Dévay Camilla színésznő

Dévay Camilla[2] (Budapest, 1922. december 22.[3] – Budapest, 1998. november 10.) magyar színésznő. Férje Udvaros Béla rendező, lánya Udvaros Dorottya Kossuth-díjas színművésznő.

Életút[szerkesztés]

Kezdet, tízéves szilenciummal[szerkesztés]

Zichy Pallavicini Edina őrgrófnő Kereskedelmi Leányiskolájában érettségizett, majd aSzínművészeti Főiskolán tanult, ahol 1947-ben kitüntetéssel végzett. Harmadéves növendék volt, amikor Básti Lajos oldalán, a Csongor és Tünde női főszerepére készült.[4] Az egyik próbát megszakították, kihallgatásra vitték. Néhány napig álltak a próbák, majd Tünde szerepétSzörényi Éva vette át.[5]

Az incidens ellenére folytathatta tanulmányait, a végzés után a Nemzeti Színház azonnal szerződtette. Diplomás bemutatkozása Az ész bajjal jár című darabban volt. A produkció főbb szereplői Balázs Samu, Gózon Gyula, Gábor Miklós, Ilosvay Katalin, Ladomerszky Margit, Peti Sándor, Rajczy Lajos, Sallai Kornélia és Ungváry László voltak.

A bemutató után nem sokkal letartóztatták, koholt vádak[6] alapján három évre börtönbe zárták, majd ugyanennyi időre – ítélet nélkül – Kistarcsára internálták. Egy évtizedig nem engedték színpadra lépni.

Igazságszolgáltatás – Bíróság – Dévay Camilla és társai

Magyarország, Budapest, Budapest

A rabtárs, Esterházy grófnő így emlékezik az internáló táborra:[7]

„	…És volt köztünk egy gyönyörű, szőke színésznő, olyan fiatal, mint az az ágaskodó búzahajtás, s aki csak fölfelé nézett, folyton abba az alig-alig fénybe, és ha nagyon nagy csend volt, ami mindig a legrosszabb, akkor ő inkább beszélt, szépen, arany ízűen, meséket, verseket, sokan túl sem éltük volna, ha nem hunyhattuk volna le a szemünket a drótos villanykörte alatt, hogy azokon a szép szavakon ájuljunk el, ha nem halljuk naponta a Toldit, a farkassal hadakozó, hű fiút, a cseh vitézzel megvívó bajnokot, a Szülőföldemet, a Családi kört, a Rab gólyát, meg a Fóti dalt…	”

Végre, folytatás[szerkesztés]

1957. január 31-én, Békéscsabán az ország egyik legfiatalabb, Falus György által igazgatott színházában léphetett újra színpadra. A Mária főhadnagy címszerepét „kettőzte” Simon Erikával. Partnere volt – többek között – Stefanik Irén és Szoboszlai Sándor.

Az 1957/58-as szezonban – férjével együtt – szerződést kapott a Kecskeméti Katona József Színházban.[8]

1957. szeptember 21-én egy zenés darabban (Nászutazás) láthatta először a kecskeméti közönség. A férfi főszerepet Fekete Tibor alakította, akivel – később a legtöbbször – huszonnyolc alkalommal voltak játszótársak.

Radványi László igazgató, később Radó Vilmos[9] a legendás színházcsináló, az Udvaros házaspáron kívül több indexre tett művésznek adott szerződést. Itt rendezhetett újra Németh Antal az Európa-szerte elismert színházi szakember, a Nemzeti Színház egykori igazgatója.

Alig egy hónapot kellett várnia az első, alkatának, karakterének legmegfelelőbb drámai szerepre. A Németh Antal által rendezett Othellofőszerepeit a szintén vidékre száműzött Bicskey Károly–Fogarassy Mária házaspár[10] játszotta. Dévay Camilla Bianca szerepében tűnt fel.

Vidéki elszigeteltség[szerkesztés]

Rövid idő alatt a város illetve a megye legismertebb, legnépszerűbb, körülrajongott művésze lett. A tizenhat évad alatt több mint ötven bemutatója volt. Eljátszhatta a drámairodalom számos nagy női szerepét, néhány kivétellel ezek mindegyike erőt és tehetséget próbára tévő feladat volt. A kecskeméti színházi sikerei, mintha kárpótolni akarták volna a szilenciumban töltött évtizedért. Évi három-négy, 1963-ban hét premierje volt.

Sikerei azonban a megyehatáron belül maradtak. Alakításait nem méltatta országos sajtóorgánum, kitüntetésben nem részesült, a megyét csak egy debreceni és egy szegedi vendégjáték alkalmával hagyta el.

A soha nem indokolt tiltás megnehezítette filmes és tévés pályafutását is. A vidéki színházak előadásait sűrűn látogató filmrendezők, több alkalommal hívták egy-egy szerepre. Szerződtetése általában komoly tortúrával járt, több esetben miniszteriális szinten[11] akadályoztatták meg szereplését.

Búcsú két évtized után[szerkesztés]

1973-ban, tizenhat év után – férjével együtt – elbúcsúztak Kecskeméttől. A békéscsabai színházhoz szerződtek, ahol három év alatt – megromlott egészségi állapota miatt – már csak öt bemutatót abszolvált. 1976-tól visszavonult a színpadtól. 1978 decemberében egy Jean Cocteau-darabban még visszatért a szeretett város, Kecskemét közönségéhez. Tizenegy évvel később, barátai és a pályatársrendező, Berényi Gábor unszolására, biztatására elvállalta a Janika című darab egyik szerepét. Negyvenkét év után először léphetett fővárosi színpadra. A címszerepet lánya, Udvaros Dorottya; az édesanyát ő alakította. Ez volt az egyetlen, aktív[12] színpadi találkozásuk.

Dévay Camilla pályafutása alig két évtizedig tartott. A tragikus események nem csak az indulás első évtizedétől fosztották meg. A börtön, az ítélet nélküli internálás, a teljes, majd a részleges kirekesztettség traumái egészségét tönkretéve, további évtizedeket raboltak el ígéretes pályafutásától.

A család[szerkesztés]

A kistarcsai internáló táborból kikerülve, 1953-ban ismerkedett meg a fiatal, pályakezdő, aMagyar Néphadsereg Színház[13] ösztöndíjas rendezőjével, Udvaros Bélával.[14][15] Lányuk,Dorottya születése után házasodtak össze. Retorzióként férjét is elbocsátották, csak gyárak – köztük a Magyar Optikai Művek – színjátszócsoportjait vezethette. A nehéz helyzetben élő családot barátok, neves művészek (Bessenyei Ferenc, Váradi Hédi, Pécsi Sándor) segítették.

A részleges rehabilitáció után (1957-ben) Kecskemétre szerződhettek. Férjével tizennégy darabban lehettek alkotótársak. 1989-ben a Janika című darabban együtt szerepelhetett lányával, Udvaros Dorottyával.[16] A jutalomjáték huszonnyolc előadáson át tartott, utána örökre el kellett búcsúznia a színpadtól.

Udvaros Dorottya két szerepben is átélhette édesanyja sorsát. Először Bacsó Péter, Te rongyos élet című filmjében alakíthatta egy internált színésznő szerepét. Két évtizeddel később Bartis Attila, Anyám, Kleopátra![17] című darabjában, egy, a világtól elvonuló, depresszióban szenvedő, mellőzött művész tragédiája; dokumentum és nem fikció erejével idézte Dévay Camilla életének utolsó másfél évtizedét. A szerző nem ismerte a művésznő históriáját, kálváriáját…

Színházi szerepei[szerkesztés]

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 61. Ugyanitt kilenc színházi fotón is látható.[18]

A táblázat oszlop szinten rendezhető!

Szerző	A darab címe–szerep	A bemutató dátuma	S z í n h á z	Rendező
Gribojedov	Az ész bajjal jár – Natalia Goricseva	1947. május 30.	Nemzeti Színház	Both Béla
Huszka Jenő	Mária főhadnagy – Mária	1957. január 31.	Békés-megyei Jókai Színház[19]	Gáti Sándor
Dihovicsnij	Nászutazás – Nasztyenka	1957. szeptember 21.	Kecskeméti Katona József Színház	Bende Miklós
Shakespeare	Othello – Blanca	1957. november 22.	Kecskeméti Katona József Színház	Németh Antal
Magellhaes	Párizsi cukrászda – Jacqueline	1957. december 18.	Kecskeméti Katona József Színház	Kalmár Tibor
John Colton	Eső – Sadie Thompson	1958. január 18.	Kecskeméti Katona József Színház	Németh Antal
Arany János (Hollós Korvin Lajos)	Pázmán lovag – Ildikó	1958. február 28.	Kecskeméti Katona József Színház	Gyökössy Zsolt
Móricz Zsigmond	Úri muri – Rédey Eszter	1958. október 1.	Kecskeméti Katona József Színház	Németh Antal
Schiller	Stuart Mária – címszerep	1959. február 13.	Kecskeméti Katona József Színház	Udvaros Béla
Shakespeare	Szentivánéji álom – Titánia	1959. április 23.	Kecskeméti Katona József Színház	Németh Antal
Darvas József	Kormos ég – Klári	1959. október 31.	Kecskeméti Katona József Színház	Udvaros Béla
Max Frisch	És a holtak újra énekelnek – Mária	1959. december 4.	Kecskeméti Katona József Színház	Seregi László
Ábrahám Pál	Bál a Savoyban – La Tangolita	1960. január 29.	Kecskeméti Katona József Színház	Deák István
Csehov	Három nővér – Mása	1960. február 26.	Kecskeméti Katona József Színház	Udvaros Béla
Victor Hugo	A királyasszony lovagja –  Neuburgi Mária királyné	1960. október 7.	Kecskeméti Katona József Színház	Udvaros Béla
Gorkij	Az utolsó nemzedék – Nagyezsda	1960. november 7.	Kecskeméti Katona József Színház	Seregi László
Katona József	Bánk bán – Melinda	1961. október 27.	Kecskeméti Katona József Színház	Seregi László
Szimonov	A negyedik – Ő	1961. december 8.	Kecskeméti Katona József Színház	Udvaros Béla
Shakespeare	Rómeó és Júlia – Júlia	1962. február 23.	Kecskeméti Katona József Színház	Lovas Edit
Tamási Áron	Boldog nyárfalevél – Júlia	1963. január 11.	Kecskeméti Katona József Színház	Seregi László
Molnár Ferenc	Olympia – címszerep	1963. február 27.	Kecskeméti Katona József Színház	Seregi László
Brecht	Koldusopera – Kocsma Jenny	1963. május 3.	Kecskeméti Katona József Színház	Udvaros Béla
Dobozy Imre	Holnap folytatjuk – Mária	1963. május 17.	Kecskeméti Katona József Színház	Mónos Attila
Vörösmarty Mihály	Csongor és Tünde – Éj	1963. október 18.	Kecskeméti Katona József Színház	Lovas Edit
Priestley	Mr. Kettle és Mrs. Moon botrányos esete –  Delia Moon	1963. december 6.	Kecskeméti Katona József Színház	Lovas Edit
Dunai Ferenc	A nadrág – Berta	1963. december 31.	Kecskeméti Katona József Színház	Pétervári István
Tabi László	Most majd elválik – Márta	1964. március 20.	Kecskeméti Katona József Színház	Udvaros Béla
Remenyik Zsigmond	Saroküzlet – June	1965. január 15.	Kecskeméti Katona József Színház	Mónos Attila
Broszkiewicz	Botrány Hellbergben – Hilde Diederich	1965. február 19.	Kecskeméti Katona József Színház	Pétervári István
Mesterházi Lajos	Pesti emberek – Mónika	1965. április 2.	Kecskeméti Katona József Színház	Mónos Attila
Miller	Salemi boszorkányok – Elisabeth Proctor	1965. április 30.	Kecskeméti Katona József Színház	Udvaros Béla
Shakespeare	Sok hűhó semmiért – Beatrice	1966. január 7.	Kecskeméti Katona József Színház	Pétervári István
Tennessee Williams	A vágy villamosa – Blanche	1966. március 25.	Kecskeméti Katona József Színház	Mónos Attila
Kristóf Károly	Vörös posztó – Susanne	1966. május 13.	Kecskeméti Katona József Színház	Mónos Attila
Romain Rolland	A szerelem és a halál játéka – Sophie de Courvoisier	1966. szeptember 16.	Kecskeméti Katona József Színház	Margitta Gábor
Szophoklész	Élektra – címszerep	1966. október 27.	Kecskeméti Katona József Színház	Udvaros Béla
Móricz Virág	Boszorkány – Báthory Anna	1966. december 2.	Kecskeméti Katona József Színház	Turián György
Raffai Sarolta	Egyszál magam – Anna	1967. december 8.	Kecskeméti Katona József Színház	Pethes György
Miller	Bűnbeesés után – Maggie	1968. március 1.	Kecskeméti Katona József Színház	Pethes György
Jókai Mór	Aranyember – Athalie	1968. április 5.	Kecskeméti Katona József Színház	Margitta Gábor
Arisztophanész	Lüszisztraté – címszerep	1968. december 27.	Kecskeméti Katona József Színház	Udvaros Béla
Raffai Sarolta	Diplomások – Zsóka	1969. március 14.	Kecskeméti Katona József Színház	Pethes György
Shakespeare	Macbeth – címszerep[20]	1970. január 30.	Kecskeméti Katona József Színház	Udvaros Béla
Tennessee Williams	Az ifjúság édes madara – Alexandra Del Lago	1970. május 23.	Kecskeméti Katona József Színház	Pethes György
Euripidész	Trójai nők – Heléna	1970. július 25.	Szegedi Szabadtéri Játékok	Vámos László
Tennessee Williams	Huszonhét fuvar gyapot – Clea	1970. november 20.	Kecskeméti Katona József Színház	Orbán Tibor
	Fehér László – mesélő	1971	Ciróka Bábszínház	Báron László
Max Frisch	Ha egyszer Hotz úr dühbe gurul…	1971. január 16.	Kecskeméti Katona József Színház	Udvaros Béla
Ibsen	Nóra – címszerep	1971. április 2.	Kecskeméti Katona József Színház	Udvaros Béla
Katona József	Bánk Bán – Gertrudis	1971. október 14.	Kecskeméti Katona József Színház	Turián György
Gyárfás Miklós	Dinasztia – Júlia	1972. április 14.	Kecskeméti Katona József Színház	Udvaros Béla
Tennessee Williams	Orpheus alászáll – Lady Torrance	1972. november 24.	Debreceni Csokonai Színház	Ruszt József
Shakespeare	III. Richárd – Erzsébet királyné	1973. február 23.	Kecskeméti Katona József Színház	Ruszt József
Dallos Szilvia	Akvárium – Szántóné Vera	1973. május 12.	Kecskeméti Katona József Színház	Orbán Tibor
Németh László	Villámfénynél – Anna	1973. október 5.	Békés Megyei Jókai Színház	Lovas Edit
Görgey Gábor–Gádor Béla	Részeg éjszaka – Zsizsi	1974. május 24.	Békés Megyei Jókai Színház	Balogh Géza
Juhász István	Tíz közül kilenc – Balla Böske	1974. október 4.	Békés Megyei Jókai Színház	Orbán Tibor
Katona József	Bánk Bán – Gertrudis	1975. január 10.	Békés Megyei Jókai Színház	Orbán Tibor
Schiller	Ármány és szerelem – Lady Milford	1976. február 27.	Békés Megyei Jókai Színház	Udvaros Béla
Cocteau	Rettenetes szülők – Leonie	1978. december 15.	Kecskeméti Katona József Színház	Galamb Sándor fh.
Békeffy István– Stella Adorján	Janika – Mariska	1989. december 7.	Játékszín	Berényi Gábor

Filmszerepei[szerkesztés]

• Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? (1964, rendező: Makk Károly)[21]
• Ezek a fiatalok (1967, Banovich Tamás)
• Lássátok feleim (1968, Fazekas Lajos)
• Széchenyi meggyilkoltatása, (tévéjáték, 1968, Hajdufy Miklós)
• Hatásvadászok (1983, Szurdi Miklós)
• Elveszett illúziók (1983, Gazdag Gyula)