kb. 2 perc olvasás
22:35, Csütörtök (december 9.), DUNA Televízió
A kék angyal
(Der Blaue Engel)
fekete-fehér, német filmdráma, 89 perc, 1930
rendező: Josef von Sternberg
író: Heinrich Mann
forgatókönyvíró: Carl Zuckmayer, Karl Vollmöller, Heinrich Mann, Robert Liebmann, Josef von Sternberg
zeneszerző: Frederick Hollander
operatőr: Günther Rittau
díszlettervező: Otto Hunte
producer: Erich Pommer
vágó: Sam Winston
szereplő(k):
Emil Jannings (Immanuel Rath professzor)
Marlene Dietrich (Lola Fröhlich)
Kurt Gerron (Kiepert igazgató)
Rosa Valetti (Kiepert felesége)
Hans Albers (Mazeppa)
Reinhold Bernt (bohóc)
A kisvárosi angol tanár tanítványaitól elkobzott képeken látja meg először Lolát, „A kék angyal” mulató táncosnőjét. Diákjai után nyomozva jut el a mulatóba, ahol rabul ejti Lola izgató szexualitása. Feleségül kéri, s hivatását, szülővárosát, emberi méltóságát elhagyva Lola rabszolgája lesz.
A hangosfilm történetének egyik első jelentős sikere és Marlene Dietrich felfedezése fűződik a Henrich Mann regényéből készült filmhez.
__________________________________________________________________
A „cselekmény” – Wikipédia
A film a második világháború előtti Németországban játszódik és a Rondának csúfolt Gonda tanár (Emil Jannings) lelki átalakulását mutatja be. Gonda süllyedése akkor kezdődik, amikor gimnáziumi diákjait megbüntetik, mert a gyönyörű táncosnő, Lola Lola (Marlene Dietrich) fényképét terjesztik. Abban a reményben, hogy rajtaüthet a fiúkon a Kék Angyal klubban, ahol a táncosnő fellép, Gonda tanár úr ellátogat a klubba és találkozik bukásának okozójával, Lolával.
Vággyal eltelve Gonda másnap este is visszatér a klubba és egész éjjel a táncosnővel marad. A következő reggel elkésik az iskolából, az osztályt a legnagyobb felfordulásban találja és az iskolaigazgató dühös rá. Utóbb Gonda lemond állásáról, hogy feleségül vehesse a táncosnőt, de miután elfogy a megtakarított pénze, arra kényszerül, hogy bohócként lépjen fel a kabaréban. Zavaros érzései Lolával szemben szétmarják jellemét. Visszatérve szülővárosába, köznevetség tárgya lesz. Amikor Lola elhagyja egy másik férfiért, Gonda visszavánszorog a gimnáziumba és régi katedrájánál leli halálát.
______________________________________________________________
Heinrich Mann: Ronda tanár úr – Egy könyvismertető
Miként lesz a gimnázium rettegett tanárából, az erkölcs védelmezőjéből a kisváros legzüllöttebb bűnbarlangjának életre hívója? A bosszúvágy űzi Ronda tanár urat a kisvárosi lebujba Fröhlich Róza művésznőhöz, hogy diákjait rajtakapja erkölcstelen életmódjukon. A gúnyneve elől menekülő, kegyetlen tanár azonban lassanként úgy belegabalyodik az orfeumi énekesnő öltöztetői szerepébe, hogy élete gyökeresen megváltozik. Botrányos körülmények között, diákjaival együtt kell távoznia a gimnáziumból, ám zsarnoki szelleme új utat talál: feleségét, Rózát használja fel arra, hogy erkölcsi anarchiát szabadítson a városra. Arisztokraták és polgárok egymásnak adják a kilincset Ronda tanár úr házánál, és sorra buknak el, immár nem csupán az iskolai vizsgán… Heinrich Mann híres könyvéből készült a 30-as években A Kék Angyal című film.