Braille-írás

Írta: Nagy Jenő · 2013. január 4.

kb. 2 perc olvasás

Ma van a Braille-írás világnapja.  A Braille-írás vagy Braille-ABC (ejtése: brej, bréj, bráj, forrásonként eltérő; a megalkotója nevének leginkább megfelelő kiejtés a bráj) egy speciális technikát alkalmazó ábécé, amelyet a francia Louis Braille talált ki 1821-ben a vak emberek számára. Segítségével lehetővé vált a vakok számára is az írás és olvasás elsajátítása.  A Braille-ban való kézzel íráshoz sorvezetőt és stílust használnak. A betűket hátulról domborítják ki, a betűk tükörképi párja szerint.   A fiatal nem látók körében népszerűbbek a beszélő képernyőolvasók. Vitatott kérdés, hogyan lehetne népszerűbbé tenni a Braille-írást.   Magyarországon csak a vakok 10%-a ismeri. Sokuk szégyelli megtanulni. A Braille-használók eredményesebbek a tanulásban és a munkában is.  A módszer alapjául egy olyan kommunikációs módszer szolgál, melyet Charles Barbier fejlesztett ki, válaszul Napóleon azon igényére, hogy a katonái csendben és fény nélkül is tudjanak kommunikálni éjszaka. Ez volt az „éjszakai írás”. Ez a módszer túl bonyolult volt a katonák számára, ezért a hadsereg visszautasította. 1821-ben felkereste a párizsi Vakok Intézetét, ahol találkozott Braille-jel.  Ez volt a világ első binárisan kódolt írásrendszere karakterek megjelenítésére. A rendszer eredeti formájában két részből állt: Karakterkódolás a francia nyelv karaktereinek ábrázolására hat pontból álló halmazok segítségével. A hatbites karakterek ábrázolása pontok segítségével (Braille-karakter)   Braille-karakter   Minden egyes Braille-karakter hat pontból áll, téglalap alakban elrendezve, két oszlopban. A pozíciók bármelyikén lehet pont, mely által összesen 2*2*2*2*2*2=64 variáció lehetséges. Az egyértelműség kedvéért egy adott variációt az alapján neveznek el, hogy melyik pozícióban van pont. A pontokat balról jobbra és felülről lefelé haladva növekvően számozzák, vagyis a bal oldali oszlopban a legfelső pont az 1, a legalsó a 3, a jobb oldaliban pedig a legfelső a 4, a legalsó a 6. A központozási karakterek szintén így jelennek meg.  A Braille-szöveg átírása:  A Braille-karakterek sokkal nagyobbak, mint a nyomtatott betűk, a sztenderd méretű (21 cm*30 cm) lapon csak 25 sor fér el, soronként 43 karakterrel. A szükséges hely csökkentéséért és az olvasási sebesség növeléséért az angol nyelvet használó országokban szinte minden könyvet az ún. Grade 2 Braille módszer alapján írnak át, ami egy nyelvi tömörítő rendszert használ. Mint sok más nyelvi módszer, ez is szokások és gyakorlatok komplex rendszerét jelenti. Emellett külön gyorsírást is kidolgoztak. Magyarországon létezik ugyan rövidírás, de a mindennapi gyakorlatban csak néhány rövidítést használnak a könyvekben, kiadványokban vagy a teljes átírást használják. A Braille-átíráshoz nagy gyakorlat és képesítés szükséges.

Ma van a Braille-írás világnapja.

A Braille-írás vagy Braille-ABC (ejtése: brej, bréj, bráj, forrásonként eltérő; a megalkotója nevének leginkább megfelelő kiejtés a bráj) egy speciális technikát alkalmazó ábécé, amelyet a francia Louis Braille talált ki 1821-ben a vak emberek számára. Segítségével lehetővé vált a vakok számára is az írás és olvasás elsajátítása.

A Braille-ban való kézzel íráshoz sorvezetőt és stílust használnak. A betűket hátulról domborítják ki, a betűk tükörképi párja szerint.

A fiatal nem látók körében népszerűbbek a beszélő képernyőolvasók. Vitatott kérdés, hogyan lehetne népszerűbbé tenni a Braille-írást. 

Magyarországon csak a vakok 10%-a ismeri. Sokuk szégyelli megtanulni. A Braille-használók eredményesebbek a tanulásban és a munkában is.

A módszer alapjául egy olyan kommunikációs módszer szolgál, melyet Charles Barbier fejlesztett ki, válaszul Napóleon azon igényére, hogy a katonái csendben és fény nélkül is tudjanak kommunikálni éjszaka. Ez volt az „éjszakai írás”. Ez a módszer túl bonyolult volt a katonák számára, ezért a hadsereg visszautasította. 1821-ben felkereste a párizsi Vakok Intézetét, ahol találkozott Braille-jel.

Ez volt a világ első binárisan kódolt írásrendszere karakterek megjelenítésére. A rendszer eredeti formájában két részből állt:
Karakterkódolás a francia nyelv karaktereinek ábrázolására hat pontból álló halmazok segítségével.
A hatbites karakterek ábrázolása pontok segítségével (Braille-karakter)

Braille-karakter 

Minden egyes Braille-karakter hat pontból áll, téglalap alakban elrendezve, két oszlopban. A pozíciók bármelyikén lehet pont, mely által összesen 2*2*2*2*2*2=64 variáció lehetséges. Az egyértelműség kedvéért egy adott variációt az alapján neveznek el, hogy melyik pozícióban van pont. A pontokat balról jobbra és felülről lefelé haladva növekvően számozzák, vagyis a bal oldali oszlopban a legfelső pont az 1, a legalsó a 3, a jobb oldaliban pedig a legfelső a 4, a legalsó a 6. A központozási karakterek szintén így jelennek meg.

A Braille-szöveg átírása:

A Braille-karakterek sokkal nagyobbak, mint a nyomtatott betűk, a sztenderd méretű (21 cm*30 cm) lapon csak 25 sor fér el, soronként 43 karakterrel. A szükséges hely csökkentéséért és az olvasási sebesség növeléséért az angol nyelvet használó országokban szinte minden könyvet az ún. Grade 2 Braille módszer alapján írnak át, ami egy nyelvi tömörítő rendszert használ. Mint sok más nyelvi módszer, ez is szokások és gyakorlatok komplex rendszerét jelenti. Emellett külön gyorsírást is kidolgoztak. Magyarországon létezik ugyan rövidírás, de a mindennapi gyakorlatban csak néhány rövidítést használnak a könyvekben, kiadványokban vagy a teljes átírást használják. A Braille-átíráshoz nagy gyakorlat és képesítés