Boldogság és életbölcsesség ABC - A teljes élet: poézis és bölcselet

Életminőség-rontás leltár – IV.

Írta: Nagy Jenő · 2023. január 20.

kb. 21 perc olvasás

Eugéniusz:

Istengyermek-táltosparipaðállatorvosi ló

Aranykor/Isten országa ðvaskor-földi pokol

Emberélet-minőség-vizsgálódások magyarán

ppppppppppppppppp

Szellemi, lelki, testi és társas életek/halálok

Szándékok-következmények, okok-okozatok

Elv/tettekðmagatartásokðjellemekðsorsok

A bajok és tünetekð a diagnózisokð terápiák

pppppppppppppppppp

Egy-egy elképzeltető, megértető, érzékenyítő és

fogalmat alkottató, emlékeztető, elgondolkodtató,

megítélendő, megfontolandó, súlyozandó, magunkra

ismertető és jó változtatásra serkentő kulcsmondat…

pppppppppppppppppppp

p Tatár (Tar) Benedek:

p Házasságrúl való dicséret

p (1541)

p 1 Bölcsnek ő mondási nekünk azt jelentik,

p Hogy minden kazdagság atyátúl hagyaték,

p De az jó házastárs Istentől adaték,

p És minden íletök nékik megáldaték.

p 2 Ez világnak semmi ő nagy kazdagsága,

p Kinek házánál nincs jámbor házastársa ,

p Nincsen nyugodalma és nagy nyájassága,

p Nincs baráti között semmi vigassága.

p 3 Nagy dicsíretet vall, ki azt megnyerheti,

p Jelesben Istentől hitből ha kérendi,

p Jámborok tanácsát hogyha követendi,

p Idvösséges lészen nyilván ő íleti.

p 4 Ember, házastársot ha keressz magadnak,

p Kérlek, reá gondolj, alítson urának;

p Ne örülj házának, se kazdagságának,

p Mert ő végre téged allyét szamarának.

p 5 Dicsíretes lészen, ki hasonlót vészen,

p Csak jámbor nemzetből, bátor szegén légyen,

p És véle jámborul egyezségben íljen,

p Kazdagsága néki nagy bűséggel lészen.

p 6 Ím, jól látjuk, mostan kedves az kazdagság.

p Jelesben tenálad, óh, bolond ifjúság,

p Mert semminek tetszék fogyatkozott aggság,

p Az aggot elveszed, hogy lehess uraság.

p 7 Csuda szép íletek égi madaraknak

p És vadon erdőben járó szép vadaknak,

p Ki-ki mind hasonlót keres őmagának,

p Publikán nem vészi baglyot ő társának.

p 8 Tudjátok, úgy illik ifjú aggal öszve,

p Mint az íkes sólyom az bagoly físzkébe,

p És íletek akkor lészen egyezségben,

p Mikor íl báránnyal farkas békességben.

p 9 Vegyétek esztökbe, ifjak, magatokat,

p És úgy tanítsátok házastársatokat,

p Gyakran üsse nékik sompálca hátokat,

p Hogy ők ne jargalják csak az piacokat.

p 10 Sietnek öltözni, piacra ha mennek,

p Alá-fel ólálnak, ifjakat szemlélnek,

p Szömhunyorgatással tűlök jegyet vesznek,

p Kiből örök szégyent magoknak ők lelnek.

p 11 Tireátok, ifjak, én semmit nem szólok,

p Mert regulátokban, tudjátok, én vagyok,

p Minden álnokságnak kútfeje ti vadtok,

p Azon okoskodtok, ahol mit kaphattok.

p 12 Ha reggel felkeltök, íkesen öltöztök,

p Szép öltözetekben igen dicsekedtek.

p Gyakran ti egymás közt lakodalmat tesztek,

p Nagy bűvön költötök, de semmit nem leltek.

p 13 Abbúl igen fíltlek, hogy ti megcsalattok,

p Mert nyájasságtokban tü hátra sem hadtok,

p Ihagtok-vihagtok, piacra ha mentek,

p Az gonosz ifjaknak bűnre okot adtok.

p 14 Az kövér lúd ha kél ő sugár szárnyára,

p Ím, az éh keselyő mely igen forogja,

p És ha hamarsággal földre lerúghatja,

p Fényes tollaitúl ott űtet megfosztja.

p 15 Ti meghallgassátok, menyek, regulátok:

p Uratoknak nevét úgy oltalmazzátok,

p Hogy az éh keselyő ne szálljon reátok,

p Gyakran kezetekben forogjon rokkátok.

p 16 Azt jól látjuk mostan, nincsen tisztességek

p Az jámbor fírjeknek nincsen böcsületek,

p Mert az új menyeknek nincsen fejedelmek,

p Ingyen majdan Simon bíró lészen bennek.

p 17 Rövid példa nekönk értelemre légyen,

p Az énekszerzőnek bocsánatja légyen,

p Mert jámbor személynek tisztességet tészen,

p Kinek nehéz lészen, hiszem, róla tészen.

p 18 Ez éneket szerzék az Mező-Szegedön,

p Szent Mihály havának legelső hetiben,

p Ezerötszáznegyven és egy esztendőben,

p Azki ezt szerzette, versbe nevét tötte.

p x

p Ha neki

p úgymond

p rossz napja van,

p akkor ki lenne méltó

p Őt felderíteni: hát senki…

p Rosszindulata,

p átka bumerángja:

p a másnak ásott verembe

p ki más, mint ő maga esik bele

p Ha

p ő egyszer

p „szent esküvel”

p engedelmességet fogadott,

p akkor ez csakis feltétlen-vak lehet

p Filantróp

p Ő annyira

p jó ember(barát),

p hogy bárkinek bármily

p kívánságát is teljesíti!?

p Az

p emberkerülő,

p mizantróp fertőzésfóbiás balga,

p aki pont így a magánnyal magát betegíti,

p hisz hagyja elsorvadni szíverősítő kapcsait

p Ha

p koldusnak születik,

p akkor királyfi akar lenni,

p ha királyfinak, akkor meg koldus…

p A nem ismerve irigyelt helyen lenne boldog…

p Hatalmas

p pofonokat oszt,

p de már a legelső

p kisebb „legyintésre”

p rá is számolnak: knock out

p (az lenne a legény, aki állja…)

p Frigid/

p impotens:

p szexuális nyomora

p jéghegyének az önkielégítés

p csak a még látható „csúcsa” …

p A

p nyomda

p ördöge által

p alaposan megbolondított

p szakácskönyvből betűhíven főzöget

p a pisszenni sem merő férjecskéjének…

p Engedi

p jó édesanyját

p az ő szemével

p rendet rakni, és selejtezni:

p azóta már nem is talál semmit

p Élete

p ürességét

p a – már felnőtt – gyerekéért

p túlaggódással fedező mellrákos nő

p Egészsége

p elvesztése árán,

p önmagát túlhajszolva

p nagyon meggazdagodó,

p majd azt fölös-káros szerekre költő,

p külföldi híres orvosok zsebét tömködő…

p Aki

p szeret nagyot ígérni,

p és a hálát előre bezsebelni,

p majd jön a beváltás kínos pillanata:

p a felsülés, a blama – az ön-lejáratás…

p Nem

p keresve

p a bűnbánatot,

p bocsánatot/jóvátételt,

p a kisbíró, a lelkiismeret

p kínpadjára vonja magát…

p Egyre

p alább adó

p igénytelen:

p ló helyett a szamár is jó,

p a sötétben minden tehén fekete

p Hitte,

p ha felépül

p végre a háza,

p akkor majd az otthona

p is magától megteremtődik –

p a háza fel-, de a házassága leépült

p Ön-

p felmentő,

p ön-lebénító:

p addig-addig

p mondogatja,

p míg el is hiszi:

p nála a nagyvilágon

p nincs szerencsétlenebb,

p ő a teremtés nagy vesztese

p Itt-most

p nagyon rossz neki,

p ő nem tud innen nyerni,

p csak a távoli jövőben bízik:

p hibernáltatja magát kb. 200 évre

p A

p sznob,

p aki nem

p az általa szeretett,

p de inkább a csodált,

p mások által magasztalt

p embereket és helyeket keresi

p A

p szülők

p tiszteletébe

p nála az is beletartozik,

p hogy helyette ők választhatnak

p életpályát és élettársat-párt neki

p Protekció/

p divathullám repíti fel,

p és ha – óhatatlanul –

p majd egy nagyot zuhan,

p mélyen maga alatt van…

p Az

p elő-

p jelekre

p nem nagyon figyelt:

p a bekövetkező csapás

p felkészületlenül éri: leüti

p Mint

p egy hamar

p pótolható és

p elég olcsó eszközt –

p az önmagát irgalmatlanul

p kizsákmányoló, leamaortizáló

p Képzelgése,

p és így szeme is

p egyre többet kíván:

p önmaga így rontja el

p a gyomrát is, az életét is…

p Édes

p anyanyelve,

p csodaeszköze helyett

p már az iskolában tanított

p mesterséges, műnyelven beszél

p Már

p életében

p végrehajtotta

p nem túl bölcs

p végrendeletét:

p mindenét szétosztva

p ő maga már fázik és éhezik

p (a hálátlanok kiutálják, szégyellik…)

p A

p minden szabályt

p megkérdőjelező, aki

p a nyílt tengeren kezdi

p a hajója teljes átépítését

p Nem

p aggódik,

p kiabál stb.

p ha süllyed

p a mocsárban:

p ő majd hajánál

p fogva kihúzza magát

p A

p tűkön ülő,

p szöges ágyon fekvő,

p élve békát nyelő „bölcs

p fakír” az ő nagy ideálképe

p Vállalkozókedve

p szüntelenül buzog:

p nem minden évben,

p de szinte mindennap

p egy egészen új életet kezd

p A

p parkett

p hivatásos

p ördöge lehetne,

p de ő mégis inkább

p a borotvaélen táncol

p Ha

p véletlen

p rálép főnöke lábára,

p vagy épp rá tüsszent,

p hetekig újra meg újra

p esedezik a már egyszer

p megkapott bocsánatáért:

p amivel csak tetézi a bajt…

p Betömi fülét

p a szirénhangokra,

p mintha most süket lenne –

p vagy nem kötözteti ki magát,

p s életfogytig a szigetük rabja…

p A

p világi

p hívságok ellen

p úgy tiltakozó, hogy

p a nyomorig ingerszegény életű

p Az

p önhibás

p nyomor teszi

p fásulttá, enerválttá –

p vagy „az agyára megy a jólét”,

p vagy megcsömörlött az élvek

p halmozásában-hajhászatában

p Voluntarista

p Neki elég csak

p valamit erősen akarnia,

p a többi pusztán részletkérdés:

p bármi lehet, bármit megtehet….

p Az

p akarót

p repíti a sors,

p de őt, a nem akarót/

p az akaratgyengét csak

p a sárban-kakiban vonszolja

p Származása,

p születési adottsága miatt

p vagy öntömjénező, kérkedő,

p vagy pedig elbujdosik a szégyenében

p Féltéglával

p veri a mellét,

p ha kezet mos,

p nem eszik szappant

p és nem köp a levesedbe –

p ezért már dicséretet is vár…

p Bekötött

p szemmel akar

p fényes nappal tájékozódni,

p és így önkéntes vakon tapogatva

p óhatatlanul is darázsfészekbe nyúl

p Megfeszülve

p szorítja össze a száját,

p nehogy most az egyszer

p nevessen a tréfádon,

p mert ő most morcos,

p tüntetően duzzog…

p A

p lelki

p forrású,

p konzervált

p keserű szájíze

p még az édest is

p magához hasonítja

p Az

p élete

p nagyon

p nincs a helyén –

p buzgó jótékonykodása

p borítana erre tetszetős leplet

p Saját

p fegyverét

p veszik el tőle

p s visszafelé sütik el:

p legyen ez egy éles kés,

p vagy pedig a maró gúny…

p Eleve

p romosan építi

p a házát, a várát,

p mert neki ez most így

p nosztalgikus, „romantikus”

p Az kiabál,

p akinek a háza ég –

p a másik szemében

p látja-láttatja a szálkát,

p miközben az övében

p egy gerenda van…

p Szarnak,

p bajnak nincs gazdája –

p vagy letagadod, hogy tied,

p vagy még másra is kened,

p és nagyon nem érted, hogy

p van, aki másét is magára vállalja…

p A

p 35+ éves

p Pató Pálné

p még vár a gyermekszüléssel,

p még úgymond ki akarja élvezni az életet

p még várja, hogy a lakása, a jövedelme stb.

p és az apa-jelöltje tökéletes, ideális legyen…

p x

p Somlyó György

p Mese arról, ki hogyan szeret

p Van, aki azt hiszi, tehet, amit akar, hisz szeretik.

p Van, aki azt hiszi, tehet, amit akar, hiszen szeret.

p Van, aki úgy érzi, minden tettére vigyáznia kell, éppen mert szeret.

p Van, aki úgy érzi, minden tettére vigyáznia kell, éppen mert szeretik.

p Van, akinek számára a szerelem határos a gyűlölettel.

p Van, akinek számára a szerelem határos a szeretettel.

p De van olyan is, aki a szerelmet összetéveszti a szeretettel,

p s nem érti, hogy mások feleletül a gyűlölettel tévesztik össze a szerelmet.

p Van, aki úgy szeret, mint az országútra tévedt nyúl,

p amely a fénycsóvák csapdájába esett.

p Van, aki úgy, mint az oroszlán, amely széttépi azt, amit szeret.

p Van, aki úgy szeret, mint a pilóta a várost, amelyre bombáit ledobja.

p Van, aki úgy, mint a radar, amely a repülők útját vezeti a levegőben.

p Van, aki békésen szeret, mint a kecske, amely hagyja,

p hogy megszopja az éhező kisgyerek.

p Van, aki vakon, mint a másikat alaktalanságába nyelő amőba.

p Van, aki esztelenül, mint az éjszakai lepke a lángot.

p Van, aki bölcsen, mint a medve a téli álmot.

p Van, aki önmagát szereti másban,

p s van, aki önmagában azt a másikat, akivé maga is válik általa.

p Szabó Lőrinc

p Semmiért egészen

p Hogy rettenetes, elhiszem,

p de igy igaz.

p Ha szeretsz, életed legyen

p öngyilkosság, vagy majdnem az.

p Mit bánom én, hogy a modernek

p vagy a törvény mit követelnek,

p bent maga ura, aki rab

p volt odakint,

p és nem tudok örülni csak

p a magam törvénye szerint.

p Nem vagy enyém, mig magadé vagy:

p még nem szeretsz.

p Mig cserébe a magadénak

p szeretnél, teher is lehetsz.

p Alku, ha szent is, alku: nékem

p más kell már: Semmiért Egészen!

p Két önzés titkos párbaja

p minden egyéb,

p én többet kérek:azt, hogy a

p sorsomnak alkatrésze légy.

p Félek mindenkitől, beteg

p s fáradt vagyok,

p kivánlak igy is,meglehet,

p de a hitem rég elhagyott.

p Hogy minden irtózó gyanakvást

p elcsittithass, már nem tudok mást:

p Mutasd meg a teljes alázat

p és áldozat

p örömét, és hogy a világnak

p kedvemért ellentéte vagy.

p Mert mig kell csak egy árva perc,

p külön,neked,

p mig magadra gondolni mersz,

p mig sajnálod az életed,

p mig nem vagy, mint egy tárgy, olyan

p halott és akarattalan:

p addig nem vagy a többieknél

p se jobb, se több,

p addig idegen is lehetnél,

p addig énhozzám nincs közöd.

p Kit törvény véd, felebarátnak

p még jó lehet,

p törvényen kivül, mint az állat,

p olyan légy, hogy szeresselek.

p Mint lámpa, ha lecsavarom,

p ne élj, mikor nem akarom,

p ne szólj, ne sirj, e bonthatatlan

p börtönt ne lásd,

p ésén majd elvégzem magamban,

p hogy zsarnokságom megbocsásd.

p x

p Ha

p nincs

p otthon a macska,

p cincognak-viháncolnak az egerek,

p úgy tesznek, mintha ők lennének az urak

p Akit

p az istenek gyűlölnek,

p azt pedagógus pályára küldik –

p ezzel a tudattal vesszőfutás a pályád…

p Már

p minden

p vallást kipróbált,

p de a bűnvallást még nem,

p és nem érti, miért alvászavaros,

p miért kell altatót, nyugtatót szednie…

p Neki

p az a szimbiózis,

p különböző faj egyedeinek

p egymásra utalt és szoros,

p kölcsönösen előnyös együttélése

p ha ő a paraziták gazdaállata/embere

p Az

p élősködő

p belőled hízik,

p te meg a végén

p csont és bőr leszel,

p és lehet, hogy közben

p nem is tudsz mind erről,

p mert úgy át-programozott…

p Van

p emberből is

p nyájbirka, fekete bárány

p és a parazitás kerge birka

p „Egyre határozottabban alakul ki bennem

p derék sorstársaimnak, a kerge birkáknak

p makacs szokása, hogy nem egyenesen mennek,

p hanem körbe igyekeznek.” (Karinthy Frigyes)

p Aki

p hátrafelé

p csavargatja a fejét

p mentében, a halált hívogatja

p Amikor Lót családja menekült Szodomából,

p futnia kellett az életéért, tilos volt hátranézni

p Lót felesége azonban nem engedelmeskedett:

p megállt és hátranézett – ekkor sóoszloppá vált.

p A

p dac-

p korszakban ragadó,

p de még inkább az elnyomott,

p de rejtve, csak belül ellenkező

p aki jó eséllyel lesz cukorbeteg…

p Nincs

p kellő önfegyelme,

p ezért sincs kellő (ön)figyelme –

p ez örökké elkalandozik, szétszóródik,

p s képtelen egy dologra összpontosítani…

p Országokon

p is uralkodna már,

p bár még magán sem tud,

p nem is beszélve a házán,

p házasságán belüli leuralt,

p teljesen alárendelt helyzetéről…

p Sajnálja

p a „drága” időt

p a rendrakásra, takarításra,

p ezért a rumli egész nap rontja

p a hangulatát és nem talál semmit,

p idejét hosszas keresgéléssel töltögeti…

p Még

p egyedül is

p jóval előrébb lenne,

p mint álbarát-púposan,

p aki csak visszahúzza őt,

p vagy hülyeségekre biztatja,

p tévutakra csalja stb. stb. …

p A

p tudva

p tudatlannál

p több kárt okoz,

p még magának is,

p aki a rossz tudását

p alkalmazza igen jól…

p Gyilkos

p rutinból,

p vagy dotálás

p miatt lazán felírt

p drága gyógyszert zabál,

p ami szart sem ér, sőt legalább árt…

p Ő

p nem

p akasztja fel magát,

p de eszi az élelmiszernek

p kinéző mérgező kotyvalékot,

p így a saját fogaival ássa a sírját…

p Saját

p hazájában/

p otthonában lenne próféta –

p ha ez nem „csak” Jézusnak,

p de neki sem sikerül, akkor harakiri…

p Örökös

p „átmeneti” pénz-

p zavarban leledző

p notórius tarháló, pumpoló,

p akit már messziről kerülnek,

p lesajnálnak, lenéznek, kivetnek…

p A

p nem

p előrelátó,

p egész nyáron

p csak hegedülő,

p a télen meg koplaló,

p és kéregetni próbáló tücsök…

p A

p munkamániás,

p érzelemsivár/fagyos,

p még-már kedveskedni,

p mulatni-játszani-tréfálni

p sem tudó hangyaember…

p A

p lélekölő

p napi robotos

p munkaidő után

p esti italos és tévés-

p kábítószeres túlélő…

p Részegen

p nem autózik,

p de „drogosan”,

p vagy álmosan igen –

p és ő csak egyszer,

p egyetlen egyszer (!)

p s csak egy pillanatra

p aludt el a volánnál:

p „családirtás” és börtön…

p Nincstelen

p Nincs jó híre,

p nincs becsületszava,

p se becsületbeli adóssága:

p a hitelvesztő konok tagadó

p Már

p nem működnek

p az ún. becsületbíróságok

p Már nincsenek becsületbeli

p ügyek és úriember párbajok

p A sértett felek vagy nyelnek,

p vagy idegen bíróságra járnak

p erkölcsi ügyekben pereskedni…

p Már

p nemigen működne

p nálunk az ún. becsületkassza:

p a városi bűzös levegő nem szabaddá,

p de szabadossá tesz, a lopásra csábít…

p A

p tyúkért

p pereskedő

p legalább egy disznót veszít:

p de az ügyvédje zsebét gazdagítja…

p Harag-

p elfogultság:

p így ítélnek a

p te húsbavágó ügyedben

p A fülemüle perek kétzsebű

p bírója is megvesztegethető…

p Anyósának

p nem hasznát veszi,

p főzésben-házi munkában,

p gyereknevelési tanácsban stb.,

p de egy házi ellenséget gyárt belőle…

p (vagy hagyja, hogy ő kormányozzon…)

p A

p haragvó

p másnak szán mérget,

p de ő maga veszi be és

p így magát emészti vele…

p Aki

p sokszor haragszik,

p az igen hamar megvénül.

p A harag emészti az embert

p Két beteget nem szeret az ágy:

p részeg beteget és haragjában beteget

p Harag

p Harag rossz tanácsadó

p A harag is (rossz) szokás

p Kevélység a harag első oka

p Haragnak megbánás a vége

p Hirtelenség, harag, semmi jót nem farag

p Nehezen haragvónak a haragja soká tart

p Sótalan (ostoba) harag, kitől senki sem fél…

p Haragszomrád

p Olyan társasjáték,

p amelyben az egyik játszó

p valakinek „haragszom rád”

p kiáltással zsebkendőt dob,

p a megdobott játékos „miért”

p kérdésére pedig azonnal

p válaszolnia kell, vigyázva arra, hogy

p már elhangzott feleletet ne ismételjen meg.

p Haragszomrád

p Rendszerint szerelmesek,

p vagy házastársak enyelgő duzzogása,

p de ami elfajulhat, ha valaki okosan nem

p enged – mindkettő szamárként szenvedhet…

p Nem

p akkor

p tartja oda a zsákot,

p amikor adják a mákot.

p az ajándékozási alkalmat

p figyelmetlenül/büszkeségből

p egyszer s mindenkorra elszalasztó

p Az

p elbizakodott

p pontosan akkor

p veszíti el a fejét,

p amikor éppen egy

p életbevágó dolga van

p Ki

p mint

p veti ágyát,

p úgy alussza álmát.

p (tiszta lelkiismeretű

p embernek nem kell altató,

p és nem fog rémeseket álmodni)

p Amit

p a férfi a kapun be,

p azt a rossz asszony

p a kötényében kihordja.

p (feneketlen zsákot tölteni…)

p Amit

p Jancsi idejében

p meg nem tanult,

p János lakol majd érte

p Rendelt ideje van mindennek:

p ha kiskorban nem sajátítja el

p például az édes anyanyelved,

p felnőttként csak hebeg-habog…

p Annyi vagy,

p mint amid van:

p a vagyonod után értékelnek?

p Akkor te nem költő vagy festő,

p de inkább zöldségkereskedő leszel…

p Baromul

p is jobb élni,

p mint nagy úrként elpusztulni!?

p Az élet a legeslegfőbb érték,

p azt bármi áron menteni kell,

p még becsületvesztéssel is…

p Becsüld

p meg magad

p s akkor téged is megbecsülnek –

p addig meg ne csodálkozz, ha nem

p sokra, sőt akár semmire se tartanak…

p Nem

p az a vétek,

p ami bemegy,

p hanem ami kijön

p Ármánykodó, gonosz, bajkeverő,

p intrikáló beszédünkkel, meggondolatlan

p véleménynyilvánításunkkal stb. nagy hibát,

p vétket, bűnt követhetünk el. Az étel, ha étel,

p amit megeszünk, az egészségünkre válik,

p de a beszédünk nagy károkat okozhat….

p Ágyúval

p lő a verébre –

p pusztul a fa és a ház is…

p Ekkora károkat okozhat az,

p ja nincsen helye arányérzékünk…

p Aki

p dobbal megy

p verebet fogni –

p elhíreszteli a szándékát,

p mintha a tolvaj előre szólna,

p hogy mikor és hol „teszi tiszteletét” ….

p Közvetlenül

p arra törekszik,

p ami csak ráadás lehet:

p csak azért adakozik, hogy

p azonnal és látványosan hálát kapjon

p Vagy nem a maga helyén a dolgát végzi,

p de a boldogság rebbenékeny kék madarát

p hajkurássza naphosszat árkon-bokron át…

p x

p Szamosmenti Névtelen:

p Adhortatio mulierum

p (Intelem az asszonyoknak)

p (16. század második fele)

p 1 Mastan egy ifjú megházasodott,

p Újonnan hozta szép házastársát,

p Kit úgyan szeret, mint önnönmagát;

p Nagy szép beszéddel őtet így oktatja:

p 2 Asszony! szép társam és szép virágom,

p Ha Isten minket ketten öszvebír,

p Tanítlak tégöd, kérlek, hogy ne bánjad.

p 3 Ha mikor, asszony! tégöd szólítlak,

p Mondj akkor engem édös uradnak,

p Mert ha nem mondasz édös uradnak,