kb. 6 perc olvasás
Depresszióipar
Tudjon meg többet a könyvről:
A könyv tartalomjegyzéke
8. fejezet: Az antidepresszánsok tagadott mellékhatásai
A legfrisebb interjú a könyvről a „168 órában”
Rádió, tv és újságinterjúk a szerzővel
Kiadói könyvismertető:
A depresszióipar a hatalmas hasznot termelő gyógyszeripar dinamikusan terjeszkedő ágazata. Menedzserek, marketingesek, kutatók, tanácsadók és gyakorló pszichiáterek, orvosok hada működteti: méregdrágán eladható gyógyszereket törzskönyveztet, termel, forgalmaz, s megteremti árujához a vásárlókat, az úgynevezett „depressziósok” tömegét. A gyógyítás szellemét felváltotta a piac logikája. A könyv bemutatja, hogyan hamisítja betegséggé az életproblémákat a gyógyszeripar és a vele szorosan összefonódó orvoslás, hogyan sulykolják az emberek fejébe, hogy gondjaikat csak az – elemzések szerint hatástalan- antidepresszánsok gyógyítják. Szendi köntörfalazás nélkül, keményen fogalmaz, de méltatlanul vádolják pszichiátriaellenességgel; könyve éppenséggel egy jobb pszichiátriáért íródott. Hatalmas tudományos tényanyagot felvonultatva tárja fel, hogy a gyógyszeripar tudományhamísítása és propagandája szakembert és beteget egyaránt félrevezet. A könyv hatalmas tudományos tényanyagot felvonultatva mutatja ki, hogy az antidepresszánsok gyógyhatása a gyógyszeripar marketingfogása csupán, s tudományosan valójában nem igazolt. A szerző részletesen foglalkozik a mellékhatásokkal is, amelyek bizonyítottan öngyilkossághoz, agresszív cselekedetekhez, súlyos szexuális zavarokhoz, szorongáshoz, depresszióhoz, pánikhoz, stb. vezethetnek, s az antidepresszánsok elhagyása pedig súlyos megvonási tünetekkel jár. A Depresszióipar nem egyszerűen egy szűk érdekcsoport visszaéléseiről szól, hanem a gyógyszer-engedélyezés, az orvoslás és a gyógyszeripar intézményesült összefonódásáról, melynek következtében olyan egészségügy alakult ki, melyben az orvos akarva-akaratlan gyógyszer- és betegségkereskedővé, a betegek pedig vásárlókká válnak. A gyógyítás szellemét felváltotta a „piacot teremteni és minél többet, minél drágábban eladni” kereskedelmi logika.
A szerző külön fejezetet szentelt Albert Györgyi „Miért éppen én?” című könyvének, mert abban a félrekezelt és félrevezetett ember tragédiáját látja. Albert könyve -szándékaival ellentétben- valójában vádirat, az antidepresszánsok mindenhatóságát hirdető biológiai pszichiátria ellen. A könyvet a haladó magyar pszichiátria meghatározó egyénisége, Buda Béla professzor -a könyvet kontextusba helyező- utószava zárja. Mint írja:” Szakemberként …, nyugtalanul és némi bűntudattal, mégiscsak azt kell képviselnem, hogy ez a tagadhatatlanul fontos és élő problémakör a társadalmi köztudat elé kerüljön, mert csak így érhető el, hogy a kérdés ne aludjon el, ne borítsa homályba paternalisztikus óvatoskodás, orvosi tekintélyelvűség, korporatív titoktartási hagyomány…. Ehhez nehéz hozzátenni valamit, de nehéz megcáfolni a főbb állításokat is….. valamilyen társadalmi reakció, valamilyen kreatív nyugtalanság tudna oda vezetni, hogy a kritikákat ne lehessen elfojtani, hogy a tudományos közösség igényelje a valódi vitát, az álláspontok világos kifejtését, adatszerű artikulációját, vagy pedig a kritikai szellemű kutatások nagyobb társadalmi támogatását. Ha a gyógyszergyárak valóban óriási profitra tesznek szert az antidepresszáns szerekből, és ha valóban olyan tiszta és tudományos elvi, etikai alapokon működnek, mint ezt képviselik, hasznuk egy részét fordíthatnák a kritikai kutatásokra és szakmai vitákra. Végső soron nekik is a tisztázódás lenne a távlati érdekük.”

Életrajz:
Szendi Gábor 1954-ben született. 1976-ban programozó matematikusi diplomát szerzett. Pár év programozás után az Egyetemi Színpad reklámszakembere, majd a MAFILM Társulás stúdiójának dramaturgja lett. Saját írásaiból egy játékfilm és két tévéfilm készült. A Társulás Stúdió politikai indíttatású 1985-ös feloszlatása után állásából elbocsájtották. Ettől kezdve könyvkötésből élt, majd 1988-ban felvételizett az ELTE BTK pszichológia szakára, ahol 1993-ban kiváló minősítéssel végzett. Klinikai szakpszichológusként szorongásos és depresszív zavarokban szenvedőket kezel, kutatóként elsősorban a test-lélek problematika területén írt összefoglaló tanulmányokat.

| Kiadó: | Sík Kiadó Kft. |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 305 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 16 cm |
| ISBN: | 963-9270-19-9 |
FÜLSZÖVEG
Az antidepresszánsokról ne orvosát, gyógyszerészét kérdezze…
A depreszióipar a hatalmas hasznot termelő gyógyszeripar dinamikusan terjeszkedő ágazata. Menedzserek, marketingesek, kutatók, tanácsadók és gyakorló pszichiáterek, orvosok hada működteti: méregdrágán eladható gyógyszereket törzskönyveztet, termel, forgalmaz, s megteremti árujához a vásárlókat, a „depressziósok” tömegét. A gyógyítás szellemét felváltotta a piac logikája.
A szerző hatalmas tudományos tényanyagot felvonultatva tárja fel, hogy a gyógyszeripar tudományhamisítása és propagandája szakembert és beteget egyaránt félrevezet. Bemutatja, hogyan hamisítja betegséggé az életproblémákat a gyógyszeripar és a vele szorosan összefonódó orvoslás, hogyan sulykolják az emberek fejébe, hogy gondjaikat csak az – elemzések szerint hatástalan – antidepresszánsok gyógyítják. Szendi köntörfalazás nélkül, keményen fogalmaz, de méltatlanul vádolják pszichiátriaellenességgel; könyve éppenséggel egy jobb pszichiátriáért íródott.
A szerző külön fejezetet szentelt Albert Györgyi Miért éppen én? című könyvének, mert abban a félrekezelt és félrevezetett ember tragédiáját látja. Albert Györgyi könyve – szándékaival ellentétben – valójában vádirat az antidepresszánsok mindenhatóságát hirdető biológiai pszichiátria ellen.
A könyvet a haladó magyar pszichiátria meghatározó egyénisége, Buda Béla professzor – a könyvet kontextusba helyező – utószava zárja. Vissza
TARTALOM
| Bevezető | 11 |
| Hogyan csöppentem bele? | 12 |
| Udvariasan nem lehet megváltoztatni a dolgokat | 14 |
| A könyv szerkezetéről | 18 |
| A depresszióipar kezdetei | 21 |
| Megszállottak és elmeháborodottak | 22 |
| A mentális betegségek pszichológiai elmélete | 25 |
| A depresszió szabványosítása | 27 |
| A gyógyszeripar belelkesül | 30 |
| Az antidepresszáns-üzletág | 31 |
| A depresszió termékmarketingje | 32 |
| Mire jó az imipramin? | 34 |
| A szerotoninmítosz | 35 |
| A placebojelenség új megközelítésben | 39 |
| Aktív hatóanyagok hatásának módosítása | 40 |
| Hiedelmek, rejtett feltevések hatása | 43 |
| Szimbolikus jelentés és szimbolikus események hatása | 43 |
| Az orvos-beteg kapcsolat hatása | 45 |
| Rejtett elvárások közvetítése | 46 |
| Kulturális hatások | 49 |
| Placeboműtétek | 51 |
| Bizonyítottan hatástalan terápiák hatása | 53 |
| A média hatása | 54 |
| A Krebiozen-eset | 55 |
| Beteghatás | 56 |
| Gyógyszerhatás és placebohatás | 57 |
| A gyógyszer arra hat, amire szedik? | 58 |
| Biológiai kontra pszichológiai hatás? | 61 |
| Antidepresszánsok és placebo | 63 |
| A randomizált, kettősvak-, placebokontrollos vizsgálatok | 64 |
| „A szó Jákob szava, de a kezek Ézsaú kezei” | 68 |
| A császár új gyógyszerei | 76 |
| Minél újabb, annál hatékonyabb? | 82 |
| A kezelt betegek depressziójának súlyossága | 83 |
| Diagnózis és hatékonyság | 85 |
| Rövid és tartós hatás | 87 |
| Orbáncfű és Zoloft | 92 |
| Vélemény a másik oldalról | 93 |
| A vita igazi tárgya | 94 |
| Antidepresszánsok és öngyilkossági kockázat | 97 |
| Pszichiátria és gyógyszerlobbi | 99 |
| Antidepresszánsok és fiatalkori öngyilkosság | 104 |
| A Prozac-sztori | 111 |
| Mániás és pszichotikus állapotok mint mellékhatások | 123 |
| Egyéb vizsgálatok, metaanalízisek | 125 |
| Roberta Madison kontra Pfizer | 127 |
| Az antidepresszáns-propaganda érvei | 131 |
| SSRI-fogyasztás: kevesebb öngyilkosság? | 131 |
| Válasz a propagandára | 138 |
| A Gotland-szigeti kaland | 139 |
| „Pszichiátriai” kérdés, társadalmi válasz | 143 |
| A depresszió metamorfózisai | 147 |
| Korok, kategóriák, terápiák | 147 |
| A típusos „atípusos” | 156 |
| Az életproblémák medikalizálása | 159 |
| A depresszióról másként | 164 |
| A depresszióról a laborban és a természetben | 165 |
| Hogy csinálja az evolúció? | 172 |
| Visszacsinálni, amit az élet elrontott | 175 |
| Az antidepresszánsok tagadott mellékhatásai | 179 |
| Ahogy az emberek megélik | 180 |
| Stimuláns hatásprofil |
183 |
| Antidepresszáns okozta depresszió | 184 |
| Fokozott vérzékenység | 184 |
| Rák | 184 |
| Terhesség, magzati ártalmak | 186 |
| Szexuális diszfunkciók | 187 |
| Szív- és érrendszeri hatások | 190 |
| Enzimdefektus okozta veszélyek | 191 |
| Akaratlan mozgásos zavarok | 192 |
| Maradandó agyi elváltozások | 193 |
| Homloklebeny-szindróma | 194 |
| Memóriakárosodás | 196 |
| Betegségipar | 199 |
| Hatnak-e a gyógyszerek? | 200 |
| Találjunk fel betegségeket? | 201 |
| Irritábilis szindróma | 202 |
| Premenstruális szindróma | 204 |
| Szociális fóbia | 207 |
| Generalizált szorongás | 209 |
| Impotencia | 210 |
| A gyógyszerek biztonságossága | 211 |
| A gyógyszercégek hatása a vizsgálatokra | 217 |
| A gyógyszerfelírási szokások befolyásolása | 220 |
| Többszörös publikálás | 228 |
| Szelektív publikálás | 229 |
| Az anyagi függés hatása a „tudományos” következtetésekre | 230 |
| A healy-ügy | 231 |
| Ne marj abba a kézbe, amely etet téged! | 233 |
| Szellemírók, fantomszerzők, hamisítványok | 235 |
| Csaló tudósok | 238 |
| Kezelési ajánlások, gyógyszerbevezetés | 240 |
| Gyógyszergyári reklámtevékenység | 247 |
| Kondicionálás | 252 |
| Miért pont Ő? – Albert Györgyi könyvéről | 253 |
| Miért pont én? | 253 |
| Mi is a baja Albert Györgyinek? | 254 |
| Egy téves diagnózis következményei | 258 |
| A misztikus „anyagcserezavarról” | 260 |
| Az öngyilkosságról | 263 |
| A sok-sok depressziós | 264 |
| Zárszó | 265 |
| Irodalom | 267 |
|
Utószó |
