boldogság .net

Nagy Jenő honlapja

Ahogy eső nélkül sincs szivárvány, úgy könnyek nélkül sincs boldogság…

Írta: Nagy Jenő · 2024. október 23.

kb. 9 perc olvasás

Heti Fortepan 212.
2024. október 18.
Könnyfakasztó társadalom
Százötven éve kutatják, mégis keveset lehet tudni a sírás természetéről
A világtörténelem egyik legismertebb tudósa, Charles Darwin úgy hitte, felnőtt korukban csak a civilizálatlan emberek sírnak, a modern viselkedéstudomány eredményei azonban azt mutatják, hogy a könnyhullatást inkább a gazdagabbak, szabadabbak és elégedettebbek engedhetik meg maguknak.
„Arra gondolok, mennyire más lenne a világ, ha hatmilliárd ember egyszerre, mintegy vezényszóra kezdene el sírni. Oka mindegyiknek lenne rá. Arra gondolok, hogy, az újszülöttektől eltekintve, vajon hány ember sír most, ebben a pillanatban, szimultán, szerte a világon? Egy millió? Öt millió? Ha úgy vesszük, sok. Ha amúgy vesszük, a hatmilliárdhoz képest édeskevés. Ráadásul a földkerekség egymástól távol eső pontjain sírnak, így aztán ezek a sírások nem tudnak egymásba érni és egyetlen fergeteges, fülsiketítő bömbölésbe összeolvadni. Mennyire reménytelen ez így! Mennyire értelmetlen és céltalan csak így, magányosan zokogni, egy, két vagy három kilométerre egy másik síró embertől!” – tett hitet a sírás mellett kétflekkes, vagyis a klasszikus nyomdai kritériumok szerint mintegy 3600 karakteres glosszájában Grendel Lajos 2009-ben. A Litera irodalmi portálon megjelent publicisztikában a felvidéki magyar író egy modernkori szakítás történetébe csempészi társadalomkritikáját, de a két flekk fele afféle óda a síráshoz.
Az emberi kapcsolatok végének a sírás olyan szerves része, hogy egy üzletember, Hiroki Terai egy egész vállalkozást húzott fel erre a 2010-es években. Az élelmes japán vállalkozó 2013 óta kínál válási ceremóniákat és sírásterápiát. Bár a szolgáltatást elsősorban nők veszik igénybe, Terai azt reméli, hogy idővel a férfiak körében is népszerűvé válik. A rui-katsu terápiák lényege – mint azt Terai az amerikai National Geographic riporterének kifejtette –, hogy a válás miatt érzett fájdalmukat a páciensei képesek legyenek biztonságos és elfogadó környezetben kifejezni. A vállalkozó szerint a japánok kulturális okokból olyan egészségtelen mértékben nyomják el a (negatív) érzelmeiket, hogy az a lelki és azon keresztül a fizikai egészségükre is kihat. Egy 2011-es, a sírás kulturális beágyazottságát 37 országban vizsgáló tanulmány szerint a férfiak körében a lengyelek és a malájok, a nők közül pedig a nigériaiak és a japánok hullajtják a legkevesebb könnyet. Ami a magyarokat illeti, miközben a magyar nők hozzák a nőkre jellemző globális átlagot, a férfiak a globális átlagnál valamivel többször hullajtanak könnyeket. Ehhez képest Magyarországon a kisfiúk jelentős része, ha könnyek formájában enged utat a negatív érzelmeinek, ma is könnyedén találkozhat olyan, nemi sztereotípiákat erősítő megjegyzésekkel, hogy „úgy sírsz, mint egy lány”.
Folytatás és képek

https://hetifortepan.capacenter.hu/siras/

fotomuzeum.hu

+

Coaching Érzelmek Life coach Budapest

A sírás nem gyengeség! -a nem sírás pszichológiája

A sírás nem gyengeség
1980 Views

A sírás nem gyengeség.

A sírás egy felszabadító lehetőség, hogy kapcsolódj érzelmeidhez.

„Az egyik exem, évek óta nem sírt. Elpoénkodta a szakításunk is. Pedig nagyon fájt. Azért szakítottunk, mert nem tudott közel kerülni az érzelmeihez. Most sem, eddig sem, utoljára huszonévesen sírt. Csak közben az érzései, érzelmei léteztek. Nem tűntek el, belülről feszítették, önvédelmi mechanizmusokat indítottak be, falakat építettek. Eltávolították tőle azokat embereket az életéből, akik igazán közel álltak hozzá, a kapcsolatai sorra zátonyra jutottak, de igazából önmaga és az érzései között építette a legnagyobb falat. Olyan erős falat épített, hogy nem tudott már kapcsolódni a saját érzéseihez. A racionalizmusba menekült, az érzelmei megélése helyett. A végén már képtelen volt kimondani, hogy „szeretlek”….”

A nem sírás pszichológiája


„A sírás egy végpont és egy új kezdet. A megtisztulás kezdete.”

https://pszichoforyou.hu/siras-pszichologiaja/


Sírunk mert fáj, sírunk mert őrölünk, sírunk mert meghatódunk, sírunk, ha csordultig vagyunk érzelmekkel. A könnyek potyoghatnak fizikai és emocionális okok miatt is, de nézzük a lelki okokból keletkező sírást.


A sírás a gyengeség jele és szégyellnivaló?


Ha olyan családban nőttünk fel, ahol az érzelmekről nem volt szó, sőt kimondottan tabutéma, ott az elfojtás, mint elhárító mechnizmus, könnyen belénk ivódik. A probléma persze orvosolható technikákkal és belső munkával.
A túlzott engedelmességen túlmenően a sírni képtelenség az is lehet, hogy a könnyeket a gyengeséggel azonosítjuk . Ez inkább azokra a férfiakra vonatkozik, akiket gyerekkorukban arra tanítottak, hogy „ ne hullassanak könnyeket, mint a lányok”. Így amikor felnőnek, nem tudják tisztelni sem saját érzelmeiket, sem a körülöttük élők érzelmeit. Az érzelmi helyzetre adott válaszuk nagyon racionális lenne, és elutasíthatják az érzelmek kifejezését, sőt a felismerésüket is.

Baj ha nem tudunk sírni?


Nem, semmi baj nincs.
  • ? A nem sírás csak a veleszületett erőről tanúskodik? Azt mutatja, hogy képes vagy erősebben és érettebben kezelni a dolgokat anélkül, hogy az érzelmek akadályoznák a jó döntéshozatalt?
  • ? A sírás értelmetlen, és csak gyengének tűnsz, és bosszant minden körülötted lévő embert, és kínos érzést kelt?

Igen. Valami nincs rendben.

Azok az emberek, akik nem tudnak sírni, gyakran elszakadnak érzelmeiktől. Védelmi mechanizmusainkat egészen kicsi korunktól kezdve fejlesztjük, és a rendelkezésünkre álló választási lehetőségek nagyon korlátozottak, elménk korlátozott képességei miatt ebben a korosztályban.
Ha valaki „természetes” reakciója a felkavaró helyzetekre az, hogy tartózkodó, távolságtartó, kerülő stb. valószínűleg ennek a személynek a védekező mechanizmusa irányítja érzelmeit (gyakran abban gyökerezik, hogy erősnek kell tűnnie stb.).
Mindannyiunknak megvan a saját módszere a helyzetek és érzelmek megélésére vagy kezelésére.

Koncentrálj arra, hogy az legyél, aki vagy, nem pedig arra, amilyennek hagyományosan elvárják.
Gondolj a mulasztásaidra, vágyaidra, igényeidre, ambícióidra, és dolgozz azok megvalósításán. Tedd azt, amit olyan régóta szerettél volna. Most van rá a legjobb alkalom!
Éld az életed! Légy az aki lenni szeretnél! Tedd, amit a szíved mond! Legyen a boldogság a prioritás!

„A depresszió súlyos esetei lelassítják az érzelmeket, így az ember a sírókört elindító kiváltó ok nélkül hagyja. Max Hamilton, aki 1960-ban megalkotta a depressziós skálát, egy 1967-es tanulmányában megjegyezte, hogy a súlyos depressziós betegek „túllépnek a síráson”, és sírásbiztos állapotba rendeződnek.”
Scienceline


A pszichopaták és a szociopaták nem szoktak sírni. Talán azért, mert semmit sem találnak igazán szomorúnak, vagy talán azért, mert nem tudják, hogyan tegyék.
Vannak, akik nem tudnak sírni, mert gyerekkorukban annyira engedték mások parancsának, hogy fokozatosan elfelejtették belső hangjukat. Ezeknek az egyéneknek még felnőtté válása után is alig vagy egyáltalán nincs fogalmuk érzéseikről, tetszéseikről/nem tetszéseikről, és extrém esetekben még biztonságukról és veszélyeikről sem.
Kifelé keresik a jelzéseket és a mások véleményét, mivel az idő múlásával elveszítik belső iránytűjüket. Az érzéseikkel való kapcsolat elvesztése ahhoz vezet, hogy nem tudnak megfelelően reagálni a helyzetekre.
Valószínűleg nem figyelnek a testi érzéseikre sem, ami azt eredményezi, hogy nem vigyáznak kellőképpen magukra.

A sírásnak adaptív szerepe is van. Akkor sírunk, amikor nem tudunk érzelmileg megbirkózni a helyzettel, vagy kontrollálni a vele járó feszültséget. Ilyenkor a sírás segít az érzéseink feldolgozásában, és a felgyülemlett feszültség levezetésében.
Semmi jó nem származhat abból, ha kényszeríted magad, hogy ne sírj, és nem igazán tudom, miért akarod ezt megtenni.


Ahogy eső nélkül sincs szivárvány, úgy könnyek nélkül sincs boldogság.

Miért sírunk bánatunkban? A sírás valódi okát kutattuk

A sírás megbetegít,

de a sírásra való képtelenség is!

Hónapok óta képtelen vagyok sírni. Ha férfi lennék, talán nem is lenne olyan nagy gond, ők máshogy, másként is le tudják vezetni a bennük felgyűlt feszültséget. Ám mi, nők érzelmesebbek vagyunk, megadatott és megengedett nekünk a sírás, sőt nem is sírás: zokogás. Ez az elementáris erejű érzelemkitörés talán zavaró vagy zavarba ejtő lehet – de katartikus. És semmiképp nem tévesztendő össze az állandó szomorúsággal, sírdogálással – ami viszont megbetegít. Nézzünk a könnyek mögé!

Sírni egészséges!

Néha bajban vagyunk a szavakkal, nem tudjuk megfogalmazni, hogy mi is a bajunk, csak azt érezzük, hogy valami rossz. Annyit érzünk, hogy „fáj”, de emögött lehet szomorúság, csalódás (másban vagy magunkban), félelem, szorongás. Ha kibuggyannak a könnyek, ha valakinek elsírhatjuk a bánatunkat, akkor a feszültség oldódik. Ha visszatartjuk a könnyeinket, visszatartjuk az értelmeinket, akkor visszafojtjuk a stresszt is! Márpedig ez számos betegség kialakulásának kockázatát növeli. Az persze előfordulhat, hogy valamilyen helyzetben nem engedhetjük meg magunknak a sírást! Ilyenkor megpróbálhatjuk visszatartani, de csak rövid ideig! Jobban járunk, ha valamire hivatkozva távozunk és olyan helyre vonulunk, ahol kisírhatjuk magunkat. Pár perces megnyugvás, hidegvizes arcmosás, smink- és frizuraigazítás után képesek vagyunk folytatni a napunkat.

Egyébként sokkal szimpatikusabbnak ítéljük meg azokat a férfiakat, akik képesek intenzív érzelemkifejezésre, tehát adott esetben sírni is mernek.

Milyen betegségekre hajlamosít?

Azt jó ideje tudjuk, hogy a rossz lelkiállapot, a stressz, a gyász, a magány, a környezeti ártalmak miatti általános rossz lelkiállapot testi tüneteket okoz. Ezt nevezik pszichoszomatikus betegségnek, és ilyenkor nem csupán a testi bajt, hanem a lelket is kezelni kell. Felnőtteknél talán a legismertebb pszichoszomatikus betegség a gyomorfekély, gyerekeknél a hasfájás, vagy a fejfájás. Az utóbbi években egyre több kutatás foglalkozik azzal, hogy az immunsejtek, közülük is a T-lymphociták mennyisége és működése hogyan függ össze a lelkiállapottal.

Lelkiállapotunk, sőt személyiségtípusunk is befolyásolhatja, hogy mennyire vagyunk egészségesek, mennyire könnyen betegszünk meg és milyen gyorsan gyógyulunk. Társas kapcsolataink, a minket körülvevő zöld környezet, a velünk élő családtagok mind hatással vannak arra, hogy milyen állapotban van és lesz a szervezetünk, illetve az immunrendszerünk.

A szomorúság hatása az immunrendszerre

A gyász és a bánat is képes legyengíteni az immunrendszert. Ezt konkrétan egy kutatás keretében vizsgálták is az Egyesült Államokban. 29 özvegyet vontak be a vizsgálatokba, akiket egyrészt kikérdeztek, hogy mennyire határozza meg mindennapjaikban gondolataikat a társuk elvesztése, másrészt vérmintát vettek tőlük és megmérték a falósejtjeik számát. Az derült ki, hogy a falósejtek száma és aktivitása csökkent a házasságban élő, hasonló csoporttal összehasonlítva, tehát társas kapcsolatokra is szükségünk van az egészséges immunrendszerhez.

Sírás furcsa okok miatt

Bár sokan a gyászhoz, a szerelmi csalódáshoz kötik a könnyeket, más üzenete is lehet a sírásnak. Jelezheti azt, hogy az illető segítségre szorul, támaszt igényel, érzelmi támogatásra vágyik. Ha valaki társaságban sírja el magát, akkor annak üzenete van, és ezt illik figyelembe is venni! Ilyenkor a sírás kommunikációs eszköz.

Más a helyzet, ha valaki ittas állapotban fakad könnyekre. Furcsa módon ennek hormonális okai is lehetnek, nő a szervezet prolaktinszintje, ez pedig megríkathatja az embert. De a kialvatlanságtól is hullathatjuk a könnyeinket! Ilyenkor az érzelmeinket szabályozó limbikus rendszer túlterheltsége miatt nem vagyunk képesek kontrollálni az értelmeinket.

Van valami közös a könnyekben

Egyes kutatók szerint a sírást kiváltó érzelmekben van egy közös vonás: a tehetetlenség érzése.

Fájdalom esetén teljesen logikus: képtelenek vagyunk megállítani és tűrni is. Ha dühünkben sírunk, akkor hatalmas indulat feszül bennünk, de tudjuk, hogy nem ereszthetjük ki: nem csaphatunk oda, nem verekedhetünk, nem szabad(na) vérig sérteni a másikat – tehetetlenek vagyunk. Bűntudat esetén a megváltoztathatatlanságban van tehetetlenség: valamit elrontottunk és már nem hozható helyre. Halálos betegség, gyász esetén szintén érthető a tehetetlenség: nincs hatalmunk megváltoztatni, ami történt.

Segítség! Nem tudok sírni!

A zokogás ellazítja a testet, elmúlta után nyugodtabban ver a szív, – ilyenkor ugyanis aktiválódik a paraszimpatikus idegrendszer, illetve rengeteg oxitocin termelődik a szervezetünkben. A sírás szinte mindenkiben azonos lelkiállapothoz vezet: a legtöbb ember fizikailag, lelkileg is jobba érzi magát, ha kisírta a bánatát. A felszabadultság és a megkönnyebbülés nagyon jó érzés ilyenkor – ezért is szeretünk néha sírós filmeket nézni, szomorú könyveket olvasni, megható, felkavaró zenét hallgatni.

Bár nem teljesen bizonyított, de több kutatás szerint általában egészségesebbek azok, akik ilyen módon tudják csökkenteni a stresszt. A sírásképtelenség miatt magasabb lehet a stressz-szint, ez „jobb esetben” csak extra fejfájás, rosszabb esetben a szívbetegségek kockázatának növelését okozhatja. Kapcsolatban áll a depresszióval is.

Sírás hiányában a feszültség levezetésének módja lehet a mozgás, a sport, a tánc és a nevetés is. Azt ne feledjük, hogy a sírás részben a társas kapcsolatokat is erősíti: tehát igenis érdemes megosztanunk másokkal a problémáinkat, és akár tanácsot is elfogadni tőlük.

Ha már igen régóta nem sírtunk, akkor érdemes elgondolkodni azon, hogy miért nem tudjuk kiengedni a könnyeinket, és azzal együtt bizonyos érzelmeinket. Ha úgy érezzük, kérjük nyugodtan egy pszichológus segítségét.

Kéky Kira

https://blvd.hu/a-siras-megbetegit-de-a-sirasra-valo-keptelenseg-is/