MAGYAR KÖZMONDÁSOK – LXIV.

Dr. Margalits Ede:

Verekedni. A ki verekedni akar, könnyen talál botra. E.

Verem. A ki másnak vermet ás, maga esik bele. KV. – Egy verembe két tömés. D. – Ember a fogával ás magának vermet. (Torkosság.) ML. – Ez a verem olyan verem, ha nem hiszed, gyere velem, orrodat is beleverem. D. – Búsul mint a verembe esett farkas. D. – Gondolkodik mint a verembe esett farkas. D. – Kegyetlen mint a verembe esett farkas. B. – Komor mint a verembe esett farkas. M. – Szomoru mint a verembe esett farkas. KV. – Mély mint a buza-verem. D. – Sok bárányt elvisz addig a farkas, mig verembe kerül. D. – Tiszteli, (L. ezt) mint eb a vermet. E. – Több kell a veremásáshoz. D. – Verembe hull. E. – Verembe szürik. (Sok termett, nincs hordó.) E. – Ha vak vakot vezet, mindkettő a verembe esik. (Lat.) S. – Vak vezér verembe vezet. Ny. 2.

Vereség. Régi (D.), szakálas (E.), vén (D.), szolgának a szó is vereség.

Verés. A bolond veréssel okosodik. B. – A diófának veréssel veszik hasznát. D. – Elszenvedi szamár a verést, csak enni adjanak neki. KV. – Inkább intéssel, mintsem veréssel. KV. – Megkivánja a verést, mint a nyalkai cigány teste a csigázást. E. – Megszokta mint a rossz ló a verést. ME. – Mindenből jobb a több, mint a kevesebb, csak a verésből nem. Ny. 6. – Szelid intéssel, nem pálcaveréssel teheted jóvá a gonoszt. Sz. – Verés a verésre árt, de étel az ételre nem árt. Ny. 1.

Vergődünk, mint hal a harasztban. Pázm.

Verőfény. Az esőt verőfény szokta követni. KV. – Feléled mint légy a verőfényre. D. – Fogas verőfény. K. – Ki verőfényen jár, barnán megyen haza. E. – Verőfényen szaggatsz köpönyeget. E.

Vers. Jó bor mellett lehet jó verset csinálni. KV.

Versenyt iszik akárki fiával. KV.

Vese. Hamis a veséje. E. – Oda a vese, de itt a szaga. (Ez lopta; a tolvaj megvan.) D. – Olyan mint a vese. (A vese háj között van, mégis sovány.) E. – Veséjébe látok. E.

Vesz. A ki vesz, annak lesz. (E.); a ki nem vesz, beteg lesz. ME. – Amint vettem, ugy adom. B. – A szót pénzen nem veszszük. KV. – Az ebnek, ha aranya volna is, hájat venne rajta. Sz. – Cigányosan veszi a lovat. (Lopja.) D. – Cigánytól vesz fúrót. S. – Fösvény gazdasszony mindent drágábban vesz. D. – Haton adják, ötön veszi. (L. hat.) D. – Ki lovat veszen, a féket is vele veszi. Pázm. – Ki pénz nélkül vesz, hamar felakad. D. – Kovácstól vesz szenet. KV. – Macskát zsákban ne végy. D. – Ne vedd azt forinton, amit garason vehetsz. D. – Nehéz attól venni, kinek eladó szándéka nincs. D. – Olcsón vették, olcsón adták. D. – Örömest venne mindent, csak pénzbe ne kerüljön. D. – Ötön vesz. (Lop.) E. – Pénz nélkül vesz a vásárban. (Lop.) E. – Semmin vették, mert nincsenen árulgatták. B. – Szakadj bunda, majd vesz a gazda. E. – Ugy nem eszünk cseresznyét, ha nem veszünk. Ny. 24. – Vásár után vesz. D. – Venne észt, ha kapható volna. E.

Veszni. A hamar ért ész, hamar vész. D. – A ki veszni indul, nehéz megtartani. D. – Annak vész, kinek van. E. – Bizd el magad, ha veszni akarsz. (Hidd el magad stb.) KV. – El kell veszni a világnak, vagy győzni az igazságnak. Np. – Elég veszett, ha a ház elesett. E. – Ha marad, gazdának (L. ezt), ha vész, kutyának. Ny. 6. – Ha veszni akarsz, vállalj kezességet. E. – Inkább vesszen életed, hogysem becsületed. KV. – Kevély vitéz, hamar vész. E. – Későn jött ész, későbbre vész. D. – Későre vész a kikirics. D. – Ki veszni indul, könnyü annak elveszni. D. – Ki veszni indul, annak légyviz is árt. D. – Mi hamar kész, hamar vész. D. – Tarts ebet, ha veszned kell. KV. – Több is veszett Mohácsnál. D. – Több veszett Buda alatt. Sz.

Veszett. A mely kutyának veszett nevét költik, el kell annak veszni. E. – A mely kutyát meg akarják ölni, veszett nevét költik. B. – Folyik a nyála, mint a veszett ebnek. D. – Habzik a szája, mint a veszett kutyának. D. – Kinek veszett neve indult, a szél is árt annak. K. – Veszett fejszének nyele is jó. D. – Veszett kancának veszett a fia. Ny. 5. – Veszett kutya harapás, másvilágra talpalás. D.

Veszedelem. A ki keresi a veszedelmet, elvesz benne. ME. – A szerelem, veszedelem. D. – Egynek veszedelme, másnak épülése. KV. – Felén túl a veszedelmen, ki azt megsajditja. D. – Ha nem tartóztat a veszedelem, tartóztasson a becsület. B. – Hadakozás oly orvosság, mely nem lehet veszedelem nélkül. E. – Haddal nyughatatlanságot, tengerrel veszedelmet, barátsággal szidalmat nehezen keresik, még is meglelik. D. – Ki magát kétszer adja a veszedelemnek, a szerencsét ne vádolja. E. – Ki szereti a veszedelmet, nyaka szakad belé. E. – Kinek nincsen tiszte, nincsen veszedelme. KV. – Most még engedelem, máskor veszedelem. Ny. 7. – Nincs veszedelemben, ki bátorságban is fél. BSz. – Veszedelem mutatja meg az embert. D. – Vén asszony: veszedelem. S.

Veszedelmes a hal (L. ezt) harmadik vizében. E. – Minden hirtelen változás veszedelmes. KV. – Veszedelmes falat a nyelv. E. – Veszedelmes ösztöke ellen rugódozni. E.

Veszendő. Esztendő, veszendő. E. – Veszendőt légyviz is elveszt. D.

Veszekedés. Barátságban egy kis veszekedés olyan jó, mint étekben a só. ML. – Jobb egy száraz falat nyugodalomban, mint tizenkét pástétom veszekedésben. D. – Kölcsönzésnek és veszekedésnek társa gond és nyomorúság. KV. – Nem asztalhoz való a veszekedés. KV. – Vetekedésnek veszekedés a vége. KV. – Vendégséghez nem való a veszekedés. KV.

Veszekedik. Árnyékon veszekednek. KV. – Ki a részeggel veszekszik, nem az otthonvalóval veszekszik. D. – Ki gyermekért, ebért veszekszik, nem az otthonvalóval veszekszik. D. – Ki gyermekért, ebért veszekedik, pad alá bujjék. K. – Meztelen csonton veszekednek. B. – Mikor gyónik, akkor is veszekszik D. – Széllel veszekszik. D. – Télen mindig hideg van, nyáron nagyon meleg van, soha sincsen jó idő, mindig veszekedni kő. Np.

Veszély. A ki sokáig él, sok veszély éri. B. – Hol legnagyobb a veszély, legközelebb az isteni segély. (Ném.) S. – Nagy veszélylyel jár a nagy gazdagság. KV. – Sarkában a veszély. D.

Vessző. A ki a vesszőt kiméli, fiát nem szereti. KV. – Addig hajtsd a fát, mig vessző. D. – Addig kell a vesszőt hajlitani, mig gyenge. Ny. 6. – Addig tekerd a gúzst, mig hajlik a vessző. D. – Dorgálás és vessző, csak ne legyen késő, jót nevel a gyermekből. KV. – Két tanitómester szükséges a házhoz: korbács és a vessző. Ny. 20. – Könnyü vékony vesszőből gúzst tekerni. D. – Nekiszokott, mint rossz gyermek a vesszőnek. D. – Ritka tanuló vessző nélkül. D. – Vessző teszi a gyermeket jámborrá. KV. – Vessző nem fa. D. – Vessző sokára lesz fa. D. – Vesszőparipán nyargal. S.

Veszteg álló viznek, hallgató embernek nem kell hinni. D.

Veszteget. Disznóra ne vesztegess gyömbért. M. – Kár a bolondra szép szót vesztegetni. E. – Fényes temetés sok pénzvesztegetés. KV.

Veszt. Bolondság ebért lovat veszteni. E. – Borjat keres, ökröt veszit. E. – Bus mint ki hat ökrét elvesztette. B. – Ki nem játszik, sem nem nyer, sem nem veszt. B. – Másét keresi, magáét vesziti. D. – Ökröt vesztett, borjat keresett. D. – Szeget kimél, patkót veszit. E. – Tehenét vesztette, midőn borját kereste. D. – Vesztett fejszének foka. KV. (Nyele. D.) – Vesztét érzi. S. – Vagy nyerünk, vagy vesztünk. KV.

Veszteség. Egynek nyeresége, másnak vesztesége. KV. – Kinek-kinek vesztesége, nálam nyeresége. (Megtaláltam az elvesztett dolgot, ki a gazdája?) ME.

Vesztés. Büdös mint a vesztés. Ny. 4. – Első nyerés, cigányvesztés. Ny. 2.

Vetekedés. Vetekedésnek veszekedés a vége. KV. – A jó vetekedő hamar üstökbe ne kapjon. (Vitatkozó.) KV.

Vetés. A faluhoz közelebb jobb a vetés, mert hallja a kakukszót. (Gazda szeme rajta.) Ny. 1. – Eltalálta mint cigány a buzavetést. (Elszórta szántás nélkül.) Ny. 6. – Gazda szeme növeli a vetést. B. – Kora vetés, késő gyermek, hamar árván marad. Ny. 21. – Kora vetés sokszor csal, kései mindig rossz. E. – Nincsen mindig tél, a vetés kikél. D. – Paplanos vetés. (Itt-ott kiveszett.) Ny. 1. – Ritka vetésnek vékony aratása. E. – Szomszédvetés gazdagabb. ME. – Vetés előtt arat. E.

Vevő. Jó marhának könnyü vevőt lelni. D.

Vezet. Folyóviz vezet a tengerre. D. – Borju vezeti a tehenet. D. – Ha vak vakot vezet, mindkettő a verembe esik. (Lat.) S. – Kolompos vezeti a ménest. D. – Ő vezeti a kaszás csillagot. (Kevély.) D. – Üstökön vezetik mint a lusta lovat. D. – Vak vakot vezet. M. – Vak vezet világtalant. ML. – Vak vezér verembe vezet. Ny. 2.

Vezér. Attól tarthat a jó vezér, hogy az ellenséget nem győzi nyakkal. D. – Kevély koldus, tudatlan pap, félénk katona, ostoba vezér. D. – Ritka mint a jó vezér. D. – Öregek vezérlik a hadat. D. – Vak vezér verembe vezet. Ny. 2. – Jó annak a várnak, melynek értelmes a vezére. KV.

Véd. A féreg is védi magát. B. – Ki a tolvajt védi, maga nagyobb tolvaj. D.

Vég. A hadakozásnak bizonytalan a vége. KV. – Botnak is végén a bunkója. Ny. 2. – Dolognak végén a butykója. D. – Gonosz eredetnek gonosz a vége. F. – Hamar kezdetnek hamar a vége. D. – Itt a vége, tedd a jégre, csusszál vele Báttaszékre. ME. – Jó kezdésnek jó hagyás a vége. KV. – Jó vég köti a munka koszoruját. E. – Jól meg kell kötni elejét, végét a dolognak. E. – Lassan megyünk messzire, ugy érünk a végire. S. – Markába szakadt a vége. D. – Minden botnak kettő a vége. D. – Minden botnak végin a feje. M. – Minden bosszunak van vége. S. – Mindennek előbb gondold el a végit. D. – Mindennek ott a vége, a hol elhagyják. Ny. 2. – Rossz kezdetnek rosszabb a vége. D. – Se eleje, se vége, mint az örökkévalóságnak. E. – Várd el a végét. E. – Vége jó, minden jó. (Német.) S. – Vége választja meg. E. – Vége vig Andrásnak. ME. – Végén csattan az ostor. E. – Végén sült bele. Decsi. – Végén szokták a dolgot megdicsérni. KV. – Végét járja. S.

Végez. A mihez későbbre kezdenek, későbbre végzik. D. – Csizmában kezdette, bocskorban végezte. E. – Ebül kezdi, ebül (kutyául. B. – Komondorul. D.) végzi. KV. – Ember gondol, Isten végez. E. – Hamar kezdi, hamar végzi. KV. – Jobb alant kezdeni és fönt végezni. B. – Ki dolgát Istennel kezdi, jól végzi. KV. – Ki idején kezdi, idején végzi. D. – Ki Istennel kezdi, Istennel végzi. S. – Ki jól kezdi, jól végzi. B. – Ki soha nem kezdi, soha nem végzi. D. – Ki sokba kap, keveset végez. D. – Lassan kezdj, gyorsan végezz. Ny. 4. – Melegen kezdette, hidegen végezte. D. – Nagyot kezdett, kicsinyt végzett. KV. – Nem a ki jól kezdi, hanem a ki jól végzi érdemel dicséretet. B. – Nem elég elkezdeni, véghez is kell vinni. KV. – Papucsban kezdeni, mezitláb végezni. KV. – Pörrel kezdi, patvarral végzi. D. – Reggel kezdi, este nem végzi. D. – Sokat végeznek Bécsben, de elrontják az égben. D. – Vigan kezdett, szomoruan végzett. KV.

Végig. Mind végig, mind vérig. D. – Mind világ végeig. KV.

Végül. A ki végül maradt, tegye be az ajtót. E. – Végül marad a jó. E.

Véka. Budai (L. ezt) vékával fizet. D. – Kézzel kell a magot hinteni, nem vékával. KV. – Könnyü a vékát lecsapni, de nehéz bele keresni. D. – Marok nem véka. D. – Marokkal a magot, nem vékával. E. – A nap fényét nem rejthetni véka alá. E. – Nem kell a gyertyát véka alá rejteni. E. – Olyan a feje, mint a véka. D. – Tetézve adja vissza a csapott vékát. D. – Véka eső, köböl sár. E. – Vékával méri a pénzt. D.

Vékony. A cérna is ott szakad, a hol legvékonyabb. Ny. 8. – A jég is ott szakad; a hol legvékonyabb. Ny. 14. – Kötél is ott szakad, a hol legvékonyabb. Ny. 2. – Könnyü a vékonyt elszakasztani. D. – Minél vékonyabb a hur, annál hamarább szakad. D. – Könnyü vékony vesszőből guzst tekerni. D. – Ott szakad, a hol vékony. (Szegényt éri a kár.) Ny. 2. – Vékony a hajszál, mégis van árnyéka. E. – Vékony a kereset. S. – Vékony dongáju. E. – Vékony mint a krakai cérna. E. – Vékony reménység. S. – Vékony segitség. KV. – Megszakad a véknyad. E.

Vélemény. Annyi vélemény, ahány faj. ME. (Lat.)

Véletlen bokorban gyakran nyul fekszik. KV.

Vénség. A ki ifjantan gyűt, vénségében fűt. KV. – A ki ifjuságában dolgozik, az vénségében nyughatik. KV. – Alkalmatlan vendég a vénség. ME. – Elég nyavalya a vénség. M. – Ifjantan erővel, vénségedben eszeddel. KV. – Kelletlen vendég a vénség. KV. – Ki fiatal korában megszokta a táncot, vénségére is ugrál. D. – Ki kis korában kibeszéli magát, vénségére hallgat. D. – Köhögő társakkal jár a vénség. KV. – Vénség, kész betegség. ME. – Vénség, szüntelen betegség. Pázm. – Vénség, tisztesség. S.

Vér. A bor süriti a vért. Ny. 7. – A katonának olcsó a vére. E. – Bikavér. (L. bika.) E. – Csigavér. E. – Csöbörrel szunyognak vérét nem vehetni. E. – Elhült benne a vér. S. – Feléledt benne a kutyavér. E. – Gazdagnak borban (L. ezt) veszik a vérét. E. – Gyémánt hasad vértől. KV. – Jó vér nem válik vizzé. B. – Keserves a véren vett kenyér. S. – Ki erősen fujja orrát, vért fuj ki belőle. D. – Ki keményen fej, vért ereszt. B. – Könnyü a báránynak vérét venni. D. – Más ember vérét szívja, mint a pióca. (Uzsorás.) D. – Meghült benne a vér. S. – Nem aludttej, hanem meleg vér foly a magyar ember erében. D. – Pap is husból és vérből van. D. – Piros mint a cseppentett vér. Ny. 3. – Szopják a vérét. E. – Több epéje mint vére. D. – Török vér, hadd folyjon. E. – Vér és pénz legdrágább. E. – Vér helyett méreg foly erében. D. – Vér vizzé nem válik. D. – Vérét vették a kulacsnak. E. – Vérszemet kap. E.

Véres. A vitéz kenyér bizony véres kenyér. KV. – Akkor szép a katona, mikor véres. D. – Nincsen semmi baja, csak a torka véres. Ny. 3. – Véres a szeme. (Dühös.) D.

Vércse. Hússal él, mint a vércse. E. – Tarka mint a vércse-tojás. D. – Vércse szemü. D.

Véső. Sok véső kopik a sziklában. D.

Vét. A gyermeknek sem vét. D. – A ki részeg korában vét, józan korában bünhődik. B. – A rossz ember előtt csak azért is rossz a jó, mert nem vétett. D. – Az pirul, a ki vétett. KV. – Egy munkában kettőt vét. KV. – Ha mennyit vétünk, annyit mennykövezne, a tágas égben egy mennykő se lenne. D. – Irigy előtt csak azért is vétkes vagy, mert nem vétettél. K. – Nem vét a légynek sem. Ny. 4. – Nem vét kevesebbet, ki sokkal vét. E. – Nincs a ki ne vétsen. D. – Rajkó vét, Istókot (L. ezt) verik. E. – Sokakat senki sem emlegetne, ha nem vétettek volna. K.

Vétkes. Ha gyarlók nem volnának, vétkesek sem volnának. D. – Vétkesnek büntetését csendesen kell tűrni. KV.

Vétkezik. A káros (L. ezt) többet vétkezik, mint a kárttevő. Ny. 4. – A ki ritkábban vétkezik, könnyebben bocsánatot nyer. KV. – A ki mást szid, maga vétkezik. B. – Ember szokott vétkezni. E. – Jámbor is napjában hétszerte vétkezik. E. – Még a pap is vétkezik, ha jó kedve érkezik. Np.

Viasz. Adomás (adakozó) sziv viaszként megolvad. D. – Hajlik mint a viasz. E. – Törvénynek viasz az orra. E.

Vicispán. Derék ember a vicispán. E. – Eb (L. ezt) lesz Liptón vicispán. S.

Vidám. A vidám elme gyakran elmegy sétálni, de az okos többnyire otthon marad. D.

Vig. Búsnak bús a nótája, vignak vig. D. – Isten is a vigat szomorúval váltja fel. D. – Ne szomorkodj, légy vig, nem lesz ez mindég igy. Np. – Nehéz a bánatos arcnak vig kedvet mutatni. D. – Nem lehet annak vig órája, ki vigabbat kiván. K. – Nem nagyon vig a magyar. D. – Szerencsétlenségben legjobb a vig elme. KV. – Szomorúnak nehéz vig arcot (vig kedvet. KV.) mutatni. E. – Vége vig Andrásnak. E. – Vig apára ütött. D. – Vig mint a kinek háza ég, maga meg benne szorult. E. – Vigak és szomorúak nem illenek egybe. KV.

Vigan kezdett, szomoruan végzett. KV. – Nem esik vigan kalodában a lejtő. K.

Vigad. Mit tesz az eleven (L. ezt), ha holtak is vigadnak. (Vén táncol.) D. – Sírva vigad a magyar. Np.

Vigasság. Egy jó barát a szomorúságban, felér százzal a vigasságban. D. – Kelletlen vigasság a szomoruságban, közös izetlenség minden társaságban. D. – Több okunk a szomoruságra, mint a vigasságra. D.

Vigasztal. Beteg vigasztalja az orvost. B. – Két szomorú is vigasztalhatja egymást. D. – Nyugodt lelkiismeret a legjobb vigasztaló. S. – Szép vigasztaló szó orvosszer a betegnek. B.

Vigasztalás. Asszonyi vigasztalás. D. (Egy asszonynak férje meghalt, midőn barátnői vigasztalták, azt mondta: őt csak férfi vigasztalhatja meg, mert az jobban ért hozzá.) – Hadd Istenre dolgodat, búból vigasztalást hoz. D.

Vigyáz. A fejedelem legyen vigyázó. KV. – A ki áll, vigyázzon, hogy el ne essék. D. – Árnyékodra is vigyázz. D. – Ha elméd nem vigyáz, hallásod is elvész. E. – Habár hibáztál, miért nem vigyáztál. Np. – Kinek-kinek maga dolgára kell vigyázni. KV. – Szemhéj alatt is vigyáz. E. – Vigyáz rá, mint a szeme fényére. S. – Vigyázz, ha sikoson jársz. D. – Vigyáz magára, mint a selyem-kendő. Ny. 5. – Ugy kell vigyázni a leányra, mint a gyertyalángra. Ny. 22. – Vigyázó gazdának kegyetlen a hire. E.

Vigyázatlan. A hol vigyázatlan a leány, csirkét ellik a kánya. D.

Vigyorog. Ergo (L. ezt) morgó, vigyorgó. ME. – Igyorog, vigyorog. D. – Ki mindenikre vigyorog, senkit sem szeret. D. – Vigyorog mint a fakutya. Ny. 8.

Vihar. A ki szelet vet, vihart arat. ME.

Világ. Csicsóéknál ég a világ. (Mulatnak.) Ny. 13. – Világtalan világig. E.

Világit. Az okosság sötétben is világit. D. – Másnak világit, maga sötétben ül. D.

Világos. Egy tudja, titkos; kettő tudja, homályos; három tudja, világos. Ny. 9. – Fehér lónak, világos felhőnek nem kell hinni. Cz. – Napnál is világosabb. S. – Világos felhőnek, fehér rokolyás asszonynak nem kell hinni. Ny. 6. – Világos mint a vak ablak. Ny. 1. – Világos mint az egyszeregy. E.

Világtalan. Vak vezet világtalant. Sz. – Vak veti szemére világtalannak. E.

Villa. A mit villával felrak, gereblyével lehuzza. E. – Ilyet még se késsel, se villával nem ettem soha. Ny. 5. – Mácsikot kanállal, borsót villával. S. – Nincs oly rakott szénás szekér, kire még egy villa nem fér. KV. – Villa széna nem petrence. D. – Villával eszi a szérdéket. E.

Villám. A szó zsebbe nem fér, villámlás meg nem tér. KV. – Futó embert üti a villám agyon. S. – Ha a villámlás agyon nem üt, annak mennydörgése sem bánt. D. – Messze villámnak késő mennydörgése. E. – Villám vissza nem tér. E. – Nem mindenkor üt be, mikor villámlik. S. – Villámlik a zsendice. (Nevetséges erőlködés.) E.

Villongás. Gyermekért, ebért nem egyszer támad villongás a szomszédban. E.

Vince. Ha csordul Vince, megtelik a pince. Ny. 3. – Ha fénylik (L. ezt) Vince stb. E.

Virrad. Éjszaka (L. ezt) virrad neki. E. – Kivirágos virradatig. D. – Részegnek későn virrad, hamar alkonyodik. B.

Virágos cégért köt, ki mérget árul. B. – Szép mint a virágos kert. D. – Virágos kedve van. ME.

Virágzik. A tök is este virágzik. (Későn.) Sz. – Jó fának ága idején virágzik. D. – Későn virágzó fának ritkán érhetik meg gyümölcse. D. – Korán virágzó fának, ritkán eszel gyümölcséből. B. – Mely fák virágzának, gyümölcsöt nem hoznak, nincs belök. (Becsök.) Pázm. – Rózsát akkor kell szedni, mikor virágzik. D.

Virtus. Nem nagy virtus. ME. – Nincsen virtus irigy nélkül. KV.

Visegrád. Vénebb a visegrádi várnál. S.

Visz. Ha nem jösz, viszlek. S. – Onnan vesznek, a hol van, addig visznek, a mig van. S. – Viszi mint kánya a fiát. Ny. 7.

Viszket. A hol viszket, megvakarjuk. E. – A hol nem viszket, ott ne vakard. D. – Kiki ott vakarja, ahol viszket. D. – Könnyü a vakarás, ha viszket. D. – Nálunk is kinek hol fáj, ott tapogatja, a hol viszket, ott vakarja. Pázm. – Nehéz a tapogatás, a hol nem annyira viszket, mint fáj. D. – Ott is vakarja, a hol nem viszket. D. – Viszket a füle. D. – Viszket a háta. (Verést érez.) E. – Viszket a marka. (Pénzt érez.) D. – Viszket a tenyere. (L. ezt.) E.

Visszaad. Tetézve adja vissza a csapott vékát. D. – Vissza nem adom fejében vitte el. E. – Visszaadják a kölcsönt. Sz. – Visszaadom csűcstől (D.); kamatostól. ME.

Visszaver. Kopját kopjával, pallost pallossal szokták visszaverni. KV. – Majd visszaveri azt Ludas Matyi. E.

Vitéz. A vitéz kenyér bizony véres kenyér. KV. – Az okosakat és nagy vitézeket örökké üldözik. Ny. 8. – Akármint siessen a vitéz, késő ha megütik. E. – Balázs (L. ezt) vitéze. E. – Bátor katona az, kinek vitéz barátja az Isten. D. – Busul mint a csonka vitéz. D. – Hátul van a sebe, vitéz katona volt. (Megfutott.) B. – Hideg ellen nincs vitéz. D. – Kevély vitéz hamar vész. E. – Merész katona mellett a félénk is vitéz. D. – Nem gomba a vitéz, hogy minden ganéban teremjen. D. – Néha a paraszt is vitéz. D. – Nyul-vitéznek bokor a vára. D. – Szent Gergely (L. ezt) vitéze. D. – Toldi Miklósnál is hiresebb vitéz. Sz. – Vitéz a pohár mellett. KV. – Vitéz az ág alatt; a kályha mellett. E. – Vitéz embernek pókháló is kővár. D. – Vitéz férfinak, serény paripának kár megöregedni. KV. – Vitéz kapitánynak vitéz a századja. D. – Vitézek mint Berta kutyái. (L. ezt.) D. – Vitézre nem szállhat véletlen szerencse. KV.

Vitézkedni. Könnyü kocsmán vitézkedni. D. – Könnyü ott vitézkedni, hol nincs ellenség. B. – Szemetén vitézkedik mint a kakas. E. – Nyelvével vitézkedik, mint az asszony. D.

Vitézség. Bosszut állni nem vitézség. D.

Vitorla. Jó szél fujja vitorláját. D. – Jó szélnek eresztette a vitorlát. D.

Vizell. Csalánra vizellett. (Mérges.) E. – Fekve vizzel. (Rest.) D.

Vizes. Ráadták a vizes inget. (Vádolják.) Ny. 2. – Ráteriti a vizes lepedőt. (Ny. 14.); vizes pokrócot. B.

Vizsla orra van. ME. – Szaga után borra, mint jó vizsla nyulra. D. – Szaglódik mint a vizsla. D.

Volna. Egyik: ha volna; másik jó volna. Ny. 3.

Volt. Ami volt, az elmult, talán ebre (rosszra. ME.) fordult. B. – A volt ám, ami volt. D. – Nem volt, de van! D. – Vagyok, aki voltam, leszek, ami vagyok. S. – Volt, de elfolyt. Ny. 24. – Volt, de elkölti. D. – Voltért a zsidó nem ád semmit, de még a leszért se sokat. Ny. 10. – Voltnak és meglettnek szemérmes orcája. KV.

Von. Csak a csattig vonjad. Pázm. – Fakót is vonják, de fakó is vonja. KV. – Sok a huza-vona. ME.

Vő. Beházasodott vő olcsóbb a korpánál. ME. – Kijárta (L. ezt) az utját, mint Szikra bácsi a vejének. Ny. 1. – Kinek kurva a leánya, sok a veje annak. B. – Lányomnak szólok, vejem uram is értsen belőle. S. – Vőm nem fiam, menyem nem lányom. Ny. 5. – Vőnek, ha mézből való is, nem kedves anyósa. S.

Vödör. Csöbörből vödörbe hág. M. – Ki vödörrel, ki csöbörrel. D. – Vödörből csöbörbe hágott. Sz.

Vőlegény. Agglegényből soha sem lesz fiatal vőlegény. S. – Eltalálta mint vőlegény a menyasszonyát. Ny. 6.

Völgy. Az óriás csak óriás, ha völgyben áll is. D. – Bolond tölti völgyből a hegyet. Ny. 14. – Hegyen-völgyön egyaránt. D. – Hegyen (L. ezt) völgyön lakodalom. E. – Hegynek hajts, völgynek tarts. E. – Kit a dombon nem örömest látunk, olyat a völgybe taszigáljuk. D. – Törpét völgybe állit. E. – Völgynek lassan, a hegy maga tanit. E.

Vörös. Haragszik, mint a bival a vörösre. E. – Ki a tehenet erősen feji, vörös tejet fej. D. – Kitették a vörös zászlót. E. – Nem csak egy vörös bika (vörös kutya D.) van a világon. Ny. 1. – Vörös ember, deres ló, ritkán válik abból jó. Ny. 1. – Vörös ember, ha jó, igen jó. E. – Vörös haju tót. (Álnok.) Sz. – Vörös hajuban, vörös bajuszuban ritkán szokott jó válni. Sz. – Vörös kakas. (L. ezt.) E. – Vörös kutya, vörös ló, vörös ember egy se jó. E. – Vörös mint a Judás haja (E.); mint a főtt rák (D.); mint a paprika (D.); mint a pipacs (D.); mint a róka. (D.)

Vöröshagyma. Esküszik mint a vöröshagyma. D. – Mostoha siratásra vöröshagyma kell. K. – Vöröshagyma (L. ezt) fokhajma, az is mindjárt egy nóta. Ny. 14.