MAGYAR KÖZMONDÁSOK – LIV.

Soha. Azt is tudja, ami sohase történt. D. – Jobb halál előtt, mint soha meg nem jobbulni. D. – Jobb későn, mint soha. KV. – Ki soha nem kezdi, soha nem végzi. D. – Mintha soha sem lett volna. D. – Most vagy soha! ME. – Soha napján. KV.

Sokadalom. A hol három asszonyember vagyon, sokadalom leszen ott. Decsi. D. – Eb a sokadalomban is húst venne. D. – Három asszony egész sokadalom. KV. – Két asszony, lakodalom, három sokadalom. S. – Sokadalomban sok a pénz. D. – Lakodalom, sokadalom, nincsen akkor beteg asszony. Ny. 4.

Sokalja a keveset is. D.

Sokaság. Fej nélkül a tábor lelketlen sokaság. E. – Összevetett vállal erős a sokaság. E. – Tenger sokaságu. D.

Soponyára ment emberséget tanulni. (Garázda.) Ny. 3.

Sopron. Veri a viz, mint Vajda Lacit a soproni piacon. (L. piac.) Ny. 2.

Solti. A solti bor, mint a kőrösi lány, csak otthon jó. Ny. 22.

Somfa. Égetlen somfa-hamuval hintegette a hátát. (Bottal.) D. – Jóllakott somfa-kolbászszal. (Verés.) D. – Somfa-hájjal kenegették a háti bőrt. D. – Somfakenet. B. – Somfánál főz. (Fukar.) KV.

Som-mag ez, nem fog alá való. (Kemény.) D.

Somogy. Baranyai tarisznyás, somogyi bicskás, bácskai bugris. S. – Nem egész világ Baranya, laknak Somogyban is. D. – Nyugszik mint a somogyi gyerek. (Mikor leesett a fáról.) D. – Ráncos mint a somogyi pöndöl. D. – Somogyi ember. (Mondják, ha lakodalomban férj a felesége mellett ül.) E. – Megölte mint a somogyi embert a nadrágja. (L. nadrág.) D.

Somorja. Kiliti Somorjához egy hét. B. – Ugy tesz, mint a somorjai legény. (A kővel dobálót kenyérrel dobta vissza.) Ny. 17.

Sompolyog mint a cigány a vásáron. S.

Sor. A kin a sor, menjen. E. – Kik sorra isznak, egymást meg nem csalják. D. – Kiki tudja a maga sorát. (Sorsát.) E. – Nagy annak a sora. E. – Nagy sora van annak. E. – Neki is sorban háza, mint más szegénynek. (A temetőben.) D. – Sorba megy, mint a falusi biróság. E. – Sorba megy, mint Golopon a kutyaugatás. Ny. 14. – Szép mint a tulsó sor. E. – Sorban, uram Isten. E.

Sors. Dúsnak és szegénynek sorsát Isten választja. E. – Elégedj meg sorsoddal. E. – Gyors mint a sors. E. – Kiki elégedjék meg a sorssal, melyben Isten hagyta. E. – Senki sem elégszik meg a maga sorsával. KV. – Sorsát senki sem kerüli el. B. – Szegény sors az, melynek nincs irigye. Sz. – Ugy volt az a sors könyvében megirva. S. – Kinek szegény sorsa, eleven megholt az. KV.

Sovány. Sok trágyát kiván a sovány föld. D. – Sovány disznó makkal álmodik. Ny. 6. – Sovány egyezség többet ér a kövér pörnél. B. – Sovány, hogy árnyékot sem vet. D. – Sovány mint a gencsi nyul. B. – Sovány mint a téli nyul. Ny. 22. – Sovány mint az agár. D. – Sovány mint a csuka. D., hering. D., deszka. D., mint a péntek. E., mint a sváb lábszár. – Sovány mint a hét szűk esztendő. S.

Sós. Sok szakács között sós a leves. D. – Sós babot eszik, vizet iszik rá. (Szegény.) D. – Sós tengerben bajos kaparászni. E.

Sótlan. Elkölt sava, sótalan a szava. D. – Sok szakács közt sótlan marad az étel. KV. – Sótalan leves. (L. leves.) D. – Sótalan harag, kitől senki sem fél. Ny. 2.

Sótartó. Kevés van a sótartóban (Ész.) D. – Sótartó feldőlt, pör lesz a háznál. S.

Sóz. Másutt is sóval sóznak. D. – Nálunk is sóval sóznak. Pázm. – Mind egy lében sóznak. Pázm. – Oda sóztak neki. E.

Sódar. A sövényt kolbászból fonja, sódarral támogatja. (Szerencsés.) D. – Ki nem veszik kezéből a sódart. (Telhetetlen.) D. – Nem jó sódarőr a kutya. D.

Sógor. Eb sógor, kutya koma. D. – Nálunk is a sógorok fingjára mérik az emberséget. E. – Ördög sógora. D. – Róka koma, kutyasógor. D. – Sok sógor, sok dárda. KV. – Sok sógor, sok huncut. S. – Sok sógora van a gazdagnak. KV. – Valaki nagy, vagy sógora vagy komája. D. – Német sógor. ME.

Sógorság, komaság nem nagy atyafiság. D. – Sógorság nem bolondság. Ny. 5. – Magyar sógorság. ME.

Sóhajt mint a bőjti szél. E. – A bivaly, ha sóhajt is, messze fuj. E. – Olyanokat sóhajtozik, mint a cselédkenyér. Ny. 14.

Sóhajtás. Nyakametszett báránynak sóhajtás a vége. D. – Soha szerelem sóhajtás nélkül édes nem lehet. Bessenyei Philos.

Sólyom. A bagolyt a sólyomhoz hasonlitani. KV. – A bagolyt nagyobbra becsüli a sólyomnál. KV. – Bagoly a képe, sólyom a szeme. E. – Bagoly is azt véli, hogy sólyom az ő fia. E. – Bagolyhoz kapott, sólymot elszalasztott. E. – Nem lesz bagolynak soha sólyom fia. KV. – Sólyommadárnak nem lesz galamb fia. KV.

Söpör. Az okos maga háza előtt is talál söpörni valót. D. – Lassan söpörj, ne porozz! Ny. 2. – Maga háza előtt söpör. D. – Söpörd magad háza elejét, hagyj békét másénak. KV. – Söprött szeméttel nem jó a hirt is kihordani a házból. K.

Söprű. Falu seprűje. (Kósza.) S. – Rossz seprü el nem vész a háztól. B. – Uj söprü jól söpör. KV. – Vendégségben volt, de csak a söprü helyén. (Hivatlan.) Ny. 8.

Söprü. Jó bornak söprüje (alja) is jó. S. – Megittuk a borát, igyuk meg a söprejét is. Ny. 16.

Söpredék nép. ME. – Kürtő söpredék. D. – Világ söpredéke. D.

Sör. A hol bor nincs, ott a sörrel is meg kell elégedni. KV. – A sört is vizzel keverik. D. – Erős mint a sörecet, kilenc itce egy főzet. Ny. 6. – Ha bort nem találsz, sört vagy vizet igyál. D. – Ha friss vize volna, abba hagyná a legjobb sört és csupán bort innék. D. – Jó a sör, de mégis bor az anyja. M. – Magyart sörre szoktat. (Hiába. Régen talán igaz volt; de ma már nem igen.) D. – Ne ásits, mint a csizmadia a sörért. Ny. 5. – Sör, bor, mint a tenger, ihatik az ember. D. – Sörön hízott. E. – Sörsöprü. D. – Zavaros mint a rossz sör. D.

Sörfőző. Kiadtak rajta, mint sörfőzők az ürmön. D. – Timár, sörfőző, mészáros, szappanos: ezek keze aranyos. D.

Sörét. Szerencsés sörét, melyet a sült nyulban találni. D.

Sörte. Nincsen disznó sörte nélkül. D. – Ugy áll a haja, mint a disznósörte. E.

Sötét. Az okosság sötétben is világit. D. – Egy asszony sem szemérmes a sötétben. KV. – Másnak világit, maga sötétben ül. D. – Oly sötét van, hogy a kanál is megállana benne. E. – Sötét mint a pince (D), pokol (D), tömlöc (D), árnyék (D), éjfél (D). – Sötétben minden fehér feketét mutat. D. – Sötétben minden tehén fekete. KV. – Sötétben tapogatózik. E. – Tapogat mint a tót a sötétben. B. – Egyptomi sötétség. E.

Sövény. A sövényt kolbászból fonja, sódarral támogatja. D. – Átlát a sövényen. S. – Bujkál mint ökörszem a sövényben. E. – Jó hirt, nevet nem gátol a sövény. E. – Jó léc jól tartja a sövényt. E. – Jó lésza tart jó sövényt. KV. – Kolbászból fonják a sövényt. (Eldorádo.) E. – Legjobb szomszéd a jó sövény. D. – Makog mint nyul a sövény alatt. Ny. 22. – Más sövénye alatt halt meg. E. – Nem minden sövény alatt terem a szarvasgomba. D. – Nem minden sövény alatt leli meg ember egyszer elvesztett becsületét. KV. – Tűz ellen sövény. E. – Ül mint sövényen a macska. E.

Spongya. Tele borral, mint a spongya vizzel. D.

Struc gyomor vasat is megemészt. D.

Suba. Bolondnak guba, nem szép suba. E. – Bolondot guba illet, nem suba. KV. – Eb a csikós suba nélkül. D. – Guba nem suba. (L. guba.) D. – Kérd tőle süvegét, subáját is odaadja. D. – Ki hideget ád, subát is ad hozzá. D. – Közelebb az ing, mint a suba. D. – Ne nézd a szép subát, de vizsgáld az elmét. E. – Ne szaggasd nyárban a téli subát. D. – Nem a köntös, nem a hosszu suba teszi a papot. Sz. – Nem oly szép a suba, ujja belül, mint a derék bélése. E. – Nem tudom suba-e vagy ködmön. B. – Nyárban szaggatja a téli subát. KV. – Ritka csikós suba nékül. D. – Suba nem bunda. D. – Tudja Isten, kinek subát, kinek gubát. D. – Vén suba. D. – Zsiros mint a csikós suba. ME.

Subagallér, gavallér. ME. – Ritka mint a subagallér. E. (Mint a jó subagallér. D.) – Csak a subagallérja maradt. (Szegény.) D. – Terem az ember, mint a subagallér. D.

Suba Egyik gubás, másik subás. D.

Sugár mint a fenyőfa. ME.

Suhogó. Majd én is kieresztem a suhogót. (Ostor.) E.

Sujtásos nemzet vagyunk. Kölcsey.

Sulyok. Elvetette a sulykot. E. – Fejére esett a sulyok. (Bűnhődött.) D. – Fűzfasulyok ez, Mátyás! (Hazugság.) Ny. 2. – Maga fejére csinál sulykot. Pázm. – Megmosták sulyokkal, ama tót szappannal. E. – Messze veti (hajitja. E.) a sulykot. B. – Messze veti a nyárfasulykot. (Nagyot hazudik.) Sz. – Nekiszokott, mint hetes (durva) vászon a sulyokhoz. D. – Sulykot csinál fejére. Pázm. – Tiszta (sima) fából ki látott sulykot? Ny. 6.

Sulyom. E. – Sulymot. E.

Suskás. Igen suskás. B.

Susuj. Elment hire mint Susujnak. (Kuruc vezér Rákócy táborában.) Ny. 1.

Sut. Elmehetsz a sutra. (Gyáva.) E. – Kukucskál mint az Eperné kenyere a sutban. Ny. 3. – Megesküdt a sut a kemencével. B.

Suttyó. Gyermek nem suttyó. D.

Sug a szamár a fiának. (Asztalnál ha összesugnak.) Ny. 8. – Sug a szamár a lónak. Ny. 5.

Südőből lesz a disznó. Ny. 5. – Südő leány. ME.

Süket. A ki süket, bolond is. E. (A ki részeg, kurva is. Ny. 4.) – Annyi neki, mint a süketnek a jó reggel. Ny. 22. – Fülel mint süket disznó a buzában. E. – Hallgat mint süket disznó a rozsban. Ny. 4. – Süket mint a ló tavaszszal. Ny. 2. – Süket mint őszszel a molnár. (Sok a dolga, rátartós.) Ny. 8. – Süketnek és némának kell lenni, ki alattvalókkal békeségben akar élni. E. – Süketnek mond mesét. KV. – Süketnek nem mondanak két misét. M. – Süketnek való. E. – Tartja mint a süket az ajtót. Ny. 2.

Sületlen. Háromszor fűtött be neki, mégis sületlen vette ki. Ny. 24. – Kéz után keletlen, lapát után sületlen. (L. keletlen.) E. – Sületlen beszéd. S. – Sületlen málé az esze. D.

Sülve jó a kenyér. B. – Az oláh csak sülve jó, akkor is a fene egye meg. Ny. 2. – Nem sül ki az ő fejéből. E. – Sülve-főve együtt vannak. S. – Sülve jó a paraszt, akkor is a fene egye meg. Ny. 13.

Sült. Egybegyültek a jól sültek. BSz. – Ha sültjét eheted, ne lakj jól fokhagymájával. D. – Ma sült. E. – Nagyobb füstje, mint sültje. D. – Nem azé a sült, a ki forgatja. D. – Porba esett sültje. D. – Senki szájába nem repül a sült galamb. Sz. – Sült bolond. D. – Szájába sült galambot vár. D. – Szerencsés sörét, melyet a sült nyulban találni. D. – Ugy bámul, mint a sült hal. Ny. 8. – Várja mig (vagy: hogy. D.) szájába repül a sült galamb. E.

Sündisznó. Elesett mint sündisznó a réten. Ny. 5. – Elheverne a sündisznókkal egy ágyban. D. – Sziszeg mint a sündisznó a buzában. D.

Sürög-forog mint a fing a gatyában. ME.

Sűrű csóknak baj a vége. Ny. 5. – (B…s. ME. – Gyerek. S.) – Sűrű fingnak szarás a vége. ME. – Sűrű gazda, ritka guba. Ny. 6. (Ritka gatya. D. – L. gazda.) – Sűrű mint a náderdő. D. – Az emberséget sűrűn veték, de alig kel. D. – Sűrűn kel mint a sűrűn vetett buza. D. – Sűrűn vetik a jót, de ritkán kel. D.

Süt. Azt gondolja a gyerek, hogy azért nincs kenyér, mert nem sütnek. Ny. 2. – Egy kemencében sütnek. D. – Együtt sütik a fánkot. D. – Ki mint őröl, ugy süt. M. – Mindegy neki, akár sütöd, akár főzöd. D. – Minél rosszabb a sütő, annál szaporábbak a cipók. (Rosszul sült cipó lassan fogy.) D. – Neki sem sütnek külön hurkát. S. – Olyan mint az estig sütő asszony. (Nem tud dolgával elkészülni.) Ny. 6. – Olyat még a pék se süt. Ny. 3. – Otthon süti a gesztenyét. E. (Makkot. D.) – Süsd meg! E. – Sütheted, főzheted, meg is eheted. E.

Sütnivaló. (Ész.) Bomlik a sütnivalója. D. – Elkelt a sütnivalója. E. – Elment a sütnivalója. E. – Sohasem volt sütnivalója, nem is lesz. D. – Kevés a sütnivalója. ME.

Sütet. Elég abból egy sütet. (Rosszul sikerült.) Ny. 2. – Elég egy sütetből egy lepény. ME.

Sütés. Béles sütéshez, úri névhez sok kivántatik. E. – Egy sütésben két lepény. D. – Elég egy sütésben egy cipó. D. (Lángas. D.) – Sokszor azon is elmarad a sütés, hogy nincs liszt. Ny. 8.

Sütőlapát. Annyira hajit apád, mint a sütőlapát. Ny. 2. – Ugy félek én apától, mint a sütőlapáttól. Ny. 3.

Süveg. Az esküdt ember süvegének is több az esze. Ny. 20. – Egy süveg alatt két fej. E. – Elkapta a süveget. E. – Előbbvaló a süveg a kontynál. (Férfi asszonynál.) E. – Feltette az Orbán süvegét. (L. Orbán.) M. KV. Sz. – Gyönyörködik mint majsai ember a süvegben. Ny. 5. – Hegyes mint a tót süveg. D. – Kérd tőle süvegét, subáját is oda adja. D. – Kopott süveg pad alatt hever. E. – Lityeg-fityeg, mint vén csánk a süvegen. E. – Ősz fejnek süveget emelj. S. – Sapkát cserél süvegen. Pázm. – Süveg nem csákó. D. – Szépen elkapta a süveget. D. – Több gond vagyon a gazdag fejében, mint szőrszál nyusztos süvegében. K. – Veréb van a süvege alatt. (Nem köszön.) D.

Süvegel. Rejtett kincsnek, titkos hegedűnek kevesen süvegelnek. KV.

Sváb. Annyi mint a sváb gyerek. D. – Svábnak negyven éves korában jön meg az esze. ME. – Sovány mint a sváb lábszár. D.