.
6742.
Ki sántával lakik, sántikálni/sántálni tanul.
Latin: Si juxta claudum habites, claudicare disces.
Képtalálat a következőre: „segg”
6743.
Nehéz mint a sár.
6744.
Megállni a sarat. (8038.)
6745.
Sárban maradt.
6746.
Sárt sárral csapjuk vissza. (2629. 4638. 7956.)
6747.
Sárba vetette.
6748.
Sárgaveres, kopikék.
Szokta mondani vásárra menő szüle különösen leányának: „hozok neked szép, sárgaveres, kopi kék ruhát.” Itt a gyermek szineket hall s megnyugszik. – Kopi kék, mert a kék leghamarabb veszti szinét azaz kopik. – Némelyek irják: „kupi kék”, de az zavar a hupi kékkel, mely hup, hupál (ver, üt) igéből van, s jelent ütleg miatti kékséget.
6749.
Sárkányt ölt az apja. Sz.
Azaz régi nemes ember. – A sárkányok népmesékben jőnek elő s fogalmuk onnan meghatározható. – Henszlmann igy ir róluk: a szörnyek különösen a sárkány, mint a tél jelve (symboluma) igen régi; mire mutatnak már Kadmos harczai a sárkányokkal, Perseus és Bellerophon és Theseus utai, Herakles küzdelme Echydna lernai hydrával, az erymanthi vadkan, stb.; mikép a német hitregében Fasner sárkány meggyőztetése Siegfried által. A sárkány tehát a régi pogány nemzeti mondából jött át a másikba. (Szépirodalmi Szemle. 1847. 2. félév 136-137. stb. ll.) De a magyar előidőbül szinte van emlékezet a sárkányokról. Vid, Salamon király gonosz tanácsnoka felől az a hir maradt fen hogy sárkányt ölt az ecsedi lápban, s már IV. Béla király alatt sárkányrend is támadt, mikor a tatárok pusztitása után tömérdek kigyó, egyiptomi csapásként, lepte meg az országot, melyek kiirtásának jutalmaul állíttatott fel az. Igy jött be sok családi czimerbe a sárkány, s régi származásuakra mondák: apja sárkányt ölt meg talán Béla idejében. (L. Hungaria in parabolis. 81-82. ll.)
6750.
Sárkányfog.
Értik alatta azt az okot, mely tömérdek eredményben születik meg ujra. Néphit szerint ugyanis, ha földbe ásod a sárkányfogat, tömérdek sárkány csirázik ki belőle, mint a szemrül való élet.
6751.
Sárkánytejet szopott. (2595. d.)
6752.
Sí, rí, mintha sással metszenék a seggit.
6753.
Eszik/Annyi mint a sáska. (1318.)
6754.
Egy sátor alá valók.
6755.
Hordd el a sátorfát. (4995.)
6756.
Szedte vette a sátorfát. (3961.)
a) Sebaja, csak a torka véres.
Néhány szókat igy tesz össze a nép a „se” szócskával, mely neki teljesen tagadó. Ez is közmondási elem, s elfogadható kifejezése a német un tagadónak név előtt. Nyelvünkben ez sok rövidséget szülhetne a hoszu „talanság, telenség” (igazságtalanság, hüségtelenség) helyett. Itt is jó példát vehetünk a néptől a rövidségben. Ilyenek már eddigelé a senki (semki), sehová, seha (soha), semelyik, stb.
6757.
Ha begyógyul is a seb, megmarad a helye. K.
6758.
Nincs nehezebb seb mint a kit rokon kéz ejt.
6759.
Hátul a sebe. (2899.)
6760.
Sebbel, lobbal. (5117.)
6761.
Kesely a seggi. (8264.)
6762.
Seggel költ fel. (6616.)
6763.
Egy seggel két nyerget ülni. (2544.)
6764.
Zabszem se fért volna a seggibe. (4290.)