kb. 26 perc olvasás
Eugéniusz:
Életminőség/boldogság ABC – VII.
A létrontások és/vagy a létjavítások
Szellemi segítség lélekbátor keresőknek
Az ön/emberismeret-szeretet igaz tükre
pppppppppppppppp
![]()
Bölcs-balga, és boldog-boldogtalan ember
Édenkert-aranykor és/vagy vaskor/pokol
Istengyermek-táltosparipa/állatorvosi ló
Életminőség-vizsgálódások magyarán írva
ppppppppppppppppppp
![]()
Adott-kapott és szerzett/vesztett életkincstár
Szellemi, lelki-testi és társas életek és halálok
Szándékok-következmények és okok-okozatok
(Elvek/tettekðmagatartásokðjellemekðsorsok)
pppppppppppppppppppppp
Pesti Gábor: Esopus fabulái
*
Az hollóról és rókáról.
Az holló valami hús fultot fel kapván kezde az ágon vele csergeni. Hozzá mene a róka, és mondá neki: Hallottam vala gyakorta, hogy hamis volna a hír, de mastan látom, hogy igaz, mert azt mondják vala, hogy az szuroknál feketébb volnál, de mastan látom, hogy fejérb vagy az hónál. Hogyha a szód illyen szép, mint tennen magad, bizon minden madaraknak királné asszonyának merlek mondani. Ez hízelkedésre az holló énekelni akara. És az hús ki esék szájából, mellyet a róka nagy kacagással fel kapa és meg őn.
Értelme.
Sokan, kik dicséretet emberektől kévánnak,
A hízelkedőktől károkkal meg válnak,
A varjú szép fejér, de az róka álnak.
*
Az oroszlánról és az egérről.
Mikoron az oroszlán hévségnek és futásnak miatta meg fárradott volna, egy zöld fa árnékába nyugoszik vala. Az egerek hogy hátán által futnának, fel serkene, a sok kezzil egyet meg kapa bennek. Ez szegén fogoly kezde könyergeni, hogy ő méltatlan volna, kire az oroszlánnak meg kellene haragodni. Az oroszlán is gondolá magába, hogy semmi dicséret nem volna benne, ha illyen kis férget meg ölne, el bocsátá azért. És nem sok idével annak utána, mikor az oroszlán az hegyeken járna, a tőrbe esék, ordítani foga. És midőn olyan nyomorúan kiáltana, meg hallá az egér, meg ösmeré szavát, oda futa, és a tőr kötelét el rágá, és az oroszlánt meg szabadítá.
Értelme.
Jó az kegyelmesség, mert vele az segétség,
Mint itt a kicsinség lött nagynak menetség,
Mikor az ellenség jelen volt mint inség.

p 1.
p
p Fedezék
p Az anyukád szoknyája mögé bújsz,
p ha számon-kérnék viselt dolgaidat, csínyeidet,
p vagy karoddal-kardoddal kéne a hazát védeni
p (lógós, szökevény, dezertőr anyámasszony katonája)
p
p
p Örök jó kisfiú
p Te olyan jó gyereke vagy
p szegény jó anyukádnak, hogy
p látva ragaszkodását, kapaszkodását,
p sose, a világ minden kincséért se hagyod el!
p Még a kezed se adod oda soha senki másnak…
p
p
p Evickélő
p Mindenből teljesen
p megelégszel a kegyelemkettessel
p csak valahogy átengedjenek az életvizsgákon…
p Csak valahogy megússzad ezt a napot is szárazon…
p Boldog vagy, ha épp nem leszel köznevetség tárgya…
p
p
p Múlteltörlő
p Nem érdekel, ki volt, mi volt,
p hogy élt-halt nagyapád/anyád –
p nem tiszteled őseidet, hőseidet,
p a múltad akár végleg eltörlnéd,
p te mindent jobban kitalálsz náluk,
p „tiszta lappal”, nulláról indulnál…
p
p
p Hagyományápoló
p Mindent úgy csinálsz, ahogy elődeid
p Vak megszokásból is követed, másolod őket
p Az elaggott, idejétmúlt, avitt, avatag stb.,
p mondhatni beteg hagyományt „ápolgatod”
p Életedből múzeumot/elfekvőt csinálsz…
p
p
p Engedékeny
p Csak a lényegből enged,
p minden máshoz körömszakadtáig ragaszkodik
p Őt nem érdekli az áru minősége, ár-érték aránya,
p csak szépen köszönjön az eladó, legyen udvarias,
p előzékenyen szolgálja ki, pontosan adjon vissza,
p érdeklődjön egészségi állapota, unokái stb. felől…
p
p
p Élet-redukció
p Milyen más lenne az életünk,
p ha egymással csak írásban, mutogatva,
p egy felnőttként tanult idegen nyelvet törve,
p vagy csak szinkrontolmáccsal tudnánk „beszélni”?
p Mi minden árnyalat és szín sikkadna el közlendőnkből?
p A társ nem értené a viccünket, idézetünket, célzásunkat?
p Kevés szólást, közmondást, szójátékot stb. használhatnánk…
p És nem erre hasonlít, hajaz sok úgymond vegyes házasság?
p
p
p Tantaluszi kín
p Úgy, oly rafináltan kínoznak,
p hogy a terített asztal mellé ültetnek,
p ahol mindenki jóízűen falatozik,
p s neked semmit sem adnak…
p Maximum gúnyolódnak rajtad,
p vagy még máshogy is aláznak:
p pitiztetnek, kunsztokat követelnek,
p elhúzzák a mézes madzagot,
p De csak majdnem adnak stb.
p
p
p Nyomóerő
p Az alázat diadala
p Ha szétterülsz és hason kúszol,
p talán nem szakad be a jég, s nem nyel el a mély
p De ha „büszkén” két lábbal állsz és toppantasz,
p vagy magasra emelkedve sarokra érkezel/állsz,
p hát akkor csak óriási mázlival halásznak ki…
p
p
p Alázat
p A meghatározását,
p vagy példabeszédes bemutatását,
p esetleg élethelyzetes eljátszását stb.
p még álmából felébresztve is tudja,
p de még nagyon-nagyon ritkán érezte,
p vagy csak azt hitte, hogy most azt érzi…
p
p
p Paternalizmus/liberalizmus
p Ha nem kötöd be a biztonsági övet,
p azért a tetten érő rendőrök megbüntetnek,
p magad helyett akarnak megvédeni magadtól.
p Ha vesztő-gépen eljátszod, elkártyáztad házad,
p elrulettezed gyerekeid feje felől a tetőt stb.,
p azért nem ér a pozitív törvénytől szankció,
p azért nem fognak felelősségre vonni!?
p
p
p Étekfogó
p Kísérleti alany
p Az öreg székelynek
p megbetegszik a tehene,
p és kihívja az állatorvost.
p az orvos fölírja a receptet,
p amivel az öreg bemegy a városba,
p majd amikor visszaér,
p azt mondja a feleségének:
p – Te’ asszony!
p kóstold meg a gyógyszert,
p nehogy valami baja legyen a tehénnek!
p
p
p Durva tréfa
p Két székely ül egymás mellett a padon.
p az egyik előveszi a bicskáját
p és belevágja a szomszédja vállába.
p – Ez szándékos volt? – kérdi a sérült
p – Igen – válaszolja a szomszédja
p – Na jó, mert viccnek túl durva lett volna.
p
p
p Ország-rabló
p mintha egy országnak
p rekvirálnák/ellopnák az autóját,
p majd tárgyalásokat kezdenek
p annak esetleges visszavételről,
p netán pici fizetési könnyítésekkel –
p ha ők elég szépen pitiznek…
p De ha bírósághoz fordul,
p akkor sohasem látja többé…
p
p
p Összeesküvés?
p Egy nagy átverési show
p áldozatának érzed magad,
p amibe mindenki más
p be van, be volt avatva,
p ahol mindenki más
p kizárólag rajtad nevet,
p és várod, hogy szóljanak:
p itt van az a kandi kamera…
p
p
p Valóra válás
p Ábrándország…
p Mindenki az lesz felnőttként,
p amiről kisgyerekként ábrándozott:
p masiniszta, tűzoltó, vadakat terelő juhász,
p vagy híres, hatalmas és/vagy gazdag ember:
p és akkor rájön, ez nem jutalom, de büntetés…
p
p
p „Ezermester”
p Te magad hívod házadba Mekk mestert,
p aki mindent megszerel, megjavít, amit ér,
p tele segíteni akarással mindent elront,
p immár megjavíthatatlanul, miközben
p elpazarolta az anyagot, rabolta időd,
p és elköltötte az előleget…
p
p
p Háztűznézők
p Akinek a háza ég, az kiabál.
p Ha csak a szomszéd háza ég,
p akkor nyugodtan pipázgat
p a vén diófa árnyékában.
p Aki meg netán segíteni akar,
p az még olajat önt a tűzre…!
p Vagy: katasztrófaturista…
p
p
p Állatkínzás
p Szadista gyerek játékszere
p Talpalatnyi helyen „élő” vágóállat
p Napfényt, mezőt nem látó tehenek
p Saját ürülékükben fetrengő disznók
p Állatkirály ketrecben, cirkuszban stb.
p Rab madarak a szűk kalickában
p Sintértelepre zárva, éheztetve
p Gátlástalan állatkísérletek
p stb.
p
p
p Állatparadicsom
p A kutyák kapnak először enni,
p és csak ha maradt, akkor az emberek is,
p de csak miután eleget kunyeráltak és pitiztek,
p s még be is mutattak néhány megtapsolt kunsztot…
p Az állatok télen a fűtött szobában, ember a házőrző,
p akit olykor kitesznek az erdőszélre, s lesz kóborló…
p
p
p Balett-pályák
p Mielőtt évtizedes kemény készület előtt
p a balett-táncos rövid ideig a csúcson lehetne,
p irigy riválisai kettétörik lábát és pályafutását.
p Más protekciós túlsúlyos tramplik ott vannak,
p de felgördül a függöny, vége a protekciónak,
p és mázsás, suta balerinát kellene emelgetni…
p
p
p „Emberfajták”
p Az országban háromféle ember él:
p a korszellem által vezérelt uniformizáltak,
p akik tömeghipnózisban/gépiesen működnek,
p és az öncélú különcködők, a csodabogarak…
p És vannak még öszvér kétéltűek:
p ők nappal így, éjszaka meg úgy…
p
p
p Törpék
p az óriások országában –
p a házak, a bútorok, a járművek,
p a ruhák, az evőeszközök stb. mérete
p enyhén szólva nem rájuk van szabva –
p mintha a pár éves totyogó kisgyerek
p az apja ruhájában, cipőjében járna…
p
p
p Fejlődés
p Az emberek mára már
p kalickában laknak, mint a rab madár,
p lótnak, futkosnak mint a mérgezett egér,
p robotolnak, mint az igavonó barmok,
p nyüzsögve güriznek, mint hangya a bolyban,
p tanulnak, mint a tinó: ökör lesz belőlük,
p lopnak, mint a tolvaj szarka: ami fénylik,
p rövid memóriájúak, mint az aranyhalak,
p irigyek, mint a kutya a más csontjára
p stb.
p
p
p Ha ló nincs, a szamár is jó
p Az igényszintet mindig lejjebb adják:
p Citrom helyett jó lesz a citrompótló is
p A regény helyett elegendő a megfilmesítése is
p Az utazás helyett kielégítő a tévés úti-film is
p A szerelmet pótolhatja örömlány, selyemfiú is
p A vendéglátás helyett megfelel a telefonálás is
p Feleséged főztje helyett beéred íztelen menzakajával is
p A magadnak épített ház helyett megteszi a bérlakás is
p A hivatásod gyakorlása helyett jöhet pénzes bérmunka is
p Stb.
p
p
p Jelen-
p valótlan
p Az vagy, aki
p a soha nem volt,
p az időtávolság stb. miatt
p megszépített korba vágyódsz,
p vagy pedig „előre nézel”, és
p olyan utópiáról ábrándozol,
p ami nincs kapcsolatban azzal,
p ahogy itt és most élsz –
p ami semmire nem kötelez,
p s így méla passzivitásra
p kárhoztatod magad…
p
p
p Jó sokk
p Megtudják,
p hisz nem titkolod,
p sőt világgá kürtölöd, hogy
p mi a kedvenc zenéd és ételed,
p s életed attól fogva azzal keserítik,
p hogy mást se hallhatsz, mást se kaphatsz:
p így ebből a jóból tényleg megárt a sok…
p
p
p Zéró tolarencia
p Nincs türelmi idő,
p elég, ha egy nagyobbat hibázol,
p esetleg a kicsit még fel is nagyítják,
p és máris végleg kizártak a csoportból,
p iskolából, a munkahelyedről stb. stb.
p és rosszabb esetben bezárnak a dutyiba…
p
p
p Barát/ellenség
p (Derült égből villámcsapás:
p avagy knock out mélyütéssel…)
p Akit legjobb barátodnak hittél,
p akit minden titkos tervedbe beavattál,
p aki bármikor jöhetett és asztalodnál evett,
p arról véletlenül, de csak nagy sokára
p kiderül, hogy fizetett spiclid volt,
p és azóta se híre, se hamva:
p nem csak hogy elnyelte a föld,
p de még csak megbánást sem tanúsít…
p
p Részegesek
p Annyira leiszod magad,
p hogy teljesen kivetkőzöl magadból,
p az árokba esel, elalszol, onnan szednek össze,
p eliszod a fizetésed, ellopják a holmidat,
p lehányod magad, taknyod nyálad összefolyik –
p szégyenkezve, magadtól undorodva
p szinte lopva mész/visznek haza,
p és nem mersz nőd/gyerekeid szeme elé kerülni…
p Vagy épp a szemrehányó tekintetük miatt
p ellentámadásba mész át, mindenbe belekötsz
p és gorombáskodsz, veszekedésed tettlegességig fajul,
p ami miatt még tovább nő bűntudatod,
p és zuhan szemedben önértéked
p (amit majd itallal kúrálsz,
p ördögi körben forogva…)
p
p
p Döbbenet
p Nagyon sokáig,
p akár a halálodig
p arra vagy a legbüszkébb,
p hogy életed végégig
p egy helyen dolgoztál,
p kiváló dolgozó,
p a munka hőse,
p élmunkás voltál,
p brigádversenyt nyertél,
p munkafegyelmi ügyed se volt.
p Lelkesen, ön-kizsákmányolva,
p a családod, barátságaid rovására
p hajtottad magad nem semmiért,
p de egy népelnyomó rendszerért –
p s mikor erre ráeszmélsz…
p
p
p Haramiák
p Bárhol jársz,
p sohasem tudhatod,
p mikor, honnan ki tör rád –
p akár javaidra, okmányaidra,
p akár testi épségedre, életedre,
p vagy szexuális érintetlenségedre…
p (maximális a „közbizonytalanság”)
p
p
p Rémálom
p válik valóra:
p nincs otthonom,
p mert mire hazajövök
p már semmi nincs a helyén,
p ismeretlen emberekbe ütközök,
p akik még meg is ütköznek rajtam
p és hívatlan vendégként bánnak el velem…
p
p
p Szelekció
p Az ország vezetőit
p a legjobb pókerjátékosok közül választják,
p akik szemrebbenés nélkül tudnak blöffölni,
p akiknek az arcán már oly vastag a bőr,
p hogy meg sem jelenhet rajta a szégyenpír …
p
p
p A bűnösség vélelme
p Elegendő a puszta gyanú,
p és bármely állampolgár máris
p perbe fogható és meghurcolható,
p ha nem tudja tüstént és
p minden kétséget kizáróan
p bizonyítani az ártatlanságát…
p
p
p Fair play
p Az emberek
p egymással úgy versenyeznek,
p maximálisan egyenlőtlen esélyekkel,
p hogy az egyikük egy vödörből halászik,
p a másik meg egy pecabottal a viharos tengeren…
p
p
p Bekakilók
p Az embereket
p vagy nem nevelik szobatisztaságra,
p vagy szégyellik, ha inkontinensek lesznek:
p (a meglevő, de előttük rejtett okát nem keresik)
p letagadják és inkább nem mennek el otthonról,
p jól bezárkóznak és búnak eresztik fejüket…
p
p x

Az bikákról és oroszlánról.
Valának a bikák negyen, kik önnen köztek olyan szerzést tőnek, hogy éltek és holtok mind együtt lenne. Meg látá az oroszlán, hogy mind négyen egyitt járnának a mezőbe, és nem meré meg kezdeni őket, hanem előszer hazugsággal el választá őket egymástól, és annak utána meg szaggatá.
Értelme.
Az igyenességgel állatok, mindenek nőnek,
A bikák is, míg egymással összességgel lőnek,
Magokba az oroszlánnak prédát ők nem tőnek.
*
Két barátosokról és az medvéről.
Ketten, kik egymáshoz mindenkoron jó barátságot mutatnak vala, az úton el indulának, és mikoron mennének, talá őket elöl egy medve. Az egyik mindjárást el futamék, és fel mene egy fára. Mikoron a másik látta volna, hogy el nem szaladhat előtte, le omla az földen. A vad hozzá mene, kezdé száját és filét bízelni, de mikoron amaz semmit nem pihenne, azt alítá, hogy meg holt, és nem bántá, hanem el mene onnét. Mert neki természeti, hogy holtat nem bánt. Annak utána le szálla a fáról az ő társa, és kezdé tőle kérdeni, mit súgott volna a medve filébe. És mondá neki: Azt súgá, hogy soha efféle barátommal ne járjak egy úton, mint te vagy énnekem.
Értelme.
Az igaz barátság ritka, mint a fekete hattyú,
A hamis nem tisztán fogontatik, mint a fattyú,
Azért el futamik mellőled, mint egy rossz tarattyú.
*
A hasról és egyéb tagokról.
Az láb és a kéz egyszer meg haragvának a hasra, hogy csak hivolkodnék, és a mit ők lelnének, keresnének, azt mind fel lakná. Azt végezék, hogy avagy ő is munkálódjék, avagy tőlök enni ne kérjen. Amaz kezde egyszer másszor is könyergeni, de a kéz nem akara enni adni neki. A has végre éhségnek miatta meg fogyatkozék, kezdének a több tagok is meg fogyatkozni. Végre a kéz örömest ételt ád vala a hasnak, de immár nem veheti vala be, és ezenmódon, mikoron a hasra irégykednének, a has el veszvén ők is el veszének.
Értelme.
Látod-e, hogy egy tag más nekíl nem lehet,
Azonképpen ember baráti nekíl keveset tehet,
És ő szerencséje csak vékonyon mehet.

p 2
p
p Megfelelési kényszeres
p Nagyon másra-figyelő emberek élnek itt,
p minden elvárásnak szeretnének megfelelni,
p míg azután ezért előbb-utóbb úgy nem járnak,
p mint az öreg, a gyerek a teherrel és a szamárral,
p akik mindig újabb, az előzőt ütő megszólásra hallgatva
p már végképp nem tudták, mi is lenne a helyes felállás,
p ki – ne – üljön a szamárra, ki – ne – vigye a terhet:
p bedobták egyetlen állatbarátjukat a mélyvizű folyóba…
p
p
p Pont fordítva
p Az emberek a családtagjaikkal gyanakvóak,
p minden hazaérkezőt átmotoznak és jelszót kérnek,
p de ha elmennek hazulról, lábtörlő alá teszik a kulcsot,
p és vadidegen szeme láttára veszik ki a párnából a pénzt.
p
p
p Ciróka, maróka
p A partra vetett halakat cirógatják,
p ezért hálát/hálapénzt várnak-követelnek,
p vigasz-szavanként ketyeg, sőt pörög a „taxióra”,
p csak valahogy épp az nem jut senkinek az eszébe,
p hogy a szerencsétlent visszategye a vízbe lubickolni
p (ezzel csak a paciens járna jól, de ezt ő sem tudja)
p
p
p Orvosválasztás
p Az ellenség fogorvosához mész kezelésre,
p aki nemcsak – fölöslegesen – alaposan megkínoz,
p a legutolsó fityinget is kiveszi még a bőröd alól is,
p de fogatlan oroszlánná, méregfog nélküli kígyóvá tesz…
p (ráadásul eszébe sincs felvilágosítania paciensét arról,
p milyen lelki zavarok kivetülése a visszajavítható fogromlás,
p mert vagy nem is tud róla, vagy nem akarja elveszíteni őt…
p …vagyis orvost választhatsz, de csak a protokoll rabok közül)
p
p
p Bajtetézők
p Hiúságuk áldozatai,
p hagyják, hogy a róka
p kiénekelje szájukból a sajtot,
p majd utána nekigyürkőznek
p maguk alatt vágni a fát…
p
p
p A természet koronája
p Az emberek nem hollók,
p ők kivájják egymás szemét is.
p Az emberek nem kutyák,
p hiába nyújtod a nyakadat,
p elharapja a torkodat…
p
p
p Szem-ész
p Azok vennék ki
p a szemedből a szálkát,
p akik épp nem látnak jól,
p mivel az övékben gerenda van.
p (ráadásul nem is akármivel,
p de akár egy konyhakéssel is)
p
p
p Házirend
p Emancipáció
p ad abszurdumig…
p Pl. ha a a feleségednek bókolsz,
p feljelenthet szexuális zaklatásért,
p ha a gyerek fenekére csapsz, eldádázod,
p feljelenthet könnyű testi sértésért, megalázásért…
p
p
p Piaci kínálat
p Minden eladó
p A hipermarketben,
p az új templomban bűnbocsánat is kapható,
p minél többet rabol valaki, annál több a pénze,
p annál kisebb teher neki kifizetnie a váltságdíjat,
p és biztosítania a legjobb helyet a mennyországban…
p
p
p Ora et labora
p Mindenki egyben
p imádkozik is és dolgozik is,
p csak épp pont azért imádkozik,
p amiért itt és most ténykedni kéne,
p és azon munkálkodik, güzül stb.,
p ami csak ingyen kegyelemből van.
p
p
p Segítőkészek
p Rengeteg az önkéntes segítő,
p aki átvisz az úton, ha belepusztulsz is,
p aki Mekk mesterként szétszereli a lakásod,
p aki fogadatlan prókátorként rosszul védi ügyed,
p és ha netán csak vonakodsz vagy tiltakozol,
p akkor nyomban gondnokság alá vesznek,
p vagy javító-nevelő intézetbe utalnak…
p
p
p Legénykedők
p A kocsmában még üt,
p de az első ütés padlóra viszi
p Amikor legény kellene a gátra,
p akkor mindenki, aki „férfi”,
p az anyukája szoknyája mögé bújik,
p Amikor a hazát kellene megvédeni,
p csak anyámasszony katonáit találhatunk,
p vagy dezertőröket, kripliket, felmentetteket…
p
p
p Hármas kötél
p Sokkal jobb dolga van
p a kettőnek, mint az egynek.
p Mert ha elesnek is,
p az egyik felemeli társát.
p Jaj, pedig az egyedülvalónak,
p ha elesik, nincsen, aki felemelje.
p Hogyha együtt feküsznek ketten,
p megmelegszenek.
p Az egyedülvaló, pedig
p mi módon melegedhet meg?
p Ha az egyiket megtámadja is valaki,
p ketten ellene állhatnak annak,
p és a hármas kötél nem hamar szakad el.
p Prédikátor 4:9-12
p
p
p Savanyú a szőlő
p Mivel csak azt tekinted,
p hogy neked mire és hogyan
p van a Másikból szükséged,
p – mintha csak egy mobil
p telefont vennél a piacon -,
p s megfordítva már nem…
p Ezért jó eséllyel maradsz társtalan.
p S hogy ez a hiány ne kínozzon annyira,
p megideologizálod az egyedüllétet,
p túlhangsúlyozod az előnyeit…
p
p
p Lamentálás
p A feleség szövege este otthon
p „Hát vedd már
p egyszer tudomásul,
p hogy éppen olyan
p dolgozó ember vagyok, mint te!
p Csakhogy én reggel ötkor kelek,
p lerohanok kifliért és tejért,
p és keltek mindenkit,
p és felhozom az újságot
p és reggelit adok
p és uzsonnát csomagolok,
p és kiszellőztetek és beágyazok,
p hogy mire munkába indulok,
p már alig állok a lábamon,
p és ledolgozom a nyolc órát,
p aztán bevásárolok, cipekedek,
p főzök és mosogatok,
p és sose látom a krimi elejét
p de ha megkérdezem,
p hogy melyik volt az áldozat,
p akkor én vagyok a hülye.
p Hát az is vagyok,
p legalább is ti
p annak néztek engem.”
p Janikovszky Éva
p
p
p Halálba táncoltatás
p Az élettársak inkább haláltársak?
p Aki saját magad után a legtöbbet javadra,
p az éppen ennyit, vagy többet a károdra tehet
p Egymást felemésztő, kinyuvasztó játszmák sora:
p ezek a háborús évek is minimum duplán számítanak
p pedig éppen a családi béke a hosszú élet egyik „titka”…
p A házaspárbajos évek csak hosszúnak fognak tűnni…
p
p
p Mentő
p Élet/dologmentő
p Aki csak magát menti
p Az égő házból, gyerekét,
p élettársát, anyját már nem.
p Vagy aki mindent mentene,
p minden használati tárgyat is,
p és így végül ő maga is odavész…
p
p
p Meskete
p Aki felnőttként
p már nem veszik komolyan a mesét,
p (amik eredendően sem gyereknek szóltak)
p Vagy aki még akkor is szó szerint érti azokat:
p például: életfogytiglan jó/rossz embereket lát…
p
p
p Lefizető
p A fizető „Főúr”
p „Mindenki a vendégem!”
p Így akarsz bevágódni, „barátokat” szerezni
p Ők addig tartanak ki mellette, míg pénze tart…
p Így eredeti önleértékelése csak még nagyobb lesz!
p
p
p Spiritus rector
p Ki a nagyobb bűnös?
p Az elkövető, a végrehajtó bérgyilkos?
p Az egy valaki a felheccelt lincselő tömegből,
p vagy az értelmi szerző, a kiagyaló és felbujtó:
p bűnbakképző, ellenségkép-festő, mumust gyártó
p
p
p Kárhoztató lélek
p Még bocsánatkérés után sem tud úgy tenni,
p mintha mi sem történt volna – örökké hánytorgató
p Örökké, naponta emlékszik és emlékeztet,
p Nem ismeri a feledés jótékony homályát,
p s ezzel a másikat, de magát is lekötözi,
p nem bocsájtja el a rabságból…
p
p
p Önkárhoztató
p Akinek az teszi pokollá az életét,
p hogy már egyedül csak ő nem tud
p saját magának megbocsátani!
p Pedig ezt már minden érintett,
p sőt: Isten maga is megtette volna,
p ha ő ezt hagyta/elfogadta volna…
p Ő inkább bűntudatában szenveleg!
p Saját kiválósága: erényeként éli meg…
p
p
p Versenyeztető
p Szereted a feleséged,
p és ezt minden nap érezteted is vele,
p de azt is, hogy az előzőt meg se közelítheti.
p De adsz neki esélyt: naponként lepontozod,
p folyamatosan kiértékeled aktuális teljesítményét…
p
p
p Előszeretet
p Az idegen az első!?
p Kívülállónak lágyszívű,
p de a belül állónak kemény, kő
p Vagy mindenkihez egyként viszonyul,
p Gyereke sem kap több figyelmet, törődést,
p mint akármelyik szomszédja, távoli rokona…
p Hiszen ő úgymond az egész emberiség barátja…
p
p
p Kölcsönző
p Aki csak annak ad kölcsön,
p kamatos kamatra, sőt uzsorára
p aki biztosan visszafizeti, de kezest kér tőle.
p Vagy annak, aki biztosan nem, s így övé a zálog
p (a háza, a felesége, a gyereke, a rabmunkája stb.)
p
p
p Nyomorultak
p Az igazság pedig ez:
p nyomorultnak kell lennünk,
p és azok is vagyunk.
p Emellett a legkomolyabb bajok főforrása,
p melyek az embert érik,
p az ember maga: homo hominis lupus,
p az ember az embernek farkasa.
p (…)
p De minek mennénk ily messze:
p ötéves korban cérnafonóba.
p vagy másféle gyárba lépni
p s ettől kezdve először 10, majd 12,
p végre 14 óra hosszat egy nap ott ülni,
p s ugyanazt a mechanikus munkát végezni –
p valóban drága ár azért a gyönyörűségért,
p hogy valaki lélegzetet vehet.
p Pedig ez milliók sorsa
p és sok más millióé cseppel sem különb.
p Schopenhauer
p
p
p Érdemelv
p Aki csak azt
p és annyira szeret,
p aki/amennyire azt kiérdemli,
p az majd nagyon elcsodálkozik,
p mikor elmarad az irgalom:
p minden bűnét megbüntetik,
p mikor elmarad a kegyelem,
p a ki nem érdemelhető ajándék…
p
p
p Rivalizáltató
p Aki az édes/mostoha
p gyerekeit versenyezteti:
p licitáljanak, hogy
p ki szereti őt jobban/legjobban
p És ilyenkor azután persze
p a hízelgők nyerik el a pálmát.
p Száműzött/kitagadott lesz az,
p ki nem szavakkal ömleng, de…
p De amikor éles próbahelyzet van,
p csak őrá számíthat az apa, az anya.
p (lásd: Só mese, Lear király stb. stb.)
p
p
p Hipokrita
p A kisebbik rossz
p A képmutató legalább hódol az erény előtt,
p De mi van azzal, aki bűneivel nyíltan kérkedik?
p És milyen az a kor, ahol ez már nem megvetett kivétel,
p hisz lassan, de biztosan elfogadott köznapi gyakorlat?
p
p
p A fa és a gyümölcse
p Rossz magot ültetsz, ki sem hajt
p A csemete nem akar gyökeret verni
p Megnő a fa, de nem hoz elég termést
p Terem a fa bőven, de mást, mint vártál
p Csak nagy sokára és kétévenként terem
p Nagyon fagyérzékeny – rosszkor rügyezik
p Mire beérne a termés, elpusztítják a kártevők
p Jön egy nagy vihar, jégeső és semmi nem marad
p Már éppen szüretelnél, amikor ellopják az egészet
p Betakarítod a termést, de nincs kinek jó áron eladni
p Stb.
p
p
p Gyorstermelők
p Te veszed, bérled a földet
p Te tudod, őseid mit izzadtak rajta
p Te műveled, veted, ápolod, locsolod
p Te figyeled aggódva, milyen az időjárás
p Te reménykedsz, hogy lesz mi enni télen
p Te fektettél be, hogy el tudd adni a termést
p És akkor jönnek egy nap/éjjel, s elvisznek mindent
p
p
p Rossz szomszéd
p Aki magas kőfallal veszi körül magát
p Aki feljelent, ha az utcára pakolják le a sódered
p Aki nappal alszik, de éjszaka végtelen tivornyába kezd
p Aki azon mesterkedik, hogyan mérgezze meg a kutyádat
p Akinek nincs csengője és úgy tesz, mint aki nagyothalló
p Aki nem veszi át a küldeményed – vagy olvassa leveled
p Aki a kerítésen át leskelődik, hallgatózik, majd pletykál
p Stb.
p
p
p A kicsi – nagy – hatalma
p A kicsi pótolhatatlan segítsége
p Az oroszlán és a kisegér meséjében
p az állatok királya megkönyörül
p az útjába kerülő incifincin,
p aki nem győz hálálkodni,
p s megígéri, hogy meghálálja még ezt,
p amin az oroszlán csak kacag…
p De amikor hálóba gabalyodik,
p éppen a kisegér éles kis fogai
p mentik ki az életveszélyes csávából!
p (Ahogy nincs az a kicsiség,
p ami nagyot nem árthatna neked
p egy csepp méreg, egy szál gyufa stb.)
p
p
p Személyválogató
p Akinek egy gyerek,
p egy koldus, egy parasztember stb.
p már hogyan is adhatna megfontolásra méltó tanácsot –
p hát még mennyire ki van nála zárva az a lehetőség,
p hogy ellensége mondja meg róla az igazságot…
p Így maximalizálja annak az esélytelenségét,
p hogy a jól választott barát tükre segítségével
p valaha is kellően helyes önismerete legyen,
p és hogy így életében jó döntéseket hozzon…
p
p
p Tantaluszi kín
p A görög mitológiában
p Tantalosz, Zeusz fia,
p hogy próbára tegye
p az istenek mindentudását,
p vendégségbe hívta őket,
p amelyen a saját megölt fia,
p Pelopsz húsából készült ételt
p tálalta fel nekik.
p Bűneiért az alvilágban
p a legszörnyűbb kínokat
p kell elszenvednie
p örök időkig.
p Egy tóban áll,
p nyakig érő vízben,
p s valahányszor kortyolni akar belőle,
p szája elől eltűnik a víz.
p
p
p Pénz
p Mert nincs a pénznél
p emberek között nagyobb gonosz,
p miatta városok pusztultak el,
p s miatta lettek emberek földönfutók,
p aljas tettekre ez tanít,
p a lelkeket miként ha megcserélné,
p jót gonoszra vált,
p az embernek megmutatja,
p hogy legyen minden lépés
p istentől elrugaszkodott.
p (Antigoné)
p
p x

Az farkasról és rókáról.
A farkasnak, mikoron igaz elég élése volna, csak veszteg nyugoszik vala. Hozzá mene a róka, kezdé tőle kérdezni, mi oka volna, hogy ki nem járna a farkas. Meg érté, hogy az ő élésének kárára járna a beszéd. Azt mondá a rókának, hogy beteg, és igen kéri vala őtet, hogy az istenekhez menne, és ő érette imádna. Amaz látá, hogy nem csalhatná meg a farkast, mene a pásztorhoz, és kezdé neki mondani, hogy mastan a farkast meg nyomoríthatnák. A pásztor rajta, meg ölé a farkast. Az után a barlang az éléssel egyetembe a rókáé lőn, de revid öreme lehete benne, mert ugyan azon pásztor meg ölé hamar az után a rókát is.
Értelme.
Olyan az irégység, nem csak magának árt,
De az irégynek is gyakorta teszen kárt,
Végre sem hatta vinni azt, mit akart.
*
Az fösvény emberről és irégyről.
Két ember, kinek egyik fösvén vala, másik irégy, kérik vala Jupitert, ki mind az ő kévánsága szerint. Hozzájok bocsátá Apollót Jupiter oly tanúsággal, hogy mindeniknek meg adná, a mit kévánna. És hogy a mit előszer egyik kévánt volna, annak meg adná azt, és annak utána a másiknak két annyit adna. A fösvény sok ideig nem foga semmit szólni, hogy amaz kérne előszer, és annak utána neki két annyi jutna. Az irégy ezt meg iréllé, és azt kéré, hogy neki egyik szemét ki tolynák. Alítá, hogy jól lenne vele dolga, ha a társának mind kettőt ki tolnák.
Értelme.
Soha meg nem elégedik a gonosz fösvénség,
Magának is kárt teszen amaz mord irégység,
Azokat el hagyjuk azért, úgy mond az istenség.


EUGÉNIUSZ TESTAMENTUMA
A teljesértékű jó, vagyis boldog Élet
vagy a fogyatékos, ön/társrongáló lét a tét:
a pozitív-negatív végtelen lehetőségek tárháza
1.
A legeslegtöbbet én használhatom/árthatom magamnak –
a zsarnok akár meg is ölhet, de lelkemben kárt nem tehet?
Még egy kis gyermek is felgyújthatja házam, de otthonomat nem.
Hogyan védekezz a neked akarva-nem akarva ártókkal szemben?
2.
Önmagam után mindenekelőtt a jóbarátaimtól védjen meg Isten,
az ellenségeimmel elbánok magam is, pláne, ha ők nyíltan azok.
A bölcs az ellenségéből is hasznot húz, a balga a barátjából sem.
A bölcs nem is gyártja ellenségeit, sőt, akár barátaivá teszi őket.
3.
A nehezebb eset az álbarát, aki nem nyíltan akar, tesz rosszat.
Képmutatóan a javadat akarja, s ha nem ismered fel, el is veszi.
De még a Tartuffe is hamarabb lelepleződik, mint az a jóakaród,
anyád-apád, tanárod, orvosod stb., ki pokolba vezető utad kövezi…
4.
A legtöbbet ezért épp azok az előszeretteink árthatnak nekünk,
akik mindennapi életünk társai, és akikhez bizalommal vagyunk,
és kiknek, mint szülőknek kisgyerekként ki vagyunk szolgáltatva,
ill. a baráti-szerelmi bűbáj-bizalom miatt van hatalmuk felettünk.
5.
Ezek után/mellett állnak/jönnek a sorban azok a – profi – segítők,
akikkel közvetlen a kapcsolatunk: papok, tanárok, nevelők, orvosok,
edzők, tisztviselők, elöljárók, példaképek stb., akik a tudásuknál és
a pozíciójuknál fogva sokat használhatnak s még többet árthatnak…
6.
És ne felejtsük el a védtelen fogyasztót, megrendelőt stb.,
akire rászabadulhat egy Mekk mester, aki telve jószándékkal
és szorgalommal még azt is elrontja, ami eddig jó volt, működött.
A termelők, kereskedők, szakemberek, szolgáltatók, bankok stb. …
7.
És végül, de nem utolsósorban meg kell tudni védeni magunkat
a társadalom/állam szellemi, gazdasági, politikai vezető elitjétől.
Az egyházaktól, a bölcselőktől, tudósoktól, művészektől, íróktól,
egyetemektől, akadémiáktól, médiától, és a nagy döntéshozóktól…
8.
De az mégse máson, csak rajtam múlik, hogy boldogan,
avagy boldogtalanul élek: mindenkinek egyenlők az esélyei,
a Hamupipőkének éppúgy, mint az elkényeztetett királylánynak,
ha az előbbi rátalál segítő tündérére, utóbbi a Rigócsőr királyfira.
9.
A kunyhóban is lehetünk boldogok, lehet az otthonunk,
és a palotában is boldogtalanok. De a vermet ne lakjuk be.
Ismerjük, becsüljük, őrizzük és gyarapítsuk az aranyunkat,
de a szart ne mondjuk annak, bár csinálhatunk belőle aranyat
10.
Az „objektív” életminőség és annak „szubjektív” felfogása
nem két egymástól független dolog, de nem is arról van szó,
hogy ha részegek, kábultak, rajongók, bolondok stb. vagyunk,
mindent szépnek látunk – erre másnap kiábrándult cinizmus jön.
11.
Például a betegséget is lehet külső sorscsapásnak felfogni,
s vele a rosszat jól csináló protokoll orvoshoz menve szenvedni –
de ha isteni segítséget látunk benne: intő jelet az önvizsgálatra,
akkor megtaláljuk az okot és visszanyerjük, sőt az egészségünket!
12.
Istengyermek akarsz lenni, vagy állatorvosi ló maradni:
hiányzó/rossz egészség, játék, munka, hivatás, közlés-megértés,
humor, barát, szerelem, szex’ élet, házasság, család, lakás-otthon,
gazdálkodás, tudás, művészet, ízlés, evés-ivás, társasélet – Istenhit…
13.
A mese, példabeszéd rólad szól: ismerj magadra,
a baj felismerése már a gyógyulás kezdete, fél sikere –
gyáva önigazolásból ne hárítsd szabad felelősséged másra –
jó szellemben/istenképpel és lélekbátran változtass életeden!
Kapcsolódó írások – Boldog-boldogtalan emberek
- Pesti Gábor Új Testamentuma2025.12.09.
- Aiszóposz, magyaros formában Ezópus(z) (Amorium, Kis-Ázsia, Kr. e. 620 körül – Delphoi, Kr. e. 564 körül) híres ókori görög meseköltő, a „mesék Homérosza”.2025.12.09.
- Rotterdami Erasmus (1466-1536) humanista tudós, Ágoston-rendi szerzetes, filozófus és teológus.2025.12.09.