A fehér vértanú

I

Mindszenty József 1903-ban iratkozott be a szombathelyi premontrei gimnáziumba, majd a vasi megyeszékhelyen elvégezte a papi szemináriumot is 1911 és 1915 között. A szombathelyi megyés püspök, Mikes János gondosan ügyelt arra, hogy az intézményben jól képzett, javarészt Rómában és Innsbruckban végzett teológusok oktassanak.

A teológia elvégzése után Mindszenty József először Felsőpatyon, majd Zalaegerszegen volt hitoktató. A Tanácsköztársaság idején, 1919-ben, amikor az egyházakat üldözték, néhány hónapra házi őrizetbe került, és még Zala megyéből is kiutasították. 1921-ben Zalaegerszegre nevezték ki plébánosnak, ami különösen nagy megtiszteltetésnek számított egy fiatal papnak, mivel népes egyházközségről volt szó, ugyanis Zala megye székhelyén akkor még csak egyetlen katolikus plébánia működött, igaz, több káplánnal – ismertette Soós Viktor Attila.

Mindszenty Józsefet 1937-ben pápai prelátussá nevezték ki, s Rómától egyházi kitüntetést kapott. Győrben 1943 nyarán egyháziakból és világiakból álló konferencián vett részt, ahol egy esetleges katolikus közéleti párt alakításáról tárgyaltak, amiből végül nem lett semmi. 1944-ben Esztergomban veszprémi püspökké szentelte Serédi Jusztinián esztergomi érsek – folytatta.

A második világháború idején veszprémi püspökként az üldözöttek érdekében emelte fel szavát, aktívan közreműködött a zsidó emberek menekítésében, vállalva ezzel azt, hogy a nyilas hatalommal konfrontálódik. Apor Vilmos győri püspökkel együtt kérte Serédi Jusztiniántól, hogy adjon ki nyilatkozatot az üldözöttek védelmében, ám nem értek el eredményt.

A történész felhívta a figyelmet: Mindszenty Horthy Miklós kormányzóhoz is levélben fordult 1944 nyarán, hogy legalább a kikeresztelkedett zsidó származású gyermekeket ne deportálják. Erre nem érkezett válasz az államfőtől. Híressé vált még a Mindszenty közreműködésével írt, a dunántúli püspökök által 1944. október 31-én jegyzett dekrétum, amelyben kérik a hatalmon levőket, hogy ne használják a térséget harctérnek. Ellenálló magatartása miatt Mindszenty Józsefet 1944. november 27-én letartóztatták Veszprémben papjai, kispapjai egy csoportjával együtt. Nem sokkal ezután Sopronkőhidára, majd Sopronba hurcolták a nyilasok.

Nagy előrelépést jelentett karrierjében, hogy a jezsuita szerzetesek közbenjárásának eredményeként az akkori apostoli nuncius javaslatára a Vatikán őt nevezte ki esztergomi érsekké Serédi Jusztinián halála után; 1945. október 2-án iktatták be, majd egy évvel később bíboros lett. Regnálása alatt kiállt a felekezeti iskolák és a hitoktatás mellett, de ugyanígy a svábok kitelepítése és a csehszlovák-magyar lakosságcsere ellen is tiltakozott – hangsúlyozta. Érseksége alatt a hitélet is megpezsdült, meglátogatta az összes püspöki székhelyt, megünnepelték a Szent Gellért- és a Szent Adalbert-emlékévet, tehát az országnak igyekezett lelki vezetője lenni – fogalmazott az egyháztörténész.

Soós Viktor Attila emlékeztetett arra: az akkori érában ez az aktivitás ellenszenvet szült a pártállami vezetésben, ezért 1948. december 26-án letartóztatták, majd első fokon 1949 februárjában, másodfokon 1949 júliusában életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték. Enyhülést az hozott helyzetében, hogy 1955 augusztusában Püspökszentlászlóra, majd Felsőpeténybe vitték házi őrizetbe.

A történész-levéltáros elmondta: onnan 1956. október 30-án szabadították ki, majd rövid tájékozódás után november 1-jén egy rövidebb, november 3-án pedig egy hosszabb beszédet intézett a lakossághoz a rádióban. November 4-én az amerikai követségre ment, ami a történész véleménye szerint inkább börtönnek volt tekinthető, mert „bár önként ment oda, de nem tudott onnan önként távozni”. A Vatikán, Magyarország és a Szovjetunió közötti tárgyalások alkusorozatának tárgya lett a bíboros, ennek eredményeként 1971-ben elhagyta az országot, és előbb a Vatikánban együtt misézett VI. Pál pápával, majd Bécsben telepedett le. Közben a pápa 1974-ben megüresedettnek nyilvánította az esztergomi érseki széket, „ami őt mélyen megviselte”.

Mindszenty József 1975-ben bekövetkezett halála előtt úgy rendelkezett, hogy addig, amíg idegen csapatok állomásoznak Magyarországon, ne temessék el szülőföldjén. Mariazelli sírjából 1991-ben hozták haza holttestét, noha akkor még voltak szovjet katonák az országban. Hitvalló tevékenysége alapján 1994-ben indult boldoggá avatási eljárása, ehhez azonban csoda kimutatására van szükség, illetve többek között amerikai és orosz levéltári források felkutatása is nélkülözhetetlen – mutatott rá Soós Viktor Attila.

A fehér vértanú

2010. október 5. MTI

A 20. századi magyar történelem egyik meghatározó egyénisége, Mindszenty József bíboros életét mutatja be Koltay Gábor A fehér vértanú című filmje, melyet október 6-án, szerdán mutatnak be Budapesten, az Uránia Nemzeti Filmszínházban, majd szombaton a Szegedi Tudományegyetem Tanulmányi és Információs Központjában is levetítenek.

MTI

Mindszenty József jelentős történelmi és egyházi személyiség volt, modern kifejezéssel hívhatnánk akár „emberi jogi harcosnak” is, aki minden elnyomott érdekében felemelte szavát. Éppúgy tiltakozott a zsidók elhurcolása ellen a holokauszt idején, ahogy fellépett a svábok kitelepítésével szemben néhány évvel később – mondta Koltay Gábor.

Az egyházi vezetőt háromszor tartóztatták le: először 1919-ben, a Tanácsköztársaság kikiáltásakor, majd 1944-ben, a nyilas hatalomátvétel után, harmadszor pedig 1948 karácsonyán. Nem tudták azonban megtörni, mindig emelt fővel és éber tekintettel figyelte népe hitét – fogalmazott a rendező.

A százharminc perces film főszereplője, akit Sipos Imre – a Pesti Magyar Színház színész-rendezője – alakít, végigjárja a bíboros életének legfontosabb helyszíneit Mindszenty József szülőfalujától, Csehimindszenttől egészen a bécsi Pázmáneumig, ahol a főpap élete utolsó éveit töltötte. A filmkészítők kamerája olyan ritkán látható helyszínekre is elvezeti a nézőt, mint a budapesti amerikai nagykövetség Szabadság téri épülete, ahol tizenöt éven át élt Magyarország utolsó hercegprímása. A film főszereplője gyűjti az adatokat, élményeket, hogy aztán a szellemi mozaikkockák összerakásával válaszolni tudjon a kérdésre: ki is hát Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek.

Koltay Gábor szerint az alkotás nemcsak a vallásos, templomba járó embereknek szól, hanem mindenkinek, hiszen a mai világunkat soha sem ismerhetjük meg igazán a 20. század történései nélkül. A rendező elmondta: az alkotást 2009 augusztusában kezdték el forgatni, az utómunkákat pedig néhány hete fejezték be. A film létrejöttét egyházi szervezetek, alapítványok, önkormányzatok és magánszemélyek támogatták, elkészítéséhez állami forrást nem használtak föl.