Boldogság és életbölcsesség ABC - A teljes élet: poézis és bölcselet

Dávid Júlia festőművésznő

Írta: Nagy Jenő · 2022. március 10.

kb. 8 perc olvasás

Dávid Júlia festőművésznő

Dávid Júlia festő, iparművész, díszlettervező, grafikus.

Megjelenésében és alkotásaiban egyaránt érezhető, érzékeny művészegyéniség.

A Marosvásárhelyen született alkotó.
Kolozsváron végezte tanulmányait, iparművészeti szakon diplomázott.

Nagyboldogasszonyunk

Szőnyeg- és jelmeztervezőként egyaránt dolgozott, s később olyan jelmezei jellemzik, mint pl. a „Koldusopera”-hoz, vagy „Az Operaház fantomja”-hoz kreáltak.

1989-től törökországi korszaka indult: üvegfestészettel és dekorálással foglalkozott.

1996-ban lett a marosvásárhelyi Innovációs Központ tervezője.

Babba Mária Nagyboldogasszonyunk

Az út innen Szegedig vezet.

Kívánom, fogadja és tartsa őt szeretettel Szeged!

Első kiállítása 1986-ban volt, majd Budapesten éppúgy fórumot kapott, mint Marosvásárhelyen, Isztambulban, Kovásznán, Kanadában.

Szegeden is bemutatkozott már 2004 júliusában, s legutóbb 2004. október 10-étől a Somogyi Könyvtár adott méltó otthont műveinek.

2003-ban a MAOE tagjainak sorába jelölték.

Nagyboldogasszonyunk

Erdélyt élő múzeumként tartja számon.

Erdély népi hagyományait, csak rá jellemző kultúráját, őszinteségét és sokszínűségét tartja a legtöbbre, mely faragásokban, szőttesekben, kerámiákban, hímzésekben, bútorokban, a szűcs- és bőrdíszművészetben egyaránt megjelenik.

Nyárádszeredán

Dávid Júlia bájosan közvetlen alkotó művész.

Vall arról önéletrajzában, hogy a Kriza János által egybegyűjtött balladák ihletésére festett üvegablakok (a marosvásárhelyi „Cifra Palota” ablakai ezek), mennyire megrendítő – sugalló erővel hatottak rá, fenséget sugároznak.

Dávid Júlia – Ablakfestő munkája

Példaképül szolgáló tanárai közül Nagy Pál festőművészt, Barabás Évát, Hunyadi Máriát, Hunyadi Lászlót és Csató H. Doinát nevezi meg.

Több stációt tudhat maga mögött Dávid Júlia;

Munkásságában az erdélyi népművészet, a keleties motívumrendszer elemeit ötvözi a magyar és balkáni kultúrák misztikus eredettörténetével.

Nyárádszeredán

– Kétségkívül kalandos és mozgalmas életútjának melyek voltak azok a fő állomásai, amelyek alkotói pályáját alakították?

– Mivel gyerekként a marosvásárhelyi Képzőművészeti Líceumba jártam, az erdélyi néprajzi kincs egész életemben meghatározó marad.

A képzőművészeti órákat a Kultúrpalotában tartották, ahol minden nap láthattam a nagy mesterek freskóit, ablakfestményeit, a sajátos kalotaszegi, erdélyi ősmagyar motívumokat.

Ezekből a beépült gyökerekből mindig lehet meríteni, és bevallom, visszavágyom szülővárosomba, hogy a letisztult kompozíciókat újra láthassam.

Kolozsváron a textil szakon már grafikákat szőttem.

Itt sokkal felszabadultabban, kötöttségek nélkül lehetett alkotni.

Üveggel csak később, Törökországban kezdtem foglalkozni.

A tenger és környezetének harmóniája nyitotta ki színvilágomat a pasztelltől, szürkétől és feketétől a színesekig.

– Festett üveget, tervezett díszletet és számos alkotása a műfaji határokon kívül esik.

Milyen eszközökkel dolgozik szívesen?

– Üveg és kiégetett technikákat használok.

A táblaképek hasonlatosak a XV-XVI. századi ikonokhoz.

Ezek az alkotások – ellentétben az ablakfestményekkel – nem voltak átvilágítva, tehát a színhatást mindig a ráeső fény határozza meg.

Az üvegtechnikát lehet funkcionális vagy dekoratív művészetként is értelmezni, én mindkettőt alkalmazom.

– Erdély, Törökország, Magyarország.

A szoros történelmi kötődés ellenére eltérő világok, különböző kulturális gyökerek.

Kazah lány

Turáni pár

Hogyan találkozik a témában e három terület?

Turáni népek

– A témaválasztás mindig sokrétegű.

Nekem ugyanazt jelenti, mint a régészet, örökké boncolgatom a leleteket.

Időben visszafelé egyre mélyebbre ások.

A szecessziótól a reneszánszon át a kora keresztény és az azt megelőző honfoglalás koráig visszakanyarodva olyan gazdag kulturális örökséggel találkoztam, mely szinte megfoghatatlan.

Egyfajta őserővel találkozom, ami sajnos korunkban szilánkokra kezd szétesni.

A népmesék, mondák motívumai, a sámánok és táltosok örök ősi hite, a letűnt civilizációk, vándorló népcsoportok színes világa elevenedik fel.

A Kárpát haza fényhozó Táltosa

Táltoslány

Ősi motívumok üvegfestményeken.

Székely Életfa

Székely csillag

Dávid Júlia alkotásai elsősorban a népi értékek kincsestárából merítenek.

Magyar vagyok

Dávid Júlia a népvándorlás korának kultúráját idéző avar, szkíta és ősmagyar motívumkincseket jeleníti meg.

Művein övcsatok, tarsolylemezek díszítései, az említett népek szimbolikája, totemállatai egyaránt nagy hangsúlyt kapnak.

Dávid Júlia több év kísérleti munkájával sajátos technikát és egyedi stílust hozott létre: az alkotásokra jellemző, hogy a művésznő az üveg mindkét oldalára fest, ezért áttetsző, finom felületek váltogatják egymást a karakteresen erős színűekkel.

A meghatározó színek – az arany, a bíbor, a türkiz – és különböző árnyalataik vonzóvá teszik a műveket, erősen emlékeztetve a tűzzománcra.

Az alkotások által felidézett jelképrendszer az ősi múltat, tudást idézi.

Textil szakon végeztem a képzőművészeti főiskolát majd a rajzosság, a vonal fogott meg és grafikával foglalkoztam.

Később a tónusok, az árnyalatok érdekeltek, és természeti elemekből hoztam létre kompozíciókat.

Aztán eljutottam Törökországba, ahol rengeteg a nap, tobzódnak a színek, és én ezt az áttetszőséget, a gyönyörű ragyogást szerettem volna ábrázolni.

Erre az üveg a legalkalmasabb – mesélte Dávid Júlia.

Újgúrok

A honfoglalás kori történetek, mondák, jelképek, a vándorlások, az őshaza, a sztyeppe, a jurták, a nemezelés, az ötvösművészet és a mondai elemek köszönnek vissza a legtöbb képről aranyban, bordóban, az alkotó szerint ugyanis ezek a nemes színek adják vissza leginkább az ódon hangulatot.

Dávid Júlia témaválasztását azzal indokolta, hogy túl sok idegen hatás ér bennünket, a körülöttünk lévő világ szilánkokra bomlik, ezért a mély tartás, az ősi töltet eltűnik.

A kezdetek történelme visszaadhatja mindezt.