Életminőség-tesztmondatok- 37.

Írta: Nagy Jenő · 2015. április 5.

kb. 4 perc olvasás

A hitetlen Tamás

N A G Y J E N C I K L O P É D I A

EUGÉNIUSZ NAGY TESTAMENTUMA

Életminőségteszt-mondatok, Solymárvölgy, XXI. sz.

37.

Tamás apostol kételkedése

Vas István: Az új Tamás
(részlet)
És nyolc nap mulva együtt ültek tizenketten,
És közöttük Tamás, a kettős, a hitetlen.
És a zárt ajtón Jézus belépett
És szólt hozzájuk: „Békesség tinéktek!”
És monda Tamásnak: „Hozd ide ujjadat,
Bocsásd oldalamba, érintsd meg te magad,
A szögeknek helyét szemeddel nézheted,
Elhoztam kezemet, hozd ide kezedet,
Sóvárgó kezedet mártsd meg hét sebemben,
Légy immár hívő, ne légy hitetlen.”
És szólala Tamás: „Megjelentél nekem,
Te vagy az én Uram, te az én Istenem!”
„Mivel láttál engem, hiszed, hogy én vagyok:
Akik nem látnak és hisznek, azok a boldogok” –
Felelte Jézus Tamásnak.

*

Egy mai költő ne legyen „érzelgős” – érzelmes:

így posztmodernül ironizálgatsz?! (szerelmet is így „vallasz”…)

Mintha vészhelyzetek sorozata lenne az élet,

mindig csúcsra járatsz, s a vésztartalékokat mozgósítod

*

Csak imitálod az élettánc lépéseit – biztos a másvilágra tartalékolsz!

Isten ügyét akarván védeni, mindig többet mutatsz, mint amid van

Gyógyultnak, s nem – épp most – tisztának véve

hagyod megkísérteni s ismét a bukásba vinni magad?

*

Magadat akarod becsapni – sámlira állva méred a magasságodat

Az ihletet bejegelnéd, hisz csak nem fogsz az utcán állva-ülve írni?

Két füled van neked is és egy szád,

mégis kétszer annyit beszélsz, mint hallgatsz

*

Folyton úgy kárhoztatod magad,

mintha tévedni nem lenne általános emberi dolog,

Naiv idealista illúzióit veszítve keserű-cinikus karrierista lesz

Mozgásban hiszi magát: a világ halad, ő holtvágányon áll vagy tolat

*

Hiperaktívan brusztol a részcélokért –

fél megállni és elmeditálni a végcélokról?

Betartva a munkavégzés minden hivatalos előírását:

ez már majdnem vagy tényleg kvázi lassító sztrájk?

*

Úgy teszel mintha számodra teljesen közömbös lenne

az elismerés, a pozitív visszajelzés – a kitüntetés stb.!

Csak egy várakozás fűti mozdonyát: dicséret, kitüntetés, rang s cím

Aki abban élvezkedik: magát/lovát becsmérli, köpködi, ócsárolja

*

Nem mered megcsókolni a szerelmed,

s ezért kitalálod, hogy ez egy plátói kapcsolat

Egy nagy manipulátor eszköze, egy álszent ügy buzgó balekja

Az egész világot megnyered, de – örökre – oda a lelki békéd

*

Ha már te esendő, gyarló ember vagy,

akkor már legalább az élettársad legyen tökéletes

A szívedben nem vert mély gyökeret a hited –

egy aktuálisan hallott tetszetős érv rögtön eltérít utadból

*

A Gonosz a legmodernebb fegyverekkel támad,

de te ósdi, elavult, selejtes eszközökkel véded magad

Kipipálgatod emberi-polgári kötelességeidet

pl. egy gyermeket vállalsz, s akkor ez már le van tudva

*

Ami után tülekedsz, rohansz, az egyre távolabb,

miközben látóhatáron kívül kerül az is, ami karnyújtásnyira volt

Akkor érzed magad jó kereszténynek,

ha úgy élsz a világban, mint aki itt született vesztes

*

Inkább megígéred, de azután mégsem mész el,

mintsem hogy inkább ne ígérnél semmit, de megtedd

A tanítod, mestered bölcs szavait nem szívleled meg,

bezzeg a gonosz tetteid jó példának tartod, s követed

*

Egy vigaszod van: az embert gyűlölöd, a tettet azt nem!?

Egy nyelven beszélhetsz, és azt is csak a konyhanyelvi szinten…

Úgy tudod és érzed, hogy nincs bocsánat,

ezért hiábavalóságnak gondolod a bűnbánatot

A hitetlen Tamás

Nem tudsz magadon uralkodni, magadnak parancsolni:

ha éppen szomjas vagy, akkor semmi más nem érdekel

Alibi játék(os) – alibi házasságok és barátságok

Készületlenül ér, ha a nagyobb pozícióval nagyobb kísértés is jön

*

Addig vállalod a pozíciód, a rangod, megbízatásod,

amíg az előnyökkel jár és kecsegtet, de ha süllyed a hajó…

Abban a reményben gazemberkedsz gátlástalanul,

hogy ezzel soha sehol senkinek nem kell elszámolnod

*

Minden szarságtól félsz, s az így be is teljesedik,

egyedül a Teremtőtől és Gondviselőtől,  az Istentől nem?

Főcélod: minél hamarabb sok – minél több – pénzt keresni,

s mindezt a lehető legkevesebb munkával, áldozattal, kockázattal…

*

Csendes árulások – cserbenhagyások,

a közélet előli – okosan megideologizált – elmenekülések

Amit nappal felépítesz, azt éjszaka lerombolod

Ide lőjetek! Meztelenül állig felfegyverzettekkel szemben

*

A lehető legrosszabbat feltételezed a másikról,

amíg többször meg nem bizonyosodsz az ellenkezőjéről

Állva veszel el, pedig térdre ereszkedve erősebb lettél volna

Nincs benne alázat: az ajtón belépve sem hajol meg – beveri a fejét

*

Huncut az ember, amíg meleg

Az ünnepi, vagy a vendégvárási előkészületek

nálatok átalakulnak egy tortúrás szükségállapottá

Szenvedélyesen vadászol, de csak virtuális kaland-pótlékokra

*

Minden mozgót célpontnak tekintesz,

és felszólítás és kérdés nélkül azonnal éles golyóval lősz rá

Senki – így magad – előtt se mersz kitárulkozni,

mert egyszer valaki még ezzel valahogy visszaélhet

*

Minden nap más és más istennek áldoz –

az egyik majd csak megsegít, de a legtöbbet mégis Pénzisten oltárán

Urakkal egy tálból cseresznyéző

Indiszponáltság – rossz formaidőzítés – leblokkolás, lámpaláz

*

Nappal bezzeg embert csinálsz magadból,

éjszaka meg jön az ördögi önkárhoztatás – kárhozat

Akinek a gyereke az életműve, életigazolása,

alig várja, hogy szüljön, s utána mindenről lemondjon

*

Aki egy pohár bort sem iszik,

annyira fél, hogy nem az esze fog dominálni

Akinek minden alkalom/ürügy az ivásra

Majd ha lediplomáztam… Majd… Majd a mennyországban…

*

Minden apróságon felháborodó – örök háborgó,

akinek ez a lételeme: felháborodom, tehát vagyok

Hűtlenül kezeled a rádbízott szellemi javakat

Maszatolás – elkenés – összemosás – bagatellizálás – tompítás

*

Felfedeztetik veled ferde hajlamaidat,

s megtanítanak megmagyarázni: az is egyenes, sőt!

Te csak olyan távolságból látod a hazád,

hogy neked csak holt térkép, távoli bolygó a hazád

Tamás hitetlenkedése