kb. 9 perc olvasás
Bölcs-balga, boldog-boldogtalan ember
Táltos paripák és/vagy állatorvosi lovak
Jóisten országai és/vagy földi-égi poklok
Magyar
nyelvű/szellemű
egy(szerű) mondatos
életminőség vizsgálódások
II.
József Attila
VIGASZ
Ne hadd el magad, öregem,
bőröd ne bízd kereskedőre,
ki elád felhőt az egen
s a földön telket vesz belőle.
Inkább segít a kutya szőre
a teríthető betegen,
semhogy magát miértünk törje,
aki sorsunktól idegen.
Magának rág mind, aki rág,
a fogacskák azért fogannak.
S mert éhes rongy vagy, a fogát
elkoldulhatod-e a kannak?
Fázol. Hát mondd, hihetsz-e annak,
ki fűtve lakik öt szobát,
falain havas tájak vannak,
meztelen nők meg almafák?
Hihetsz-e? Szagos kis dorong
édes szivarja s míg mi morgunk,
ő langyos vízben ül s borong,
hogy óh, mi mennyire nyomorgunk!
Ha pincéjébe szenet hordunk,
egy pakli „balkánt” is kibont!
Szivére veszi terhünk, gondunk.
Vállára venni nem bolond…
Bús jószág, ne vetéld magad!
Együtt vágunk a jeges télnek.
A jégből csak lucsok fakad,
de hű társ – éhezők kísérnek.
S ha most a tyúkszemünkre lépnek,
hogy lábunk cipőnkbe dagad,
rajtad is mult. Lásd, harc az élet,
ne tékozold bizalmadat.
1933. október 19.
*
A
nagy
„barátokról”
a bajban kiderül, hogy
ők csak szesztestvérek:
egyből szétspriccelnek,
és otthagynak a pácban!
*
Megkerülöd
az egész Földet,
pedig a hátad mögött
kezdettől ott állt Istened…
*
Meg-
váltás:
nem gyűlik
össze a váltságdíj,
otthagynak a rabságban,
mint zaciban a drága órát…
*
Találós kérdés:
van olyan káros dolog,
amire könnyű gyorsan rászokni,
de a leszokás nehéz, kínkeserves?
*
Előre
iszik a medve bőrére,
elbízza magát, mint a nyúl,
aki a teknőccel futott versenyt,
de közben leült, elaludt és kikapott…
*
Az egyik
túlterheli magát,
más keresztje alatt görnyed,
a másik meg a sajátját se veszi fel,
s így – elviselhetetlenül – könnyű a léte…
*
Van-e
valaki e nagyvilágon,
akiért látatlanban is jót állsz,
akinek egy üres papírt is aláírsz,
akiért olyan kezességet vállalsz,
hogy a tűzbe is tennéd a kezed?
*
Gyilkos
kevés ember lesz,
de embert bárki ölhet,
ha például balesetet okoz,
ami bárhol bekövetkezhet,
ha autót vezet, és hirtelen
elé ugrik egy kisgyerek…
*
Jogos önvédelem
a támadás arányos elhárítása,
a támadó elűzése, harcképtelenné tétele,
de csak a legeslegvégső esetben: a megölése
*
Ölni,
pláne gyilkolni,
a legnagyobb bűn,
jóvátehetetlen károkozás –
a háborúban meg ez a parancs…
*
Amikor
a vitás kérdéseket
veszekedés-verekedés,
nagyban: háború dönti el:
aki épp győz, annak lesz igaza
(ahogy az erősebb eb párosodik?)
*
Harc
az élet?
Sok az eszkimó, kevés a fóka –
élet-halál harc folyik közöttük:
ember-ember, ember-állat között?
Csak a kevés győztes maradhat életben…!?
(a kapitalizmus szociáldarwinista ideológiája)
*
Semmiben
nem ismersz tréfát,
mindent komolyan veszel:
így durcás, sértődött vagy,
sőt rögtön ügyvédhez futsz,
ha egy karikatúra készül rólad…
*
Ön-
beteljesítő jós:
akár még mérget is
veszel rá, hogy teveled
minden a lehető legrosszabbul
fog elsülni, fog megtörténni…
*
Tablettás
„bort” iszol:
így spórolod meg a pénzt,
amire nagy szükséged lesz,
ha majd emiatt beteg leszel…
*
Tolmács
és/vagy mediátor
nélkül már nem tudsz
a pároddal normálisan beszélni?
(vagy csak írásban, minden szót
megrágva, többször felülírva stb.)
*
Neked
az a jogos,
arányos önvédelem,
ha előbb egyet belelősz
a besurranó tolvajba, majd
utána figyelmezteted:
„Állj, vagy lövök!”
*
Fontos
ember vagy
fontos mondandóval:
ezért minden egyes szavadat,
(vagyis így végül egyiket sem)
hang-súlyozod, nyomatékosítod…
*
Fikció –
a mesékben olvasottakat
vagy szó szerint igaznak tartod,
és aszerint igazodnál el az életben,
vagy hazug minden nagy mesemondó,
hisz hiába mented ki a hangyát a bajból,
nem kapsz tőle rögvest egy varázssípot…
*
Az
utolsó
pillanatban sem
mered bevallani, hogy
nem tanultál/nem tudsz,
sosem próbáltál ejtő-ernyőzni…
*
Az óriás
átváltozóművész,
aki bedől Csizmás Kandúr
hiúságát legyezgető ravasz
kételkedésének és bizonyít:
át tud ő kisegérré is változni
*
Kiengeded
a zárt palackból
a – rossz – szellemet,
de a megdöbbenésed után
már sehogy nem tudod oda
visszagyömöszölni/szuszakolni…
*
Részegen
fagysz meg a hóban,
mert liberális elveid tiltják,
hogy kérd, illetve még józanon előre
elrendeld a paternalista beavatkozást…
*
Addig-addig
totojázol, válogatsz,
fitymálsz, ócsárolsz stb.,
mígnem hoppon maradsz, ill.
két szék közt a pad alá esel…
*
Úgy
akarsz
többet, sőt
a legtöbbet élni,
hogy minimum két ember
helyett eszel, iszol és dolgozol…
*
Ha
eleged van
a hízelgőkből,
befizetsz egy „kegyetlen
színházba” fizetett áldozatnak,
ahol pénzedért mocskolnak, aláznak…
*
Jobbnál
jobb ötletek
burjánoznak fejedből,
de nem rendszerezed,
nem szelektálod, súlyozod,
nem teszed próbára őket,
de a kezed mégis tétlen,
lekötözve, bénán marad…
*
Nyílt
lapokkal,
naivan ülsz le
a cinkelt paklis
hamiskártyásokkal
nagy tétben játszani…
*
A
végleges
összeköltözéssel
elviselhetetlen terheket
raksz eleddig jól működő
stabil baráti kapcsolatodra…
(mert lakva akarod megismerni)
*
Nagy-
képűen,
„nagystílűen”,
nemtörődöm módon
elhanyagolod a részleteket,
pedig éppen ott, azok közt,
pl. az apróbetűs részekben
bújik meg az ördög…
*
Ugrás
az ismeretlenbe –
előbb lendületből
egy fejest ugrasz,
majd megtudakolod,
milyen mély/sekély itt a víz…
*
Olyan
könnyelműen
teszed semmiért
kockára az életed,
mintha neked – is –
minimum hét lenne…
*
A
szíved erre,
az eszed arra húz,
„kompromisszumként”
végül nem mész semerre,
hanem egyhelyben topogsz…
*
Neked
mindenütt
személyesen is
ott kell lenned
a mindenkori tetthelyen –
több, de legalább két egy-
forma részre osztod magad…
(vagy képes vagy a bilokációra)
*
*
Idő-
utazást teszel,
százezer évet vissza,
mintha még pl. a kerék,
vagy emelő, csiga stb.
egy/nagyszerű gépe
sem lenne kitalálva…
(többet erővel,
mint ésszel)
*
Mesterséges
Paradicsomot kreálsz:
összeengeded a farkast
a báránnyal és „nudista” pucérkodsz,
hisz Isten így teremtett meg téged…
*
Mindenre
gyanakszol,
ami ingyen van –
nemcsak szívességért,
még a levegőért is fizetni akarsz…
*
Gubanc –
a kis hazugság
fonalát nem vágtad el,
s így teljesen és szinte
reménytelenül belegabalyodtál…
*
Nem
változol az idővel:
maradsz passzív ellenálló,
akkor is, amikor ez már
tulajdonképpen egy
hallgatólagos igen…
*
A
titkos
áramlopást
magunk közt szólva
polgári engedetlenségnek,
de legalábbis a nagy tolvajtól
való kis visszalopásnak mondod…
*
Ha
egyszer,
pl. a lagzin
beszabadulsz,
menten ki is ennéd
gazdagékat vagyonukból
*
Kis
korodban
egyszer rád szóltak,
azóta nem énekelsz hangosan
*
Élete
első felében
egy naiv rajongó,
a másikban felvilágosult cinikus
*
Halovány,
és elmosódó
mint a fénymásolat
másolatának a másolatának a…
*
Nincs
arcéle –
nincsenek kontúrjai,
különös ismertetőjegyei,
csak egy jellegtelen fantomkép
*
Nem
jellegtelen,
de jellemtelen:
egy csúszó-mászó/féreg
*
Hetet
üt egy
csapásra –
csakhogy
a bajtársaiból
(baráti tűzben
elesett katonák)
*
Egy
őt nem
eresztő
törököt, vagy
medvét fogó
(Róka fogta csuka,
csuka fogta róka…)
*
Legyekre
vadászó sas
A kutyaugatás miatt
nem haladó karaván…
*
A
büszke
munkaalkoholista
Ő a legnehezebben
gyógyítható szenvedélybeteg,
mert még betegségtudata sincs
*
Aki
azért nem
csinál semmit,
hogy véletlenül se hibázzon:
pont így hibázza a legnagyobbat
*
A
19-re
csak azértis
lapot kérő, húzó
befuccsoló hazardőr
*
Az
ördög
bibliáját
forgató hamiskártyás
(és a vele játszó balek)
A családját vagyonából
kiforgató szerencsejátékos…
*
Nem
hiszel
a csodákban,
istenben, ördögben,
a tündérmesékben stb. –
varázstalanítottad világod…
*
A
napágyon
köldökét néző,
sültgalambra leső,
a csodát bekalkuláló,
arra kifejezetten számító
*
Ha
erekciód van,
akkor menten rámászol
az első utadba kerülő nőstényre
(hisz miért erőszakolnád meg
a természetes vágyaidat)
*
Azért
adsz segélyt,
jól reklámozva,
mert attól érzed
magad még Valakinek
(vagy ez a csicsás kirakata
stikában űzött tolvajlásaidnak)
*
Ha
valaki
nem elég
szépen és
nyilvánosam
hálálkodik neki,
rá többé a büdös
életben ne számítson
*
Nem
a tett, de
a tettetés embere, pl.
a boldog szeretőt színlelő
*
Ő
úgy
Isten
hasonmása,
hogy kétnemű,
hermafrodita…
*
Erőn
felül súlyt emelő –
erőn felül bölcselkedő…
(izzadtságszag és sérv)
*
Krokodil-
könnyekkel
manipuláló érzelmi
zsaroló hatásvadász
*
Egy
kiszáradt fa,
egy kiaszott vénlány,
aki már gyümölcsöt
ezen túl nem terem…
*
A
kocsmában
fennhangon hőbörög,
ő mindenkit agyagba döngöl,
de otthon és a hivatalban
behúzza- fülét és farkát,
meg-meghunyászkodik…
*
Akkor
és addig bátor,
amikor és amíg iszik,
de kijózanodó-félben
még saját árnyékától is
megijed, majrézik, retteg…
*
ÍGY IS JÓ
Ahol szikrázóan kék az égbolt
Ahol szárnyalhat a szabad szél
Ahol kéznyújtásra már a csillag
De csak annak, aki égig ér
Ahol megverekszünk minden szóért
És már senkivel sem alkuszunk
Ugye jó barátom jól emlékszem
Nem is régen oda indultunk
Ma már neked is van címed, számod
Mi már sínen vagyunk, azt hiszem
Ugye alattad is autó berreg
Talán mindenkinek lesz ilyen
Ma már novemberben sem kell fáznod
És a fejed fölött tető áll
S hogyha jó idő van, át sem ázik
És a hírlapíró megtalál
Mi a győzelemről megtanultuk
Hogy a részvétel a fontosabb
Hogy a vereség is fizet szépen
És a győztes sokkal fáradtabb
Hát minek törjük össze kezünk, lábunk
Ha már menet közben ülhetünk
Kár, hogy alig-alig vesszük észre
Hogy már nem megyünk, csak érkezünk
De nekünk így is jó, így is jó, így is jó
Döcög a gép
De nekünk így is jó, így is jó, így is jó
Langyos a sör
De nekünk így is jó
Én még emlékszem az első dalra
Amit olvasatlan dobtak el
Aztán kitanultuk hogyan szóljon
Így már egész más, de megfelel
Megy a bicikli, ha jó a lejtő
Te csak kapaszkodj a nyeregbe
És ha ráz egy kicsit, ne szólj semmit
Hiszen rosszabbul is mehetne
Hogyha találkozunk, el ne fordulj
Velem emelt fővel rázz kezet
Én majd megértem, ha nem is mondod
Hogy a széllel szembe nem lehet
És nekünk így is jó, így is jó, így is jó
Döcög a gép
De nekünk így is jó, így is jó, így is jó
Langyos a sör, de nekünk így is jó
Ahol szikrázóan kék az égbolt
Ahol szárnyalhat a szabad szél
Ahol kéznyújtásra már a csillag
De csak annak, aki égig ér
Oda nem visz el se HÉV, se metró
Lám a bérkocsi sem arra jár
És mert nem hiszem, csak azért mondom
Kicsit hangosabban másoknál
Hogy nekünk így is jó, így is jó, így is jó
Jobb nem is jár
Ha nekünk így is jó, így is jó, így is jó
Langyos a sör
Ha nekünk így is jó, így is jó, így is jó
Döcög a gép
Ha nekünk így is jó, így is jó, így is jó
Hamis a harmonika
De így is jó, így is jó, így is jó
Vizes a bor
Ha nekünk így is jó
Jobb nem is jár
Ha nekünk így is jó
ZORÁN
www.youtube.com/watch?v=OOVVpJKYwzU
*
Emberélet-minőség ABC
A jó kezdés már fél siker.
A baj felismerése már fél gyógyulás.
A mese, közmondás, példabeszéd, életkép
rólunk szól: ismerjünk magunkra, ha ingünk,
akkor vegyük magunkra, és az isteni bölcsesség
s a bátor lélek segítségével változtassunk éltünkön.
Az ún. jóbarátainktól – és legfőképpen önmagamtól –
védjen meg az Isten, az ellenséggel elbánok magam is.
Az akarót repíti, a nem akarót csak vonszolja a sors…!
Aki mer, az nyer – a bátraké a szerencse/kegyelem…!
A vaskorban se tartsuk a sarat aranynak, aranyunkból
ne csináljunk sarat, de fordítva, és aranyunkat becsüljük.
