A zsidó Ferenc pápa!?

Jézus megígérte, hogy a tanítványait, az egyházát a Szentlélek fogja vezetni: „elvezet titeket a teljes igazságra… megtanít titeket mindenre és eszetekbe juttat mindent” (Jn 14,26; 16,13). Az egyház nem pusztán emberi intézmény, hanem Krisztus teste, mert az ő Lelke lakik benne (vö. 1Kor 12,12-13). Ezért az egyház által közvetített szentségek mindig hatékonyak, bennük a Feltámadt Krisztus kegyelme működik (vö. Jn 20,23), és ugyanezért az egyház sohasem tér le az Igazság útjáról, a Szentlélek megőrzi, hogy a történelem végéig Krisztus hiteles tanúja legyen.

Az egyház hitelességének és egységének egyik legfőbb garanciája Péter apostol és az ő utódai, a péteri szolgálat az egyházban (Mt 16,18; Lk 22,32). Minden pápát a Szentlélek vezet, hogy hit és erkölcs dolgában mindig tévedés mentesen vezesse Krisztus egyházát, és őrizze annak egységét. Mindazok a keresztény csoportok, amelyek a péteri szolgálatot elutasították, igen hamar önmagukon belül is megoszlottak (pl. az ortodoxia egyházai nemzeti egyházakra szakadtak szét, a protestantizmus egyházai sok-sok kisebb felekezetre). Ha a katolikus egyházon belül egyesek a pápa ellen fordulnak, pártokra szakadnak, akkor a Gonosz, a nagy Szét-dobáló (Diabolosz) elérte a célját.

Ferenc pápa prófétai üzeneteket közvetít felénk. Megválasztása után azt mondta: „Mennyire szeretnék egy szegény egyházat és egy szegényekért élő egyházat!”. Az életmódja puritán és egyszerű, és ezzel hívja az egyház többi vezetőjét is arra, hogy hasonlóképpen cselekedjen. Ferenc pápa arra hívja az egyházat, hogy lépjen ki a kényelmes, bezárkózó életstílusából, és menjen a perifériákra: a szegények, a szenvedők, a keresők felé. A prófétákat nem mindig könnyű meghallani, nem könnyű őket követni.

A családszinódus kapcsán Ferenc pápa nem dogmatikus újításokat kívánt bevezetni az egyház gyakorlatába. Ezt a Hittani Kongregáció prefektusa, Müller bíboros teljesen világossá tette a szinódus után. Ferenc pápa arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyház a hit és az erkölcs igazságait ne másokat elítélve, hanem az irgalom és a szeretet hangján közvetítse a világ felé. A szinódus legfőbb üzenete a családok fontossága és védelme. A Szentatya arra buzdít minden plébániát, hogy alakuljanak családi csoportok, a családok segítsék egymást a szeretet útján.

A migráció kapcsán Ferenc pápa világosan megfogalmazta több alkalommal (pl. a Krakkói Ifjúsági Világtalálkozón), hogy minden országnak joga, szabadsága azt eldönteni, hogy hány bevándorlót tud befogadni, és ezt milyen módon teszi. Szintén hangsúlyozta azt, hogy a bevándorlók kötelesek tiszteletben tartani a befogadó ország törvényeit, javait és biztonságát. Kiemelte, hogy fontos a bevándorlók befogadása mellett arra is ügyelni, hogy Európa társadalmainak rendje és biztonsága sértetlen maradjon. Egyébként ezeket az alapigazságokat az egyház mindig is vallotta. A Katolikus Egyház Katekizmusa részletesen kifejti, hogy mik a bevándorló vagy menekült kötelességei (KEK 2241). Az egyház nem egy zöldhatáron való tömeges bevándorlást tart helyesnek, és nem is egy külső hatalom által szuverén országokra rákényszerített betelepítést.

Ugyanakkor Ferenc pápa arra szólít fel minket, hogy legyünk befogadóak a rászorulóval szemben. A közel-keleti háborúknak (iraki háború, szíriai polgárháború, az ISIS által végrehajtott terrorcselekmények) kb. 1 millió halálos áldozata volt eddig. A menekültek száma a Közel Keleten kb. 4 millió. Afrikában a globális felmelegedés és a háborúk szintén emberek százezreinek, millióinak életét teszik lehetetlenné. A Földet a Teremtő Isten minden embernek ajándékozta. Mindannyiunknak kötelessége segíteni a valóban rászorulókon.

Fontos volna az, hogy Magyarország is befogadjon arra valóban rászoruló menekülteket. Ahogyan ezt megtettük az elmúlt években, amikor sok kopt keresztényt fogadtunk be (akiknek nagy része aztán nyugatabbra utazott tovább), úgy fontos volna ezt újra és újra felajánlani, megtenni. Fontos lenne a válságok okait megszüntetni. Fontos volna a menekülteket az otthon maradásban, a visszatérésben segíteni. Ennek a gondolatnak a jegyében épít a Kirche in Not segélyszervezet a Magyar Katolikus Egyház adományaiból és a magyar kormány támogatásából egy menekülttáborban iskolát.

Legyünk egyek az egyházunk iránti szeretetben, legyünk egyek a szegények szolgálatában, legyünk egyek a Krisztus iránti szeretetünkben és hitünkben!”

Az utóbbi időben sok kritikát lehet olvasni és hallani Ferenc pápáról, sokszor katolikusok körében is. Ezekre szeretnék reagálni néhány gondolattal.

Jézus megígérte, hogy a tanítványait, az egyházát a Szentlélek fogja vezetni: „elvezet titeket a teljes igazságra… megtanít titeket mindenre és eszetekbe juttat mindent” (Jn 14,26; 16,13). Az egyház nem pusztán emberi intézmény, hanem Krisztus teste, mert az ő Lelke lakik benne (vö. 1Kor 12,12-13). Ezért az egyház által közvetített szentségek mindig hatékonyak, bennük a Feltámadt Krisztus kegyelme működik (vö. Jn 20,23), és ugyanezért az egyház sohasem tér le az Igazság útjáról, a Szentlélek megőrzi, hogy a történelem végéig Krisztus hiteles tanúja legyen. A Római Katolikus Egyház igen, de nem feltétlenül a pápa. Különösen egy olyan pápa, aki – nagyon sok jel erre mutat –  kakukktojás a pápák sorában. Egyetlen pápa sem volt még, aki annyi elismerésben részesült volna a világi média részéről, és annyi bírálatban éppen a hithű katolikusok részéről.

Az egyház hitelességének és egységének egyik legfőbb garanciája Péter apostol és az ő utódai, a péteri szolgálat az egyházban (Mt 16,18; Lk 22,32). Minden pápát a Szentlélek vezet, hogy hit és erkölcs dolgában mindig tévedés mentesen vezesse Krisztus egyházát, és őrizze annak egységét.  A pápai tévedhetetlenségnek megvannak a keretei. A pápa önmagában nem tévedhetetlen, számtalan dologban tévedhet. Csak akkor nem tévedhet,  ha hit és erkölcs dolgában kifejezetten tévedhetetlen tekintéllyel nyilatkozik. De ha az ilyen jellegű megnyilatkozásai (és a nagy pápai levelek bizony már ilyen jellegűek, köztük a sok katolikus teológus és püspök bírálatát is kiérdemelt utolsó levele az Amoris Laetitia) kifejezett ellentétben állnak elődei megnyilatkozásaival, akkor a logika szabályai szerint valamelyik téves. Kérdés, hogy az összes előző pápa tévedett, vagy pedig Ferenc pápa. Márpedig ha ez így van, akkor a pápai tévedhetetlenség kérdését is közelebbről meg kell vizsgálni, pontosítani kell.Mindazok a keresztény csoportok, amelyek a péteri szolgálatot elutasították, igen hamar önmagukon belül is megoszlottak (pl. az ortodoxia egyházai nemzeti egyházakra szakadtak szét, a protestantizmus egyházai sok-sok kisebb felekezetre). Azok, akik katolikusként a pápát bírálják, nem a péteri szolgálatot utasítják el, hanem a pápának olyan megnyilatkozásait bírálják, amelyek szemmel láthatóan ellentétesek az Egyház kétezeréves hitével, ellentétesek pl. korábbi pápáknak a megnyilatkozásaival. Itt figyelembe kell venni pl. a Szent X. Piusz Papi Testvériséget, akik „zászlóshajóként” őrzik a katolikus „egyetemes” hitet, tanítást, vallást, amit az egyház a Jézustól kapott apostoli küldetésben kapott és adott át az embereknek (Mt 28,18-20) egészen a II. Vatikáni Zsinatig. Ha a katolikus egyházon belül egyesek a pápa ellen fordulnak, pártokra szakadnak, akkor a Gonosz, a nagy Szét-dobáló (Diabolosz) elérte a célját. A pápa ellen fordulni, a pápát bírálni és a pártokra szakadni három különböző dolog. És úgy tűnik, hogy maga a pápa, vagy őt a háttérből mozgatók akarják szakadásra vinni a dolgot. A pápai tekintélyt, úgy látszik éppen maga a pápa akarja lejáratni, tönkretenni sokféle módon. Előző megjegyzésemhez hozzátartozik – a Piusbruderschaft tekintetében -, hogy a Testvériség a misében imádkozik a pápáért, de a Breviáriumban is, mint ahogy az elmúlt napok dicséreteiben is előfordult, előfordul.

Ferenc pápa prófétai üzeneteket közvetít felénk. Megválasztása után azt mondta: „Mennyire szeretnék egy szegény egyházat és egy szegényekért élő egyházat!”. Ez igaz, de megválasztása utáni első nyilvános nyilatkozata a hagyományos katolikus köszöntés „Dicsértessék a Jézus Krisztus – Laudetur Iesus Christus” helyett „Jó estét” volt olasz nyelven, és nem mint pápa üdvözölte a Szent Péter téren összegyűlt százezres hívek tömegét, hanem mint Róma püspöke. Bár a hagyomány szerint a pápa Róma püspöki székét is betölti, de ez példaértékű üzenet, hogy „csak” Róma püspökeként üdvözöl és nem „Krisztus földi helytartójaként”, azaz pápaként. Az életmódja puritán és egyszerű, és ezzel hívja az egyház többi vezetőjét is arra, hogy hasonlóképpen cselekedjen. Ez virtuális dolog, ami az információ hiányos emberek megvezetésére szolgál egyedül, ugyanis a pápai lakosztály kialakítása, üzemeltetése, védelme helyet a Szent Márta Házat át kellett alakítani és alkalmassá tenni az előző feladatokra, ami sokkal többe került, és folyamatosan sokkal többe kerül. Ez olyan, mint a kínai ruházat (volt az ‘990 években): olcsó lehetett vásárolni, de azonnal tönkrement és cserélni, javítani, stb. kellett, ami azt jelenti, hogy a fenntartása többe kerül.Ferenc pápa arra hívja az egyházat, hogy lépjen ki a kényelmes, bezárkózó életstílusából, és menjen a perifériákra: a szegények, a szenvedők, a keresők felé. A prófétákat nem mindig könnyű meghallani, nem könnyű őket követni. A középkori szegénységpróféták, a középkori eretnekségek egy jó része éppen a szegénység-eszmét tűzte zászlajára. És ezeket elítélte az egyház. A szegénység eszméjét csak Szent Ferenc és az ő nyomán megalakuló koldulórendek képviselték hitelesen. Sok jelből az látszik, hogy Ferenc pápa képmutató módon képviseli a szegénység eszmét.

A családszinódus kapcsán Ferenc pápa nem dogmatikus újításokat kívánt bevezetni az egyház gyakorlatába. Ezt a Hittani Kongregáció prefektusa, Müller bíboros, az a Müller bíboros, aki már az 1980-s években a dogmatikai könyveiben eretnekséget tanított – pl. TAGADTA Jézus feltámadását, vagy Mária hármas szüzességének a dogmáját, teljesen világossá tette a szinódus után. Ferenc pápa arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyház a hit és az erkölcs igazságait ne másokat elítélve, hanem az irgalom és a szeretet hangján közvetítse a világ felé. Az Egyház eddig sem ítélte el például az elváltakat, és újraházasodottakat, csak nem engedte őket szentségekhez járulni. Ferenc pápa viszont ezt megengedi, és ezzel az egyház alapjait rombolja. Egyszerre három szentséget is megtámad ezzel: a bűnbánat szentségét, az Eucharisztiát és a házasság szentségét.  A hit és az élet, az elmélet és a gyakorlat nem választhatók el egymástól, különben abból nagy bajok származnak.A szinódus legfőbb üzenete a családok fontossága és védelme. A Szentatya arra buzdít minden plébániát, hogy alakuljanak családi csoportok, a családok segítsék egymást a szeretet útján. Ez szép tőle.

A migráció, ki kell jelenteni, hogy maga az alapvetés hibás, mert jelenleg nem migráció zajlik, hanem muszlim (iszlám) megszállás és térítés konverzióra, és itt kell világosság tenni a Tízparancsolatból az első parancsolatot (Exo 20,2-3), kapcsán Ferenc pápa világosan megfogalmazta több alkalommal (pl. a Krakkói Ifjúsági Világtalálkozón), hogy minden országnak joga, szabadsága azt eldönteni, hogy hány bevándorlót tud befogadni, és ezt milyen módon teszi, fel kell tenni egy világias hasonlatban a kérdést: „Beengedjük-e a rókát a baromfiudvarba lakni, vagy sem?” Ez a fajta barátság Assisi Szent Ferenc kivétel még nem igen sikerült senkinek. Szintén hangsúlyozta azt, hogy a bevándorlók kötelesek tiszteletben tartani a befogadó ország törvényeit, folytatva az előző kérdést: „A róka tiszteletben tartja a baromfik állati, szabadság és egyéb jogait?„, javait és biztonságát. Kiemelte, hogy fontos a bevándorlók befogadása mellett arra is ügyelni, hogy Európa társadalmainak rendje és biztonsága sértetlen maradjon. Egyébként ezeket az alapigazságokat az egyház mindig is vallotta. A Katolikus Egyház Katekizmusa részletesen kifejti, hogy mik a bevándorló vagy menekült kötelességei (KEK 2241) Fel kell tenni a következő kérdést: „Egy muszlim miért tartaná be a KEK 2241-t, amikor mindenki hallhatja, láthatja a híradásokban, hogy ahol megveti lábát, ott bevezeti a SARIJA – az iszlám – törvénykezést? Egyébként is a katolikus kánon és egyéb szabályok csak a katolikusokra vonatkoznak, más vallásúakra nem. Az egyház nem egy zöldhatáron való tömeges bevándorlást tart helyesnek, és nem is egy külső hatalom által szuverén országokra rákényszerített betelepítést. Jó lenne, ha valóban így lehetne érteni Ferenc pápa megnyilatkozásait!

Ugyanakkor Ferenc pápa arra szólít fel minket, hogy legyünk befogadóak a rászorulóval szemben. A közel-keleti háborúknak (iraki háború, szíriai polgárháború, az ISIS által végrehajtott terrorcselekmények) kb. 1 millió halálos áldozata volt eddig. A menekültek száma a Közel Keleten kb. 4 millió. Afrikában a globális felmelegedés és a háborúk szintén emberek százezreinek, millióinak életét teszik lehetetlenné. Megbízható források és adatok szerint jelenleg több, mint 40 millió megszálló tart Európába, ami a jelenlegi népességi adatok mellett ~10%, lévén az EU együttes népessége kb. 400 millió. Ez annyira jelentős, hogy lassan megoldhatatlan a feladat. Ferenc erre majd akkor jön rá, amikor Rómában arra fogják kényszeríteni, hogy konvertáljon, meghaljon, vagy adót fizessen élete végéig a muszlimoknak, a KORÁN tanítása szerint, amit egyébként II. János Pál bőszen csókolgatott. A Földet a Teremtő Isten minden embernek ajándékozta. Mindannyiunknak kötelessége segíteni a valóban rászorulókon.

Fontos volna az, hogy Magyarország is befogadjon arra valóban rászoruló menekülteket. Ahogyan ezt megtettük az elmúlt években, amikor sok kopt keresztényt fogadtunk be (akiknek nagy része aztán nyugatabbra utazott tovább), úgy fontos volna ezt újra és újra felajánlani, megtenni. Itt nagyon fontos megjegyezni, hogy minden befogadott „migráns” az EU-tól 6000€ segélyt kap évente (nettó 150000.-Ft/hó, kap hozzá lakást, nem fizet adót, nem ismeri és nem akarja megismerni a befogadó nyelvet, ezért és egyébként sem akar dolgozni – „Willkommen Migrant” -, mert Merkel meghívta őket. Magyarországon hány ember él közmunkából fejenként havi 52000.- Ft-ból, jó esetben 2×52000.- Ft-ból, fizet közüzemi költséget, adót, stb.? Fontos lenne a válságok okait megszüntetni. Fontos volna a menekülteket az otthon maradásban, a visszatérésben segíteni. Ennek a gondolatnak a jegyében épít a Kirche in Not segélyszervezet a Magyar Katolikus Egyház adományaiból és a magyar kormány támogatásából egy menekülttáborban iskolát. Fontos a segítség, az irgalmasság testi-lelki cselekedeteinek a gyakorlása. De fontos az önvédelem, és az okosság is. Csak az tud segíteni másokon, aki megtartja önazonosságát, és a segíteni akarás közben nem teszi tönkre saját magát és azokat, akikért elsősorban felelős.

Legyünk egyek az egyházunk iránti szeretetben, legyünk egyek a szegények szolgálatában, legyünk egyek a Krisztus iránti szeretetünkben és hitünkben!” Ezt a két utóbbi jó lenne inkább megfordítani: Krisztus van előbb, és utána, őmiatta a szegények. És Krisztus nem akarta megoldani társadalmi méretekben a szegénység problémáját, hanem az örömhírt akarta elvinni a szegényeknek, és elsősorban így felemelni őket. A fenti háromban egyek vagyunk, sőt némelyikünk halni és kész érte, de ez nem jelenti azt, hogy a Ferenc néven regnáló Bergoglioval egyet kell értenünk, főleg, ha olyanokat hirdet, tanít, ami az önmagától beálló eretnekség kategóriájába esik, bár ezt a püspökök nem merik kimondani.

Lehetséges, hogy csak két püspök, érsek lenne, aki látja a problémát, de az ő szájukat befogták?