A magyar parasztháborúk irodalma

Írta: Nagy Jenő · 2019. szeptember 15.

kb. 3 perc olvasás

A magyar parasztháborúk irodalma

TARTALOM, BEVEZETÉS


A hálózatos verzió megnyitása 
Open the online version

A magyar parasztháborúk irodalma

Képtalálat a következőre: „A magyar parasztháborúk irodalma”

Tartalom

Magyar parasztháborúk 1437-1514. (Székely György)
A magyar parasztháborúk irodalma (Geréb László)

AZ 1437-ES PARASZTFELKELÉS ÉS ELŐZMÉNYEI

A PARASZTOK „ERETNEKSÉGE” ÉS AZ INKVIZÍCIÓ
Szálkai Balázs: Krónikájából
A kamonci jegyzőkönyv
Tamási László bizonyságlevele
A titeli káptalan a pápához
Az erdélyi püspök hívja az inkvizíciót
A hazai husziták tételei
A Moldvába menekült magyar husziták hittételei

TIZEDMEGTAGADÁS ÉS KISEBB FELKELÉSEK
Székely felkelés
Román felkelés
Sárosmegye és Erdély nem fizet tizedet

AZ 1437-IKI PARASZTFELKELÉS
Az I. kolozsmonostori egyesség
A kápolnai unióból
A II. kolozsmonostori egyesség
A szász univerzitás jegyzőkönyvéből
Kolozsvár ostroma
Fejérd feldúlása
Turóczi János: Magyar krónikájából
Bonfini Antal: A magyar történetek 45 könyvéből
Benczédi Székely István: Krónika e világnak jeles dolgairól
Heltai Gáspár: Krónikájából
Tinódi Sebestyén : Zsigmond királynak és császárnak krónikájából
Uncius Lénárt: A magyar történetek hét verses könyvéből

SZÉKELY FELKELÉSEK A 16. SZÁZAD ELEJÉN

Istvánffi Miklós: Magyarország történetének 34 könyvéből
Oláh Miklós:
Atila c. munkájából
Az agyagfalvai határozatból

JOBBÁGYTÖRVÉNYEK A 15-16. SZÁZADFORDULÓN

Az 1492. évi törvénykönyvből
Az 1504. évi törvénykönyvből

AZ 1514-IKI NAGY PARASZTHÁBORÚ

Nagy csodajel (Budai polgár levele 1514 májusában)
Hogyan fogták meg Székely Györgyöt
Bartholinus beszámolója
Tuberó Lajos:
A maga koráról írott följegyzéseiből
Dózsa ceglédi kiáltványa
Taurinus István:
Paraszti háború c. hőskölteményéből
A ceglédi beszéd
A nagylaki csata
A mozgalom terjed
A gubacsi csata
Temesvár ostroma
Dózsa utolsó vitézkedése és halála
Nagyszombati Márton: Magyarország főuraihoz
Benczédi Székely István: Krónika e világnak jeles dolgairól
Heltai Gáspár: Krónikájából
Bogáti Fazekas Miklós: Az alföldi hadakról László király idejében
Pethő Gergely: Rövid magyar krónikájából
Brutus János Mihály:
Magyar históriájából
Cuspinianus közlése
Istvánffi Miklós:
Magyarország történetének 34 könyvéből
Ulászló levele a pápához
Az 1514-iki jobbágytörvények
A Hármaskönyv a jobbágyokról
Veráncsics Antal:
A Magyarországon lett dolgok emlékezete
Népi hagyomány Dózsa György haláláról
Szerémi György: Emlékirata Magyarország romlásáról

Bibliográfia a parasztháborúk és felkelések hazai irodalmáról 1514-ig
Képek magyarázata


Bevezetés (részlet)

Ez a kötet a hazai irodalomnak azokat a szövegeit tartalmazza, amelyekben mint kortársak, illetve közei-kortársak írásaiban a magyarországi parasztfelkelések eseményei tükröződnek. Az írókortársak közvetlenül számolnak be a történtekről és azokról az érzésekről, melyeket belőlük az események kiváltottak. Közel-kortársaknak nevezzük azokat az írókat, akik egy vagy két nemzedék múlva írtak a lezajlott dolgokról, de még visszhangzott, a társadalomban azok hatása és az író még mindig az élő benyomások alatt dolgozott. Különösen érdekes ezeknek az íróknak vallomása az elmultakról a 16. század folyamán, amikor a parasztfelkelések – bár az 1514-ikinél jelentéktelenebb mértékben – az ország összes vidékein meg-megújultak és a társadalomnak ez az izgató kérdése állandóan a levegőben volt. A múltról a jelen élő hatása alatt számoltak be: ugyanannak a kornak ugyanazon problémájáról. A későbbi írók már mások írása nyomán dolgoznak, mégis amennyiben a még élő társadalmi visszhang tolmácsai, arról többnyire maguk tesznek vallomást írásukban. A szövegeknek ebből a szempontból való elemzésével döntöttük el, hogy mit veszünk fel gyűjteményünkbe. E szempontokról az egyes szövegek előtt számolunk be. Mindazonáltal néhány kivételt is tettünk e szempont alól. A huszitamozgalmak koráról irodalmi anyagunk oly szegény, hogy az első irodalmi szövegeket, ha későbbiek is, felvettük. Ugyancsak szabadabban jártunk el a magyarnyelvű szövegeknél, melyeknél korban egészen Pethő Gergelyig mentünk.

Az irodalmi és nem irodalmi szöveg elhatárolása lehetetlen. Ez különösen élesen nyilvánul meg, amikor a bár darabos, de nyilván igényesen fogalmazott és elbeszélő részeket tartalmazó I. kolozsmonostori oklevelet a szövegek közé iktattuk – a II-at csak a jegyzetek közé. Jegyzetben a szövegek megvilágítása céljából, megfelelő helyeken oklevél- és törvényrészleteket is közlünk.

[…]

Képtalálat a következőre: „A magyar parasztháborúk irodalma”