A kormány példaképet lát benne, egykori birodalma azonban végletesen pusztul:Ganz Ábrahám

Írta: Nagy Jenő · 2026. augusztus 11.

kb. 5 perc olvasás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ganz Ábrahám
Született 1814. február 6. / november 6.
Svájc, Unter-Embrach
Elhunyt 1867. december 15. (53 évesen)
Pest
Állampolgársága
Foglalkozása vasöntőmester
Halál oka öngyilkosság
Sírhelye Fiumei úti sírkert (jobb oldali fasírboltok (J-191-193))
A Wikimédia Commons tartalmaz Ganz Ábrahám témájú médiaállományokat.

Ganz Ábrahám mauzóleuma Budapesten. Kerepesi temető: J. 191-193. Tervezői: Ybl Miklós és Hubert József. Kivitelező: Hofhauser Lajos.
Ganz Ábrahám mellszobra Kispesten

Ganz Ábrahám (Unter-Embrach, Svájc, 1814. november 6.[1] vagy február 6.[2] – Pest, 1867. december 15.)[3] svájci származású vasöntőmester, gyáros, a magyar nehézipar egyik megteremtője, aranykoronás érdemkereszt tulajdonosa, Buda városának tiszteletbeli polgára.[4]

Életpályája

„Ganz Ábrahám egy kilencgyerekes református kántortanító legidősebb fiaként született a svájci Unter Embrachban, édesanyját korán elveszítette.”[5] 1844-ben hozta létre vasöntödéjét Budán. Saját szabadalma alapján gyártott kéregöntésű vasúti kerekeket, vasúti kitérőkhöz csúcsbetéteket, gabonaipari hengermalmokba őrlőhengereket.
1843-ban egy öntés során súlyos balesetet szenvedett, majdnem teljesen megvakult, de a bal szeme megmaradt. „A fél szem oda, de az öntés sikerült!” – mondta. Az őrlőhengereken kívül nyomdai préseket, mérlegeket, mezőgazdasági gépeket és épületdíszeket készített, ezeket a gyártmányokat 1842-ben, az Első magyar iparműkiállításon mutatta be.
A Lánchíd építésénél vasöntvények elkészítésével is megbízták, de a szabadságharc alatt az Óbudai Hajógyár rendelését eleinte azért nem tudta teljesíteni, mert az akadozó kőszénszállítást Széchenyi István a fegyvergyár szükségleteinek kielégítésére irányította, ugyanakkor azonban kérte Kossuth Lajost az oraviczai bánya kitermelésének emelésére. A Pénzügyminisztérium június 6-án 4173 P.M./372 B. O. szám alatt a bánsági bányaigazgatóságtól kért véleményt, mely 40 ezer mázsára emeltette a kitermelést, Ganzék örömére is.
1849-ben ,,Ne bántsd a magyart! „ feliratú ágyúcsöveket is öntött. Bár később Haynau hatheti fogságra ítélte, ebből svájci állampolgárságára tekintettel csupán néhány napot töltött le.

Munkája eredményeként fejlődtek ki szerény üzeméből az idők során az ismert Ganz vállalatok. Az angol találmányt, a vas kéregöntését, mely során a vasat nem homokformába, hanem acél kokillába öntik és így keményebb felületet kap, nemcsak ő alkalmazta itthon először, de tovább is fejlesztette antimon hozzáadásával. Így Európa egyik legnagyobb, és külföldre is gyártó vonatkerék öntője lett. A túlfeszített munka és családi problémái idegrendszerét kikezdték. 1867 decemberében a Dunán túl korán kezdett el zajlani a jég, emiatt le kellett állítani a hajóforgalmat, mely megbénította az üzemét és emiatt a gyáros nem tudta teljesíteni a határidős szállításokat. Ez is közrejátszott a halálában.

Magánélete

1849-ben feleségül vette Heiss Lőrinc kékfestő lányát, Heiss Jozefát. Egy örökletes betegségben meghalt a fivére, Ganz Konrád. Mivel úgy érezte, hogy neki is ugyanaz lesz a sorsa, 1867. december 15-én öngyilkosságot követett el: palotájának egyik emeletéről levetette magát, és szörnyethalt.[6] A házasságából született egy lánya, Ganz Jozefina.

A Ganz vállalatok az alapító halála után

Ganz Ábrahám halála után az örökösei Ganz közvetlen munkatársait: Eichleter Antalt, Keller Ulrikot és Mechwart Andrást bízták meg a gyár vezetésével. A gyár ekkor vette fel a „Ganz és Társa” nevet. Az öt részlegből álló és mintegy 370 alkalmazottat foglalkoztató céget a Ganz család később részvénytársasággá alakította Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt., műszaki igazgatójának Mechwart Andrást nevezték ki, akinek irányításával 1869 után a Monarchia egyik legjelentősebb vállalatcsoportja jött létre. Legnagyobb horderejű intézkedése mégis a villamos osztály létrehozása volt, mert egy új iparág alapjait teremtette meg. Mechwart ekkor már vezérigazgató volt. Az egyfázisú transzformátor gyártása pedig meghozta a Ganznak a világhírt.

Az eredeti öntödében 1964-ig folyt a termelés. Ekkor a Budapest II. kerületében levő gyárat leállították, s a kéregöntöde berendezéseit megőrizve azt az Öntödei Múzeummá alakították át. Az épületet 1997-ben műemlékvédelem alá helyezték.

Emlékezete

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. Magyar életrajzi lexikon (Hozzáférés ideje: 2019. február 8.)
  2. Kiss Péter: Ganz Ábrahám emlékezete. mnl.gov.hu. Magyar Nemzeti Levéltár (2015. december 14.) (Hozzáférés: 2015. december 20.)
  3. Halálesete bejegyezve a Budapest Kálvin téri református egyházközség halotti anyakönyv 219/1867. fsz. alatt
  4. „familysearch.org Ganz Ábráhám gyászjelentése”.
  5. Bevándorlóból lett magyar forradalmár
  6. „200 éve született Ganz Ábrahám”. 2016. április 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. január 6.
  7. http://hvg.hu/Tudomany/20100122_arany_janos_jokai_mor_tittel_kisbolygo.aspx Aranyról, Jókairól és Ganzról neveztek el kisbolygókat

Források

*
Könyv: Az imposztor - Ganz - Bábel dombja (Spiró György)