A magyar államadósság

Megkapta a G7 gazdasági hírportál az Államadósság Kezelő Központtól a négy év alatt kibocsátott összes letelepedési kötvény adatait. A kép egyszerre lesújtó és vérforraló.

A speciális állampapírból az első sorozatot 2013. június 19-én bocsátották ki, az utolsót 2017. július 12-én. Bevezetését annak idején azzal indokolták, hogy ily módon a piaci körülményeknél kedvezőbb feltételekkel finanszírozható az államadósság.

Ehhez képest a most született összegzésből világosan kiderül:

a kötvénybiznisz irgalmatlan ráfizetést jelentett a magyar adófizetőknek és hatalmas profitot a kormányközeli offshore cégeknek.

Négy esztendő alatt

összesen 19 855 EU-n kívüli állampolgár

jegyzett 300 ezer euró értékben letelepedési kötvényt, hogy letelepedési engedélyhez jusson. A folyamatosan egyre liberálisabbá tett szabályozás szerint 2015-től “családegyesítés” címszó alatt

az egy háztartásban élő kiskorú, és a külön élő nagykorú gyermekek, sőt a nagyszülők is megkapták a magyar letelepedési engedélyt.

A speciális állampapír öt éves futamidejű, euróban kibocsátott kötvény volt, amely a hasonló magyar papírok hozamánál 1,5 százalékkal alacsonyabb hozamot kínált. Ez lett volna a letelepedési engedély “ára”. Igen ám, csakhogy kikötötték azt is, hogy a hozam soha nem lehet 2 százaléknál kevesebb. Miután 2015 után a magyar kötvényhozamok jelentősen csökkentek, a letelepedési papírok már többet hoztak a vásárlóknak. Ami természetesen veszteség volt az állam számára. Ráadásul éppen ekkor vezették be a “családegyesítést” is. Tehát

nem elég, hogy a kötvények deficitet termeltek, még több ember számára is tették lehetővé a bevándorlást.

A hülyének is megérte. Kivéve a magyar adófizetőket. Ők ebben az időszakban 28,2 milliárd forintot buktak a bizniszen. Ez elsöpörte a kezdeti 10,7 milliárdos nyereséget is, így

összességében négy év alatt 17,5 milliárd forintot buktunk az egészen.

Nem úgy a kötvények értékesítésével megbízott, az Országgyűlés fideszes többségű gazdasági bizottsága által kiválasztott, kormányközeli offshore cégek, amelyek 156,2 milliárd forintnyi hasznot zsebeltek be ebben az időszakban.

Ha a magyar állam veszteségét leosztjuk, akkor elmondható, hogy