Bölcs/balga boldog(talan)ok  Emberélet-minőség +/- ABC – III.

Írta: Nagy Jenő · 2023. június 13.

kb. 14 perc olvasás

Ambrus Zoltán: Midas király - ekönyv - ebook | Bookandwalk

Eugéniusz:

Emberélet-védelem ABC – III.

ppppppppppppppp

Színházi esték – Wikipédia

Megfontolandó-megszívlelendő

Kulcsmondatok jó magyarán írva

Létjavítás, őrzés – és/vagy rontás

Mind egy: sok kis részben az egész

pppppppppppppppppp

Bölcs-balga, boldog-boldogtalan lélek

A táltos paripák vagy állatorvosi lovak

A Jóisten aranykora vagy vaskori pokol

Emberélet-minőség vizsgáló példatáram

pppppppppppppppppppppp

Ambrus Zoltán: Midas király (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1967) - antikvarium.hu

Amit ember a maga/más javára-kárára tehet

Szellemi, lelki, testi és társas életek és halálok

Szándékok-következmények és okok-okozatok

(Elvek/tettekðmagatartásokðjellemekðsorsok)

ppppppppppppppppppppppppp

Ambrus Zoltán: Ifjuság elbeszélések | antikvár | bookline

Ady Endre

A Tűz csiholója

Csak akkor születtek nagy dolgok,

Ha bátrak voltak, akik mertek

S ha százszor tudtak bátrak lenni,

Százszor bátrak és viharvertek.

.

Az első emberi bátorság

Áldassék: a Tűz csiholója,

Aki az ismeretlen lángra

Úgy nézett, mint jogos adóra.

.

Mint egy Isten, hóban vacogva

Fogadta szent munkája bérét:

Még ma is minden bátor ember

Csörgedezteti az ő vérét.

.

Ez a világ nem testálódott

Tegnaphoz húzó, rongy pulyáknak:

Legkülömb ember, aki bátor

S csak egy külömb van, aki: bátrabb.

.

S aki mást akar, mint mi most van,

Kényes bőrét gyáván nem óvja:

Mint ős-ősére ütött Isten:

A fölséges Tűz csiholója.

Ambrus Zoltán: Ninive pusztulása - Ingyen letölthető könyvek, hangoskönyvek

Ady Endre

A krisztusok mártírja

Vad, nagyszerű rajongást oltott

Az Érnek partja énbelém,

Csupa pogányság volt a lelkem,

Gondtalan vágy és vak remény.

.

Forgott körültem zagyva módon,

Lármával, vadul a világ

És én kerestem egyre-egyre

Valami nagy Harmóniát.

.

Paraszt Apollónak termettem,

Ki dalos, erős és pogány,

Ki szeretkezve és dalolva

Dől el az élet alkonyán.

. 

Pogány erőtől, daltól, vágytól

A lelkem immár nem buzog,

Megöltek az evangélisták,

Az életbölcsek, krisztusok.

*

Giroflé és Girofla · Ambrus Zoltán · Könyv · Moly

p Sors-

p közösség?

p Az irigy átka és „vigasza”:

p dögöljön a szomszéd tehene is…!?

p Így majd ő is éhen és szomjan halhat,

p mert nem lesz kihez fordulnia a bajban…

p

p

p Teher alatt

p nő(ne) a pálma –

p de az ő önkímélt léte

p Milan Kunderával szólva

p elviselhetetlen könnyűségű

p

p

p Rafinált

p (ön)áltató szájhős,

p aki ravaszul-trükkösen

p kikerüli a megmérettetést

p

p

p Ehet is, ihat is,

p alhat is, ölelhet is stb.,

p de ő minden kényszer nélkül,

p önként él a lelki létminimumon,

p mert nem a mindenséggel méri magát!

p

p

p Nagyon

p sok mindent

p tud a humorról,

p érti is, csinálja is –

p de csak nagy ritkán,

p vagy soha nem élvezi

p

p

p Akik

p nem tudnak

p magukon nevetni,

p azok meghagyják másnak,

p hogy majd rajtuk nevessenek…

p

p

p Azért

p is kapuk volna

p a humor isteni adományát,

p hogy annak magaslatáról nézve

p eltörpüljenek óriásinak látszó gondjaink…

p

p

p Sok

p hűhó semmiért:

p óriás hegyek vajúdnak,

p de csak kisegérke születik,

p miközben év(tized)eken át

p terror alatt tartja becses családját…

p (lásd pl. Csehov: Ványa bácsi)

p

p

p Minden

p az arcára van írva,

p semmit nem tud rejteni,

p vagy jól megtanult póker

p arcot vágni, és úgy is marad,

p és így érzelmei is elsorvadnak…

p

p

p Ha már

p kórházban született,

p akkor ott is akar meghalni,

p egyedül, ill. vadidegenek közt

p (hátha van még valami vegyszer…)

p És már családja sem bánja, távolítja,

p – persze csak a „beteg” érdekében –

p ódzkodva a halottas háztól, a ravataltól…

p

p

p A

p vég-

p rendelkezés,

p a végső elbúcsúzás

p és lelked megbékítése,

p dolgaid elrendezése stb.

p helyett: „Sose halunk meg!”

p És inkább újabb vegyszereket,

p sőt kábító csillapítókat tömsz magadba,

p hogy már ne is légy az eszméletednél…!?

p

p

p „Fejlődés”:

p ma már nem kell rabhajcsár,

p akit még ki lehetett játszani stb., –

p a szabad verseny társadalmában,

p a vadkapitalista játékszabályokkal

p ő már a magát ön-kizsákmányoló,

p ha beveszi: annyit érsz, amid van…

p

p

p Az egykori

p békés családi otthon

p ma már egy tűzfészek,

p benne demarkációs vonal:

p házaspárbajos lak-elválasztó (virtuális) fal

p (egy illusztráció: A harapós férj c. magyar film)

p

p

p Ha

p kiengeded

p a palackba zárt szellemet,

p pl. az idegen/fajgyűlöletet stb.,

p akkor igen nehéz visszaparancsolni,

p és előbb-utóbb te is áldozatául fogsz esni…

p

p

p Az

p érzéketlen,

p kíméletlenül

p tapintatlan

p nyers őszintesége,

p amire ő olyan büszke,

p az csak „szalonképes szadizmus” …

p

p

p A

p – Kérem!

p – Köszönöm! – Elnézést! –

p – Bocsánat! varázs-igétlenül

p le-élt siralmas, fagyos élet,

p amelyben neked, mint egy

p kis zsarnoknak minden jár,

p csak jogosan követelhetsz,

p és nincs miért hálát adnod…

p

p

p A

p tüntető

p hálátlansága miatt

p önmagát csak fokozódó

p nehézségbe, izoláltságba navigáló

p

p

p Boldog

p ember lehetne az,

p aki áldott magányosan élhet,

p aki választhatja az egyedüllétet,

p csendet: hallva isteni sugallatot,

p amikor pont erre van szüksége,

p s nincs non stop a piaci nyüzsgésbe,

p vagy más nyilvánosságba vetve…

p

p

p A

p „Kinek

p van igaza” kérdést

p kar-birkózva eldöntő (szkander)

p Vagy aki ököljoggal érvényesíti igazát…

p Vagy „Az erősebb kutya baszik” alapon

p választaná ki, rabolná el az élete társát…

p

p

p Cseles

p öngólt lövő

p „tartáshibás” …

p Ha ünnep közeleg,

p akkor ő egyből annak

p az „olcsó” megúszásán,

p elbliccelésén stb. agyal –

p mivel nem tartja meg ünnepeit,

p így azok sem tudják megtartani őt…

p (görnyed, satnyul a lelke és a teste…)

p

p

p

p Ez a földi élet

p neki még nem

p az igazi „fellépés”,

p ez csak gyakorlás,

p és csak kísérletezgetés,

p ez még csak a (fő)próbaidő –

p folyamatos mindennapi vizsga,

p kiválasztódás az igazi örök életre…

p

p

p A 2×2 neki is

p néha négy, néha öt –

p ahogy a többség épp ma dönt

p Soha nem mer kisebbségben,

p pláne nem egyedól maradni,

p inkább úszik a szennyárral…

p

p

p A bátorság próbát

p gyáván kerülő, illetve

p azt gyáván rendre elbukó,

p vagy a bizonyítási kényszer,

p netán imponálási vágy miatt

p esztelen hazardőr mutatványos…

p

p

p Buridán szamara –

p itt-most, kell időben döntenie,

p két egyforma nagyságú/illatú széna között

p mert ő csakis az egyik köteget ehetné meg –

p a végén a döntésképtelenség miatt éhenhal

p (mint az, aki két szék között a pad alá esik,

p két nőnek is udvarol, két vasat tart a tűzbe,

p és a végén mégis/pont ezért agglegény marad…)

p

p

p Időtényező

p Helyrehozhatóság

p Pl. olyannak mondasz félreérthető,

p vagy egyenesen durva, bántó szavakat,

p akivel már nem/csak évek múlva találkozol,

p nem tudod, hol lakik, vagy nem válaszol levélre,

p és addig nincs alkalom tisztázni, helyesbíteni stb.

p

p

p Határ-idők

p Időablak nyílás-zárás

p Itt-most élj a jó alkalommal,

p holnap már messze jár a tündér

p Addig üsd a vasat, amíg az meleg

p Addig formáld gyereked, míg képlékeny

p De te csak szó szerint ütötted a gyereked,

p aki pedig ugrott volna egy jó szóra nyomban…

p

p

p Moslék-zaba

p Aki nagyokosan

p úgy hiszi: tisztában van

p az emberi test anatómiájával,

p az emésztéssel, anyagcserével,

p s mivel úgyis minden egy helyre megy,

p praktikusan moslék formában étkezik,

p hisz ezzel is rengeteg időt spórol meg,

p s lemond a kóstolás, evés, ízlelés,

p ízvilág-bejárás stb. napi örömeiről…

p

p

p A

p becsület-

p sértési ügyekben

p ma a – jelképes – párbaj helyett

p pereskedés vagy övön alul ütések…

p

p

p Ha

p be tudod

p bizonyítani, hogy

p nincsen rá szükséged,

p akkor ad a bank neked kölcsönt

p Vagy ha a bank pont abban bízik,

p hogy vásárlási mániás mámorban

p visszafizethetetlen uzsorakamatra

p költekezve az övé lesz az autód, házad…

p

p

p Semmis/

p nem semmis

p Leitatva, elkábítva,

p hipnotizálva, manipulálva,

p kiszolgáltatottságodra vagy

p balga bírvágyadra bazírozva

p íratnak alá veled „szerződést” –

p bekapod a csábító banki csalétket.

p és lépre mész, és majd tönkre mész…

p

p

p Istenben

p ugyan nem hisz,

p de mégis az ő szerepét játssza:

p ő mindig jobban tudja, mi jó neked,

p már akkor is, amikor nem vagy csecsemő…

p

p

p Liberális

p anti paternalista:

p még részegen sem hagyja, hogy

p „szabad akarata” ellenére hazavigyed –

p így „barátai” ott is hagyják megfagyni…

p

p

p A 

p borban

p van/lenne

p a társas öröm,

p a vigasz, az igazság:

p de ő vagy absztinens

p vagy pedig részeges…

p

p

p A

p mértékkel

p fogyasztott jó bor

p élesíti az elmédet, és

p old káros görcsöt-gátlást is.

p A mértéktelenül vedelt viszont

p elveszi az ember eszét, és így ön-

p és közveszélyes őrültet csinál belőle

p

p

p Ha

p a bús

p bújában megrészegszik,

p búsabb lesz, ha kijózanodik.

p (pláne, ha még ki is fosztják,

p vagy egy súlyos balesetet okoz,

p vagy teherbe ejt egy rút banyát,

p ami miatt jó házassága is bomlik…)

p

p

p Hibás,

p vagy túlzott

p elvárásai miatt

p örökön örökké csak

p csalódásokban lesz bőven része,

p ami miatt mindenkire vicsorog, támad,

p „persze” elsősorban pont az előszeretteire…

p

p

p A

p bíróságra jár

p pereskedni egy tyúkért,

p nem tud peren kívül megegyezni,

p de ahol legalább egy disznót veszt,

p és az ügyvéd meg nyer, megtömi zsebét…

p

p

p Távolságok

p Török átok…

p Jó testvéreid oly távol,

p rossz szomszéd oly közel,

p s ő nap, mint nap, sőt éjjel

p is sok bosszúságot okozhat…

p Házat vennél, de már a közeli

p szomszédokat nem nézed meg?

p Pedig azokat már-még nem

p cserélheted el, válthatod le…

p Egy aktív gonosz, komisz

p rossz szomszéd nagy átok,

p – pláne, ha te is lesüllyedsz

p csatározni az ő színvonalára –

p pont amekkora áldás lenne

p ennek az ellenkezője –

p megtérítő gesztus híján

p marad az örök perpatvar:

p pl. Arany János: Fülemile

p

p

p „Kölcsönkérés”

p Elindulsz a szomszédhoz kaszát kérni,

p de már eleve rosszhiszemű előítélettel,

p így közben azt gondolod: úgyse adja oda,

p vagy letagadja, hogy van neki stb. stb. –

p S megérkezés után ezzel nyitsz be hozzá:

p Kell a francnak a te rohadt kaszád!

p

p

p Ácsingózó

p „nekem a kérés nagy szégyen,

p adjon úgy is, ha nem kérem” (N.L.)

p Életfogytig toporog a kincsesbarlang előtt,

p de nem mer kulcsot, vagy varázsigét kérni,

p vagy be sem mer kopogtatni, zörgetni stb.,

p ott őszül meg, sorvad el reményvesztetten…

p

p

p A

p penetráns

p bűzök miatt

p rögtön nem szól,

p (újonctól, „friss” hívőtől

p még hallgatást várnak el),

p majd azután ő is megszokja

p

p

p A gyerek

p mindhiába kér

p kistestvért szülinapra,

p majd helyette, kárpótlásul

p a vesztére őt kényeztetik el…

p

p

p Vendégbarátság

p A hagyományosan kötelező

p szíves barátság, amellyel valaki

p mint házigazda a hozzá betérő

p idegent, vándort vendégként fogadja,

p oltalmat, védelmet és segítséget nyújt neki,

p ill. a köztük ennek folytán létrejött kölcsönös

p baráti, szövetséges viszony, amely még

p a leszármazottjaikra is kiterjed, öröklődik.

p

p

p Vendég-

p barátságtalan

p Vendégségbe hívja,

p de ott úgy bánik vele

p mintha ingyen-konyhára

p jött volna egy potyaleső –

p még ahhoz is feltételt szab,

p hogy odalökje neki, és elé

p az ún. kegyelemkenyeret.

p Pl.: az ő szája íze szerint

p el kell mondani egy imát.

p

p

p Akit

p te befogadtál,

p kebleden melengettél,

p az egy „mérgeskígyó”,

p egy „tót”, egy Tartuffe,

p az „hálából” kitúr házadból,

p de akár még a hazádból is –

p veheted a vándorbotodat és

p eheted az emigráns kenyeret…

p

p

p Félsz

p Annyira

p letompítod

p a veszélyérzéked,

p hogy istenkísértésben élsz:

p mint aki még keresi is a veszélyt…

p Pl.: az extrém „sportok” preferálója.

p Életeszméd lehet az „Élj veszélyesen!” –

p vagy még az utcára se mersz kimenni,

p hátha a fejedre esik a tetőről egy tégla?

p

p

p Istent kísértve,

p de gondviselésében bízva

p a hazárdjátékra, pl. rulettre

p alapozod a munka nélküli, és

p amúgy is téged további nap-

p lopáshoz segítő meggazdagodásod,

p vagy csak a te és a családod elemi,

p minden-napi megélhetését…

p

p

p Önbeskatulyázó

p Ő egy peches ember, aki

p semmit nem bíznak a véletlenre –

p A vajas kenyeret is direkt úgy ejti le,

p hogy mindenki előtt bizonyítsa az igazát…

p Az örökké képzelt beteg hipochonder,

p akinek a sírfelirata a végleges cáfolata

p az életképtelenségében kételkedőknek:

p Na, ugye!

p

p

p Ön-

p beteljesítő jós

p Tanult tehetetlenségét

p a nagyon rosszul értelmezett

p „büszkeségével” összepárosítva

p igencsak megnehezíti magának,

p hogy valaha is ki is kerülhessen

p a halmozott és még halmozódó

p úgynevezett hátrányos helyzetei

p zártnak tűnő ördögi köréből

p

p x

Tollrajzok a mai Budapestről | Múlt és Jövő

Ady Endre

Seregesen senkik jönnek

Minden semmirevalónak,

Gácsnak, svábnak és zsidónak:

Grádics adatott:

Itt alant már csak egyedül

Maradok…

.

Sürög a vad, magyar élet,

Még a némák is beszélnek

S uccám ellepik

S bárki taknyost egy bősz iram

Fölrepit.

.

Seregesen senkik jönnek,

Megrabolnak, elköszönnek

Gúnnyal, szabadon,

Mi bennem gyült, mindenkié.

A vagyon.

.

Mind a szépet, amit hoztam

S ami új, nagy, átkozottan

Sok, pazar ige:

Úri, léha nullák raja

Söpri be.

.

Álmagyarok s jöttment népség

S címeres, ronda cselédség

S nagyúri nagyok:

Ez időben, itt, valaki:

Én vagyok.

.

Új igéim tán nem hatnak,

Rossz frigyesim elhagyhatnak

S nőhet a fülem,

De nem lesz itt semmi, soha

Nélkülem.

Ambrus Zoltán - Könyvei / Bookline - 1. oldal

ADY ENDRE:

Az élet

Az élet a zsibárusok világa,

Egy hangos vásár, melynek vége nincs.

Nincs semmi tán, melynek ne volna ára,

Megvehető akármi ritka kincs.

Nincs oly érzés, amelyből nem csinálnak

Kufár lélekkel hasznot, üzletet;

Itt alkusznak, amott már áll a vásár,

A jelszó mindig: eladok, veszek!…

.

Raktárra hordják mindenik portékát,

Eladó minden, hogyha van vevő:

Hírnév, dicsőség, hevülés, barátság,

Rajongás, hit, eszmény és szerető.

Aki bolond, holmiját olcsón adja,

Az okos mindig többet nyer vele,

A jelszó: egymást túl kell licitálni,

Ádáz versennyel egymást verve le!

.

A szív az üzlet leghitványabb tárgya

S eladják mégis minden szent hevét.

Akad vevő rá, egymást licitálja,

Hogy a holmit atomként szedje szét.

Folyik a vásár harsogó zsivajban,

Az egyik kinál, másik meg veszen,

Csak néhol egy-egy végképen kiárult,

Kifosztott lélek zokog csendesen.

.

Egy-két bolond jár-kél a nagy tömegben,

Bolondok bizton, balgák szerfelett,

Eddig az ő példájukat követtem,

Ezután én is másképpen teszek,

Lelkem, szívem kitárom a piacra,

Túladok én is minden kincsemen…

… De nincs erőm ily nyomorulttá válni.

Óh, nincs erőm, én édes Istenem! …

Ambrus Zoltán - Könyvei / Bookline - 2. oldal

p

Libri Antikvár Könyv: Mozi Bandi kalandjai (Ambrus Zoltán), 3990Ft

Boldog-boldogtalan emberek életei/halálai

Szellemi önvédelmi segítség lélekbátor keresőknek

.

Vagy rontasz, vagy építesz – csak rajtad múlik… 

Vagy a jó vagy a rossz Istent imádod: válasszál…

Legalább ne árts, se önmagadnak, se másoknak…

Ki mennyit használhat, legalább annyi kárt tehet – sőt:

hisz házad gyerek/bolond is felgyújthatja, de felépíteni…?

.

Csak az ember lehet önsorsrontó, akár öngyilkos,

önerőből vagy nagyon boldog, vagy nagyon boldogtalan,

de azért mások is besegíthetnek neki, ha engedi/hagyja…

Önmagamtól és az ún. jóbarátaimtól védjen meg a Jóisten,

ellenségeimmel elbánok magam is, sőt hasznomra lehetnek…

.

A legtöbbet – nyilván!? – én árthatok saját magamnak,

de vigasztaló, biztató, hogy akkor ennek az ellenkezője is igaz….

Használjam magam rendeltetésszerűen, mint egy gitárt/hegedűt,

ami lehet dísztárgy, lehet zaciba tenni, lehet vele verekedni is,

lehet ördögi hangzavart kelteni, de lehet isteni muzsika médiuma…

.

Ez után jönnek – fontossági sorrendben! – az előszeretteink,

az (ál)barátaink, a nyílt hidegháborúzók, az ún. profi segítők,

Mekk mesterek, protokoll orvosok stb., és az (áruló) írástudók,

a jó rossz társadalmi-gazdasági-politikai elitek, vezetők – és

végül, – de talán mégsem utolsósorban? – a rejtett hatalmak….

.

Becsüld meg s gyarapítsd aranyad, ne csinálj belőle sarat,

a sarad nem mondd aranynak, de csinálj még abból is aranyat!

Csak a balga-gyáva embernek nincs/nincs jó örömteli családja,

barátja, szerelme, evése-ivása, játék(osság)a, humora, munkája

-hivatása, otthona/hazája, gyermeke, társasága, mulatsága stb.

.

Ő „él” ön-sors-rontva, élethazugságokban, önkínzásban,

önemésztő játszmákban, lélekölő robotban, hivatástalanul,

fóbiás zsarnokként vagy papucs alattvalóként, statisztálva,

idegenben, otthontalanul, hajléktalanul, alul/dezinformálva,

közlés/megértésképtelenül, parazitaként, élményszegényen,

.

napi túlélésben, bűntudatosan, bűnözői pályára sodródva,

rossz evésben-ivásban, ünnep/mulatás nélkül, megalázva,

alakoskodva, képmutatóan, cinikusan/rajongón, rabságban,

hitetlenül vagy szektásan, önleértékelten, megnyomorodva,

talentumot elásva/rosszra használva, kallódva, hazát árulva,

.

elviselhetetlen könnyűségben, agyonterhelve, dögunalomban,

balekként, ön-kizsákmányolva, álbarátokkal, élettárstalanul,

házassági pokolban, szex nyomorban, lelki öncsonkításokban,

betegen, depresszióban, koravénen, infantilisen, időtékozlón,

lelki hadviselésben, humor és játék nélkül, tetszhalottként stb.?

.

A legtöbb bajt a világon nem gonosz emberek-erők okozzák.

jószándékkal van a pokolba vezető út kikövezve: énáltalam,

és a majomszerető édesanyától a protokoll-rab jó orvosig…

Az ún. betegség sem külső sorscsapás, de isteni intő jelzés:

tarts önvizsgálatot és „szertelenül” keresd meg a lelki okot!

.

A mese nem másról, de pont terólad szól –

ismerj magadra és itt és most változtass életeden!

Szabadságra vagy teremtve, hogy jó szellemben-lélekbátran éljél,

átfogón és mélyen teljesértékű módon, istengyermekként kivirulva,

és nem ördögfajzatként szenvedve: akarót repít, nem vonszol a sors!

100 ÉVES A NYUGAT (1908-2008) ::-- AMBRUS ZOLTÁN

1916. 16. szám | Nyugat 1908-1941 | Kézikönyvtár