kb. 16 perc olvasás

Bölcs-balga, boldog-boldogtalan
Táltos paripa és/vagy állatorvosi ló
Isteni aranykor és/vagy vaskor/pokol
Életminőség-vizsgálat: magyar példatár

Arisztotelész
és Nagy Sándor
Arisztotelész egy tömérdek kidöntött fát mutata
az alexandriai kertben Nagy Sándornak:
– Nézd, eme vastag élő gyökerek
tartották a földben a fát vész, szél és zivatar ellen;
ezen apró gyökérszálacskák életet adtak neki,
melyet a levelek a levegőből szítt nedvekkel segéltek;
a kedvező időjárás virágot,
majd gyümölcsöt aggatott reá:
s ím – most egy fejsze a százados fát ledönté.
– S ki meré ezt tenni? –
kérdi összevont szemöldökkel a hódoltató.
– Én akarék egy tükröt tenni elődbe, király.
Nézd, a vastag gyökerek
a fejedelem s ország nagyjai,
a gyökérszálacskák a földmíves,
levelek a kereskedés és kézi mesterségek,
kedvező időjárás a bölcs kormány,
a virág szelíd békesség,
a gyümölcs a lakosok boldogsága.
Sejted-e, mi a döntő fejsze?
a gyászos háború ez, király,
melyet te, csak kényből pusztítva, hordozol,
s hány szép fa gyökerére vetél már?
Most a szkítákra indulsz.
Maradj, kérlek, itt városodban,
s magad meggyőzésével mutasd meg, hogy
több, mint nyert csaták teszen naggyá.
– Érdekeltetve hökkent meg,
de mégis tovább mene a hiú, a hajthatatlan.
Fáy András

1.
Ország-
vezetők/vesztők
„Négyféle vezetőember
lehet egy ország élén:
Prokrusztész, Napóleon,
Samu bácsi és Szolón.
Prokrusztész
egy elgondolás híve,
melybe nemzetét belekényszeríteni akarja,
ha törik, ha szakad.
Napóleon
szenvedélyes játékos és akár nyer,
akár veszít, mindenképpen tékozol.
Samu bácsi
úgy ül az uralkodói teremben,
mint egy fűszerboltban,
dekákkal és garasokkal ravaszkodik.
Szolón
az isteni ihletre figyel,
minden tette az örök mértékből ered
és országa virul.”
(Weöres Sándor)
2.
Kétvállon – tus
A zsarnokság akkor győzött le véglegesen,
amikor eszmélnél, de eszme csak az övé jut eszedbe,
amikor már érte születsz-nevelődsz, csak neki tapsolsz,
amikor belopózik a nászágyadba és szerelmi ölelésedbe,
és majdan ott áll sírodnál: megmondja, hogy ki voltál…
3.
Kegyelemkenyéren
Talpnyaló udvari bolond lettél,
aki örül, ha vetnek neki egy kis koncot,
s ha még van humorod, az is „királypárti”…
az elsők közt kiáltod szépnek a király új ruháját…
4.
Palimadár
Annyira szeretnél egy „jobb körhöz” tartozni,
hogy önként jelentkezel piszkos-veszélyes munkára,
majd megdöbbenve tapasztalod, hogy ha elküldenek:
a mór megtette kötelességét, a mór már mehet…
5.
Birkatürelem
vagy lelki hadüzenet?
A hallgatásod beleegyezésnek tűnhet,
oly sokáig nem teszel szóvá semmilyen sérelmet.
Majd amikor nálad betelik a pohár, kiborítod a bilit,
és megnyitod a tartós-álló hidegháborús frontokat…!
6.
Ál szabadszólás
Úgy akarsz teljes szólásszabadsághoz jutni,
hogy magadra veszed a bolond bélyegét, stigmáját –
így szókimondásod nem sújtja negatív szankció,
de arra már nem gondolsz, mi ennek az ára:
senki nem veszi komolyan a szavaidat!
7.
Tévhitű
Van-e nagyobb rabság annál,
mint mikor azt hiszed, hogy szabad vagy?
Pedig a kezeden bilincs, szájadon lakat, a zsebed üres
A szellemi divatdiktátorok kreatúrája, bazári majma vagy.
(és ráadásul a demagógok bőven termő bamba diófája vagy)
8.
Jótékonyság
„A jótékonyság lehetősége,
amelynek feltétele a gazdagság,
többnyire annak a bőkezűségnek az eredménye,
amelyben némely ember
az igazságtalan kormány részéről részesül,
ama kormány részéről,
amely a javak egyenlőtlenségét teremti meg
és ezzel előidézi a jótékonyság szükségességét.
De ilyen körülmények közt
megérdemli-e általában az a segítség,
amelyben a gazdag részesíti a szegényt,
a jótékonyság nevet,
amellyel mint valami érdemmel lehet eldicsekedni?”
(Tolsztoj – Kant nyomán)
9.
Gaz-dag
„Bűntelen gazdagságnak
csak olyan emberek között lehetne helye,
akik nem ismerik a nyomorúságot.
Ott azonban, hol – mint a mi világunkban –
minden gazdagra több száz koldus esik,
nem lehet senki sem bűntelen gazdag.”
John Foster
10.
Mogyorózva
Ez a világ olyan világ,
mint a mogyorófa virág…
Akik a gödör fenekén vannak,
mert hittek az ördögnek,
Aki sokat ígért,
majd nagyon keveset adott
– az is keserű volt…
(vagy éppen
a kevés csali öröm után
jött a tartós és sok üröm)
11.
Apátia
Érdeklődés, életkedv-hiány
Akiket már semmi, senki nem érdekel,
Se más, se maguk – teljesen közönyösek.
Vagy csak úgy tesznek, mintha azok lennének,
S így mindig másra hárulna a hálátlan szerep,
Hogy a letargiából naponta kirángassák őket…!?
12.
Felmentések
Felmentve tornából
Felmentés a katonai szolgálat alól
Felmentés a felnőttségből: mamahotel
Felmentés az élet alól: bolondokháza
Nem ér a nevem: csak játék az élet…
Nem ér a nevem, káposzta a fejem…
13.
Ahol zsarnokság van…
Nem a pártok képviselnek minket,
az ő csatájuk inkább pankráció –
hanem inkább mi képviseljük őket
családi és baráti stb. köreinkben!?
A veszélyes puha-kemény diktatúrák
épp a családi-baráti köröket verik szét,
vagy aknázzák alá pl. a beszervezésekkel.
14.
Megmérettetési alkalom
Amikor itt és most produkálni kell,
amikor kiállítódik a bizonyítvány rólad.
Amikor felelsz, vizsgázol, szerepelsz,
vagy felvételizel iskolába, állásra stb.
Kinek használ, kinek meg árt
a drukk, a lámpaláz,
kiből a legtöbbet hozza ki,
hogy ilyen komolyan veszi,
kit meg leblokkol a nagy akarás,
aminek nyögés/kakilás lesz a vége…
Ki meg azért teljesít rosszul,
azért múlja alul önmagát,
mert egyáltalán nem motivált,
nem izgatja a feladat teljesítése.
Ki meg akkor is, mindig is
teljesítménykényszeres,
otthon is, ágyban is…
15.
Kerülő
Aki fél a megmérettetéstől,
mint az ördög a szentelt víztől –
miközben lelkét nyomasztja, izgatja:
vajon mit ér az ő tudása, felkészültsége,
hogy éles helyzetben mire is lenne ő képes…
16.
Időmérleg
A Kalahári sivatag bennszülöttei
Kb. napi két órát fordítanak arra,
hogy előteremtsék életszükségletüket
Nekünk ez több mint napi nyolc óra…!?
És amúgy mennyi az a „szükségletünk”,
ami felesleges, és sőt: így káros is…
17.
Önleleplező
amikor valaki annak örül,
szinte már büszke is rá:
amiről egyáltalán nem tehet,
vagy ami neki könnyű volt:
például, hogy ő nem cigány,
nem szegény, nem homokos stb.
Ha mást így lefelé nyomsz,
te attól nem kerülsz feljebb,
csak önelégülten helyben jársz,
vagyis végül így magad maradsz le…
18.
Önhitt
Taníthatatlan – nevelhetetlen
Magad mindenkinél különbnek gondolod
így elesel attól a lehetőségtől, hogy tanulj
hiszen így meg sem látod azt, amiben más jobb,
okosabb, műveltebb, jellemesebb, szebb, bölcsebb…
19.
Imponálni
Kinek akarsz ezzel tetszeni?
Miért hal meg a középkorú férfi?
Hajsza: jobb nő, kocsi, lakás, utazás…
Papucs alatt élve megfelelni, eleget tenni
A mesék és viccek telhetetlen asszonyának!?
20.
Diszkrepancia
Nem egyezés, eltérés
Egyre tágul a távolság
– és szakadékká mélyül:
most mi vagy,
és mi szeretnél lenni,
hogy becsüld magad.
És így annál sűrűbben nyúlsz
az egyre nagyobb pohár után…
21.
Az irigység leküzdéséért…
Nyúlj le lelkünk mélyére, Uram,
oda, ahol az irigység lelke lakozik bennünk.
Mutasd meg, tapints rá, – ha fájdalmas is -,
mennyi kárt tesz életünkben
az irigységtől elferdült szem,
mennyi jó ötletnek és tanácsnak
vagyunk akadályai és gátjai,
csak azért, mert nem mi találtuk ki,
mennyi tett és szolgálat
nem kapja meg
méltó elismerését és jutalmát,
mert nem mi voltunk azok végrehajtói,
és ha arra nem is érzünk
elég gonoszságot magunkban,
hogy megöljük más jóságát,
de azt már nem mérjük le
erkölcsiségünk mértékén,
hogy elhallgatjuk,
vagy észrevétlenséggel sújtjuk
,,versenytársunkat”.
Bellon Gellért
22.
Alkoholkúra
Soha nem másnapos,
mert mindig aznapos: részeg…
Na ő biztos nem a mennyiségre megy,
Nem sok esélyt ad magának a hosszú életre…
(addig is vagy az alkohol ára, vagy a minősége
teszi tönkre őt is és hozzátartozói életét is…)
23.
Az absztinens
Aki soha nem iszik egy kortyot se
Aki nem is tud ellazulni, felengedni a kocsmában
Aki attól fél, hogy elszólja magát, ha spicces lesz
Aki attól fél, hogy nem fog tudni mértéket tartani
(és ő mégse magáról beszél, hanem neked papol)
24.
Egy régi tanács
„Az államháztartást
ki kell egyensúlyozni.
A kincstárat fel kell tölteni.
Mérsékelni kell a közterheket.
Az arrogáns közalkalmazottakat meg kell fékezni.
Meg kell szüntetni a külföld segélyezését,
mert így a csőd szélére kerül az állam.
Az embereknek újra meg kell tanulniuk dolgozni
és ne azt várják, hogy az állam tartsa el őket!”
Cicero, Kr.e. 55-ben.
*

Vörösmarty Mihály: Előszó
Midőn ezt írtam, tiszta volt az ég.
Zöld ág virított a föld ormain.
Munkában élet az ember mint a hangya:
Küzdött a kéz, a szellem működött,
Lángolt a gondos ész, a szív remélt,
S a béke izzadt homlokán törölvén
Meghozni készült a legszebb jutalmat,
Az emberüdvöt, mellyért fáradott.
Ünnepre fordúlt a természet, ami
Szép és jeles volt benne, megjelent.
Öröm- s reménytől reszketett a lég,
Megszülni vágyván a szent szózatot,
Mely által a világot mint egy új, egy
Dicsőbb teremtés hangján üdvözölje;
Hallottuk a szót. Mélység és magasság
Viszhangozák azt. S a nagy egyetem
Megszünt forogni egy pillanatig.
Mély csend lőn, mint szokott a vész előtt.
A vész kitört. Vérfagylaló keze
Emberfejekkel labdázott az égre,
Emberszivekben dúltak lábai.
Lélekzetétől meghervadt az élet,
A szellemek világa kialudt,
S az elsötétült égnek arcain
Vad fénnyel a villámok rajzolták le
Az ellenséges istenek haragját.
És folyton folyvást ordított a vész,
Mint egy veszetté bőszült szörnyeteg.
Amerre járt, irtóztató nyomában
Szétszaggatott népeknek átkai
Sohajtanak fel csonthalmok közől,
És a nyomor gyámoltalan fejét
Elhamvadt városokra fekteti.
Most tél van és csend és hó és halál.
A föld megőszült;
Nem hajszálanként, mint a boldog ember,
Egyszerre őszült az meg mint az Isten,
Ki megteremtvén a világot, embert,
A félig istent, félig állatot,
Elborzadott a zordon mű felett
És bánatában ősz lett és öreg.
Majd eljön a hajfodrász, a tavasz,
S az agg föld tán vendéghajat veszen,
Virágok bársonyába öltözik.
Üveg szemén a fagy fölengedend,
S illattal lekendőzött arcain
Jó kedvet és ifjúságot hazud:
Kérdjétek akkor azt a vén kacért,
Hová tevé boldogtalan fiait?
1850.

*
25.
Rövidtávú
Tiltott doppinggal
ér el ereje feletti teljesítményt,
majd egyszer s mindenkorra lerokkan –
viszont utódainak van mit aprítani a levesbe!
(ha csak az örökölt dopping-stigma szégyene,
és a magáért/értük önfeláldozó társ látványa
meg nem rontja örökre a szájuk jó ízét…)
26.
Önkirekesztő
Másokat se „terhel vele”,
vagy maga előtt is titkolni szeretné,
vagy éppen hiúsági kérdést csinál belőle:
az önmagán se segítő nagyon nagyothalló,
aki úgy tesz, mintha követné a társalgást,
de ő már nem mer/nem tud hozzászólni,
nehogy elárulja magát, a „fogyatékosságát”
27.
Elcserélt gyerek
Ő igazából egy királyfi,
csak egy koldus rabolta el –
ő ennél előkelőbb, gazdagabb
családot, miliőt, bánást érdemel,
aminek minél előbb ki kell derülnie,
máskülönben életsztrájkot hirdet,
holtig panaszos melankolikus lesz…
28.
Várakozó résen-lét
„Bizonyos emberek, eszmék, helyzetek,
Melyek életedhez, jellemedhez,
Világi és szellemi sorsodhoz tartoznak,
Állandóan útban vannak feléd.
Könyvek. Férfiak. Nők. Barátságok.
Megismerések, igazságok.
Ez mind feléd tart, lassú hömpölygéssel,
S találkoznotok kell egy napon.
De te ne kapkodj,
ne siettesd útjukat és közeledésüket.
Ha nagyon sietsz feléjük, elkerülheted azt,
Ami fontos és személyesen tiéd.
Várj, nagy erővel, figyelmesen,
Egész sorsoddal és lényeddel.”
Márai Sándor
29.
Álruhás király
Aki azért járja így országát,
hogy közvetlenül megtapasztalja,
– akár a saját bőrén is, mint Mátyás király –
Miként bánik a néppel pl. a kolozsvári bíró…
(ezt nem pótolja a besúgó, hangulatjelentő –
sem a hízelgő tanácsadó, „független szakértő”)
30.
Boldog
tudatlanság
A paradicsomi ártatlanság kora
Amikor még a szülőben Jóistent látsz
Amikor még nem szégyelled meztelenséged
Amikor még nem aggódsz a betevő falatért
Amikor hiszed: mindenki a javadat akarja
Amikor még feltétlen bízol a rendőrben
Amikor még nem tudsz cukros bácsikról
Amikor még nem hallottál homokosokról
Amikor még a gólya hozza a gyereket
Stb. stb.
31.
Felvilágosítás
Milyen jól működött
az őstehetségű hályogkovács,
míg el nem magyarázták neki,
hogy milyen hihetetlenül bonyolult,
sérülékeny szerv az emberi szem,
és hogy már egy kis melléfogás is
milyen irreverzibilis kárt okozhat…
(volt persze ebben a felvilágosításban
egy jó nagy adag kenyérféltés stb. is!)
32.
Paraméterek
Életminőség mutatók – dimenziók
Mennyi időt tölt egy vadászó törzs a létfenntartásra?
És hogyan dolgoznak, milyen munkát végeznek dalolva?
Mikor és mennyit betegek, mi a bajuk – meddig élnek?
Mennyire elégedettek sorsukkal? Milyen a közérzetük?
Mennyit és hogyan tréfálnak, viccelődnek, nevetnek?
Mennyit, mit és hogyan játszanak, mily játékosak?
Mekkora ökológiai lábnyomot hagynak maguk után?
Milyen a közbiztonság – van e bűnözés és börtön?
Stb.
33.
Magvető
Műveljük kertjeinket!
A földműves és a gyermeket művelő pedagógus
Jókor, jó magot jó helyre vetni és imádkozni a jó időért
A megfogant mag csírázik, palánta lesz, amit gondozni kell.
Amit vetsz, azt aratod is. Sőt! Szelet vetsz és vihart aratsz…
Az egyik ember vet, de egy másik arat – utódok vagy tolvajok…
(lásd Jézus példabeszédét a magvetőről)
34.
Mit
– nem –
tehetek meg helyetted?
Büntetést elszenvedni – vesztőhelyre menni
Gyermeket nemzeni – vizsgán felelni – életrajzot írni
Enni és inni – aludni és álmodni – gyónni és
Bűnbocsánatért esedezni – elismerést átvenni
Sírdogálni – fájdalmat érezni – munkát elvégezni
Fényképészhez, orvoshoz menni – szerelmet vallani
Beszédet felolvasni – üdvözülni vagy elkárhozni stb.
35.
Halmozódás
Sok kicsi sokra megy
– sok lúd disznót győz:
Ha minden honfitársadtól csak évi 1 forintot kapnál…
Ha minden nap csak egy oldalt írsz meg a művedből…
Ha minden törpe rátámad a – szundikáló – Gulliverre…
Ha mindenki egy párt jelöltjére adja le az egy voksát…
Ha minden nap csak egy eltűnt ismerősöd hívod fel…
Stb.
36.
Kisnagy
Nincs olyan kicsi segítség,
ami ne lehetne életmentő
Ha a sivatagban egy pohár víz hiányzik,
Ha a fuldokló egy szalmaszálba kapaszkodna,
Ha már csak épp egy krajcár híja van a hétnek,
Ha még pont a kisegér ereje kell a répakihúzáshoz,
Ha a kisegér tudja kirágni az oroszlánt a hálóból stb.
37.
Életfontos tudni
Miképp sebezhető a test?
Mi okozhatja egy ember halálát?
Melyik döntés irreverzibilis?
Ki a barát és ki az ellenség?
Mi sebzi meg a másik lelkét?
Most álmodsz vagy ébren vagy?
Milyen hamar ér ide az a robogó autó?
Mi az élelem és mi a méreg?
Mennyi ebből az orvosság,
és mekkora a halálos adag?
Mi visz üdvösségre,
s mi kárhozatra?
38.
Lélekvándorlás
Ha te hiszel benne,
akkor legalább
több empátiával
bánsz más földi/
nem emberi élőlényekkel,
hisz lehet, hogy legközelebb
éppen te leszel az ő helyében
(De még az a bizonyos „holt” kő is
lélekkel bír a mi bölcs népmeséinkben,
s amit a kvantumfizika igazolni látszik)
39.
A tudatlanság fátyla
Amikor úgy alkotunk
társadalmi játékszabályokat,
Hogy egyikünk sem tudja,
ki hova és mire születik benne.
Így eleve nem kedvezhetünk
magunknak, csoportunknak,
hiszen nem tudhatjuk,
hogy férfiak vagy nők,
kisebbség vagy többség,
szegények vagy gazdagok,
őshonosak/bevándorlók
stb. leszünk-e…
40.
Exhibicionizmusok
Mindig mindent megmutatni?
Soha nem színlelni, színészkedni?
Soha egy álarcot, egy álruhát kipróbálni?
Soha nem tettetni magad
butábbnak, tudatlanabbnak?
Soha nem ironizálni?
Soha semmit senki elől el nem titkolni?
Soha nem folyamodni a kegyes csaláshoz?
Soha nem tapintatosnak lenni,
de nyersen őszintének?
41.
Konstruktív versengés
A sportbeli, szakmai, gazdasági, politikai
riválisom: ellenfél, de nem az ellenségem,
nem ellehetetleníteni akar,
hisz kölcsönösen szükségünk van egymásra,
hogy a legtöbbet hozzuk ki magunkból –
jóllehet adott esetben csak egy első hely van,
mégis mindketten nyertesek lehetünk:
végső soron a köz profitál ebből a versengésből
42.
Destruktív versengés
Van persze destruktív rivalizálás is,
amikor pl. az együttműködés helyett versenyzünk,
pedig egy csapatban játszunk, egy csónakban evezünk,
vagy amikor nemtelen eszközökkel nehezítem,
hogy ellenfelem a legjobb formáját futhassa,
erőimet saját teljesítményem fokozásától vonom el…
43.
Bocsánatkérés
„A bocsánatkérés
Nem arravaló, hogy
igazságot szolgáltasson a megbántott félnek,
de hogy helyreállítsa a szeretet légkörét.
Ebből a szempontból tehát érdektelen,
hogy ki kéri a másik bocsánatát,
a megbántó fél, vagy az, akit megbántottak.
Tehát a bocsánatkérés
nem lehet többé presztízskérdés,
hanem csakis a Jézusi béke eszköze”
Simon András
44.
Nyújtsd a nyakad
Vitából elmérgesedve veszekedés lesz,
majd a veszekedés könnyen verekedéssé fajul,
aminek akár végzetes kimenetele is lehet,,,
Miért nem figyelünk állati tanítómestereinkre
– no nem az ember által idomított harci kutyákra –
s miért nem nyújtjuk oda nyakunkat?
(Ma a legtöbb embert „szerettei” ölik meg!)
45.
Összekoccanás
Ahogy a kellemes részegség mámorában, bódulatában
nem csinálsz nagy ügyet abból, ha a lábadra lépnek,
nem kezdesz vitázni, veszekedni, netán verekedni,
hacsak eleve nem ezzel a céllal mentél a kocsmába,
úgy a szerelmi kábultság, megbabonázottság, vakság
átsegíti a két embert az összeilleszkedés nehézségein,
hogy mihamarabb elsimuljanak az érdességek
– ágálva, haragosan nem lehet szeretkezni –
hogy ne csináljanak a bolhából elefántot…
46.
Fent és lent
Szerencsés dolog,
ha egy ideig megtapasztalhatod,
milyen a koldusélet s milyen a királyfiság,
az egyiktől nem fogsz annyira rettegni,
a másik után pedig nem fogsz úgy epekedni –
Koldus bárki önként is lehet, kíváncsiságból stb.
de a felső tízezer meglehetősen exkluzív klub:
itt csak a képzelőerő, illetve a film/regény segít,
hogy ne áltasd magad életfogytiglan:
akkor én is boldog lennék,
ha egyszer s mindenkorra
én is közibük tartozhatnék…
47.
Magyarország
Te sem termettél ám szakácsnak.
Magyarország, édes hazám!
A sűlt egy részét nyersen hagynád,
S elégetnéd más oldalán.
Míg egyfelől boldog lakóid
Megfúlnak a bőség miatt:
Hát másfelől meg éhhalállal
Megy sírba sok szegény fiad.
Petőfi Sándor
Eperjes, 1845. április
48.
Teréz anya 8 „parancsolata”
1. Amit évek hosszú során felépítettél,
egy másodperc alatt romba dőlhet.
Ne törődj vele! Te csak építs.
2. Ha valakinek segítesz,
az emberek haragudni fognak rád.
Ne törődj vele! Te csak segíts annak,
akinek szüksége van rá!
3. Minden tőled telhetőt tégy meg a világért!
Ezért rúgást kapsz cserébe.
Ne törődj vele! Te csak tedd, ami tőled telik!
4. Azt a jót, amit ma cselekszel, holnapra elfelejtik.
Ne törődj vele! Te csak tedd a jót!
5. A becsületesség, a tisztesség
és az igazmondás támadhatóvá tesz.
Ne törődj vele! Te csak légy becsületes,
tisztességes és őszinte!
6. Az ember ésszerűtlenül gondolkodik,
helytelenül cselekszik és önző.
Ne törődj vele! Te csak szeresd felebarátodat!
7. Ha jót teszel, azt mások úgy tekintik majd,
hogy hátsó szándék vezet.
Ne törődj vele! Te csak tedd a jót!
8. Ha céljaid vezérelnek,
hamis barátaid és igaz ellenségeid lesznek.
Ne törődj vele! Te csak kövesd céljaidat!
*

KÖLCSEY FERENC
ZSARNOK
Virtus s igazság zengtek nyelveden,
De gyűlölte mindkettőt szived;
Csak leple volt hatalmad bűneidnek,
S szádban a törvény átok leve.
Ezüstkehelyt ürített a gonosz asztalodnál,
Kivűl az ajtón sírt az üldözött.
Még egy falatja volt az éhező szegénynek,
S elrablottad azt;
Avult fedél óvá még a szelektől,
Hideg vérrel hajtád ki onnan is.
Hajh bujdosott az ősi lakhelyéről,
Sápadt neje
Keblében vitte kisdedét, s panaszát
Poroszlód azt korbáccsal ölte el!
S terád bízatott-e ezreknek boldogsága,
Hogy árulhasd pénzért véröket?
S neked ád majd márványt s nagy nevet a hízelkedés
O Rabló, sírodon?
Cseke, 1823. április
*

PLUSZ VAGY MÍNUSZ
Kislexikonom célja, hogy segítse a bátor keresőket
életüket és elő-szeretteikét, másokét, is boldogabbá tenni:
rendeltetésszerűen használni, mint például egy gitárt, hegedűt,
amivel szöget is lehet beverni, felaprítva be is lehet fűteni stb.,
amit lehet hagyni porosodni, mint zaciba is adható szobadíszt,
lehet belőle fegyvert csinálni és ütni, vagy lelki hadviselésként:
lehet belőle fülsértő, lélekromboló zörejt, „zenét” kicsikarni,
de lehet ő gyönyörű, lélekemelő-tisztitó isteni muzsika médiuma.
Lehet a szart aranynak nevezni, és még gyarapítani,
Lehet aranyunkat nem becsülni, sőt abból is szart csinálni
Lehet a szarral megbékélni, abban pl. üdvhitben szenvedni,
És meg sem próbálni abból aranyat előállítani (”alkímia”)
Az élet legjobb dolgai lehetnek egyben a legrosszabbak is:
jó vagy rossz egészség, evés, játék, humor, munka/hivatás,
barátság, szerelem, nemi élet, házasság, család, lakás/otthon,
gazdálkodás, iskola, társas élet, sport, művészet, közélet stb.
A legeslegtöbbet én használhatom, s így árthatom magamnak,
És csak ezután jönnek a jószándékú előszeretteim, barátaim,
És a rossz szándékú álbarátok, ellenségek, valamint a segítők,
Akik a rosszat jól csinálják, majd a szerencse, a Rendszer stb.
A mese, példabeszéd, jellemzés rólad szól, ismerj magadra,
a baj felismerése a gyógyulás kezdete: most változtass életeden,
amihez csak bölcs szellem és lélekbátorság kell: sokkal több az,
ami rajtad múlik, semmint azt gyáva önigazolásul hinni akarnád…

Kapcsolódó írások – ABC - A teljes élet: poézis és bölcselet
- Bartus László: Fesz lesz2020.05.27.
- Egy tálból cseresznyézni – Beszélgetés Víg Mihállyal2020.05.27.
- Víg Mihály története2020.05.27.