Kutya szólás-mondás

Kutya.

A hamarkodó kutya vak kölyköket fiadzik. D. – 

A ki délig eb, kutya az délután is. Ny. 16. – 

A koncot a kutya fiának se adja. E. – 

A koncot el nem ejti nyálazatlan kutya. D. – 

A kutya csak kutya, ha tízszer átússza is a Dunát. E. – 

A kutya egy koncért a prédikációt is elhagyja. D. – 

A kutya, ha asztalra húzod is fejét, asztal alá búvik. D. – 

A kutya nem ette meg a telet. Ny. 24. – 

A kutya néha jókedvből is ugat. B. – 

A kutyák között is szép volna a békeség. D. – 

A kutyó (kis kutya) sem mindjárt kutya. D. – 

A legjobb kutyának alig jut valamit a bocskortákból. D. – 

A megnyálazott koncot nehéz a kutya szájából kivenni. D. – 

A mely kutya egyszer átússza a Dunát,

többször is átússza az. Ny. 6. – 

Mely kutyának veszett nevét költik, el kell annak vesznie. E. – 

A mely kutyát éri a kő, az rivanik el. K. – 

A nagyhét kutyagyötrelem. (Böjt.) D. – 

A szomszédék kertje alatt Bodri kutya szörnyen ugat. Np. – 

Az embert hordozza a ló, eteti az ökör, ruházza a juh,

védelmezi a kutya, követi a majom, megeszi a pondró. D. – 

Az öreg a kutya. E. – 

Az se kutya. E. – 

Azt sem mondotta: eb-e vagy kutya? D. – 

Addig játszik az eb, mig kutyó a neve. (Fiatal.) D. – 

Addig vadászott, míg magát is megették kutyái. E. – 

Akad csontra kutya. S. – 

Akár fehér, akár fekete, elég, hogy kutya. D. – 

Akkor a kutya is kutyó volt. (Fiatal.) D. – 

Akkor a mi kutyánk még kutyó volt. E. – 

Alattomban maró kutya. D. – 

Alábbvaló a pondrós kutyánál. D. – 

Annyi, mint a kurta kutya. D. – 

Annyi, mint a tarka kutya. D. – 

Atyafia a kutyának. E. – 

Azért verik a kutyát, hogy a kutyó tanuljon. D. – 

Álmos, mint a kutya. D. – 

Ásítozik, mint a kutya a pozdorján. S. – 

Átesett rajta (a dolgon), mint kutya a kerten. Ny. 5. – 

Átesett, mint Kardos kutyája a kerten. (Vége.) Ny. 2. – 

Átússza mint kutya a Dunát és megrázkódik. E. – 

Bárcsak azt kérdezte volna: eb vagy-e vagy kutya. D. – 

Behúzta a farkát, mint az idegen kutya. Ny. 8. – 

Bekapta, mint kutya a legyet. (Mohón.) E. – 

Belejön, mint kis kutya az ugatásba. Ny. 6. – 

Benne van mint kis kutya az ugatásban.

(Sokat beszél.) Ny. 13. – 

Bízik benne, mint kutyában a nyúl. Ny. 4. – 

Bolhás, mint a kutya. D. – 

Botból beretva, kutyából szalonna. S. – 

Búsul, mintha elkapta volna kenyerét a kutya. E. – 

Cicának macája, kutyának ebatyafisága. Ny. 6. – 

Csak addig nem úszik a kutya, míg hasa nem éri a vizet. Ny. 8. – 

Csak eb a kutya. D. – 

Csak eb a kutyával haraghatik össze. D. – 

Csavarog, mint a falusi kutya a nagy városban. E. – 

Deszka kapu, nagy kutya, ott lakik a jó gazda. Ny. 3. – 

Dörmög mint a fazekas kutyája. S. – 

Dugába dőlt, mint az iványi ember kutyája. Cz. – 

Eb a ki bánja, kutya a ki szánja. D. – 

Eb a kutyának soha nem hízelkedik. D. – 

Eb a kutyát könnyen megismeri. D. – 

Eb a kutyával egy alomba, nem egy járomba illenek. D. –

Eb a német kutya nélkül. D. – 

Eb anyának kutya a leánya. D. – 

Eb anyának is kutyó a leánya. D. – 

Eb apának kutya fia. B. – 

Eb fél, kutya fél, míg az ipam, napam él. Np. – 

Eb fél, kutya fél, míg az öreg ipam él. Np. – 

Eb fujja, kutya járja. D. – 

Eb fujja nótáját, kutya járja táncát. D. – 

Eb marad a kutya mindenkor. D. – 

Eb sógor, kutya koma. D. – 

Eb után áll a kutya.

(Rossz után rosszabb következik.) D. – 

Eb után kutyát állit. D. – 

Eb után ugat a kutya. D. – 

Eb vagy kutya. ME. – 

Eb vagy kutya, mindegy tatár. D. – 

Ebek a kutyák. D. – 

Ebenguba, mind egyforma, mind egy kutya. Ny. 1. – 

Eben kutyát cserélt. ME. – 

Ebendes kutyándes. D. – 

Ebkérdinek kutya a felelete. D. – 

Eblábon, kutyakezen jár. D. – 

Eb munkának kezdője a kutya. D. – 

Ebszolga, kutya gazda. B. – 

Ebül is, kutyául is, komondorul is. D. – 

Egy kutya. (Mindegy.) S. – 

Egy se becsületes kutya, a ki a mit megeszik, kiokádja.

(Nem titoktartó, nem becsületes.) Ny. 24. – 

Egyél csak, nem sajnálom, úgyis a kutyának adjuk. S. – 

Egyik eb, másik kutya. D. – 

Egyik kutya, másik eb. E. – 

Eleget tesz a kutya kötelességének,

ha nem mar is, hanem ugat. D. – 

Elment a világra, mint a Hurányi kutyája. Ny. 3. – 

Elszaladt mint a Dürgő kutyája. (Sohse jött vissza.) Ny. 8. – 

Elszaladt a kutya a lánccal. S. – 

Elszéledtek mint az ütést halló kutyák. D. – 

Elveti magát, mint juhászkutya a homokon. D. – 

Elvitte a kutya a pecsenyét. S. – 

Esendő az ember, mint a fakutya.

(Csigra, gyermekjáték.) E. – 

Ez bizony kutyadolog. D. – 

Ez se kutya. S. – 

Érti a kutyát a karóhoz kötni. Ny. 8. – 

Farkát csóválja mint a kutya. S. – 

Fáj rá a foga, mint a kávási kutyának az árpa ganicára. Ny. 2. – 

Fáradt vagyok mint a kutya. Np. – 

Fázik mint a kutya. E. – 

Fejes kutya, nyakas eb. D. – 

Fehér kutya, nyakas eb. D. – 

Fekete kutya, tarka eb, mind egy ördög. D. – 

Fenntartja fejét, mint a szállási kutya,

mikor a tejes fazékon megütötték az orrát. D. – 

Feszit mint a falusi kutya a flaszteron. Ny. 22. – 

Feszit mint a pozsonyi kutya Nyitrában. Ny. 5. – 

Feszit mint a tatai kutya a jégen. Ny. 5. – 

Félénk kutyának hasa alatt a farka. D. – 

Félénk kutya többet ugat mint mar. D. – 

Forog mint a harangozó kutyája. Ny. 9. – 

Gazdád nagyobb kutya, mégse ugat. Ny. 4. – 

Gazdájáért a kutyát is megbecsülik. Ny. 22. – 

Gazdának, kutyának kint a helye. Ny. 4. – 

Ha a kutya árnyékhoz kap, elejti a koncot. D. – 

Ha a kutya bőrére eleve innának, elkévelykednék. E. – 

Ha a kutya még nem marhatja az embert, a követ rágja. D. – 

Ha a kutya megvész, elhagyja a házat. E. – 

Ha a kutyából egyet megütnek, széjjel mennek,

a disznók pedig összeröfögnek. D. – 

Ha a kutyák szólanának, a kutyók sem ugatnának. D. – 

Ha a kutyának oly szarva volna,

mint mérge, senki sem maradhatna meg tőle. D. – 

Ha a kutyára hagynák, egy legyecske sem lenne a világon. D. – 

Ha egyszer a kutya megkóstolta a marhabelet,

a húst sem hagyja abba. D. – 

Ha kutyával játszol, bot legyen kezedben. D. – 

Ha él, az urának, ha vész, a kutyának. (Malac.) Ny. 3. – 

Ha jó volna, a kutya is megenné. Ny. 7. – 

Ha kend ember, más se kutya. –

Ha marad, gazdának, ha vész, kutyának. Ny. 6. – 

Ha marad, gazdának, ha döglik, kutyának. Ny. 3. – 

Ha nincs kutyád, ugass magad. S. – 

Ha zacskóba kötné eszét, megenné a kutya.

(Hájfejű, ostoba.) E. – 

Habzik a szája, mint a veszett kutyának. D. – 

Habzsolja a levest, mint a kutya. Ny. 12. –

Hadd morogjon kutya, csak meg ne harapjon. E. – 

Hadd ugasson a kutya, csak meg ne harapjon. Ny. 8. – 

Halad mint Komlós kutyája a homokban.

(A köszörűs kutyája nehezen halad a homokban.) Ny. 1. – 

Halál kutyái ugatnak ki belőle. (Köhög.) K. – 

Hamarább ugatja meg a kutya a szegényt, mint a gazdagot. D. – 

Hamarább utólérik a hazug embert, mint a sánta kutyát. D. – 

Haragos, mint Balázs Márton kutyája Szigeten. Ny. 18. – 

Harangoz a pap kutyájára. (Lógatja, lóbálja lábát.) Ny. 22. – 

Harapós kutya nem ugat. Ny. 2. – 

Harapós kutyának goromba gazdája. Ny. 2. – 

Hányja a farát, mint a torbamenő kutya. Ny. 9. – 

Hányszor kellene megpirulni a kutyának, ha orcája volna. E. – 

Hess légy, ne szállj rá, tarka kutya szarja rá. (Kényes.) Ny. 7. – 

Heves kutya vak kölykeit hányja. E. – 

Hívatlan kutyának coki a neve. Ny. 13. – 

Hogy a kutyák veszekedjenek koncain. D. – 

Holdat ugatja a kutya. S. – 

Hortyog mint a zsigorás kutya. Ny. 1. – 

Húz mint a köszörűs kutyája a homokban. S. – 

Hű mint a kutya. S. – 

Hűség csak a kutyához illik. ML. – 

Idegen kutyának lába közt a farka. Ny. 10. – 

Ily időben kutyát sem kell kiverni. S. – 

Irigy mint a kutya. D. – 

Irigyebb a kutyánál. E. – 

Izzad mint a köszörűs kutyája a homokban. Ny. 12. – 

Jár mint a gazdátlan kutya. S. – 

Jó az eb, csak a kutyák rosszak, hogy meg nem ették. D. – 

Jó helye van, mint a kutyának a talicskában. Ny. 19. – 

Jó kutyát is házalóvá lehet tenni, ha mindig huritják. Ny. 2. – 

Jó kutya haza jár. S. – 

Jobb az élő kutya a holt oroszlánnál. D. – 

Jólesett neki, mint az öreg kutyának a vaj alja. Ny. 5. – 

Jól van dolga, mint kutyának a karó közt. Ny. 8. – 

Jóllakott mint dobi kutya a löki piacon.

(Kidobták, meglökdösték.) Ny. 6. – 

Jót lökött rajta, mint a szentesi emberen a hosszú kutya.

(Szép kutyáját eladta s úgy fizette adóját.) Ny. 5. – 

Kapkodja mint a kutya a legyet. E. – 

Karikába fekszik, mint a kutya.

(Összehuzódva.) Ny. 2. – 

Karó közé szorult, mint a kutya. E. – 

Kedvez, mint Csóti a kutyáinak. Ny. 8. – 

Kenyerét a kutya elkapta kezéből. D. – 

Kevély embernek, sima szőrű kutyának szenvedni kell.

(A hiú hidegben is könnyedén öltözik.) Ny. 12. – 

Kezéből kenyerét nem kapja el a kutya. (Fogoly.) E. – 

Késő a vén kutyát szelídíteni. S. – 

Későre bánja a kutya, hogy kilencet fiadzott. D. – 

Ki kutya a templomból! E. – 

Ki kutya, gazda. (Kint a helye.) Ny. 23. – 

Ki kutyával hál, bolhásan kel fel. D. – 

Kiadott rajta, mint Talabér a kutyáján. Ny. 6. – 

Kikönyökölt, mint a kabai kutya a garadra. Ny. 4. – 

Kiment a sodrából, mint a kutya a pitvarból. Ny. 5. – 

Kipróbálta mint Budai Laci a kutyát. Ny. 2. – 

Kis embertől a kutya se fél. D. – 

Kis kutya is pozdorját keres. D. – 

Kis kutya, nagy konc. D. – 

Kis kutya, nagy kutya, nem ugat hiába. Np. – 

Kis kutya többet csahol. S. – 

Kis kutyától a macska se fél. D. – 

Kis kutyától sem félnek, míg nem harap. Ny. 5. – 

Kitesz akárminő marakodó kutyán. D. – 

Kitett magáért, mint Táci kutya az uráért. D. – 

Kitört belőle a kutya természet. S. – 

Kivagyon, mint kutya ikra a hóból. (Rátartós.) Sz. – 

Kivitte a kutya a kanalát. (Ny. 14: kikosarazták. 

Ny. 7: nem szívesen látott vendég.) – 

Koldus kutya, se étke se lazsnakja. (Fekvőhelye.) D. – 

Komotizál mint a mészáros kutya a napon. (Lusta.) Ny. 1. – 

Koncon vesznek össze a kutyák. D. – 

Korpád legyen előbb, semmint kutyát tartasz. D. – 

Koslat mint a falu kutyája. Ny. 17. – 

Koslat mint a kutya. D. – 

Kóborol mint a gazdátlan kutya. S. – 

Könnyű a kutyának ugatni. Ny. 1. – 

Könnyű a láncolt kutyával békét tartani. D. – 

Kurta mint a kutya. D. –

Kutya a farkassal össze nem szövetkezik. D. – 

Kutya a maga visszhangját is megugatja. D. – 

Kutya apának eb a fia. D. – 

Kutya ábrázatból nem válik orca. D. – 

Kutyabarátság, marhaszaporaság hamar oda van. E. – 

Kutya cimbora. D. – 

Kutya el nem hagyja az ugatást. B. – 

Kutya gazda, eb szolga. E. – 

Kutya gyomor a csontot is megemészti. D. – 

Kutya a gyomornak pacal a fótja. D. – 

Kutya ha más nincs, a holdat ugatja. D. – 

Kutya, ha meg nem eszi is a dögöt, legalább körülheveri. D. – 

Kutya-hazugságnak eb a hitele. D. – 

Kutya hitű. D. – 

Kutya is dombra szarik. (Gazdag gazdagodik.) E. – 

Kutya is a szegényt hamar megugatja. D. – 

Kutya is fél a bottól. D. – 

Kutya is füvet eszik, mikor beteg. E. – 

Kutya is haragszik az orráért. E. – 

Kutya is meghugyozza, kinek pénz nincs a zsebében. E. – 

Kutya is megugatja. E. – 

Kutya is megvesz a jólélésben. E. – 

Kutya is melegedne a tűznél, ha orrát nem féltené. D. – 

Kutya is rászokik a csirkére. D. – 

Kutya is szokásból ugat. D. – 

Kutya köröm. (Haszontalan dolog.) D. – 

Kutya kötelessége. S. – 

Kutya kutyával, guba gubával. Ny. 2. – 

Kutya lakodalom. D. – 

Kutya-macska barátság. ME. – 

Kutya martalék. D. – 

Kutya meg az anyja. (Tréfás káromkodás.) S. – 

Kutya meg az úr nem csukja be az ajtót. Ny. 3. – 

Kutya nem eszi meg a maga fiát. Ny. 4. – 

Kutya nem hagyja el az ugatást. E. – 

Kutya néha jókedvéből is rágódik a csonton. D. – 

Kutya néha jókedvéből is ugat. D. – 

Kutyaparancsolta hitvány cudarja. D. – 

Kutya sem szereti, ha az orrát verik. D. – 

Kutya sem teszi be maga után az ajtót. D. – 

Kutya se ugatja. Np. – 

Kutya se venné fel az orrára. D. – 

Kutya után ugat a kutya, ha nincs is oka. D. – 

Kutya után ugat a kutyó. D. – 

Kutya után üget a kutyó. E. – 

Kutya sintér keze közül nem szabadul. Ny. 6. – 

Kutya szokott gyalog járni. S. – 

Kutya természetű. D. – 

Kutya van a kertben. (Baj.) B. – 

Kutyába se veszem. S. – 

Kutyában a fogvicsoritás is nevetés. D. – 

Kutyából nem lesz szalonna. KV. – 

Kutyának az embersége is kutya. S. –

Kutyának csak eb a kölyke. B. – 

Kutyának első kölyke. D. – 

Kutyának sem jó az első kölyke. D. –

Kutyának sem jó az első kölyke. D. – 

Kutyának, gazdának kint,

asszonynak, macskának bent a helye. ME. – 

Kutyának kutyó a fia, kecskének gedő. D. – 

Kutyának legkedvesebb falatja a dög. D. – 

Kutyának nőjjön a fű, ha kidöglenek a lovak. B. – 

Kutyának se jó az első fia. E. – 

Kutyának se kell. B. – 

Kutyánál az egres.

(Hetvenkedő visszautasítása.) Ny. 2. – 

Kutyánál a nemesleveled. E. – 

Kutyát fogott. Sz. – 

Kutyát is kár kiverni a házból. E. – 

Kutyát kapni, csak korpa legyen.

(Ha rossz cseléd távozik.) Ny. 9. – 

Kutyát vertek ezen a helyen.

(Szerencsétlen hely.) E. – 

Kvittek vagyunk, mint az asztalos a kutyával. S. – 

Láncolt kutya csak azt marja, a ki hozzá közelit. D. – 

Leforrázott kutya az esőtől is fél. D. – 

Leforrázták mint a kutyát. D. – 

Legénykedik mint a falusi kutya a városi kövezeten. Ny. 6. – 

Legjobb kutya, melynek szeme legutoljára nyílik. D. – 

Lendít valamit, mint az udvari kutya.

(A gazda megkente a hámot, a kutya megrágta.) Ny. 11. –

Lesz még a kutyára dér. Ny. 5. – 

Lót-fut mint a kutya égzöngésben. Ny. 5. – 

Lusta kutya istállót keres. D. – 

Macskával a kutya is összeszokhatik. D. – 

Maga ugat a gazda, ha kutyája nincsen. Ny. 8. – 

Magad uram, ha szolgád nincs;

magad ugass, ha kutyád nincs. Ny. 24. – 

Magyar ökör, német kutya, oláh disznó.

(Ki mit szeret.) D. – 

Magyarnak a kutyája se veretteti magát örömest. D. – 

Mar a jó kutya herregetés nélkül is. Ny. 4. – 

Mar mint a kutya. D. – Marakodás, kutyaszokás. ME. – 

Marakodik mint a kutya. D. – 

Megbánta, mint a mely kutya kilencet fiadzott. E. – 

Megbánta, mint a mely kutya kilencet kölykezett. Ny. 8. – 

Megderekalták, mint a kan kutyát. E. – 

Megette a kutya a hájat. (L. háj.) E. – 

Megette a kutya a nemes levelét. S. – 

Meghasad a szive mint a ricsi kutyának.

(El nem érhette a rácsra száradni kitett túrót.

Ricse bodrogközi falu.) E. – 

Meghúzza magát, mint a lucskos kutya. S. – 

Megölte mint Gányó a kutyát. Ny. 3. – 

Megszokta bolha a kutyát. D. – 

Megszokta mint kutya a tengelynyalást. D. – 

Megszorult mint a kutya a karó közt. E. – 

Megtámad mint a mérges kutya. D. – 

Megtisztelte, mint a kutya a verem tetejét. Ny. 14. – 

Mely kutya a Dunát átúszsza, tengerre vágyódik. S. – 

Mely kutya megharapta, meggyógyul annak szőrével. D. – 

Mely kutyát meg akarnak ölni, veszett nevét költik. D. – 

Mezítláb jár, mint a kutya. S. – 

Mezítláb jár, mint a Botka kutyája. Ny. 22. – 

Mérges mint a kutya. D. – 

Mig a kutya szarik, elfut addig a nyúl. K. – 

Mig korpa van, akad kutya. E. – 

Minden embert megugat, mint a mérges kutya. D. – 

Mindig nevet, mint a fakutya az oltáron. D. – 

Minél kurtább, annál kutyább. D. – 

Mint nevelik a kutyát, úgy veszik hasznát. D. – 

Morog mint a bolhás kutya. Ny. 1. – 

Mulat mint a kutya a kútban. Ny. 5. – 

Mulat mint a Bodorék kutyájuk a kútban. (Szorult helyzetben van.) Ny. 1. – 

Nagy kutya fel sem veszi, ha a kis kutya megugatja. Ny. 9. –

Nagy úr és kutya után teszik be az ajtót. E. – 

Ne higyj a szádnak, mint az éh kutyának. D. – 

Ne legyetek mint a kutyák, hanem mint a disznók.

(Bajban tartsatok össze. A kutyák szétszaladnak,

ha valaki egyet megüt közülök, a disznók összeröffennek.) E. – 

Ne légy háj, mert elkap a kutya. (Ne légy engedékeny.) S. –

Nem árt a kutyának. (Nem kell sajnálni.) S. – 

Nemcsak egy kutyának neve Fari. D. – 

Nemcsak egy kutyát hívnak Sajónak. Ny. 1. – 

Nemcsak egyszőrú kutya van a világon. Ny. 1. – 

Nem csak egy tarka kutya van a világon. E. – 

Nemcsak egy vörös kutya van a világon. D. – 

Nem jó sódar-őr a kutya. D. – 

Nem kapja el kenyerét a kutya. (Börtönben van.) E. –

Nem kell a mészáros kutyának korpa. D. – 

Nem lesz kutyából soha szalonna, ha megpörzsölik is. D. – 

Nem mind kutya, a mi ugat. D. – 

Nem szokás a kutyát megpörzsölni. D. – 

Nem vagyok senkinek a kutyája,

engem ne üssön-verjen senki. Ny. 5. – 

Nem veszi el a kutya a kenyerét.

(Tömlöcben van.) Ny. 14. – 

Nevet mint a boltos kutyája. B. – 

Néha elhányt ebkölyökből válik a jó kutya. D. – 

Nincs a parasztnál kutyább. Ny. 11. – 

Nincsen kutya Szent-Pálon, mind megették a nyáron. S. – 

Nincsen oly vén kutya az egész városban. D. – 

Nyalakodik mindenütt mint a kutya. (Szemtelen.) D. – 

Nyughatatlan mint a kutya seggiben a savó. E. –

Nyújtózik mint a kutya a pozdorján. S. – 

Odakönyököl mint kutya a garádjára. E. – 

Oda szarik a kutya, hol nagyobb a rakás.

(Gazdagnak szolgál a szerencse.) Ny. 8. – 

Olyan urasan fekszik, mint a kutya a szakajtóban. Ny. 6. – 

Őrizkedjél az alvó kutyától. E. – 

Örül a kutya, ha kölykeit látja. D. – 

Örül kutya a koncnak. 485D. – 

Örvvel erős a kutya. D. – 

Pad alá szokott kutyának,

ha fejét asztalra húzod is, a pad alá vonja. D. – 

Pénz beszél, kutya ugat. Ny. 13. – 

Pondrós mint a döglött kutya. D. – 

Rakja a szépet, mint a bécsi kutya. (Henceg.) Ny. 7. – 

Rátartja magát, mint az Adorján kutyája.

(Előkelő család.) B. – 

Rávárják a kutya-porcióra. (Verés.) D. – 

Reszket mint a kutya. D. – 

Reszket mint a kutya az ajtó előtt. D. – 

Ritka kutya bolha nélkül. D. – 

Ritka kutya ebugatás nélkül. D. – 

Rossz kutya az, mely a maga vackát megugatja. Ny. 4. – 

Rossz kutya magamagát is ugatja. D. – 

Rossz kutya mellett a jó is eltanul. D. – 

Rossz időben a kutyát sem kell kiverni. D. – 

Rosszabb a vén asszonyt, mint a vén kutyát ingerelni. D. – 

Róka koma, kutya sógor. (Ravasz.) D. – 

Rühes kutyát ne koppassz. D. – 

Sem eb, sem kutya. KV. – 

Se kutya, se peták.

(Egy petákon kutyát vett s a kutya elszaladt.) B. – 

Se kutyája, se macskája. D. – 

Se kutyája, se macskája,

mégis üres tarisznyája. (Kamarája.) ME. – 

Soha meg nem pirul a kutya. D. – 

Sok kutya, nyúl-halál. (Német.) D. – 

Sokat a kutya farkára se lehet kötni. D. – 

Sokat hízelkedik a kutya, de nem hisznek neki. D. – 

Sokára ér a sánta kutya Budára. B. – 

Sompolyog mint a leforrázott kutya. S. – 

Studérozik mint Gyurka csősz kutyája,

hogy harapja meg az embert.

(Bemenet vagy kijövet.) Ny. 1. – 

Szegénynek szegény, ebnek kutya a barátja. E. – 

Szekér alatt Denc kutya. (Baj van: kutya van a kertben.) E. – 

Szereti mint kutya a gerebenyalást. D. – 

Szereti mint kutya a macskát. E. – 

Szép volna, ha a kutyák megbékülhetnének. D. – 

Széttekint, mint vak kutya az ugaron. Ny. 5. – 

Szokásból is ugat a kutya. D. –

Szokásból nyalakodik a kutya. D. – 

Szomszéd kutyák marakodni szoktak. Ny. 1. – 

Szűköl mint a sarokba szorított kutya. E. – 

Tele van huncutsággal, mint a kutya bolhával. B. – 

Téli kutya, nyári menyecske. Ny. 5. – 

Ténfereg mint a gazdátlan kutya. S. – 

Több fekete kutya van a világon. S. – 

Több tarka kutya van a világon. B. – 

Ugat a kutya, de a szél elhordja. D. – 

Ugat benne a halál kutyája. (Köhög.) Ny. 2. – 

Úgy áll az orra, mint a torba menő kutyának.

(Jót érez, virgonc.) Ny. 6. – 

Úgy dobog a szíve, mint a ricsi kutyáé. (L. fent.) Ny. 7. – 

Úgy él, mint a korpás kutya.

(Keservesen.) Ny. 6. – 

Úgy élnek egymással, mint a kutya meg a macska. B. – 

Úgy érzi magát, mint kutya a krédóban.

(kóterben.) Ny. 3. – 

Úgy farára száradott,

hogy a melák kutya se nyalja le róla. (Véres.) – 

Úgy jártak, mint a Topa kutyája a viz mellett.

(Innia volt, de ennie nem: megdöglött éhen.) Ny. 11. – 

Úgy játszik az eszével, mint kutya a farkával. Ny. 14. – 

Úgy néz ki, mint a mely kutya kilencet fiadzott. Ny. 12. – 

Úgy rászáradt, hogy a kutya sem nyalja le róla. D. – 

Úgy vannak együtt, mint a kutya a macskával. E. – 

Uráért a kutyát is megbecsülik. D. – 

Utoljára a kutya sem fél a botos bálványtól.

(Hozzászokik.) D. – 

Üti a kutyát bot nélkül.

(Teszi magát, hogy nem tud semmit a dologról.) Ny. 14. – 

Vadászkutyának derce is jó. D. – 

Vadászni a kutyát a szokás tanítja. D. – 

Várják, mint konyhába a kártevő kutyát. Ny. 6. – 

Veszett kutyaharapás, másvilágra talpalás. D. – 

Vékonyszőrű kutyának, kis csizmás embernek

sokat kell szenvedni. Ny. 22. – 

Vén kutya ebül szokott megőszülni. D. – 

Vén szolgának, vén kutyának egy a fizetése. D. – 

Vén mészáros kutya nyalja a bárányt,

ha már meg nem foghatja. D. – 

Vigyorog mint a fakutya. Ny. 8. – 

Vigyorítja fogát, mint a mérges kutya. D. – 

Vitézek mint Berta kutyái.

(A háztetőre menekültek.) D. – 

Volt része a kutya-porcióban. (Verés.) B. 486– 

Vörös kutya, vörös ló, vörös ember egy se jó. E. – 

Vörös nadrág a kutyának, maga kereste magának.

(Árulkodó.) Ny. 19.

Dr. Margalits Ede: