kb. 7 perc olvasás
Büntetésipar
A nyugati stílusú gulagok felé
| Kiadó: | Osiris Kiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 220 oldal |
| Sorozatcím: | Osiris könyvtár-Jogtudomány |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 20 cm x 13 cm |
| ISBN: | 963-389-659-2 |
| Megjegyzés: | Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. |
Fülszöveg
„Figyelemfelhívásnak szánom ezt a könyvet…” – írja a műről Nils Christie norvég jogász, szociológus, az Oslói Egyetem kriminológiaprofesszora, aki az elmúlt évtizedekben a „börtönbüntetés” filozófiai és szociológiai kérdéseit kutatta. Arra hívja fel figyelmünket, hogy a büntetések napjainkban sokkal valóságosabb veszélyt jelentenek, mint maguk a bűntettek. Első hallásra talán kicsit mosolygunk ezen az állításon, hiszen a legkézenfekvőbb megoldás, ha társadalmunk bűncselekményt elkövető tagjait jó hosszú időre bebörtönözzük, társadalmon kívülivé tesszük. Ez is egyfajta bűnmegelőzés. A kérdés csupán az: a börtönbüntetés – túl a szabadságelvonás okozta fájdalmon – valóban hatékony megoldás-e a bűnözés kezelésére? Valóban megoldás lehet-e a társadalmi és gazdasági változások következményeinek (árnyoldalainak) kezelésére? Olyan jelenségekére, mint a jövedelemhez, a vagyonhoz vagy a fizetett munkához való egyenlőtlen hozzáférés. A szerző magyarul 1991-ben megjelent A fájdalom korlátai című művében arra a végkövetkeztetésre jut, hogy a büntetésben megnyilvánuló erőszak csak a társadalom tehetetlenségét fejezi ki. E tézisen alapul a Büntetésipar mondanivalója is, érvrendszere és a vizsgált területek azonban félelmetesen új dimenziók felé kalauzolják olvasót. A számos „nehéz” adatot és elemzést egyszerűen és könnyed stílusban mutatja be, így nemcsak a szakemberek, az egyetemi hallgatók, de az érdeklődő laikusok számára is igazi olvasmányvéleményt nyújt. Akár egyetértünk mondanivalójával, akár kritikával illetjük, ez egy olyan könyv, amely megmozgatja az olvasó fejében a fogaskerekeket. Nem lehet nem beszélni róla, minden büntetőjogásznak és kriminológusnak kötelező olvasmány. Vissza
Tartalom
ELŐSZÓ A HARMADIK ANGOL KIADÁSHOZ 11
Első fejezet. HATÉKONYSÁG ÉS MÉLTÁNYOSSÁG 13
Második fejezet. ISTEN SZEME MINDENT LÁT 18
2.1. Egyedüllét 18
2.2. Az idegen 19
2.3. Ahol nincsenek bűncselekmények 20
2.4. Kifogyhatatlan utánpótlás 22
Harmadik fejezet. BÜNTETÉSFÖLDRAJZ 24
3.1. A szenvedés térképei 24
3.2. Nyugat-Európa 25
3.3. Közép- és Kelet-Európa 27
3.4. Észak-Amerika 31
3.5. Közép- és Dél-Amerika 36
Első fejezet. HATÉKONYSÁG ÉS MÉLTÁNYOSSÁG 13
Második fejezet. ISTEN SZEME MINDENT LÁT 18
2.1. Egyedüllét 18
2.2. Az idegen 19
2.3. Ahol nincsenek bűncselekmények 20
2.4. Kifogyhatatlan utánpótlás 22
Harmadik fejezet. BÜNTETÉSFÖLDRAJZ 24
3.1. A szenvedés térképei 24
3.2. Nyugat-Európa 25
3.3. Közép- és Kelet-Európa 27
3.4. Észak-Amerika 31
3.5. Közép- és Dél-Amerika 36
Büntetésipar 5 csillagozás
3.000 Ft-tólMolyok eladó könyvei
Könyvtár
Figyelmeztetésnek szánom e könyvet…” – írja a mű előszavában Nils Christie norvég jogász, szociológus, az Oslói Egyetem kriminológia-professzora, aki az elmúlt évtizedekben a „börtönbüntetés” filozófiai és szociológiai kérdéseit kutatta. Arra hívja fel figyelmünket, hogy a büntetések napjainkban sokkal valóságosabb veszélyt jelentenek, mint maguk a bűntettek. Első hallásra talán kicsit mosolygunk ezen az állításon, hiszen a legkézenfekvőbb megoldás, ha társadalmunk bűncselekményt elkövető tagjait jó hosszú időre bebörtönözzük, társadalmon kívülivé tesszük. Ez is egyfajta bűnmegelőzés. A kérdés csupán az: a börtönbüntetés – túl a szabadságelvonás okozta fájdalmon – valóban hatékony megoldás-e a bűnözés kezelésére? Valóban megoldás lehet-e a társadalmi és gazdasági változások következményeinek (árnyoldalainak) kezelésére? Olyan jelenségekére, mint a jövedelemhez, a vagyonhoz vagy a fizetett munkához való egyenlőtlen hozzáférés. A szerző magyarul 1991-ben megjelent A fájdalom korlátai című művében arra a végkövetkeztetésre jut, hogy a büntetésben megnyilvánuló erőszak csak a társadalom tehetetlenségét fejezi ki. E tézisen alapul a Büntetőipar mondanivalója is, érvrendszere és a vizsgált területek azonban félelmetesen új dimenziók felé kalauzolják az olvasót. A számos „nehéz” adatot és elemzést egyszerűen és könnyed stílusban mutatja be, így nemcsak a szakemberek, az egyetemi hallgatók, de az érdeklődő laikusok számára is igazi olvasmányélményt nyújt.
| Kiadói sorozatok | Osiris könyvtár – Jog Osiris |
|---|
1 kiadás · 2004
Várólistára tette 4
Kívánságlistára tette 6
Kiemelt értékelések
Nils Christie: BüntetésiparA nyugati stílusú gulagok felé
Vajon miért kerülnek az emberek börtönbe? Mi a célja a büntetés-végrehajtásnak? A társadalom, a „normálisak” védelme, vagy az olcsó munkaerő? Van-e haszna annak, ha növeljük az elítéltek számát, és ha igen, kinekállérdekébe’?
Na, nem szeretném olcsó konteóként beállítani a könyvet, már csak azért se, mert kivételesen alapos munka: tele van grafikonokkal, táblázatokkal és ezek elemzésével. Szeretjük azt hinni, hogy az igazságszolgáltatás úgy működik, hogy a gonosz pszichopata baltás gyilkost a rendőrök gyorsan elkapják és a bíró dutyiba vágja 100 évre, aztán jön a happy end, mindenki derül. Nils Christie ezt a „vágyálmot” szedi darabokra, és nagyon okosan kritizálja az USA, Oroszország és Norvégia büntetés-végrehajtási rendszereit. Nem azt mondja, hogy a társadalomra veszélyes elemek (direkt nem akarok bűnözőt írni) elzárása önmagában hülyeség, hanem azt, hogy a jelenlegi rendszer rohadtul nem a társadalom érdekeit szolgálja, néhány magánvállalaton kívül senkinek se lesz tőle jobb. Az elítélteknek meg kifejezetten rossz, mert jó pár helyen embertelen körülmények között tartják őket (ld. supermax-börtönök, amik nem is értem, hogy létezhetnek a felvilágosult Nyugaton). Aki esetleg úgy érzi, hogy nem baj, a rohadék gyilkosok megérdemlik az embertelen körülményeket, annak üzenem, hogy 1) a supermax-en kívül a mezei börtönökben is sokszor embertelenek a körülmények, csak máshogy (nem véletlenül került a GULAG szó az alcímbe), 2) ártatlan emberek is simán rács mögé juthatnak, ha rosszkor vannak rossz helyen, és ehhez kapcsolódóan 3) sokszor az előzetesben lévőket is ilyen körülmények között őrzik – úgy, hogy még rájuk se bizonyítottak semmit.
Aztán előkerülnek olyan kérdések is, mint hogy az azonos bűncselekményeket egyformán kell-e megítélni, függetlenül attól, hogy ki, mikor és miért követte el azokat (szerintem nem, és Christie szerint se, de erre pl. az amerikai rendszer nem sok esélyt ad), vagy hogy az ún. „igazságszolgáltatás” mennyire igazságos a kisebbségekkel, az alsóbb rétegekkel, a stigmatizáltakkal, és főleg a… csórókkal szemben. Mert amíg a gazdag és befolyásos emberek simán megveszik maguknak a jó ügyvédet, vagy eltussolják a kényes ügyeket, addig az alsóbb osztályok tagjai inkább vádalkut kötnek, még akkor is, ha ártatlanok, mert hacsak nincs bombabiztos alibijük, akkor vádalku nélkül tuti, hogy sokkal súlyosabb büntetést kapnak.
Nem véletlenül BüntetésIPAR a cím. Csak azért nem öt csillag, mert kicsit száraz a szöveg, de nagyon jó könyvnek tartom.
Nils Christie: BüntetésiparA nyugati stílusú gulagok felé
Nagyon érdekes könyv. Könnyed és nagyon informatív a stílusa. Nem kerülgeti az illető kérdéseket, egyúttal nem ad elfogadandó választ, csupán lehetőségeket. Hagyja az embereket „gondolkodni” 🙂
Nils Christie: BüntetésiparA nyugati stílusú gulagok felé
Miért van olyan sok rab?
Ez a könyv egy elég meggyőző válasz a fenti kérdésre, kritikai (tehát baloldali) megközelítésből.
Népszerű idézetek
A királyok istenek leszármazottai vagy kivételesen sikeres bűnözők gyermekei?
113. oldal
Nils Christie: BüntetésiparA nyugati stílusú gulagok felé
Kentucky széntermelő vidékein a fegyintézetek létesítése lett a gazdasági megújulás sarokköve, ellensúlyozandó a bányászat hanyatlását.
144. oldal
Nils Christie: BüntetésiparA nyugati stílusú gulagok felé
…büntetési rendszerünket igenis nagyban befolyásolják a piaci viszonyok, és a szenvedésszolgáltatás a szolgáltatók számára jelentős gazdasági súllyal rendelkező tevékenység.
116. oldal
Nils Christie: BüntetésiparA nyugati stílusú gulagok felé
A rabszolgaság intézményét eltörölték. A feketék szabadok, szabad nekik börtönbe kerülni.
100. oldal, 7. fejezet – Az USA – a trendcsináló (Osiris, 2004)
Nils Christie: BüntetésiparA nyugati stílusú gulagok felé
A belvárosi negyedekben a legkülönbözőbb elítélendő tetteket hajtják végre – családon belül erőszak, üzletszerű kéjelgés, kábítószer-kereskedelem, gyilkosság. Ezeket bűncselekménynek minősítjük. A bűnözés ellen pedig harcolni kell. De újra felteszem a kérdést: nem adható-e másmilyen vagy a szokásosat kiegészítő jelentés ezeknek a cselekményeknek? Elsősorban és legfontosabbként a nyomor megnyilvánulását lehetne látni bennük, olyan súlyos megnyilvánulását, amelynek orvoslása csak a külföldi háborúkba befektetett anyagi erőforrásokkal összemérhető nagyságrendű gazdasági, oktatási és kezelési infrastruktúra-befektetések mellett lehetséges. A kívülálló szemszögéből nézve döbbenetes tény, hogy az amerikai nagyvárosok belső negyedeit háborús célpontnak tekintik, nem pedig a gyökeres társadalmi reformok terepének.
111. oldal, 7. fejezet – Az USA – a trendcsináló (Osiris, 2004)
Nils Christie: BüntetésiparA nyugati stílusú gulagok felé
Az alapgondolat egyszerű. A nyugati típusú társadalmaknak két nagy problémával kell megküzdeniük: a vagyon mindenhol egyenetlenül oszlik meg a társadalom tagjai között, akárcsak a fizetett munkához való hozzáférés lehetősége. Mindkét probléma potenciális feszültségforrás. A büntető igazságszolgáltatás mint iparág alkalmas arra, hogy mindkettőre megoldást kínáljon, miközben profitot termel és munkalehetőségeket biztosít, valamint ellenőrzése alá vonja a társadalomnak azokat a tagjait, akik máskülönben a társadalmi folyamatok megzavarói lehetnének.
13. oldal (Osiris, 2004)
Nils Christie: BüntetésiparA nyugati stílusú gulagok felé
Kapcsolódó írások – Boldog-boldogtalan emberek
- Büntetőjog – Wiki2026.02.24.
- A bűncselekmény – Wiki2026.02.24.
- A szabadságvesztés – Wiki2026.02.24.


