kb. 16 perc olvasás
ÉLETMINŐSÉG VIZSGÁLATOK
BOLDOG-BOLDOGTALAN PARADICSOMA ÉS POKLA
NAPI FELJEGYZÉSEK AZ ÉLŐK ÉS HOLTAK HÁZÁBÓL
A POÉZIS PEGAZUSÁN
Bánosi György
Miniatűr 2
és mikor először szemetekbe néztem
a tükrében sajátmagam láttam
és oly torznak tűnt a tükörkép
hogy szemetek csúnyának találtam
*
A Széchenyi-fürdő poétája
elmúltam már hatvan éves
hasam pohos, tar fejem
még elcicázok a kasszírnővel
és a sakkpartikon is megvan díszhelyem
lehetnék más is, mint az öreg Miller
viselhetnék fagy-mosolyt
és dér-hajat
és szétoszthatnám a kabinosok közt
mi nyugdíjamból megmarad
vagy osonhatnék fél-gatyában
a női öltöző felé
és ragadhatnék minden lányhoz
mint lágy, kocsonyás zselé
de nem, én nem vagyok jó egyiknek sem
én szabálytalan önmagam vagyok
s ha egy nap földbe dobják testem
mit csináljak? alszom egy nagyot
*
A zsarnokság évkönyveiből
várva, hogy beáll a véres éjjel
megjelölték a hugenották házait
– – – – – – – – – – – – – –
farsangi álarcokat öltött
tükör-útvesztőben kereste önmagát
– – – – – – – – – – – – – –
kalitkában nevelték
a játékokra tartott pigmeusokat
– – – – – – – – – – – – – –
a sisakrostély felhajtva
látta, hogy kedvesét ölte meg
– – – – – – – – – – – – – –
száz vonalra bomolva
maga elől futott
– – – – – – – – – – – – – –
beszívta a hegyek friss levegőjét
és hiányzott a megszokott fuldoklás
* * *
KATOLIKUS SZENTÍRÁS
Igenaptár
2011. október 27.
Isten szeretetétől, Krisztus szeretetétől semmilyen külső dolog el nem szakíthat, csak akkor, ha magam is belegyezem. Egyrészt biztató, másrészt felelősséggel teli a szentlecke üzenete. Nem kell félnem, de minden tőlem telhetőt meg kell tennem az üdvösségért.
Napi igehelyek
Róm 8,31b-39
Mit mondjunk tehát mindezek után? Ha Isten velünk, ki ellenünk? Ő, aki tulajdon Fiát sem kímélte, hanem odaadta értünk, mindnyájunkért, ne ajándékozna vele együtt mindent nekünk? Ki lenne vádlója Isten választottjainak? Isten az, aki a megigazulást adja; ki lenne hát az, aki kárhoztat? Talán Krisztus Jézus, aki meghalt, mi több, fel is támadt, Isten jobbján van, és közbenjár értünk? Ki szakíthat el minket Krisztus szeretetétől? Nyomorúság vagy szorongatás? Éhség, mezítelenség, veszedelem, üldözés, vagy kard? Amint írva van: ,,Miattad gyilkolnak minket naphosszat, olybá vesznek, mint a leölésre szánt juhokat” [Zsolt 44,23]. De mindezeken győzedelmeskedünk azáltal, aki szeret minket. Abban ugyanis biztos vagyok, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem jelenvalók, sem jövendők, sem erők, sem magasság, sem mélység, sem egyéb teremtmény el nem szakíthat minket Isten szeretetétől, amely Krisztus Jézusban, a mi Urunkban van.
Lk 13,31-35
Még abban az órában odajött hozzá néhány farizeus, és azt mondta neki: ,,Menj el, távozz innen, mert Heródes meg akar ölni.” Ő azt mondta nekik: ,,Menjetek, mondjátok meg annak a rókának: Íme, ördögöket űzök és gyógyítok, ma és holnap, és harmadnap befejezem. De ma, holnap és a következő napon úton kell lennem; mert nem lehet, hogy próféta Jeruzsálemen kívül vesszen el. Jeruzsálem, Jeruzsálem! Te megölöd a prófétákat, és megkövezed azokat, akiket hozzád küldtek! Hányszor akartam egybegyűjteni fiaidat, mint a tyúk a csibéit a szárnyai alá, de te nem akartad. Íme, elhagyatott lesz a házatok. Mondom nektek, nem láttok engem, amíg el nem jön az idő, s mikor majd ezt mondjátok: ,,Áldott, aki az Úr nevében jön”” [Zsolt 118,26].
* * *
POLGÁR ERNŐ
A KULTÚRÁK EREDETE ÉS ŐSKÉPEI
BELSŐ MONOLÓG
Franciául: monologue interieure – a mitologikus irodalom egyik ábrázolási módszere, amikor a mítosz valamelyik hőse tudatfolyamatát a színpadi monológhoz hasonló formában mondja el.
BIKA
A Bika is mitológiai állat: a sumér és egyiptomi hiedelemvilágban különféle kapcsolatokat találunk a bika és a neki megfelelő mitológiai alak között. A Gilgames és az égi bika című sumér dalban Innin istennő – mivel megharagudott Gilgamesre, aki visszautasította szerelmét – eléri, hogy az istenek megteremtsék az égi bikát, amely majd bosszút áll. A bika az égből száll alá az Eufráteszhez, és kiissza a folyót. Gilgames legyőzi a bikát: a jelenetet előkerült pecsétek ábrázolják. Zeusz bika alakjában rabolja el Europét. A bika az indiai Mahábháratában és a Rámájanában is az istenség szimbóluma.
BIZALMAS
Franciául: confident – a francia tragédia egyik jellegzetes szerepe. De a mítoszok főszereplői mellett is gyakran jelenik meg állandó kísérő – barát, barátnő, dajka, szolga, beszélni tudó állat, kőszikla, fa -, akinek a mítosz főszereplője kiönti szívét, megbeszéli vele örömét, bánatát, s aki így tulajdonképpen a monológ feloldását szolgálja.
BÓDÍTÓ ITAL
Bódító italok a legtöbb vallási hagyományban előfordulnak. Kimutatható az a törekvés, hogy ezek egyféle anyagból készüljenek: Mexikóban aloélevélből, az amerikai indiánoknál maniókából vagy kukoricából. A kínaiak rizsből készítik a pálinkát, Európában árpából vagy kölesből a sört, szőlőből a bort. A bódító italok hierarchiájában kitüntetett helyet foglal el a halhatatlanság itala, amely elfogyasztójának örök életet ad. Az élet vizével csak az istenek élnek és rendelkeznek szabadon. Jellemző példa az ilyen isteni eredetű élet vizére a görög mitológiában a nektár, ami legyőzi a halált, fenntartja az istenek halhatatlanságát. Ez termel vért az isteneknek, amely más, mint az embervér. A nektár gyakran szerepel együtt az ambróziával, az istenek eledelével.
Hallucinogén tulajdonságok jellemezték az ókori indiai rituális italt, a szomát, amelyet Szoma égi isten egyik megtestesülésének tartották.
BOR
Rómában a borral kapcsolatos valamennyi ünnepséget Jupiternek mint vallásistennek szentelték. A bor és borkészítés ógörök istene Dionüszosz, a villámszóró Zeusz fia, aki egészséget, erőt ad, elűzi a gondokat, a félelmet, a szenvedést, felvidámítja és örömmel tölti el a szívet. Számos civilizációra jellemző, hogy fokozott figyelmet szentel a „küszöbállapotnak”, amelynek átlépése után a szent és az isteni részegség átcsap az ellenkező állapotba.
A bor a termékenység ősi szimbóluma. Vérrel való azonosságának korai tanúbizonysága az a hettita katonai eskü, amelyben a szertartást végző így kiált fel, miközben bort önt:
– Ez nem bor, ez a ti véretek!
Máté evangéliumában írja, hogy a borral töltött serleget felemelő Jézus így szólt:
– Ez az én vérem.
BOSZORKÁNY
A boszorkányok az ördöggel vagy más tisztázatlan erővel szövetségre lépő asszonyok, akik ezt a szövetséget természetfeletti képességek elnyerése érdekében kötik. A boszorkányüldözés Európában külön jogtudományt szült: első kódexe, a Malleus maleficarum 1487-ben jelent meg. A boszorkányság mint eretnekség elkerülhetetlenül halálbüntetést vont maga után.
BOSSZÚVÁGY
A sumér nép örök időkre jósolt nekünk: – Elmégy, és elveszed az ellenség földjét, eljön az ellenség, és elveszi a földedet – szól intelmük ötezer év messzeségéből.
Az ember szeret nem hallgatni másokra, saját hibájából elköveti azt, amit elkerülhetett volna, hogy elveszi a másét.
Elmentek ők is, a sumérok, s elvesztek. Elmentek a perzsák, az egyiptomiak, a görögök, a rómaiak, a mongolok, a törökök, Hitler, Sztálin s ki tudja, majd még kik.
Történelmünk revánsok sorozata.
A tudást, melyet keservesen összeszedtünk, majd mindig összetörve, darabokban találtuk, s később újra összerakni, újrateremteni kényszerültünk.
BUDDHIZMUS
A buddhizmus élesen eltér valamennyi más vallástól. A különbség abból az alapelvéből adódik, hogy az ember – és csak az ember – különleges helyet foglal el az összes lény között! Egyedül az embernek van lehetősége arra, hogy a kezdet és a vég nélküli szanszára béklyóitól megszabaduljon, és elérje a nirvánát.
Buddha, azaz megvilágosult legyen.
A szanszára a létezést jelenti, amely elkerülhetetlenül összefonódik a szenvedéssel és az élőlények újjászületésével. Az élőlények haláluk után vagy saját korábbi szférájukban születnek újjá, vagy kedvezőbb, esetleg kedvezőtlenebb szférákban. Véghezvitt tetteiktől függően. Karmájuk szerint.
A karma a jó és rossz tettek összessége, amelyeket az egyén korábbi létformáiban hajtott végre, s amelyek az elkövetkezőkben megszabják sorsát. Az életben tanúsított magatartás meghatározza a későbbi alakban való újjászületést vagy nem születést. Aki életében ember, halála után istenként születhet újjá, esetleg a pokolbeli naraka lakójaként, de lehet préta, állat vagy aszura. Azok születnek újjá préta alakban, akik előző életükben mohók, kegyetlenek és falánkok voltak. Az aszurák pedig olyan lények, akik elkeseredett harcban állnak az istenekkel. Az újjászületések láncolatának nincs tehát kezdete. Vége azonban lehet.
A cél a nirvána: a szabadság, a gyönyör, a nyugalom állapota, amelyet csak ember érhet el. Az ember alakban való megszületés tehát különösen kedvező. Megvilágosodásra törő, azaz Bodhiszattva az, aki feltette magában, hogy Buddhává lesz. Az ilyen elhatározásra az indíthatja az embert, hogy ki akar kerülni a folytonos újjászületés láncolatából.
Buddha alakja a buddhizmus legfontosabb témája. Buddhák minden világban megjelennek, így számuk tehát mérhetetlenül sok. Különféle alakban testesülnek meg, jó cselekedeteket hajtanak végre, s amikor elérik a tökéletességet, hosszú időn át az egekben tartózkodnak. Amikor emberként születnek meg, születésüket sok csodás jelenség kíséri: megrendül a föld, virágeső hull az égből. Minden buddha rendelkezik olyan jegyekkel, amelyekkel minden más lényt felülmúl, beleértve az isteneket is. Csak a buddháknak van hatalmuk, hogy hassanak nemcsak a saját világukban, hanem a más világokban történő eseményekre is. Amikor elérik a nirvánát, a saját charmájukat hirdetik, azt a tanítást, amelynek segítségével az emberek elérhetik a nirvánát.
A buddhizmus sok tekintetben azonos a brahmanista és hindu hitelvekkel. Számtalan világot csoportosítanak világrendekbe, s ezekből több van, mint ahány homokszem a Gangeszben. Minden egyes világ korong alakú földdarab, a vízen lebeg, ez a levegőben nyugszik, a levegő pedig a térben foglal helyet. A világ közepén hatalmas hegy áll, a hegy körül kering a Nap, a Hold és a csillagok. A hegygerincek mögött négy világsziget terül el, amelyek mindegyikét ötszáz sziget veszi körül, s valamennyinek a partját a világóceán mossa.
A buddhizmus Kínában, Tibetben, Koreában, Japánban, Mongóliában, Burjátföldön, Srí Lankán, Burmában, Thaiföldön, Laoszban, Kambodzsában és Vietnamban terjedt el. A vallás fő szakrális jelképe a mandala: a szertartásokban a meditációhoz használt sematikus világábrázolás. Szimbolikus jegyekből álló, kör alakú diagram. Az összetettebb geometriai jelek közé tartozik. Jellegzetes alaprajzát beleírt négyzettel ellátott külső köre adja, a négyzetben újabb belső kör található, amelynek területét rendszerint nyolcszirmú lótusz vagy kört tagoló nyolc osztóvonal alakítja ki. A négyzetet a világtájaknak megfelelően állítják be, az adott égtájhoz a legközelebbi térnegyednek megfelelő színe révén kapcsolódik. A belső kör közepén ábrázolják a tisztelet szakrális tárgyát. A mandalát kőből, fából, fémből, agyagból, homokból vagy tésztából készítik, befestik, és szent helyeken, templomokban helyezik el vásznon vagy áldozati tálakon. Bizonyos értelmezés szerint a világmindenség modellje is.
A buddhizmus a világ kultúrájának egyik leggazdagabb és legváltozatosabb vallása. Önmegújító és állandó gazdagodásra való képessége széles körben elterjedtté tette, s Tibetbe is eljutott…
* * *
EÖTVÖS JÓZSEF
VALLOMÁSOK ÉS GONDOLATOK
72
Népeket teóriák szerént nem alkothatunk,
de a népben fekszik a kormányzás teóriája.
73
Régi alkotmányok
az idő és szokás által tiszteletesek,
új konstitúció
csak öntökéletessége által állhat,
ezért oly veszedelmes alkotmányt változtatni. Népek is
inkább engedelmeskednek
ősei rossz szokásainak, mint az új jónak.
74
A lombatlan tölgy
éppen úgy van kitéve az idő viszontagainak,
mint az ifjú fa,
csakhogy nincsenek többé virágjai vagy gyümölcsei,
melyeket veszthetne,
nincs lombja többé,
mely által a szélvész csapásai ellen panaszolkodhatna.
Így van az emberrel is;
az ifjút szánjuk,
mert látjuk, mint veszti élte örömeit,
az aggnak nincs többé, mit veszthetne.
Az ifjú sóhajtozva zengi panaszait,
az agg keservének többé szót nem talál.
Boldog a szenvedő ifjú is, csak az agg szánandó.
75
Vannak nagy emberek,
kik inkább szeretve, mint csudálva
mennek át a jövendőre.
Ilyen Haydn,
nagy fához hasonló,
mely büszke látvány annak,
ki messze terjedett ágait nézi,
és minden gyermeknek
egy virágot is nyújt egyszersmind.
76
Csak
az élet
kis örömei és fájdalmi
teszik jóvá az embert.
77
Minden ember
éltében legalább egyszer boldog,
midőn tudniillik először kesereghet.
Nagyobb-, magasabbnak érzi magát az ifjú,
midőn először boldogtalannak nevezheti magát.
Édesebb
elmúlt fájdalmakra s veszélyekre visszagondolni,
mint bármely gyönyöröket érzeni.
Valamint a rózsaibolyán
helytelenül[!] foly le minden könny,
úgy a csekély vagy gyermekembernél is,
de ha felnyílik a kehely,
akkor harmattal telt mindég a virágszív.
Nem nőtt boldogtalansága, csak szíve tágult.
78
Magasságot keres az ifjú,
a férfi csak boldogságot,
mert amaz úgyis boldog,
ez pedig belátta már,
mily csekély e föld legnagyobb magassága is.
79
Kit a kék ég csak nefelejcseire int,
az boldogabb annál,
ki virágjai mellett mennyekről ábrándozik.
Mert az első világos jelenben él,
a másik eltakart jövőben,
mit ez csak remél, azt a másik bírja már.
80
Szüntelen fájdalom
örömérzésre alkalmatlanná teszi az embert,
mert ki gyönyört nem remél, azt nem találja;
éppen ellenkezők szüntelen szerencse következései.
81
Ó, boldog az első ifjúság,
gyermekálmunk nyugszik rajtunk még,
és félhunyt szemünknek
oly közel tetszik földünkhöz az ég.
Évek lejtnek el felettünk,
szemeink felnyílnak,
de csak azért, hogy
lássuk, mely távol van mennyünk.
82
Kevesebb ész kell a kételkedésre,
mint a hitre.
Kételkedés azon emberek része,
kik hinni nem elég jók,
s tagadni nem elég erősek.
83
Venus csillaga
csak reggel s estve világít,
nappal eltűnik.
Úgy van a szerelemmel is.
84
Európa aequilibriumát
számtalanon abban keresték, hogy
minden szuverén annyi alattvalónak parancsoljon,
mint szomszédja.
Korunk mutatta meg, hogy
az aequilibrium abban áll, hogy
egy fejdelem oly keveset parancsolhasson,
mint szomszédja.
85
Egyes emberek patrióták,
de népek kozmopoliták legyenek,
és boldog lesz a világ.
86
E földön minden ember boldog lehet.
Nem a dolog,
csak az, miként látja,
teszi szerencséssé az embert.
Ablakainkon felfagyott hófúvatok
rózsavirányoknak tetszenek,
ha rózsaszínű szemüvegen nézzük;
de hol találni ily üvegeket? –
Ez a nagy kérdés.
87
Az életben
több a teória a valóságnál,
s azért boldog,
ki amazt nem keresi,
s víg életalapokat formál magának.
88
Férfi
a kozmikus behatásokat
teljes erejekben érzi,
őt az objektivus világ formálja,
és mint e földön, úgy szívében is
öröm s fájdalomérzemények vegyülnek.
Az ifjú gondolatjainak
csak impulzust ád a külvilág,
magából fejlődik ki,
életkört önmagának alkot,
és éppen az első behatások
határozzák el egész ifjúságát.
89
A mi szabadságunk pálmához hasonló,
mely csak azért virít, mert szűk üvegházban tartatik.
Ha egyszer majd kihozzuk rejtekéből,
ha éghajlatunk durva behatásainak kitesszük,
a gyenge mi hamar hervadni fog.
90
Kis öröm
az embert inkább boldogítja,
mint bármily nagy szerencse;
valamint a kis viola bármily nagy fánál kedvesebb,
mert összeszedhetjük, s mert szívünkhöz fér.
91
Képekben szólunk,
mert minden világosabbnak,
érthetőbbnek tetszik,
mint az, miről éppen szólunk.
92
Materialista s transzcendentális
teóriáji bebizonyítására
egyszerűen apellál az ember természetére,
de ez magyar törvényhez hasonló,
s mindenik azt mutatja meg, amit akar.
93
A tenger homályos,
mert önkeblében ápolt plánták színét mutatja;
a folyó tiszta, mert csak tüköre az égnek.
Így van a magokból kifejlett
s a külső behatások által kormányzott emberekkel is;
amazok homályosak, de mélyek,
ezek tetszőbbek, de felületesek.
94
Fiúk az exclamatio-jelek
a famíliák konstrukciójában.
95
Örökké távol vannak egymástól az emberek;
a fákhoz hasonlók,
melyek bármely magasan nyúljanak is fel,
magányosan állnak s örömtelenül.
Akkor jön fel a szerelem napja,
árnyékot vet minden fa,
az árnyékok egymást érik,
csak a szerelem által egyesül az ember.
És mi a szerelem? –
mint egy lenge árnyék,
mely egy pillanatban elenyészik.
96
Mily kevés egy ember,
s mily sok már kettő is!
* * *
ORVOS-BETEG VICC-GYŰJTEMÉNY
2.
− Téged is szokott rázni a hideg, ha lázas vagy?
− De mennyire! Főleg éjszaka.
− És olyankor a fogaid is vacognak?
− Nem tudom. Nem alszom velük.
*
− Valahányszor mosolyogni látom asszonyom, mindig arra gondolok, hogy fel kellene csábítanom a lakásomra.
− Nocsak! Maga ilyen nagy nőcsábász?
− Dehogy. Csak fogorvos vagyok.
*
− Hű, de tetszik nekem az a kis fogorvosnő!
− Hát uram, próbálkozzék meg vele, úgy tudom, még lány.
− Na, de hogyan merjek közeledni egy nőhöz, akinél már annyi férfi hagyta ott a fogát?
*
Fogorvosnál:
− Hé, mit csinál? Ez nem a fájós fogam!
− Nyugi, nyugi! Majd arra is sor kerül.
*
Párbeszéd a fogorvosnál:
− Mibe kerül egy teljes fogsor?
− Százezer forintba
− Az, nagyon drága.
− Mégis megéri, mert ha rendben van a fogsora, ehet, amit akar.
− Igen ám, de ha kifizetem a fogsort, nincs miből…
*
Az orosz újmilliárdos elmegy a fogorvoshoz. A doki megvizsgálja, majd azt mondja neki:
− Hiszen önnek vadonatúj, gyönyörű aranyfogai vannak… Mit csináljak velük?
− Hogyhogy mit? Szereljen fel egy riasztót!
*
− Doktor úr, a fogak, amelyeket felrakott nekem fájnak…
− Na látja! Mondtam, hogy olyanok lesznek, mint az igaziak.
*
Reszkető pasast vizsgál a fogorvos.
– Ki kell húznom a fogát – közli. A beteg most már úgy remeg, hogy összekoccannak a fogai.
− Na, nyugalom! – mondja a fogorvos. – Itt egy kis konyak, ettől majd elmúlik a félelme. A beteg megissza a konyakot, s kisvártatva csakugyan elmúlik a remegése.
− Na, megjött a bátorsága? – kérdi a doki.
− De mennyire! Most próbáljon meg valaki csak egy ujjal is a fogamhoz nyúlni!
*
− Miért van feldagadva a képed?
− Most jövök a fogorvosomtól. Kihúzattam a bölcsességfogamat.
− No, és fáj még?
− Nem tudom. Ott hagytam a doktornál.
*
Az asszisztensnő rohan be a rendelőbe, és kétségbeesetten kérdezi az orvostól:
− Jaj, doktor úr, mit csináljak? A betege, aki most indult haza a rendelésről, a kapuban összeesett.
− Fordítsa meg, hogy úgy nézzen ki, mintha csak most jött volna…
*
− Doktor úr, kérem segítsen rajtam! Mostanában olyan szétszórt vagyok. Tetszik tudni ez azért van,
mert… Miért is?
*
− Doktor úr, kérem segítsen! Valami baj van a memóriámmal.
− Mióta
− Mit mióta?
*
Azt mondja az orvos a betegnek:
− Van egy rossz és egy jó hírem. Melyikkel kezdjem?
− A rosszal.
− Nos, a rossz hír az, hogy ön Alzheimer kórban szenved.
− És mi a jó hír?
− Hogy mire hazaér, elfelejti.
*
− Doktor úr! Azt hiszem a férjemnek agyérelmeszesedése van! – panaszolja egy asszony a rendelőben. – Órák hosszat beszélek hozzá, és a végén, amikor rákérdezek kiderül, hogy fogalma sincs miről van szó.
− Ez nem agyérelmeszesedés, asszonyom! – feleli az orvos. – Ez áldás!
*
A pszichiáter mondja a betegének:
− Az már biztos, hogy a három hét alatt sokat javult a memóriája, Kovács úr.
− Bocsánat, de engem Szabónak hívnak.
− Na ugye…!
*
Egy idős nő nyit be a patikába:
− Kérek egy Acidum acetylosalycilicumot! – áll meg a pult előtt.
− Acidum acetylosalycilicumot? – csodálkozik rá a gyógyszerész. – Hiszen ez közönséges Aszpirin.
− Ez az! Csak mindig elfelejtem a nevét.
*
A falusi körzeti orvos elmegy vadászni a társaival. Amikor hazatér, megkérdezi a felesége:
− Na, eredményes volt a vadászat?
− De mennyire! Van egy fácánom, két nyulam és három új páciensem.
*
A postás megbetegszik. Elmegy az orvoshoz, aki megvizsgálja:
− Nincs komolyabb baja – mondja. – Csak több mozgásra lenne szüksége. Sétáljon legalább egy órát naponta.
− Jó doktor úr. De mikor? Mielőtt kihordtam a leveleket vagy utána?
*
Egy erősen leromlott egészségű betegnek tanácsolja az orvos:
− Tartózkodjon többet a szabad levegőn.
− De, doktor úr, ennél is többet!
− Miért, mi a maga foglalkozása?
− Hajléktalan vagyok.
*
Az orvos megkérdi az öreg parasztot:
− Na, bevette a kanalas orvosságot?
− Hát félig-meddig. Az orvosság még ment, de a kanalat sehogy sem tudtam lenyelni!
*
Az öregség jele, amikor az embernek már közérzete van.
*
Két öreg beszélget:
− Azt mondta az orvos, hogy szklerózis multiplexem, angina pectorisom, reumám, asztmám és magas vérnyomásom van…
− Elég, elég! Inkább azt mond meg, mi az, amid nincs!
− Fogam.
*
A beteg kétségbeesetten hallgatja a doktort, aki sorolja a vizsgálatok eredményét.
− Súlyos májzsugor… szívelégtelenség…vesedaganat…
− Jaj, doktor úr, nem tudna valami pozitívat is mondani?
− De, itt van az AIDS tesztje…
* * *
BOROS MAGYAR KÖZMONDÁSOK
I.
996.
Keresztelt bor.
Azaz vizzel vegyített.
997.
Pogány bor.
Melyben nincs viz.
998.
Szegény bor.
Rosz bor.
999.
Három emberes bor.
Német: Drei Männer-Wein.
Egy inni ad, kettő fogja az ivót, hogy el ne szaladjon.
1000.
Bornál borabb.
Jó bor.
1001.
Konty alá való bor.
Aszonyoknak való, édes bor.
1002.
Bor, buza, békesség.
1003.
Bor, buza, szalonna, égnek fő adománya.
1004.
Jó bor, pénz, szép aszony embert kiván őrzésre.
1005.
Jó borod, szép kincsed, meghitt emberre bizd.
1006.
Jó bor, szép feleség, csendes lelkismeret drága dolgok.
1007.
Bor nélkül szegény a vendégség.
1008.
A bor meghajtja a dallót.
1009.
Czégér nélkül is elkél a jó bor. Nem kell a jó bornak czégér.
Német: Guter Wein bedarf keines ausgesteckten Reifs.
1010.
Büdös bornak nagy czégért szoktak emelni.
1011.
Nagy mester a bor.
1012.
Jó legény a bor.
1013.
Sokat tud a bor.
1014.
Kardot köt a bor.
Élessé azaz eczetté lesz.
1015.
Nincs kormánya a bornak.
Latin: Vinum caret clavo.
1016.
Ki a bort megiszsza, ura legyen.
1017.
Bor mellett hamar kiugrik az igaz.
1018.
Borban lakik az igazság.
Latin: In vino veritas.
Német: Wein sagt die Wahrheit.
Vallatásnál terhelő esetekben az igazság kitudása végett bort használnak a persák és ily módon hamarább érnek czélt, mint sok ujabbi, mesterségesen készített eszközökkel, melyektől borzad az emberiség. Körte.
1019.
Megmutatja a bor, kiben mi lakik.
1020.
Nincs a bornak titka.
Ki bort iszik, elárulja a titkot.
1021.
Van a bornak titka.
Tudni kell a borhoz.
1022.
Többet beszélnek bor mint étel mellett.
1023.
Nem gyermeknek való a bor, nem tudja megrágni.
1024.
Legjobb a bor a tövin.
Azaz pinczében vagy kocsmában.
Azért mondják: gyerünk a tövire, azaz pinczébe vagy kocsmába, borozni.
1025.
Jól tudja bor utját.
1026.
Bort sajt után.
Értsd utána: ne válaszsz, mert sajtra hitvány bor is jól esik.
Barátot bor közt, bort sajt után, lovat istállóban, leányt bálban, nagyurat mulató fürdőben ne válaszsz, ne keress. Fáy A.
1027.
Bor ez! megöli a halálos vétket is.
Erős borra mondják.
1028.
Bor és pénz tartva tart, költve fogy.
1029.
Jó bornak, jó embernek eredetét ne keresd.
1030.
A jó bor hosszú meséje az iszákosnak.
1031.
Részegesnek a bor édes anyja teje.
1032.
Vén embernek bor a patikája.
1033.
Még a vén embert is tánczba viszi a bor.
Latin: Vinum senem etiam vel nolentem saltare compellit.